Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-19 / 196. szám
1981. július 19., vasárnap Dunántúlt napló 3 A kiállítás jól tükrözi iparpolitikai törekvéseinket A VI. ötéves tervben 57 milliárd vízgazdálkodásra Vélemények ^ — IPARI a 8. Pétsi IpariVásámíi V Kedvező kilátások a magyar— jugoszláv határ menti árucserében Körtvélyesi István ipari miniszterhelyettes a vásár megnyitóján Az utolsó naphoz érkeztünk: ma kaput zár a nagy érdeklődéssel kísért 8. Pécsi Ipari Vásár. Ezúttal, mintegy a vásár mérlegének megvonásaként, véleményeket, nyilatkozatokat közlünk. Büszke lehet a város A vásárt Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes nyitotta meg, akitől a nyitófogadást követően kértünk véleményt. KÖRTVÉLYES ISTVÁN: — Felénél sem tartunk a vásár megtekintésében, de máris sítsék termékeiket. örülünk annak, hogy az ország minden részéből is érkeztek kiállítók, s hogy ismét itt üdvözölhetjük a jugoszláv kiállítókat, ami módot ad arra is, hogy összehasonlítsuk termékeinket. A vásár egyúttal alkalom, hogy rátekinthessünk a magyar ipar színvonalára. Ami a hozzánk közelebb álló termékeket, a baranyai kiállítókat illeti, a látottak arra engednek következtetni, hogy gazdaságpolitikai törekvéseink egyre szélesebben jelentkeznek a gyakorlatban is. Ez megmutatkozik abban is, hogy szélesedett az ipari termelés választéka. Figyelemre méltó, hogy sok új és jobb minőségű termékkel jelentkeztek a kiállítók. Látszik a gazdaságosabb előállításra, vagy és technológiák létrehozása. A javuló paraméterek többnyire a növekvő takarékosságban, a jobb hőszigetelő tulajdonságokban, az egyszerűbb szerelési technológiákban testesülnek meg. Jellemző vonása a kiállításnak — mely feltételezhetően általános gazdasági tendenciára utal —, hogy a mezőgazdasági főüzemágak mellett igen erőteljesen fejlődik a gépipari melléktevékenység, ami az új iránti fogékonyságot türközi. Erősödik a háttéripar, felismerhetők a hiánycikkeket csökkentő törekvések. Bármennyire is örülünk a változásnak, ez azonban csak a kezdetnek tekinthető.. Tovább kell folytatni azokat az erőfeszítéseket is, amelyek — ugyancsak jól megfigyelhetők — az exportA Horvát Kereskedelmi Kamara és a jugoszláv kiállítók vezetői mondhatom, amit eddig láttunk, arra jogosan büszke lehet a város vezetősége és lakossága. Nagyon színvonalasan megrendezett a kiállítás, a termékeket jól csoportosították. Látszik, a kiállítók nagyon komolyan vették a vásárt, sok új terméket hoztak. Mindkét törekvés, az ipari termelés kultúrájának emelése, a lakosság ellátásának javítása egyaránt kidomborodik. Ami a baranyai vállalatokat illeti, csodálatos- a Zsolnay-gyár kiállítása, kollekciójuk a világ bármely kiállításán megállná a helyét. Jó benyomást tett rám a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár kiállítása. Sok új gépet láttam, nagyon tetszett, hogy a megye szövetkezeti ipara is milyen színvonalas gépgyártást folytat. Nagyon színvonalas az élelmiszeripari termelés. Kiemelném a TÜZÉP jól megrendezett kiállítását, építőanyagokból igen nagy választékot mutatnak be. Sok jó példát említettek a magyar—jugoszláv határ menti cserére és a kooperációkra. Elsőként vagyok Pécsi Ipari Vásáron, elégedett vagyok a látottakkal. Nagyon tetszett az is, amilyen lelkesedéssel foglalkozott az üggyel a megye és a város vezetése, hogy a kiállítók szívügyüknek tekintik a vásárt. Nagy élmény volt LUKÁCS JÁNOS, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára:- A Pécsi Ipari Vásár jelentős eseménye a város társadalmi-gazdasági életének, mert lehetőséget adott a baranyai vállalatok és szövetkezetek bemutatkozására, hogy népszerűéppert a termékek tartóssága növelésére való törekvés. A csomagolás színvonalában is előrelépés van. A vásár megtekintése nagy élmény, s ezt az élményt a kiállított termékek adják. Hozzájárul mindehhez a vásár jó megrendezése, a jó színvonalú vendéglátás, a kézműves kisiparosok jelenléte, mely új szint hozott a vásárba. A látogatók részéről nagy az érdeklődés, s ez nap mint nap megnyilvánul. S az emberek nem csalódnak. Reméljük, a bemutatott új termékekkel hamarosan az üzletekben is találkozunk. Bizonyítvány a termékekről JAKABOS ZOLTÁNNÉ, a Pécsi Ipari Vásár zsüribizott- ságának elnöke: — A 8. Pécsi Ipari Vásár látványosan fémjelzi az elmúlt rövid két esztendő változásait. A kiállított termékek nagy része már az időszerű gazdasági törekvések eredménye. Előrelépést jelentenek az energiatakarékosság, a környezetvédelem, a korszerűsítés Jerén, ösz- szességében a népgazdasági egyensúly javítására . törekvő gazdasági magatartásban. A termékösszetétel változása á korábbinál jobban tükrözi a konkrét piaci igényeket, a jobb technológiai megoldásokat, az eltérő rétegigények kielégítését. és nem utolsósorban az árpolitika erőteljes gazdaságra ható szerepét. Az építő- és építőanyagipari szakterületre jellemző az új, gyorsabb és gazdaságosabb megoldások keresése, a paramétereiben a réginél sokkal jobb anyagok bevételek gazdaságos növelését, a drága importanyagok kiváltását szolgáló termékek előállítását célozzák. Kiaknázni a további lehetőségeket A vásár alkalmából Pécsre érkezett Rudolf Kurelic, a Horvát Kereskedelmi Kamara első alelnöke, Ivó Broz, a kamara ' alelnöke, a horvát határ menti albizottság elnöke és Nedelko Stevie, a jugoszláv kiállítókat szervező Osijek Export—Import cég vezérigazgatója, a jugoszláv határ menti albizottság társelnöke. Miként látják a magyar—jugoszláv határ menti árucsere jövőjét? Véleményük rövid összegezése: — Tekintettel arra, hogy a határ menti árucsereforgalom kiegyenlített forgalom, tehát egyik oldalon sem jöhet létre, deficit, jugoszláv részről nagy hangsúlyt helyeznek rá. A forgalom az utóbbi két-három évben tekintélyes mértékben növekedett, s jellemző, a Pécsi Ipari Vásár idejére a jugoszláv kormány több millió dolláros keretet engedélyezett soron kívül üzletek kötésére. Jugoszláv részről határozat született, hogy a határ menti árucserét fejleszteni kell, s ebben külön kiemelt helye van a Magyar- országgal való cserének. Az eredmények nagyok, de mindez nem jelenti, hogy minden lehetőséget kihasználtunk. Mindkét részről továbbra is erőteljesen kell dolgoznunk, hogy mindig megtaláljuk az együttműködés újabb és újabb módjait, tereit. Miklósvári Zoltán Kiemelt feladat vízgazdálkodásunk fejlesztése Interjú Kovács Antal államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével A hazai vízgazdálkodásban roppant erőfeszítéseket teszünk az elmaradások pótlására, a megnövekedett igények mind teljesebb kielégítésére. Milyen feladatokat jelent ez a mindennapok gyakorlatában? — erről kérdeztük Kovács Antal államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, aki idén január elsejétől irányítja e szerv munkáját. — Milyen eredményeket ért el a hazai vízgazdálkodás az elmúlt öt évben? — Minthogy a vízgazdálkodás nem zárt sziget, hanem a népgazdaság szerves része, természetes, hogy saját jegyeit megőrizve megkezdte a felzárkózást az egész gazdaságra érvényes követelményekhez. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi és szellemi erők fel- használása lehetővé tette, hogy összességében teljesítsük a népgazdasági előirányzatokat, így egyenletesebbé vált a lakosság és a termelés vízellátása. A nyári időszakban vízellátási gondokkal küszködő települések számát mintegy százzal csökkentettük, arányuk ebben az évben csak 14 százalék körüli lesz, ellentétben az V. ötéves tervidőszakra jellemző átlagos 23 százalékkal. A vízkárokat sikerült korlátok közé szorítani. Mintegy 100 millió forintot fordítottunk a vízgazdálkodás technikai-technológiai színvonalának emelésére. Apróságnak tűnhet, de ma sokkal jobb és „vékonyabb” betont készítünk, mint néhány évvel ezelőtt. Nőtt az előregyártott elemek és szerkezetek felhasználásának aránya, sikerült kimozdítani a holtpontról a tipizálás ügyét, összegezve, a vízügyi szolgálat történelmének eddigi legnagyobb fejlesztését hajtotta végre az elmúlt öt évben, de a vízgazdálkodási infrastruktúra relatív elmaradottságát még nem tudtuk felszámolni. — Népgazdaságunk VI. ötéves terve a vízgazdálkodást változatlanul a kiemelt fejlesztési célok közé sorolja. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? — A népgazdaság összes beruházásaiból a vízgazdálkodás 54—57 milliárd forinttal részesedik, hat százalékkal többel, mint az elmúlt tervidőszakban. Beruházásaink túlnyomó részét, mintegy 42—45 milliárd forintot, a vízi közművek fejlesztésére használjuk fel. Vizkárelhárítási célokra nyolc- milliárd forintot fordítunk, a többi pénzt a nagyberuházások előkészítésére, a mezőgazdasági vízszolgáltatásra és egyéb célokra használjuk fel. A tervidőszak végére a lakások mintegy 60 százaléka részesül közműves vízellátásban, de e közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya is eléri a 37 százalékot. A vízellátást, szennyvízvezetést és -tisztítást elsősorban a fővárosban, az ipari központokban, a megyeszékhelyeken és a városokban, valamint a vízhiányos területeken fejlesztjük. A Balatonra és közvetlen térségére 4,2 milliárd forintot fordítunk. Kiemelkedik ebből a Kis- Balaton helyreállításának első üteme, de jelentősek azok a munkák is, melyek a tó vizének további tehermentesítését eredményezik. Az ár- és belvízkárok megelőzése, elhárítása érdekében folytatódik a védelmi művek további ütemes, rangsorolt kiépítése és erősítése, a védekezés eszközeinek korszerűsítése. Elsősorban a tiszai és a Körös-völgyi gátakat erősítjük. A vízrendezés nagy hányadát Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod és Szabolcs megyék területére összpontosítjuk. Vízrendezési programunk összhangban van a ma már térségi rendszerben megvalósuló meliorációs tervekkel, ezáltal jól szolgálja a föld védelmét, termőképességének fokozását, Az öntözőfőművek fejlesztése viszonylag szerényebb mértékű, a fő feladat a meglévő kapacitások hatékony és rendszeres kihasználása. — Milyen lő területekre kell összpontosítani az erőket, az eszközöket? — A fejlesztő munkát megalapozó információs rendszer, a víz- és energiatakarékos vízgazdálkodási technológiák, a meglévő létesítmények fenntartási, karbantartási módszereinek fejlesztésére, valamint az iparszerű vízépítési módszerek szervezésére és bevezetésére. Bár ezek a témák elsősorban műszaki jellegűek, de azt a célt szolgálják, hogy javuljon a vízgazdálkodás általános hatékonysága és szervezettsége, ezért valamennyi kutatott témánkat következetesen alá kell rendelni általános gazdaságpolitikai törekvéseink ■ szolgálatának. A legfontosabb témákra rendelkezésre álló központi keretekkel való gazdálkodásba bevonjuk a hasznosítót. Például a városi csapadékelvezető hálózatok komplex fejlesztésében szerepet kapott a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat. — Gyakran elhangzik mostanában, hogy komplex vízgazdálkodási szemléletet érvényesítsünk. Mit jelent ez? — Ez alatt vízháztartásunk mérlegének befolyásolását, vízkészleteink gazdaságfejlesztésünk szolgálatába állítását, a hosszútávú népgazdasági érdekek következetes érvényesítését értjük, csakúgy, mint azt a kérdést, hogy egy adott térségben az egyensúlyt a vízigényszabályozás vagy a vízkészletnövelés eszközeivel tartsuk-e fenn. Komplex vízgazdálkodási kérdés a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rendjének és gyakorlatának megjavítása is. Intő példa, hogy az ország 1100 vízmüvéből már 71-nek a vízminősége nem felel meg a szabvány előírásainak, vagy hogy a talajvízre telepített kutak kilencven százalékánál megjelent a nitrátszennyezés. Hasonlóan széles körű gondolkodásmódot kíván az is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését, a vízrendezést és meliorációt a nagytérségi vízgazdálkodási rendszerekkel összhangban valósítsuk meg. A vízgyűjtők viszonyainak átfogó ismerete nélkül ez lehetetlen, ezért is tartjuk fontosnak a folyamatban lévő keretterv átdolgozását, aminek fő célja, hogy a komplex vízgazdálkodási munka gazdasági, műszaki hidrológiai alapjait térségi szemlélettel biztosítsa. — Az ENSZ az 1980-as éveket Nemzetközi Ivóvizellá- tási és Közegészségügyi Évtizeddé nyilvánította. Magyarország mit tud tenni ennek sikeréért? — Anyagi lehetőségeinkkel összhangban elsősorban szellemi erőforrásainkat tudjuk rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve exportérdekeltségeinket. A felhívással összhangban folytatjuk szakértőink küldését a fejlődő országokba, aktívan részt veszünk az oktatási programban. Az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás hazai fejlesztési programja lényegében egybeesik az ENSZ ajánlásaival, ugyanakkor célkitűzéseink összehangolása meglévő programjainkkal, jelentősen javíthatja a végrehajtás feltételeit. E feladatok szervezésére, koordinálására magyar nemzeti bizottságot hoztunk létre. Roszprim Nándor A cserkúti javítóműhelyben gondoskodnak arról, hogy a vízügyi szolgálat gépei állandóan használható állapotban legyenek.
