Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-07 / 184. szám

Dunántúlt napló 1981. július 7., kedd Szovjet—lengyel közös közlemény A TASZSZ hírügynökség vasárnap nyilvánosságra hozta a szov­jet—lengyel közös közlemény Moszkvában közzétett teljes szöve­gét: „A LEMP KB és a Lengyel Népköztársaság minisztertaná­csának meghívására 1981. júli­us 3—5. között baráti látogatá­son Varsóban tartózkodott And­rej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Andrej Gromiko találkozott és megbeszéléseket folytatott Sta­nislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárával, Wojciech Jaru- zelskivel, a lengyel miniszter- tanács elnökével, valamint Józef Czyrekkel a LEMP KB tagjával, lengyel külügyminiszterrel. A tárqyszerű, elvtársi léqkörben le. zajlott megbeszéléseken a kö­zös érdekű kérdések széles kö­rében folyt elmélyült vélemény- csere. A felek tóiékoztatták egy­mást az SZKP XXVI kongresz- szusón hozott határozatok meg­valósulásának menetéről és a LEMP IX rendkívüli kongresszu­sának előkészületeiről. A nemzetközi kérdésekről foly­tatott véleménycsere során a felek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a Lenavel Nép­köztársaság által a Varsói Szer­ződés többi szocialista taoor- száaával eqyütt követett béke- és államközi eqyüttműködési po­litika rendkívüli fontosságú hoz­zájárulás az enyhülés ügyéhez, a népek békéje és biztonsáqa szavatolásához, a feqyverkezési verseny megfékezéséhez és a leszereléshez. Ez a békepoliti­ka konkrétan kifejeződik a Var­sói Szerződés tagállamai legfelsőbb fórumának, a poli­tikai tanácskozó testületnek a dokumentumaiban, amelyek sok lényeqi kérdésre vonatkozóan tartalmaznak javaslatokat, iay az európai biztonság fenntartó, sóra, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelés­re, a feszültség csökkentésére és felszámolására olvan robbanás- veszélyes térségekben, mint a Közel- és Közép-Kelet, Dél- és Délkelet-Ázsia, a Távol-Kelet, a Perzsa-öböl, az Indiai-óceán. A Szovjetunió és Lengyelor­szág határozottan fellép az im­perialista és hegemonista körök cselekményeivel szemben, ame­lyek az enyhülés alapjait igye­keznek romba dönteni. Mindkét fél hangsúlyozta an­nak a programnak a külörileges jelentőségét, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán a nemzet­közi helyzet megjavítása és a biztonság megszilárdítása érde­kében. A béke és a nemzetközi biz­tonság nevében aktív tettekre szólít a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának „a világ parla­mentjeihez és néDeihez" intézett felhívása. Ez a felhívás különös visszhangra és meqértésre lel azoknak az országoknak a né­peinél, akik drága árat fizettek a fasiszta agresszorok felett ara­tott győzelemért a második vi­lágháború éveiben. Erről tanús­kodott a lengyel szejmnek az adott kérdésben hozott dönté­se. Mindkét fél meqerősíti, hogy kívánatosnak tartja: a madridi találkozó lényeges pozitív meg­állapodásokkal fejeződjék be, amelyek a helsinki záródoku­mentum elveinek és határoza­tainak további megvalósulásá­val állnak összhangban Külö­nösen nagy jelentőséggel bírna egy olyan madridi döntés, amely az európai katonai enyhülésről és leszerelésről szóló konferen­cia összehívását tartalmazná, s ez a konferencia kezdetben a katonai bizalomerősítő intézke­désekkel foglalkoznék. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a Szovjetunió kifejezésre iuttatta: készen áll a bizalomerősítő in­tézkedések kiterjesztésére a Szovjetunió eqész európai terü­letére — azzal a feltétellel, hogy a bizalomerősítő intézkedések körzetét megfelelően kiterjesz­tik a nyugati államok részéről is. A Szovjetunió és Lengyelor­szág síkraszáll a nukleáris fegy­verzet Európában történő kor­látozásáról szóló tárgyalások felújítása mellett. A két fél úgy véli, hogy a NATO-országok és a Szovjetunió újabb közép­hatótávolságú nukleáris eszkö­zei európai telepítésének ha­ladéktalan moratóriuma, amint azt a Szovjetunió javasolja, megkönnyítené az e kérdésről folytatandó tárgyalásokat. A Szovjetunió és Lengyelor­szág tántoríthatatlan híve an­nak, hogy a világ Trülönböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek, s kifeje­zésre juttatja, hogy pozitívan foglal állást Észak-Eurápa atcmmentes övezetté való vál­toztatásának eszméjével kap­csolatban is. A Szovjetunió és Lengyelor­szág támogatja az arab né­peket az izraeli agresszióval szemben folytatott harcukban, amelyet az igazságos és tartós alapokon nyugvó átfogó közel- keleti rendezésért vívnak. A vé­leménycsere során a felek nagy figyelmet szenteltek an­nak a szovjet javaslatnak, amely a Perzsa-öböl térsége békéjének és biztonságának megteremtésére irányul, to­vábbá nagy figyelmet szentel­tek a szocialista és el nem kö­telezett országok közös erőfe­szítésének az Indiai-óceán bé- keövezelté változtatásáért fo­lyó küzdelemben. Lengyelország támogatja ezt a javaslatot. A Szovjetunió és Lengyelor- száq ismét megerősítette elvi óllásfoqlalását az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésére, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kor­mányának ismert, 1980. május 14-i javaslatainak megfelelően. Az afgán probléma nemzetközi vonatkozásainak rendezése csakis az Afgán Demokratikus Köztársaság elleni külső ag­resszív tevékenység megszünte­tése és olyan szavatosságok ré­vén érhető el, amelyek bizto­sítják, hogy ezt a tevékeny­séget nem kezdik újra. Mindez lehetővé tenné az afgán kor­mány kérésére az országban állomásozó szovjet csapatok kivonásával összefüggő kérdés megoldását is. A szocializmus ellenségei és a militcrista irányvonalnak a nemzetközi életben tevékenyke­dő hívei a „szovjet katonai fe­nyegetés” körül csapott mind nagyobb lármával azt a törek­vésüket próbálják palástolni, hogy megváltoztassák a világ­ban kialakult erőviszonyokat, felülvizsgálják Európa háború utáni realitásait, elérjék az Egyesült Államok és egészében véve c NATO katonai fölényét a szociclista országokkal szem­ben. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság határozottan elítéli ezeket a terveket, és megerősíti: a Varsói Szerződés szocialista tagállamai minden szükséges intézkedést megtesz­nek annak érdekében, hogy vé­delmi képességüket a kellő szinten tartsák, és törvényesen gondoskodjanak saját biztonsá­gukról. A szocializmus vívmányainak védelme a Lengyel Népköztár­saságban elválaszthatlan a lengyel állam függetlenségének és szuverenitásának, biztonsá­gának és határai sérthetetlen­ségének kérdéseitől. Ezek a kérdések nemcsak Lengyelor­szágot érintik, létfontosságú je­lentőséggel bírnak az egész szocialista közösség számára. A Szovjetunió és Lengyelor­szág megerősítik eltökélt szán­dékukat, hogy erősítsék a test­véri országok egységét és ösz- szeforrottságát. A jövőben is aktívan hozzájárulnak a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tag­országainak hatékony együtt­működéséhez, . megfelelően visszavágnak az imperializmus bármiféle olyan kísérleteire, hogy ideológiai és más diver- ziót hajtson végre szocialista államok ellen. A felek megerősítették, hogy ez SZKP és a LEMP, valamint c Szovjetunió és Lengyelország megbonthatatlan szövetsége, testvéri barátsága és együtt­működése, a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista nem­zetköziség elvein alapuló kap­csolataik sokoldalú fejlesztése teljes mértékben megfelel a szovjet és a lengyel nép érde­keinek, biztonságuknak, a szo­cialista és kommunista építés­nek. KGST-közlemény (Folytatás az 1. oldalról) nyersanyagként hasznosító Mo- zirszki Takarmónyélesztőgyár, a 4 millió kW teljesítményű, a lengyelországi Rzeszowig ki­épülő villamos távvezetékkel rendelkező Hmelnyicki Atom­erőmű építése. A Mongol NK- ban felépült az erdenet réz- és molibdénkoncentrátum termelő naqy kombinát, folynak a ku­bai nikkelvállalatok építési és rekonstrukciós munkái. Ismertetésre került a terme­lési szakosodás és kooperáció sokoldalú alapon történő fej­lesztésének oozitív tapasztala­ta. A szakosított gépipari ter­mékek kölcsönös exportja az 1971-es évi 1,3 milliárd rubel­ről 1930-ban 9,1 milliárd rubel­re nőtt, a' KGST-tagállamok közötti gép- és berendezés­szállításokban való részaránya pediq elérte a 34 százalékot. Sikeresen valósul meg az „lnterkozmosz"-program, mely­nek keretében valamennyi KGST-tagállam űrhajósai közös űrrepüléseken vettek részt szov­jet űrhajókon. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottsáq, a tanács más szervei és a KGST-tagálla­mok által létrehozott nemzet­közi szervezetek tevékenységét a komplex program megvalósí­tása terén. A komplex program megva­lósításában elért eredményeket nagyra értékelve az ülésszak megállaoította, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásánál nem aknázták ki az összes rendelke­zésre álló lehetőségeket, és aláhúzta, hogy az e dokumen­tumban előirányzott együttmű­ködési célok a jövőre nézve is megőrzik aktualitásukat. Az SZKP XXVI. kongresszusá­nak és az 1979—81-ben megtar­tott más testvéri kommunista és munkáspárti kongresszusoknak a határozatai megerősítették a KGST-tagállamok egyöntetű szándékát az együttműködés további elmélyítése és tökélete­sítése, valamint a szocialista gazdasági integráció komplex programjában, a hosszú távú együttműködési célprogramok­ban és kétoldalú programok­ban foglaltak valóraváltására a továbbiakban is a népgaz­daság létfontosságú problé­máinak megoldása, a társadal­mi termelés intenzifikálása, a nemzeti népgazdasági komp­lexumok struktúráinak tökélete­sítése, a KGST-tagállamok együttes gazdasági és műszaki- tudományos potenciálja racio­nális kiaknázásának céljából. Áttekintve a népgazdasági tervek 1981—1985. évi, egyes kérdésekben pedig hosszabb időszakra szóló koordinálásá­nak eredményeit, az ülésszak megállapította, hogy e munka folyamán egyeztetésre kerültek a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fő irá­nyai és a kölcsönös áruszállítá­sok volumenei. Jóváhagyásra került a sokol­dalú integrációs intézkedések egyeztetett terve 1981—85-re, amelyben számos gazdasági objektum közös erőfeszítésekkel történő felépítése, a szakoso­dás és kooperáció fejlesztése, c tudomány és technika, a szabványosítás területén folyta­tott együttműködés fejlesztése van előirányozva, továbbá olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a VSZK, a Kubai Köztársaság és a Mongol Nép­köztársaság gazdaságának fej­lődését. Azokból a feladatokból kiin­dulva, amelyeket a testvérpár- tok kongresszusai tűztek ki a társadalmi termelés további in- terizifikálására a tudományos­műszaki haladás, az energia- és anyagigényes termelés csök­kentése, valamint a gazdaság­ban végbemenő strukturális változások meggyorsítása alap­ján, az ülésszak intézkedéseket tűzött ki az együttműködés ha­tékonyságának elmélyítésére és fokozására, főként az anyagi termelés, a tudomány és a technika szférájában. A KGST- tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a következő két ötéves időszakot az intenzív ter­melési és tudományos-műszaki kooperáció időszakává tegyék. Az ülésszak során Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió dele- gációvezotői kormányközi egyezményt írtak alá a rádió­elektronikai berendezésekhez, Hí,közlő- és számítástechnikai eszközökhöz szükséges egysé­gesített elektronikai elembázis létrehozásáról, amely a KGST- tagállamok magasfokú műszaki színvonalon álló elektronikai termékek iránti igényeinek ma­ximális kielégítésére irányul ezen országok lehetőségeinek egyesítése és racionális kiak­názása útiéi. Rámutattak arra, hogy a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés további tökéletesítését és hatékonyságának fokozását a szakosítással és kooperációval szoros összhangban kell végez­ni. Ajánlották, hogy az érde­kelt KGST-tagállamok egyez­tessék a tudományos-műszaki politikát erőfeszítéseiknek olyan problémák kidolgozásában va­ló egyesítése céljából, amelyek elsődleges jelentőséggel bírnak a népgazdaság és a kapott eredmények termelésben való meghonosítása meggyorsítása számára. A KGST-ülésszak ajánlotta az együttműködés bővítését az élelmiszerek és a közszükségle­ti iparcikkek termelésében és kölcsönös szállításaik növelé­sében. Az ülésszak munkája során sokoldalú általános egyezményeket írtak aló a cu­korgyártás. valamint a citrusfé­lék termelésének és ipari fel­dolgozásának komDlex fejlesz­téséről a Kubai Köztársaság­ban, amelynek célja az ország export potenciáljának erősítése és az európai KGST-tagállamok e termékfajták iránti igényei­nek teljesebb kielégítése hosz- szú távon. Az érdekelt országok egyezményt írtak alá arról, hogy nemzetközi tudós-kollektí­vát hoznak létre a trópusi vi­szonyok közötti korrózió elleni küzdelem tudományos-kutató munkálatainak elvégzésére. A kölcsönös együttműködés hatékonyságának fokozása cél­jából a KGST-tagállamok kül­döttségvezetői annak formái és módszerei további tökéletesíté­se mellett foglaltak állást, be­leértve a gazdaság tervezése és irányítása terén szerzett ta­pasztalatok cseréjének fokozá­sát. Az ülésszakon megelégedés­sel állapították meg, hogy a KGST-tagállamok közössége a béke megőrzésének és megerő­sítésének legfontosabb tényező­je volt és marad. Az ülésszak egyöntetűen tá­mogatta a Szovietunió Legfel­sőbb Tanácsának felhívását a világ parlamentjeihez és népei­hez, valamint más testvérorszá­gok arra irányuló kezdeménye­zéseit, hogy ne fokozódjék a nemzetközi feszültség, folyta­tódjék az enyhülés, szűnjön meg a fegyverkezési hajsza és térje­nek át a leszerelésre, minde­nekelőtt a nukleáris leszerelés­re, küszöböljék ki a világháború veszélyét. A KGST-tagáliamok külpolitikájuk békeszerető irány­vonalának megfelelően követ­kezetesen támogatják a nem­zetközi aazdesági kapcsolatok demokratikus és iqazsáqos ala­pokra történő helyezéséért, az úi nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott har­cot, Az eltelt évtizedben azok­nak a felszabadult országoknak a szórna, amelyek a tanács tagállamai részéről gazdasági és műszaki támogatásban ré­szesülnek, 62-ről 90-re nőtt, a részükre biztosított hitelek ösz- szege 2,1-szeresére emelkedett. Különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elveiből kiin­dulva, a KGST-tagállamok de­legációvezetői megerősítették azon készségüket, hogy stabil gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolatokat fejlessze­nek ki a tőkés országokkal a diszkrimináció mellőzése, a vál­lalt kötelezettségek betartása, az egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján. /. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXV. ülés­szaka az egyöntetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elv­társi együttműködés légkörében zajlott le. Szíriái pártkiildöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett az Arab Újjá­születés (Baath) Szocialista Pártjának küldöttsége, Abdul­lah Al-Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével. A szíriai küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Gyenes And­rás, az MSZMP Központi. Bi­zottságának titkára, Berecz Já­nos, a Központi Bizottság tag­ja, KB külügyi osztályának ve­zetője és Baranyai Tibor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának vezető­je fogadta. Jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagykövete. Hétfőn délután az MSZMP KB székházában megkezdődtek a magyar—szíriai pártközi meg­beszélések. A magyar tárgyaló küldöttséget Gyenes András vezeti. A szíriai tárgyalódele­gáció élén Abdullah Al-Ahmar áll. Este Gyenes András vacso­rát adott a szíriai küldöttség tiszteletére. Szovjet—angol külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek hétfőn Moszkvában. Lord Carrington, Nagy-Britannia külügyminisztere va. sárnap este érkezett munkalátogatásra a szovjet fővárosba, annak a megállapodásnak az alapján, amely néhány nappal korábban a Szovjetunió és Anglia között létrejött. A brit konzervatív kormány hatalomrp kerülése óta most első ízben folytat angol külügyminisz­ter szovjet kollégájával tárgyalásokat Moszkvában. E körülmény is utal arra a tényre, amit szovjet részről több ízben sajnálkozással vettek tudomásul, hogy a két ország kapcsolata nem a korábban elképzelt módon alakult, s messze elmarad az együttműködés mér­téke a lehetőségektől. Az oka ennek az. hogy az angol kormány csatlakozva Washington bojkott felhívásához, számtalan korlátozó intézkedést foganatosított A képen Andrej Gromiko szovjet és Lord Carrington angol külügyminiszter. Hétfőn este elutazott Moszkvából Lord Carrington brit külügymi­niszter. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, va­lamint több más hivatalos személyiség búcsúztatta. A kommunista sajtó képviselőinek nemzetközi találkozója A testvérpártok 67 lapjának képviselői részvételével hétfőn Moszkvában megnyílt a kom­munista és munkáspártok köz­ponti sajtóorgánumai képvise­lőinek a Pravda kezdeményezé­sére szervezett találkozója. A találkozón részt vesz Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB tit­kára is. r Viktor Afanaszjevnek, a Pravda főszerkesztőjének meg­nyitó szavait követően az SZKP Központi Bizottsága nevében a találkozó résztvevőit Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte. Bevezetőjé­ben rámutatott, hogy jelenleg ez ideológiai harc központjá­ban elsősorban a háború és béke problémája áll. Ponomar­jov hangsúlyozta, hogy van le­hetőség a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának, a háborús konfrontáció kialakulásának megakadályozására. E lehető­ség valóra váltásában nagy je­lentősége van a kommunista és munkásmozgalom erői, vala­mennyi békeszerető erő harcá­nak. A Szovjetunió nagy erőfeszí­téseket tett és tesz ma is a XXVl. pártkongresszuson a 80- as évekre elfogadott békeprog­ram valóra váltásáért. Leonyid Brezsnyev a kongresszus utáni megnyilatkozásaiban konkreti­zálta a pártfórumon elfogadott kezdeményezéseket és ezzel nagyot léptünk előre a nemzet­közi feszültség enyhítése, a vi­tás kérdésekről tartandó tár­gyalások megkezdése felé, hogy megvalósuljon a fegyver­zetek csökkentése, és szavatol­juk a tartós békét és a népek biztonságát — mondotta Pono­marjov. A tanácskozáson magyar részről Várkonyi Péter. az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője vesz részt. LAPZÁRTA Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta Humberto Perez miniszterelnök-helyettest, a Kubai Központi Tervezési Ta­nács elnökét. Az eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és Jósé Antonio Tabares Del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete is. * Indradzsit Guptónak, az Indiai Szakszervezeti Kongresszus (AITUC) főtitkárának vezetésé­vel indiai szakszervezeti kül­döttség érkezett hazánkba. A küldöttséget hétfőn fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, és megbeszélést folytat­tak a két szervezet közötti kapcsolatok és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről. * Hazája nemzeti ünnepe al­kalmából Jósé L. Silva-Mendez, a Venezuelai Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője hétfőn foga­dást adott rezidenciáján. A fo­gadáson megjelent Péter János, az országgyűlés alelnöke, Házi Vencel külügyminiszter-helyet­tes, valamint politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális életünk több más vezetője. * Baniszadr volt elnököt ki- véqzik, ha a ramadán ünne­pének befejeztéig nem tanúsít bünbánatot Khomeini’ ajatollah előtt. Ezt Mohammadi Gilani, az Iszlám Forradalmi Bíróság ügyésze mondotta teheráni saj­tóértekezletén. * Az elődöntőkben Gedővári Imre, az Ú. Dózsa 30 éves ví­vója önmagát múlva felül 12:10 arányban verte az exvilágbaj- nok olasz Maffeit, így élete legnagyszerűbb fegyvertényét könyvelhette el, döntőbe került. A döntőben a folytatás nem si­került, a 24 éves varsói sporto­ló, Wodke 10-7-re győzött és ő lett a világbajnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom