Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-02 / 179. szám

a Dunanttllt napló 1981. július 2., csütörtök Kádár János látogatása Borsod megyében NAGYVILÁGBAN A bombarobbanás az iráni parlament előtt (Folytatás az 1. oldalról) tettrekészségről, a vezetők és a dolgozók egyet akarásáról Kádár János igen jó benyo­másokat szerzett a különböző gyáregységek megtekintése közben. Előbb a kombinált acélműhöz vezetett az útja, ott a gyáregység vezetője, Jung János mutatta be a szó igazi értelmében embert próbáló munka korszerű technológiával megszervezett, látványnak is le­nyűgöző folyamatát. Monumen­tális méretek jellemzik azt a hatalmas üzemcsarnokot, ahol — a vezérlőpultos technikai­technológiai központból — szá­mítógéppel irányítják a csapo­lást. Az acélműben Kádár Já­nos érdeklődésére elmondták a dolgozók, hogy 1980. november 6-án csapoltak itt először, s éppen a látogatás napjára esett a másfél ezredik csapo­lás. A legigényesebb műszaki követelményeknek is megfelel az itt készülő hétszázféle acél! A felhasznált nyersanyagok milyenségéről, mennyiségará­nyairól, a vezérlő berendezé­sek működési elvéről csakúgy kért és kapott tájékoztatást a fizikai dolgozóktól, techniku­soktól Kádár János, mint arról, hogy tökéletes biztonságot nyújt itt a dolgozóknak a tech­nológiai előírások sokfélesége. Szóltak arról, hogy ha netán „rosszul” csinál valamit az em­ber, a gép nyomban leállítja a veszélyessé válható munka- folyamatot. Kádár János meg­jegyezte: az ember mindennél értékesebb, még annál is job­ban kell rá vigyázni, mint a ha­talmas szellemi tőkét és óriási anyagi értéket képviselő gépekre. Örömmel hallott arról is, hogy munkások, műszakiak, vezetők körében egyaránt ran­got jelent a Lenin Kohászati Műveknél dolgozni, és kifizető­dő is. Az elmúlt öt évben 31,3 százalékkal növekedett — s 1980-ban meghaladta az 55 000 forintot — a dolgozók átlag- jövedelme. Emögött viszont az is áll, hogy a termelés gazda­ságossága ugyancsak kedve­zően alakult, a vállalati nyere­ség 18 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. A kollektíva jó eredményei­nek erkölcsi elismerését jelzi, hogy a Kohászati Művek négy alkalommal kapta meg a Ki­váló Vállalat címet s büsz­ke birtokosa annak a Ju­bileumi Zászlónak is, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága alapított a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére. Kádár János szívből gratulált a körséta közben Hajnal Já­nosnak, a háromszor kitüntetett November 7. szocialista brigád vezetőjének, aki büszkén szá­molt be jól összeszokott kis kol­lektívájuk munkasikereiről, s megkérte: a látogatást emlék­sorokkal is örökítse meg a bri­gádnaplóban. Kádár János készséggel tett eleget: a jó munkát öröm elismerni, szívből kívánok mindnyájuknak jó egészséget és további sikere­ket — mondotta. Az acélmű gyárrészlegének további, épülő hatalmas csar­nokait is bemutatták a vendé­geknek, A „megálmodott” ter­vekről Joósz Gábor, az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat vezérigazgatója és Tóth Lajos, a Lenin Kohá­szati Művek fejlesztési főmér­nöke mondott el technikai'rész­leteket, kivitelezési „kulissza- titkokat” Kádár Jánosnak. Az acélműben dolgozóktól csak azután köszönt el a tisztelettel fogadott vendég, hogy — en­gedve a szíves invitálásnak, nem sajnálva néhány perces várakozást — megtekintette az éppen soron következő csapo­lást, amelynek a' magasból alázuhanó „tűzfolyama” mindig mindenkit lenyűgöz. A gyárlátogatás következő állomása a Nemesacél Henger­mű volt, ahol Hegedűs Lóránt gyáregységvezető vállalta a házigazda szerepét. Elmondta, hogy ezt az 1974-től üzembe helyezett termelő részleget is­mertté tették eredményei: ez év január elsejéig összesen két­millió-százezer tonna henge­reltáru került le a szalagokról, csaknem húszmilliárd forint ér­tékben. A program — a gyárlátogatás után alig ebédnyi pihenőt en­gedve — a Vasas Művelődési Központban folytatódott: pártak­tívát tartottak itt a megye gyá­rainak és üzemeinek, intézmé­nyeinek, állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek kép­viselői. Drótos László, a Mis­kolci városi Pártbizottság első titkára köszöntötte a megye és a város párt-, állami, tömegszer­vezeti vezetőit, aktivistáit, a ter­melőmunkában élen járó dol­gozókat, szocialista brigádveze­tőket, majd Grósz Károly vonta meg az országrésznyi megye társadalmi, gazdasági fejlődé­sének mérlegét, foglalta össze azokat az új, nagy feladatokat, amelyek Borsod-Ábaúj-Zemplén megye dolgozó népe előtt áll­nak. — A XII. kongresszus nyílt, őszinte légköre, a tennivalók világos kijelölése — mondotta — mindnyájunkra lelkesítőleg hatott, valamennyiünket mun­kára ösztönzött. A kongresszus után első számú feladatunkat abban látjuk, hogy ezt a jó tár­sadalmi légkört megőrizzük, a politikai aktivitást, a cselekvő­készséget kiszélesítsük. Jelent­hetem a pártaktívának, a Köz­ponti Bizottság első titkárának: e célt sikerült elérni, megyénk- -ben kiegyensúlyozott, nyugodt e politikai légkör. A társadalom minden rétegében nagy a ten- niakarás, lakosságunk döntő többsége támogatja a párt po­litikáját. Politikai mozgalmunk aktivitását azért is őrizhettük meg ilyen magas fokon, mert tapasztaltuk pártunk Központi Bizottsága s a kormány követ­kezetességét, kezdeményező­készségét a kongresszusi célok megvalósításában. Több-keve­sebb sikerrel ezt a gyakorlatot próbáljuk mi is követni mun­kánkban. — Megyénk kommunistái ne­vében ígérhetem: hűek leszünk szilárd marxista—leninista elve­inkhez, s tőlünk telhetőén min­dent megteszünk, hogy megva­lósuljanak a XII. kongresszus határozatai. Pártunk KözDonti Bizottsága minden körülmények között — a nehézségek, a gon­dok időszakában is — számít­hat megyénk kommunistáira, az itt élő becsületes munkások­ra. parasztokra, értelmiségiekre — mondotta Grósz Károly. Az elnöklő Drótos László ezt követően Begyik Jánosnak a Diósgyőri Gépgyár pártbizottsá­gi titkárának adott szót, aki ar­ról számolt be, bogy a nehe­zebb és bonyolultabb körülmé­nyek magasabb követelménye­ket támasztottak a helyi párt- szervezetekkel, a testületi párt­munkával szemben is. A légkör nyílt és őszinte, a bizakodás és a tettrekészség a jellemző elő­rehaladásunk legfontosabb fel­tételének tartják: a megválto­zott körülmények között is ma­radéktalanul érvényesüljenek pártunkban a lenini normák, érvényesüljön az eszmei, poli­tikai, szervezeti és cselekvési egység, a demokratikus centra, lizmus. A következő felszólaló Újlaki Miklós vájár, az Ormosi Bánya­üzem szocialista brigádvezetője volt. aki a bányászok helytállá­sáról adott számot. Alig titkolt büszkeséggel említette: az iparágban a borsodiak úgy tartják számon, mint a gépesí­tés, a modernizálás úttörőit. Csak egy példa: 1961-ben még 46 aknában fejtették a szenet, ma mindössze 12-ben, a meny- nyiség — évi mintegy ötmillió tonna — mégsem csökkent. Iparkodásukat — tudják — mél- tókéoo elismeri a párt és a kormány. Skaoinyecz Gyula, a Sátor­aljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára hangoztatta: a me­gye mezőgazdaságának ered­ményei bizonyítják a párt ag- rárnolitikáiának helyességét. A fejlődés objektív megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy az ország egyik legrosz- szabb természeti adottságú te­rületén gazdálkodnak: az ösz- szes szántó több mint fele eró­ziótól sújtott domboldal. Mégis, a szorgalmas munka eredményeként kenyérgabo­nából több mint 70 százalék­kal, vágóállatból pedig egy- harmaddal adtak többet a nép­gazdaságnak, mint tíz eszten­dővel ezelőtt. Baloghné dr. Simkó Borbála gyermekgyó­gyász szakorvos így kezdte hozzászólását: az értelmiség döntő többsége — a fiatal ge­neráció is — magáénak vallja a szocializmus ügyét. Szakmai felkészültségét, felelősségét mind tudatosabban állítja a közgondolkodás, a szocialista eszmeiség, az erkölcs fejlesz­tésének szolgálatába. Érzékel­jük: pártunk, dolgozó népünk értékeli az értelmiség társadal­mi szerepét, igényli alkotó munkáját, s mind nagyobb mértékben vonja be a jövő fel­adatainak megoldásába. Imre Ferenc, a Miskolci December A résztvevők nagy tapsa kö­zepette ezután Kádár János emelkedett szólásra. Elöljáró­ban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes foaadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bi­zottságának üdvözletét Borsod. Abaúj-Zemplén megye kom­munistáinak, egész lakosságá­nak. Méltatta a megye politi­kai, gazdasági, kulturális je­lentőségét az ország életében. A látottak, hallottak alapján a Központi Bizottság nevében naay elismeréssel szólt a bor­sodiak helytállásáról. arról, hogy a megye gazdálkodó egy­ségei az utóbbi esztendőkben a nehezebb körülmények elle­nére is szinte maradéktalanul teljesítették terveiket: folvik a gazdaság szerkezetének átala­kítása, s az ipari üzemek az elmúlt öt esztendőben úgy nö­velték termelésüket, hogy a többlet teljes egészében a mun­katermelékenység emelkedésé­ből származott. Általános belpolitikai kérdé­sekről szólva a Központi Bi­zottság első titkára hangsúlyoz, ta: barát és ellenség egyaránt tudja és elismeri, hogy az or­szág belpolitikai helyzete ki­egyensúlyozott, rendszerünk szi­lárd, népünk egységes, s pár- tunk a XII. kongresszus határo­zatainak végrehajtásán mun­kálkodva a helves, a szocialis­ta úton járunk. Politikánk, prog­ramunk világos élvezi a töme­gek támogatását. Szólt a szocialista ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a közegészségügy helyzetéről. Ki­emelte. hogy népünk reálisan ítéli meg helyzetünket és cél­jainkat, s kész dolgozni, har­colni értük. Vannak problé­máink, gondjaink, tapasztalha. tők nemkívánatos jelenségek, de népünk munkájának ered­ményei hatalmasak. Az alkotó­munka sikerei nem mindenki­nek tetszenek, különösen az im. perialistáknak nem. Kijelentet­te: ne legyen senkiben sem két­ség afelől, hogy vívmányainkat mindenkivel szemben minden eszközzel megvédjük. A jelenlegi helyzetben is van a nép által elfogadott és tá­mogatott, konstruktív progra­munk — emelte ki. Nem kell bizonytalankodnunk vannak vi­lágos céljaink. Elérésükhöz meg­vannak a szükséges feltételek. A körülmények, a szigorúbb kö­vetelmények a gazdaságban is jobb munkára kényszerítenek bennünket, arra ösztönöznek, hogy mindenütt ésszerűbben, hatékonyabban dolnozzunk. Kü. lönösen fontos a néonazdaság egyensúlyának biztosítása, ami­nek egyik feltétele a lassúbb fejlődési ütem. Rámutatott, hogy gazdasági munkánk szorosan összefügg a nemzetközi helyzet alakulásá­val. Szigorúbb nemzetközi fel­tételek közepette kell megbir­kóznunk feladatainkkal, értve ez alatt az enyhülés, a békés egvmás mellett élés ellen ható erők megélénkülését és a meg­romlott világaazdasági helyze­tet. Bizonyos imperialista körök a fegyverkezési hajsza fokozá­sával katonai erőfölény meg­szerzésére törekszenek, s éppen az imperializmus a legfőbb oka annak, hogy nem csökkentek a válsággócok a világ különböző térségeiben. A fegyverkezés, a szovjetellenesség, az antikom- munizmus, a béke elleni táma­dások — mindez csak kiútke­resés; a tőkések így vélnek ki­lábalni megoldhatatlan problé­máikból. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a háború erői nem kerekedhetnek felül. A jelenle­gi kiélezett helyzet csak átme­neti lesz, és a világ vissza fog térni a normalizált államközi kapcsolatokhoz, mert más út nincs. 4. Drótművek igazgatója fel­szólalásában kiemelte: a XII. kongresszus óta eltelt időszak egyik legnagyobb politikai eredményének a helyi gazda­sági vezetők szemléletváltozá­sát tartja. A mennyiségi szem­lélet helyett a termelés és gaz­dálkodás hatékonysági muta­tóinak javítása került előtérbe. Az új értékrend: a munkában tanúsított egységes, fegyelme­zett, kezdeményező, alkotó helytállás a ma legfontosabb politikai cselekedete. A szocializmus, a haladás, a béke erői és a reálisan gon­dolkodó polgári politikusok együttesen nagyobb erőt képvi­selnek, mint a feszültséget szí­tok, a háborús konfliktusok hí­vei, mi a szocializmus, a béke jelszavát követjük, s megfelelő erővel is rendelkezünk — gon­dolok mindenekelőtt a Szovjet­unióra, a szocialista közösség egyesített erőire, a Varsói Szer­ződés tagállamaira. Álláspontunk ismert; egyenlő biztonságot a fegyverzet ala­csonyabb szintjén mindenki számára. A szocialista országok a nem­zetközi politika fő eszközének minden vitás kérdésben a tár­gyalást tartják. Csak a lequtób- bi időkben keresve a példákat: bizonyítják tárgyalási szándé­kunkat a legfontosabb nemzet­közi kérdésekkel, a háborús veszély elhárításával kapcsola­tos szovjet állásfoglalások, Leonyid lljics Brezsnyevnek, az SZKP XXVI. kongresszusán, maid Tbilisziben, s legutóbb a Willi Brandttal folytatott meg­beszéléseken elhangzott indít­ványai, vagy az a békefelhívás, amelyet a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa intézett a viláa parlamentjeihez és népeihez. A népek nem engednek már kiví­vott szabadsáojoqaikból, alig­ha állhatja útját bárki is azok­nak a népeknek, amelyek most harcolnak önrendelkezési jo- qukért, szuverenitásukért. Sen­ki nem vitathatja el a népek joaát a nemzeti füqgeflensé- gükhöz, szabadságukhoz, hiába ráaalmazzók őket a terrorizmus vádjával. Kádár János szólt a lengyelorszáqi helyzetről, és emlékeztetett arra, hogy pár­tunk Központi Bizottsága júniusi üléséről kiadott közleményében ismételten állást foglalt a len­gyelországi eseményekkel kap­csolatban. A Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gához írt levelét megalapozott­nak, elvileg helyesnek és idő­szerűnek tartották. Kádár János befejezésül hangsúlyozta: pártunk, népünk útja egyenes, világos, helyes út, és ezen haladva jutunk elő­re, rrfnd előbbre naqy céljaink felé. Most az a feladatunk, hogy a párt XII. kongresszusán meghatározott feladatok követ­kezetes megvalósításáért dol­gozzunk. Folytatjuk jól bevált szövetségi politikánkat: pár­tunk továbbra is a tömegekre támaszkodva, minden tisztessé­ges, becsületes emberrel össze­fogva akar dolgozni. Hiszen az általunk elkéozelt szebb új viláq, a szocialista Magyaror­szág nem olyan ország, ahol csők kommunisták laknak, az minden magyar ember otthona lesz. De mindenkinek köteles­sége kivenni a maga részét az orszáqéoítő munkából. Ez a mi elvi álláspontunk, ez hazafiságunk és internacio­nalizmusunk. Kötelességünk, hogy törekvéseink mellett nyíl­tan kiálliunk. Valódi híveket, iqaz szövetségeseket, mi, kom­munisták csak meggyőzéssel és meggyőződéssel szerezhetünk. * Kádár János este a Junó Szálló különtermében közös vacsorán vett részt Borsod- Abaúi-Zemolén megye párt-, állami, tömegszervezeti, más közéleti vezetőivel, szocialista brigádvezetőkkel, az országrész tudományos, kulturális, művé­szeti életének vezető személyi­ségeivel. Pohárköszöntőt mon­dott Deme László, a megyei néofrontbizottság elnöke és Czibere Tibor, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, s sza­vaikra Kádár János válaszolt. Ezzel a szerdai program be­fejeződött. Teheránban a medzslisz (parlament) szerdai ülésén a képviselők megemlékeztek a vasárnapi bombarobbanás ál­dozatairól és megvitatták a me­rénylet után Iránban kialakult helyzetet. Jelen volt a vasárna­pi robbanás során megsebe­sült öt parlamenti képviselő is, közülük hárman tolószékükben vettek részt az ülésen. Az Isz­lám Köztársasági Párt székhá­zában felrobbant bombák 74 áldozata közül 27 parlamenti képviselő volt. Az ülést megnyitó Hasemi Rafszandzsani az iráni ellenzé­ki csoportosulásokat, a „mo- narchistákat" és — közvetett módon — Baniszadr volt elnö­Magyar vezetők üdvözlete Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl, te Heng Samrint, a Kambod­zsai Népköztársaság Államta­nácsa elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Pen Sovannak, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Ap. ró Antal, az országgyűlés elnö­ke pedig Chea Símnek, a kam­bodzsai nemzetgyűlés elnöké­nek küldött üdvözlő táviratot megválasztása alkalmából. ♦ + SINGAPORE: Szerdán hi­vatalosan megnyitották a köz­társaság új nemzetközi repülő­terét. A Csangiban elkészített légikikötő a tokiói Marita re­pülőtérrel együtt Ázsia legna­gyobb repülőtere. Az első ér­kező polgári gépeket a helyi szokásoknak mea- felelő ünnepélyességgel kö­szöntötték. Az 500 millió amerikai dollárért felépített komplexum évenként 10 millió utas fogadására alkalmas és a fejlesztési tervek szerint 1983- ra tovább bővítik. + LONDON: Nagy-Britan­niában a két nagy kormány­képes párt egyike a Munkás­párt, először foglalt állást az ír egység távlati célja, Észak-lror- szágnak az Egyesült Királyság­ból való kiválása mellett. A párt azonban nem követeli a brit csapatok gyors kivonását északról, hanem az egyesítést békés úton, kölcsönös egyetér­téssel javasolja, amire belát­ható időn belül nincs remény. + BUKAREST: Románia a következő öt esztendőben mér­sékli beruházásait: a fogyasz­tási alap a nemzeti jövedelem több mint 70 százalékát képe­zi, a felhalmozási alap pedig 30 százalékánál valamivel ki­sebb lesz. Az 1981—1985-re szóló új ötéves terv az RKP XII. kongresszusán kijelölt életszin- vonal-emelési programmal összhangban biztosítja a reál- jövedelmezés mintegy 16 szá­zalékos növekedését, a parasz-' tok jövedelmeinek mintegy 18 százalékos gyarapodását, eme­li a nyugdijak összegét, továb­bá a családi pótlékokat és a többi szociális kiadást. ♦ BUDAPEST: Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánságait Giovanni Spadolininek az Olasz Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökévé történt kineve­zése alkalmából. + SALISBURY: Zimbabwéban a kormány ellenőrzése alá ke­rült az ország egyetlen hírügy­nöksége, amely eddig teljes mértékben a pretoriai sajtó­propaganda kiszolgálója volt. Robert Mugabe miniszterelnök egy nyilatkozatában hangsú­lyozta annak a jelentőségét, hogy a dél-afrikai újságmág­nások 90 éven át tartó uralma után, Zimbabwéban, a korábbi Rhodésiában egy idegen be­folyástól független hírügynök­ség kezdhet munkához. köt tette felelőssé a merény­letért. Feltételezve, hogy a volt államfő a Modzsahedin Khalk nevű, iszlám elveket valló, bal­oldali csoportosulás segítségé­vel Iránban bújkál, a parla­ment elnöke kijelentette: „Ba­niszadr most a modzsahedinek foglya. A kezükben van és csu­pán politikai bábu”. Rafszand­zsani szerint lehetséges, hogy újabb merényletre kerül sor. A felszólalók többsége az Egyesült Államokat tette fele­lőssé a robbantásért. Az egyik képviselő szerint a terrorcse­lekményt iráni csoportok követ­ték ugyan el, de azt a CIA és az izraeli titkosszolqálat tervel- te ki. + ATHÉN: Négy nap alatt tizenkét ember halt meg a ká­nikula okozta szívroham követ­keztében Görögországban. A hőmérő helyenként még ár­nyékban is 42—43 Celsius fokot mutatott. Ugyanakkor a tenger hűs habjaiba menekülők is ve­szélyben vannak: az említett időszakban heten fulladtak víz­be fürdés közben. ♦ MADRID: Ötvenötezer li­ter emberi fogyasztásra alkal­matlan „étolajat” cseréltek be az akció első napján a spa­nyol egészségügyi hatóságok tiszta olívaolajra Madridban és környékén. A hatóságok becslése szerint 118 tonna ipari célra denaturált repceolajjal kevert olívaolaj került az or­szágban vándorárusok révén forgalomba. Nem tudják azon­ban, hogy ebből a mennyiség­ből mennyit fogyasztottak már el és mennyi maradt meg az árusoknál és a háztartásokban. További tíz személyt tartóztat­tak le a különös tüdőgyulladás- járványt előidéző mérgezett ét­olaj árusítása miatt az ország több tartományában. Közben 3 további haláleset történt. + HÁGA: Szerdán megkezd­te munkáját az iráni—amerikai döntőbíróság, amelynek fel­adata, hogy az Iránnal szem­ben támasztott amerikai köve­telések ügyében határozzon. A testületet az Egyesült Államok és Irán januári algíri megállapo­dása alapján hozták (étre. Emlékezetes, hogy az algíri egyezmény aláírása után bo­csátották szabadon az ameri­kai túszokat Teheránban. A tes­tület szombatig tartó négyna­pos ülésszakán a bírósági el­járás részleteiben kivárnak megegyezni. Szerdán befejezte hí- dalos baráti látogatását Rome ’iában Nguyen Co Thach, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter. Szerdán fogadta Ni­edere Ceausescu államfő, az RKP főtitkára. A vietnami kül­ügyminiszter átadta Le Duan- nak, a VKP Központi Bizottsá­ga főtitkárának Ceausescuhoz intézett üdvözletéi. A megbe­szélésen hangsúlyozták: jól fej­lődnek a kapcsolatok a két or­szág között a Bukarestben és Hanoiban folytatott magas szintű találkozókon elfogadott megállapodások szellemében. Úgy vélték, lehetőségek van­nak az együttműködés bővíté­sére elsősorban gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális téren. * Berlinben, az NDK úszóbaj­nokságán az olimpiai arany­érmes Ines Geissler 2:08.97 perccel új európai csúcsot ál­lított fel a 200 méteres női pil­langóúszásban. A régi csúcsot az ugyancsak NDK-beli Andrea Pollack tartotta 1978. július 4. óta, 2:09.87 perccel. * („Bretagne útjain” című úti­beszámolót holnapi számunk­ban folytatjuk.) Kádár János felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom