Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-07 / 184. szám
1981. július 7., kedd Dunántúlt napló 3 Szélesed ö kezdemeii||eze$ Pirosabbra érő fűszerpaprikák Hűszaki diploma Szövetkező kisiparosok —^— * ————— Még tapasztalni a félelmet a kisiparosok körében, hogy együtt dolgozni valamilyen laza szerkezetű gazdasági társulásban nem éri meg. Jó pár gazdasági vezető is idegenkedik a termelési hatékonyságot fokozó együttműködési formáktól, hiszen legutóbb Harkányban keltett nagy feltűnést, hogy kisiparosok szerettek volna bérbe venni egy autójavító szervizt A heves idegenkedést azon. ban felváltja a fokozatos enyhülés, és bár viták folynak, véleményeket egyeztetnek a Pénzügyminisztériumban és az Ipari Minisztériumban, valamint a KlOSZ-ban az együttműködés jogi, munkaügyi, adózási feltételeit illetően, de a közös munka első csírái megszülettek. S ezek az úgynevezett munkabrigádok. A legtekintélyesebb, a legtapasztaltabb ember fogja össze a vele társuló kisiparos kollégákat, szervezi, menedzseli a munkájukat. Főként családi hó. zak építésében. Baranyában 5—15, néha 20 ember áll így össze. Követendő példaként említhetjük a felsőszentmártoniak kollektíváját, akik Sellye és Szigetvár között utaznak és a kért határidőre minden családi házat felépítenek és beszerelnek. Hasonló tevékenységet fejt ki Siklóson egy 5 és egy 8 fős építőbrigád, vagy Pécsett már három brigád. A megyeszékhelyen a legkomolyabb aktivitással a Csippa Aladár vezette lakásépítő. és karbantartó mun- kdbrigád dolgozik. A magasabb szintű, vagyis hosszabb távra szóló gazdasági munkaközösségek megalakítása azonban még várat magára, elsősorban a lakáskarbantartásban, a hiánycikkpótlásban, az ipari szövetkezetek számára funkcionáló háttéripari bázis létrehozásában. Bár ennek bizonyos előjeleit figyelhetjük meg a Pécsi Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet és a KIOSZ Baranya megyei titkársága által megalapított közös, szolgáltató irodában, ahol kisiparos és szövetkezeti dolgozó együtt végzi el a munkát az iro. da útmutatásai alapján. A szövetkezeti ipar felé történő nyitás lehetőségénél maradva kiemelendő, hogy gazdaságtalanul működő ipari szövetkezeti műhelyt bérbe vehetnek, vagy akár meg is vehetnek a kisipa- , rosok, ha a szövetkezet ilykép- pen lát kiutat a gazdasági mélypontból. Mindez inkább a szolgáltatás vonatkozásában képzelhető el. Vaay amikor a szövetkezetét szorítja a tervteljesítés és kevés a munkáskéz betegség és egyéb okok miatt, akkor kisiparost vehetnek fel átmenetileg. Mindennek még ebben a pil. lanatban sok a fékje, hisz tisztázatlan például az, hogy hányán is társulhatnak, milyen szakmabeliek lehetnek a munkában szövetkezők, hány alkalmazottat vehetnek fel, hogyan történjen az adózás, az elszámolás a szövetkezet és a megrendelők felé. Az biztos, hogy a mostani érdekeltségi rendszer nem aktivizálja a kezdeményező készséget, emiatt a kisipari törvény módosítását sürgetik. Egyebek között azért is, hogy a gazdasági társulások megalakítását ne kössék iparhatósági engedélyhez. Vannak azért egyre többen, akik nem várnak a jogi, adózási kitételek tisztázására és mernek vállalkozni. A siklósi kisiparos kőművesek például kisgépek, építő szerszámok beszerzésére, kölcsönzésére szövetkezetben akarnak tömörülni Míg Debrecenben az autószerelők együtt szerzik be a hiányzó alkatrészeS zínes látványt nyújt a sok virágzó burgonyafajta a bicsérdi kutatóállomás kísérleti telepén. A Murillo halvány, a Cardinál mélylila, az Apolló és a Trubadúr hófehér virágot nevel, a Mona Lisa még nem virágzik. Romano, Diana, Rosabelle, Nicola, Eu- réka, Theresa, Rosalia. — Szebbnél szebben csengő nevek. Mintha a világ bur- gonyanemesitői már a névadásban is túl akarnák szárnyalni egymás fantáziáját. Pedig ők is tudják, hogy a név az egyetlen, ami nem oszt és szoroz egy új fajta értékelésénél. A VK 72-8 rózsa 1,2 tonnával „verte meg1’ tavaly a sárga Trubadúrt a bicsérdi kísérleti kertben, mivel hektáronként több mint 5,7 tonnás termést adott. Százhúsz kisparcellán Európa ötven legjobb és legújabb burgonyafajtáját versenyeztetik, vizsgáztatják most már második esztendeje Bicsérden az Irégszemcsei Kutató intézet állomásán. A mikroparcellás kísérletekre, és a jól felszerelt bicsérdi laboratórium burgonya beltartalmi vizsgálataira, az öntözéses burgonyatermelési rendszer gesztora, a Szentlőrinci Állami Gazdaság adott a kutatóknak meqbízást. Az ország öt megyéjében — Baranya, Bács, Borsod, Győr és Pest megye — hét partnergaz- dasáqnál több mint 2000 hektár öntözött burgonyaterületen működő rendszer évek óta a legjobb külföldi burgonyafajtákat hozza be, honosítja meg és szaporítja a hazai vetógu- móellátás javítására. A szentlőrinci gazdaság maga is igen nagy felületen, 600 hektáron termel és szaporít burgonyát, magas színvonalon. Átlagtermésük évek óta meghaladja a hektáronkénti 35 tonnát. A rendszer átlagtermése most 22 tonna, a rendszerben végzett termeléssel 1985-re ezt fokozatosan 30 tonnára kívánják felemelni. Ehhez továbbra is be kell hozni a legbőtermőbb külföldi fajtákat, s kiválasztani közülük azokat, amelyek a betegségekre is ellenállók, s minőségben, béltartalomban, sőt színben is megfeleljen a követelményeknek. két, anyagféleségeket. Szekszár- don, Nagykanizsán, Szarvason kisiparosok, kiskereskedők műhelyépítő- és fenntartó szövetke. zeteket alapítottak és ez van folyamatban most Ajkán, Békéscsabán is. Másutt viszont a nagy teljesítményű, nehezen megvásárolható, speciális gépeket együtt üzemeltetik és a tulajdon közös. Az ellenállás, a kétkedés megtört és egyre több a szövetkezést sürgető, követendő példa. A fajtakísérleteket háromévi ismétlésben végzik mikro- és Majlátpusztán öthektáros nagyüzemi parcellákon, s csak azután mondanak róluk ítéletet. Vannak nagyon ígéretes fajták a kísérletekben. Nem egy közülük potenciálisan képes 60 tonnás termésre. De a bő termés csak az egyik szempont. Legalább ilyen fontos, hogy a fajta ne romoljon gyorsan le, és béltartalma is megfeleljen a mai szigorúbb igényeknek. Fontos, hogy bírja a nagyüzemi gépi termesztést. A burgonyának igen nagy ütődéseket kell kibírnia a gépi felszedéskor, az osztályozásnál. válogatásnál. Azért szorultak ki a kiflifajták, mert a gömbölyűek jobban tűrik ezeket a fizikai hatásokat. A hazai fogyasztók a rózsahéjú, bő termő, öntözve képes lik. A holland Desireé azért dominálhat évek óta, mert rózsahéjú, bőtermő, öntözve képes 50 tonnát adni hektáronként, és leromlásra sem nagyon hajlamos. Ha marad ez a szemlélet, marad a Desireé is. Mellette azonban mind nagyobb szerepet játszhat a francia Rosalie, amely típusban hasonló, Az MTA szegedi biológiai központjában hétfőn megkezdődött a Magyar Biofizikai Társaság XI. vándorgyűlése. Három nap alatt tizenhat előadás hangzik el a biofizikusok tudományos kutatásainak legújabb eredményeiül. Szó lesz a nap- fénysugárzásnak a biológiai rendszerekre gyakorolt hatásáról, az izmok biofizikájának problémáiról, a sejtmembránok Kalocsán, a hazai fűszerpaprika-nemesítés központjában, az idén újabb hibridet állítanak elő a kutatók. A kiválasztott törzseket most „házasítják''. Cél: olyan tulajdonságok örökítése, amelyek az eddiginél alkalmasabbá teszik a fűszernövényt az intenzív nagyüzemi termelésre, a gépi betakarításra, a festékanyagtartalom növelésére. Az intézet az utóbbi tíz évben hat új fajtát adott a köztermesztésnek. Bevonásukkal megújhodott a magyar fűszerpaprika-termesztés megháromszorozódtak a hozamok, szülés zamatanyagban gazdagabb az ételízesítő. Az új fajták az előzőeknél kilogrammonként 2— 3 grammal több festéket tartalmaznak, több bennük a cukor, a C-vitamin és az illatanyag. de 20 nappal korábban érik, s augusztusban már szedhető. Az eddigi kísérletek eredményei alapján a rendszer a következő fajtákat tartja perspektivikusnak: Desireé, Árka, Grácia, Mona Lisa, Cardinal, Ostora, Bintje, Rosalie, Baraka és Magyar Rózsa. A keszthelyiek új, és a külföldiekkel verseny- képes fajtáját, már tavaly is kísérletbe állították, s az idén nagyobb területen, 10 hektáron szaporítják. Részleges fajtaváltást igényel az 1982 januárjában átadásra kerülő feldolgozóüzem, amelyben az állami gazdaság évi 13—14 000 tonna burgonyából 2000 tonna végterméket, burgonyapelyhet állít, majd elő. Erre a célra a magas szárazanyag- és keményítőtartalmú sárga burgonyák a legalkalmasabbak. Ezek közül . a fajták közül a Bintje, az Eba és a Baraka játszik majd legnagyobb szerepet. Fontos szempont az is, hogy a holland szakemberek ezekre a fajtákra qlakították ki, s állítják majd be az egész feldolgozógépsort. — Rné — működéséről, valamint sugár- biológiai kérdésekről. Tigyi József akadémikus, a Biofizikai társaság elnöke az MTI munkatársának elmondotta, hogy a Magyar Biofizikai Társaság mostani vándorgyűlésén ünnepli megalakításának husiadik évfordulóját. A társaság az elmúlt két évtizedben egyik szorgalmazója volt a biofizikusképzés hazai fejlesztésének. Csuti János A bicsérdi kísérleti burgonyaparcellák Üj burgonyafajták Szentltfrincről Ütvén külföldi fojtana! kísérleteznek Megkezdődött a biofizikusok XI. vándorgyűlése vagy szakmunkásbizonyítvány? A z MSZMP Baranya megyei Bizottsága megbízásából- az MTESZ megyei Szervezete felmérést végzett a műszaki és agrárértelmiség helyzetéről, életkörülményéről. A teljesség igénye nélkül szeretnék közreadni néhány gondolatot a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság anyagából. Gazdasági életünk egyensúlyba hozásához a világpiacon versenyképes termékeket kell létrehozni, amelynek egyik döntő feltétele műszaki és technológiai színvonalunk fejlesztése. Ennek egyik alapvető követelménye, hogy mindazok a műszaki szakemberek, akiktől e feladatok megvalósítását várjuk, mind erkölcsileg, mind anyagilag megbecsüljük és a rendelkezésünkre álló szellemi kapacitást maximálisan kihasználjuk. Korunkban a műszaki értelmiségi munka devalválódott. Változtatni kell azon az állapoton, hogy a termelés színvonaláért elsőrendűen felelős réteg jövedelme a legkisebb kvalifi- kációjúakéval egy szinten, sőt alatta van. Megszűntek azok a gazdasági és társadalmi ösztönzők, amelyek a műszaki pályák felé vonzották a fiatalokat. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára a legutóbbi évben már 13 ponttal is be lehetett jutni, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem pedig már évek óta nem tudja feltölteni az induló évfolyamok létszámát. Az, hogy a műszaki egyetemeken ilyen alacsony a mérce, melynek clapján felveszik a jelentkezőket, aggályokra ad okot az utánpótlás átlagos színvonalát illetően. Az egyetemek elvégzése után a tehetségesebb mérnökök is sokszor olyan helyzetbe kerültek, ami nem ösztönzi őket a kreativitás fokozására, sőt a körülmények arra kényszerítik, hogy a végzettségénél és tudásánál alacsonyabb színvonalú munkát végezzen. A Baranyában élő műszaki értelmiség helyzete sem jobb, mint országosan. A megyében, főleg az oktatáspolitika következtében több a műszaki értelmiségi, mint amennyit hatékonyan foglalkoztatni lehetne. E körülményekből következik, hogy azt a szellemi tudást, aminek megszerzésére az állam nagy összegeket költ, nem tudják munkájuk során visszaadni. A műszaki főiskolán való üzemmérnökképzés nem tölti be azt a szerepet, amit neki szántak. Az üzemmérnökök nem elég gyakorlatiasak, elméletileg túlképzettek. Ez művezetőnek sok, vezető műszaki álláshoz kevés. A hiányzó technikusokat pedig sem ők, sem pedig a szakközépiskolát végzettek nem pótolják. A mérnökök és üzemmérnökök jövedelmét összehasonlítva a szakmunkások jövedelmi viszonyaival megállapítható, hogy a szakmunkásokéhoz képest négy—hat év fizetéskiesés és az azt követő alacsony kezdőfizetés átlagban tíz—tizenkét éves lemaradást eredményez. Azonban nemcsak a fent említett körülmények gátolják a műszaki dolgozókat alkotóképességük kibontakoztatásában. Sokszor szervezési hiányosságokra és a vállalatvezetés érdektelenségére is visszavezethető. Ha a vállalatvezetésnek nincs meg az igénye és módszere az alkotóképesség kibontakoztatására, akkor az egyéni kezdeményezés nem érheti el célját. Itt elsősorban felülről jövő szemléletváltozásra, a differenciált bérezés és az ösztönző premizálási rendszer bevezetésére van szükség. Hátrányos helyzetben van a műszaki értelmiség a munkaidő utáni tevékenység, a másodlagos elosztásban való részvétel terén is. A munkaidőn túli szabad szellemi tevékenyséq engedélyezése igen sok bürokratikus ügyintézéssel jár, és csak korlátozott mértékben engedélyezik. A munkahelyen a szellemi túlmunka, a túlórázás anyagilag nem honorálható. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor társadalmi méretekben ösztönzik a munkaidő utáni hasznos tevékenységet, az ebből való kimaradás igen hátrányos. A műszaki színvonal fejlesztéséhez mérnökeinknek állandó továbbképzésre, a műszaki haladással voló léoéstartásra van szükségük. Az iqaz, hoqy a szervezett továbbképzések széles választékot kínálnak minden szakmai területen, de fő- leq csak a fővárosban. Vidéki városainkban a továbbképzési lehetőségek igen korlátozottak. Taoasztalatom szerint a vállalatok sokszor anyagi lehetőségeikre hivatkozva nem támo- gatiák az önképzés, továbbtanulás iránti kérelmeket. Azt is meg kell állapítani, hogy az alulfoglalkoztatottságbó! adódóan nincs kényszer az egyébként is alacsony műszaki színvonal mellett állandó továbbképzésre. Mindezeken túl a műszaki értelmiség hátrányt szenved a szociálpolitikai kedvezmények elosztásánál is. A vállalatok az adott körülmények között támogatják a fiataiok lakásszerzési törekvéseit, de a jogszabály előírásai értelmében a kijelölésnél, sorsolásnál előnyben kell részesíteni a termelésben közvetlenül részt vevőket (fizikai dolgozókat, művezetőket és egyéb közvetlen termelésirányítókat). A bölcsődei és óvodai felvételeknél is a fizikai dolgozók gyermekeit részesítik előnyben. Miután e réteg igényeit sem tudják maradéktalanul kielégíteni, a szülők által nem támogatott értelmiségiek helyzete kilátástalan. Riasztóan hat e téren, hogy korunk fiatal értelmisége az előző generációk tartalékait kénytelen felélni. A problémák élők és megoldásra várnak. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre több fórumon foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Bízunk abban, hogy e felmérés eredményeképp feltárt helyzet pontos ismeretében a megoldások sem váratnak magukra sokáig és a címünkben feltett kérdésre az arra rátermett fiatalok egyre többen választják a műszaki pályát. Falus Béláné
