Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-21 / 198. szám

1981. július 21., kedd Dunántúli Tlaplo 3 Vállalkozó kedvük követendő példa Fiatal műszaki értelmiségiek a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezeikéi Feladatteljesítő munka- csoportok Beruházás 40 millió forinttal olcsóbban M indenképpen egészsé­ges dolog, amikor egy termelőegység if­jú műszaki értelmiségei többet akarnak, mint amennyit elvár a felső ve­zetés, sőt annyira meré­szek, hogy a gazdasági, pénzügyi lehetőségek, kö­töttségek kereteit is fesze­getik. Az újitás, a vállalko­zás ilyen aktiv mértéke minden esetben a minősé­gi fejlődés újabb fokát készíti elő. A Seiíyei Agro­kémiai Szövetkezet fiatal műszaki és közgazdasági dolgozóival való beszélge­tés hozta felszínre ezeket a gondolatokat. Nem volt nehéz szóra bírni őket, hiszen majdnem velük egykorúakból tevődik össze a csúcsvezetés, amely a kezde­ményezőkészségnek kezdettől fogva szabad utat enged. A kétszáz fős kollektíva közép- és alsószinten tevékenykedő veze­tői szabad kezet kaptak az irá­nyítási módszer kiválasztásá­ban, amennyiben valóban a szövetkezeti érdekeket képvise­lik. Azonban a számonkérés és az ellenőrzés, hogy tényleg en­nek az igénynek felelnek-e meg, minden vonatkozásban következetesen szigorú. Ismerve a célt és a munkaterületet A 31 éves Sághy Péter, aki 11 éve van az Agrokémiánál, és kereskedelmi osztályvezető­helyettes, azt hangsúlyozta, hogy az egyéni képességek, ambíciók figyelembevételével vállalkozói csoportokat szervez­nek, hogy egy-egy gazdasági íeladatot minél ésszerűbben és gyorsabban realizáljanak. Ké­sőbb már maguktól jelentkez­nek az újabb célkitűzések tel­jesítésére és a teamekben szö­vetkezve egymás munkaterüle­teit maradéktalanul megisme­rik, sőt összefüggéseiben ér­zékelik az egész szövetkezeti termelést. Ilyképpen a műsza­kiak valóban húzóerőt jelentő szellemi bázist alkotnak és szavuk, tekintélyük mérvadó a mindennapi gazdasági munká­ban. Az utóbbi évek legszebb vál­lalkozói eredménye, hogy az új központi telep időre és ol­csón épült fel. Ennek érdeké­ben a fiatalok a tervező cé­gek dokumentumait többször átdolgozták és elérték, hogy a korábbi 150 millióval szembén mindössze 110 millióba került a létesítmény. Olyan jól át­programozták a beruházási és kivitelezési terveket, hogy mó­dosításaik alapján azonnal dolgozhattak az építők, sőt a gépek beszerelői is. De külön szakmai team fáradozik azon, hogy a raktározás a legkor­szerűbb feltételek között való­suljon meg, vagy az új ellenőr­ző és kutató laboratórium is maradéktalanul megfeleljen a követelményeknek. Közgazdasági gondolkodás A 25 műszaki értelmiségi dolgozó azt is belátta, amit Gaál János főkönyvelő han­goztatott a találkozásunk al­kalmával, hogy a kísérletezői kedvet, ambíciót behatárolja az anyagi lehetőség. Épp ezért nagyon fontos, hogy az ifjú „titánok” szövetkezeti szinten közgazdasági vonatkozásban is gondolkozzanak. Az igazi szel­lemi, kutatói együttműködésre sarkallnak a mostani szűkös pénzügyi lehetőségek és az a tény, hogy a különféle gyü­mölcs és szőlő növényvédő sze­rekre nagy szükség van. Egy másik munkacsoport épp ezen takarékossági szempontok fi­gyelembevételével azon mun­kálkodik, hogy az új és hagyo­mányos termékek előállításá­hoz szükséges nyugat-európai segédanyagokat hazai megfe­lelőkkel pótolják úgy, hogy a piaci értékesítést ne érje kifo­gás. Emiatt a nyugati segéd­anyagokat alkotó elemeire bontják, hogy az összetételt tökéletes pontossággal megál­lapítsák. Hisz a hazai több mint tíz gyártó céget csak biz­tosan megszerkesztett „recep­tek" alapján lehet megnyerni, hogy az importkiváltást segítő partnerek legyenek. Sorolhatnánk még a kezde­ményezés példáit, így azt, hogy a tmk-vezetés a hagyományos kötelességén túl lebonyolítja az anyagbeszerzést is. A mű­anyagüzem irányítóinak a fi­gyelme kiterjed a hulladékok feldolgozására, elhelyezésére is, de saját erőből házi szer­kesztésű gépek, berendezések kivitelezését is szorgalmazzák a Pécsi Műszaki Főiskolával együttműködve. Miben rejlik még az önálló kezdeményezés titka? A maga­san méltányolt anyagi elisme- sen kívül abban is, hogy a dip­lomás és az érettségizett mű­szakiak, közgazdászok együtt­működése nem kényszerkapcso­latokon alapul, amit megerősí­tett Koszorú József műszaki be­ruházó is. Sőt azt is kiemelte, hogy a kísérletezésben, az újat akarásban megbotlókat nem ítélik el, ha a jószándék, a szövetkezeti érdek vezette őket. Csakis az egészséges üze­mi demokrácia nyújthatott le­hetőséget arra, hogy még a termelési műszakiak is alig várnak a felső utasításra, ma­guktól tudják a továbblépést, a gondok megoldását. Mindezt Lányi János főmérnök azzal egészítette ki, hogy az egyéni felelősség nem mosódik el az esetleges adminisztratív túlszer- vezettségben, vagyis a felelős­ség nem passzolható át másra, ha épp gond, problé­ma adódik. A pályakezdő mű­szakiak képesek a szabad ide­jükben is kísérletezni, amiért nem várnak túlórapénzt. A beszélgetőpartnereim bi­zonytalanok voltak a tekintet­ben, hogy közösségi érzésükkel valóban példamutatóak-e, he­lyesebben, példájuk követőkre talál-e más cégeknél? A kér­dés, hogy miként 's fogjon ösz- sze idegen szakmabeli, mint például Sellyén a vegyészek, az építészek, gépészek és köz­gazdászok teszik ezt — adott. Ök nem ismerik a szakterületi sovinizmust, a saját szakmai önhittségük elefántcsonttornyá­ba nem zárkóznak el, sőt még egy közös, csaknem hatszáz kötetes könyvtárat is létrehoz­tak. S jelenleg is négyen ta­nulnak idegen nyelvet, hogy az osztrák, nyugatnémet, svájci, olasz és francia megrendelők­kel jól tudjanak szakmai kérdé­sekben tárgyalni. Munkahely és otthon Az együvétartozóst jelzi, hogy szinte mindnyájan letelepedtek családostul Sellyén a szövetke­zet anyagi támogatásával, és egyikük sem akar más munka­helyre elmenni. Az új telephely korszerű kö­rülményeiről többen is szóltak, köztük Papp Gyöngyi meóveze- tő, és annak a reményüknek adtak hangot, hogy ott még többre lesznek képesek és to­vább javul a hatékonyság. A létesítményt még a nyáron át­adják, ahol teljes lesz a mű­szerezettség, pontosabb a tech­nológia, sőt a mérgezés és a robbanásveszélyt végleg fel­számolják. A jelenlegi 250 milliós ter­melési érték több mint 300 mil­liósra növekedik, sőt megpró­bálkoznak az exporttal is. A központi termelőegység olyan nagy kapacitású, hogy majdan félmilliárdos termelési értéket is előállíthatnak benne. A vállalkozói kedv újabb lehető­ségei bőségesen adottak és a vezetői irányítás csak tovább korszerűsödhet. Csuti János . A Sellyéi Agrokémia készülő új központi telepe Mészkőpor — talajjavításhoz A nagyharsányi kőbánya örlőüzeme Növeli termelését a nagyharsányi kőbánya A mészkőpor olyan finom, mint a nullás liszt. Ha nem szállítják el naponta folyama­tosan, akkor elviszi a szél. Ha nincs vevő, akkor leáll a terme­lés, mint ahogy le is állt Nagy- harsányban, a komlói DÉLKÖ Vállalat kőbányájában. Két-három évvel ezelőtt még hiánycikk volt a mészkőpor, ma viszont Nagyharsány értékesí­tési gondokkal küzd. Termelé­se mélypontra jutott, egyhar­mados kapacitással üzemel. A nyomott piaci helyzet miatt ebben az évben már csak 15 000 tonna mészkőport állí­tanak elő, holott éves kapaci­tásuk eléri az 50 000 tonnát. A Baranya megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más szakemberei ugyanakkor kimutatták, hogy a szervestrá- gya-felhasználás csökkenése és a nagyadagú műtrágyázás következtében a megye ter­mőföldjei mindjobban elsava- nyodnak. Ezért a talajok me- szezésére nemcsak a vízrende­zett, meliorált területeken, de a humuszföldeken is egyre na­gyobb szükség van. Jellemző, hogy a közismerten jó talaj­adottságokkal rendelkező Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát évek óta rendszeresen vásárol mészkőport Nagyharsányból. A DÉLKÖ Vállalat vezetői el­mondták, hogy a BMK a leg­megbízhatóbb vevőjük, ami nyilván összefügg a kombinát átlagosnál jobb anyagi hely­zetével, fizetőképességével. Szó sincs arról tehát, hogy a nagyharsányi mészkőporra nincs szükség. Nagyon is nagy szükség volna rá a megye me­zőgazdasági üzemeiben a ta­lajjavítás elvégzésére, a földek termőképességének fokozására. Ezt állapították meg azon a tanácskozáson, amelyet a me­gyei NEB folytatott le a minap a Tsz Szövetség, a Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás és a Mecsek Vidéki Kőbányák Vállalat vezetőivel. Elhatároz­ták — s erről döntés is szüle­tett —, hogy augusztus közepéig felmérik a mezőgazdaság igé­nyét öt évre előre. A DÉLKÖ vezetői vállalták, hogy ha kell megsokszorozzák termelésüket, s termelő kapacitásukat össze­hangolják a távlatilag is biz­tos piacnak számító mezőgaz­daság igényeivel. A kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtése tehát kizárólag pénzügyi kér­déseken bukhat meg. A bánya folyamatosan termel, a mező- gazdasági nagyüzemek viszont zömmel a második félévben jutnak komolyabb bevételek­hez. A fizetési kötelezettségek­nél ezt is figyelembe veszik rr.ajd. A mészkőpor napi folya-, matos elszállításához a KPM külön engedélyét is meg kell szerezni, mert ha nincs vissz- fuvar, az üres fuvart komoly pénzbírsággal sújtják. Ez is egyik buktatója lehet a jó kez­deményezésnek. A DÉLKÖ-nek mindenképpen érdeke, hogy Nagyharsány tel­jes kapacitással termeljen. A termelőszövetkezeteknek is ér­dekük a meszezés, a talajok termőképességének fenntartá­sa, sőt fokozása, mivel csak így tudják teljesíteni növény- termelési terveiket. A meszezé- ses talajjavítást csak a komp­lex meliorációra kijelölt terüle­teken támogatja az qllam, egyebütt a nagyüzemek fej­lesztési alapját terheli, így sa­ját erejükből végzik, vagy kel­lene végezniök. Az újpetrei Petőfi Tsz-nek például 5000 tonna mészkőporra lenne azon­nal szüksége és ez csak egy megkérdezett tsz a sok közül.' A talajok elsavanyosodása ál­talános és egyre fenyegetőbb gond. Megnyugtató megoldá­sán múlhat a megyei gabona­program sikere. Gyümölcsátvevöhelyek Pécsett A Donátusi út 28. szám olatti gyümölcsátvevőhely Öröm is, gond is a nagy ter­més, főként ha egy-egy hőhullám után egyszerre érik be a szamóca, a cseresznye vagy a meggy. így történt ez az idén is, s ebből oly­kor torlódások keletkeztek. Több átvevőhely kellene, tettük nemrég szóvá lapunkban. A megjegyzésre reagálva a MÉSZÖV illetékesei elmondták, hogy Baranyában mintegy 300 átvevőhelyet üzemeltetnek az áfészek s ezen belül több tucat a zöldség-, gyümölcs-átvevő­hely. Csak a siklósi járásban 16 helyen vesznek ót gyümöl­csöt. A falvak gyümölcstermelői többnyire jól tájékozottak az átvevőhelyekről, az átvétel rendjéről. A pécsi kistermelők azonban a lapban közzétett hirdetések ellenére sem tudják mindig, hol, mikor és milyen módon értékesíthetik a termé­keiket. Az ő tájékoztatásukra sorol­juk fel a pécsi gyümölcs-átve­vőhelyeket. A megyei Zöldért nemcsak a jól ismert Bajcsy-Zsilinszky úti telepén, de — dömping idősza­kokban — a Megyeri úti Zöl­dért központban is átvesz gyü­mölcsöt. Ezenkívül a Zöldért Vállalat 15 kiskereskedelmi egysége — zöldségboltja - vá­sárol friss gyümölcsöt közvet­lenül a kistermelőktől a város­ban. A Pécsi ÁFÉSZ a Nagyárpó- di út 13-ban, szombat és va­sárnap kivételével naponta reggel fél 8-tól délelőtt 11 órá­ig tart gyümölcsátvételt. Ugyanilyen nyitvatartással üze­mel a 6-os út pellérdi elágazá­sa melletti átvevőhely is. A városkörnyéki községek közül Pellérden és Görcsönyben egész szezonban nyitvatartó. Kővágószőlősön, Cserkúton és Belvárdgyulán ideiglenes át­vevőhelyeket üzemeltet a szö­vetkezet. A Pécsi Pannónia ÁFÉSZ a mecseki szőlőhegyen a barack átvételére három ideiglenes felvásárlóhelyet létesített. A Bálicsi út 10-ben reggel 6.30 és 8.30 között folyik az átvétel, a Donátusi út 28-ban délelőtt 9—11 óra között, a Rigóder dűlőben - János-kút — reggel 7-től 10 óráig veszik át a ba­rackot, de csak minden hét­főn, szerdán és pénteken. A barackon kívül a meggyet, a kajszit, a nyári almát, körtét és a piros ribizlit is megvásá­rolják. A felsoroltakon kívül a pé­csi kistermelők eladhatják gyü­mölcstermésüket a Konzum Áruháznak és a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat ABC áruházainak. Az ÁFÉSZ pécsi zöldségboltjai is közvetlen átvevők. Az átvevőhelyek zsúfoltsága, a torlódás oly módon is elke­rülhető, ha a kistermelők két nappal előbb bejelentik szán­dékukat. Az értékesítési bizton­ságot — miután az átvételi kényszer megszűnt — a szerző­dés vagy a kellő időben meg­kötött pótszerződés adja. De ezzel a lehetőséggel nagyon kevés kistermelő él. Az idén például csak 12 vagon megy- gyet szerződtek le c termelők, de ennek tízszerese termett meg, így került sor a szabad- óru-felvásárlásra. A szövetke­zetek június végéig 60 vagon meggyet vásároltak meg a kis­termelőktől és értékesítettek terven felül a szigetvári, paksi és nagykőrösi konzervgyárak­nak. De jutott a nem várt re­kord termésből az Erdei Mel­léktermék Vállalatnak és a nagykozári tsz szörpüzemének is. A termésprognózisok szerint kajsziból gyengébb, ősziba­rackból, de kiváltképp szilvából nagyon jó termés várható. A nagy termés elhelyezését - mi­vel a friss fogyasztás korlátla­nul nem növelhető — lakossági befőzési akciók szervezésével segíthetnék az arra illetéke­sek. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom