Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-03 / 180. szám

a Dunántúlt Tlaplo 1981. július 3., péntek Kádár János befejezte Borsod megyei látogatását (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatók után Kádár János gyárlátogatásra indult. Az olefinműben Nagy László gyárvezető köszöntötte a Központi Bizottság első titká­rát, aki először a patika tiszta­ságú központi vezérlőtermet te­kintette meg. A termelés-szál­lítás minden fázisát „fiqyelő” műszerek egyik kezelőjének, Kömőczi Istvánnak — akinek 1962 óta a TVK az első mun­kahelye — kézfogással kívánt Kádár János további sikereket felelősségteljes munkájában. A gyáregység vezérlő „szívé­nek” dolgozói közül Jezoviczki György lakatos csoportvezető és Mátó Sándor tmk-művezető tolmácsolta Kádár Jánosnak az itteni dolgozók örömét, hoqy megtisztelte látogatásával mun­kahelyüket. A műanyaggyár volt a séta következő állomása, a szakmai ■kalauz pedig Kucsma János, a gyáregység irányítója. Itt éven­te körülbelül 70 ezer tonna mű- anyaatermék készül. Alkalmi termékbemutató is kapcsolódott ehhez a gyári programhoz, amelynek végén Kádár János elismeréssel nyilatkozott a ki­állított termékekről. Jóllehet, a qyár még sok lát­nivalót tartogatott, innen a köz­ponti irodaház tanácstermébe indultak, ahol Kádár Jánost be­szélgetésre várták a gyár szo­cialista brigádvezetői, pártalap- szervezeti titkárok, valamint a Tiszai Kőolaiipari Vállalat és a Tiszai Erőmű Vállalat kollektí­váit képviselő munkások. A kö­tetlen beszélgetés, eszmecsere során Huszár András, a kar­bantartó gyáregység pártalap- szervezetének titkára alig titkolt büszkeséggel mondotta el: a TVK igen modern nagyüzem, amit az is bizonyít, hogy a karbantartók is számítógépekkel dolgoznak. Bori fmre, a munkaügyi gyár- gondnokság alapszervezeti párt. titkára személyes emlékként idézte: mindig hitte, hogy meg­éri az időt, amikor az ember gondolkodva dolaozhat és mun­kája alapján ítélik meg. Most így élünk, s ebből már nem en­gedünk — mondotta. Méhes György, a Tiszai Kőolajipari Vállalat pártbizottságának tit­kára arról a gondjukról beszélt, hogy kapacitásukat a megren­delések nem kötik le teljes egé­szében. Kálóczi József, a Lenin- városi Pártbizottság tagia, a TVK nyugdíjasa az idősebb ge­neráció nevében is mondotta: örülnek, hogy a városi párt­bizottság számít rájuk. Kopcsó Józsefné, az analitika szocia­lista brigád vezetóie elmondot­ta: korábban e kollektívának bárki tagja lehetett, de ma mór bizonyítania kell hogy méltó á szocialista brigádtag megtiszte­lő címre. Majoros István, a mű­anyaggyár pártalapszervezet tit­kára azokat a politikai teendő, két sorolta, amelyeknek elvég­zéséből naay részt vállalnak a kommunisták. Lükő András, az energia fő­osztály II. Rákóczi Ferenc bri­gádjának vezetóie elmondta: csoportjának feladata száz me­gawatt villamos enerqia bizton­ságos elosztása a berendezé­sek karbantartása, s a felelős munkáért nem is marad el az erkölcsi, anyagi elismerés. Né­meth István, a Szőke Tisza Tsz pártalapszervezetének titkára el­mondotta, hogy közös gazdasá­guk hatszáz taggal indult, ma százhúszon vannak, a többieket elszívta az ipar, egyebek között éppen a TVK. Az iparosítás, az építkezések miatt háromszáz hektárjuk is alaposan megfo­gyott, de a helyi pártszervek segítségével megtalálták a megoldást: kifizetődő szarvas- marha- és juhtenyésztésbe kezd­tek. Nemcsak az elhangzottakra válaszolandó, mintegy a láto­gatást is összeaezve kért szót ezután Kádár János. A Központi Bizottság első titkára visszaemlékezett arra: már akkor is járt ezen a vidé­ken, amikor még a hatalomért folyt a harc, és még nyoma sem volt a mai hatalmas ipari létesítménynek. Ami Leninváros- ban felépült, az az itt élő em­berek és az egész magyar nép nagy közös vállalkozásának szép eredménye, örömmel álla­píthatjuk meg — mondotta —, hoqy népünknek nem kell saj­nálnia az ide befektetett forin­tokat. Belpolitikai helyzetünkről szólva a Központi Bizottság el­ső titkára kijelentette: népünk értékeli a szilárd társadalmi viszonyokat, a töretlen fejlő­dést. az életkörülmények javu­lását, a gondokkal, a megol­dásra váró problémákkal együtt. A magyarnak, bárhova megy is a világon, ma már nem kell szégvenkeznie. Mind­ezért meg kellett dolgozni, és van mit félteni. Egy csapásra ezután sem megv minden, ez­után is mindenért keményen meg kell dolgozni. A XII. kongresszus határoza­taiból adódó tennivalókról szólva kiemelte, hogy a kong­resszus jövőbe mutató, szocia­lista programot fogadott el, reális, ám nem kis feladatokat tűzött ki, középpontba állítva a gozda'áai munkát. Kádár János az egyik szocia­lista brigádvezető felszólalásá­hoz kapcsolódva hangsúlyozta, valóban: a fejünket is használ­nunk kell, hogy jól gazdálkod­junk mindennel, tudással, anyaggal, eneraiával, egyszó­val a gyarapodást, a fejlődést szolgáló termelési eszközökkel. Végül a Központi Bizottság el­ső titkára a nemzetközi helyzet­ről szólva is azt húzta alá: o mi feladatunk az, hoay dol­gozzunk, véaezzük el tenniva­lónkat, s akkor mindenképpen boldogulunk. Befejezésül gra­tulált az elért eredményekhez, további sok sikert kívánt a Leninvórosban dolaozóknak. Kérte a szocialista brigádveze- tóket. pártmunkásokat, tolmá­csolják kollektíváiknak a Ma­avar Szocialista Munkásoárt KÖ7oonti Bizottságának üdvöz­letét. A gyárintoaatás véaeztével a Központi Bizottság első titkára rövid sétát tett Leninváros fő­terén. Érkezésének hírére ösz- szesereglett a város apraio, ncgyja. Kedves jelenet volt, hogv itt. az átlaaéletkort néz­ve leaifiabb városban Marko- vics Mihnlvné Gombos Katalin, 1919-es kommunista köszöntöt­te virágcsokorral Kádár Jánost. A Központi Bizottság eJső titkára befejezte Borsod-Abaúi- Zemplén megyei látogatását és csütörtökön este visszaérke­zett Budapestre. Megnyílt a KGST XXXV. ülésszaka Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség ve zetöje beszél a tanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról) qezzük munkánkat, mélyebben kell elemeznünk a tanulságokat is. Úgy vélem, igényelnünk kell, hogy a végrehajtó bizottság er­re a jövőben még több figyel­met fordítson. Tisztelt Elvtársak! Hazánk gazdasági helyzeté­ről, terveinkről szólva a követ­kező tájékoztatást adhatom önöknek. Az elmúlt évben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben kitűzött feladatok egy részét nem sikerült teljesíteni, a nemzeti jövedelem öt év alatt 17 százalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő ered­ménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen viláqpiaci hatások, amelyekről a végrehajtó bizott­ság jelentése szól — adottsá­gainknál fogva — népgazdasá­gunkban fokozott mértékben je. lentkeznek. Pártunk Központi Bizottsága 1978-ban mélyreható elemzés után. nagy fontosságú határo­zatban ielölte ki az egyensúly helyreállításának feladatait. Ügy foglalt állást, hogy a nö­vekedés ütemét és a belföldi felhasználást az egyensúly kö­vetelményeinek alárendelve a reálisan fenntartható szintre kell mérsékelni, ugyanakkor meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését világDiaci versenyképességének javítását, a gazdálkodóst be­folyásoló közgazdasági viszo­nyokat pedig — ideértve a ter­melői és a fogyasztói árakat is — fokozatosan hozzá kell igazí­tani a megváltozott feltételek­hez. Programunk feszes és szigo­rú. Nemcsak azért, mert az in­tenzív fejlődési szakasz köve­telményei önmagukban véve is szigorúak, hanem azért is, mert miközben a dolgozóktól az elet minden területén jobb mi­nőségű munkát és nagyobb teljesítményt kérünk, ennek el­lenében nem ígérhetünk töb­bet, mint hogy megőrizzük és megszilárdítjuk a már elért életszínvonalat és megteremt­jük egy későbbi gyorsabb fej­lődés lehetőségét. Tervünk végrehajtásának má­sik nélkülözhetetlen feltétele a KGST-országokkal, ezen belül a Szovjetunióval folytatott terv­szerű, a kölcsönös előnyökre épített internacionalisto együtt­működés bővítése. Tisztelt Elvtársak! Az eredmények a tényék ere­jével bizonyítják, hogy az 1971- ben elfogadott komplex prog­ram gyakorlati megvalósítása elmélvítette a tagállamok egy­más közötti gazdasági kapcso­latait, és fontos szerepet tölt be nemzeti terveinek megala­pozásában. Nem mulaszthatom el. hogy ez alkalommal is kö­szönetét mondjak a Szovjet­uniónak azért az internaciona­lista hozzájárulásért, amivel elősegítette a komplex prog­ram mindannyiunk javát szol­gáló létrehozását és eddigi végrehajtását, összhangban a beszámolóval, jó érzései álla­píthatjuk meg, hoay közös erő­feszítéssel az elmúlt tíz év alatt ncav dolgokat alkottunk, s erre méltán büszkék lehetünk. Most, amikor választ kell ad­nunk arra, hogy együttműködé­sünk továbbfejlesztésében a nyolcvanas évtizedben milyen feladatokra összpontosítsuk erőinket, külön is nagy fontos­sága van a tapasztalatok elem­zésének, mert o gazdasági építómunka feltételei ma merő­ben mások, mint voltak tíz év­vel ezelőtt, amikor a komplex program elfogadásra került. Az építőmunka külső és bel­ső feltételeiben végbement változások olyan úi kérdéseket tettek és tesznek fel számunk­ra, amelyek egvikére-másikáro még nem adtunk kielégítő vá­laszt. Az idő viszont sürget. Kö­zös érdekünk, hogy mielőbb megtaláljuk azokat a megol­dásokat, amelyek lehetővé te­szik, hogy a megváltozott felté­telekhez igazodva úi lendüle­tet adjunk együttműködésünk­nek. Napirendünkhöz kapcsolód­va, külön is szeretném kiemel­ni a következőket: Először: stratégiai fontosságú feladatnak tartjuk, hogy hosz- szú távra és biztonságosan megoldjuk a fűtőanyag-, ener­gia- és nyersanyagellátást, új enerqiafajták és nyersanyagfor­rások felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk megala­pozását. Ugyanakkor a terme­lőkapacitások bővítésével egyenrangú feladatnak tartjuk, hogy közös munkával mielőbb megteremtsük azokat a műsza­ki és közgazdasági feltétele­ket, amelvek lehetővé teszik o rendelkezésre álló energiafor­rások racionálisabb kihaszná­lását, a fajlagos energiafel­használás csökkentését előse­gítő technológiák és berende­zések kifejlesztésének meggyor­sítását. Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottságaira elapozva és közös munkával lehetővé kell tennünk, hogy meggyorsuljon a feldolgozóipa­rok termelésének korszerűsítése. Ebből a szempontból külön is meghatározó jelentősége van a mikroelektronika fejlesztésének, az élenjáró avártóstechnoló- giák meqhonosításának, a kor­szerű részegységek, alkatrészek, o magas minőséqű féltermé­kek, vegyi komponensek na­gyobb mennyiségben való elő­állításának. Harmadszor: halaszthatat­lannak tartjuk a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari ter­melés nagyobb mértékű növe­lésének megalapozását. Eh­hez, mint ahogy az a korábbi ülésszakokon is szóba került, véleményünk szerint megfelelő természeti adottságokkal ren­delkezünk, de hogy ezeket job­ban kihasználhassuk, meg kell erősítenünk a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló tudomá­nyos — elsősorban a biológiai — kutatóbázist, korszerű ipari hátteret — nagyobb termelé­kenységű mezőgazdasági gé­peket, több és jobb minőségű kémiai anyagot — kell biztosí­tanunk. Gondoskodnunk kell az élen járó termelési rendszerek és eljárások meghonosításáról, elengedhetetlen továbbá, hogy a termelés tőke- és alapanyag­igényességében végbement vál­tozásokat figyelembe véve a je­lenleginél ösztönzőbbé tegyük a közgazdasáai feltételeket is. Tisztelt Elvtársak! Most, amikor az intenzív fej­lődési szakasz követelményei kerültek előtérbe, a korábbinál is nonvobb fontossáaa van an­nak. hoav megújítsuk és a cé­lokkal iái összehangoljuk a végrehajtás eszközeit. Ebből ki­indulva tovább kell fejleszteni a gazdaságpolitikai konzultá­ciókat, és a tervkoordináció rendszerét is. Mielőbbi gya­korlati lépésekre von szükséa a tudományos-műszaki együtt­működés hatékonyságának nö­velésére is — hangsúlyozta Lázár Györav, majd így féjezte be felszólalását. Bejelentem, hoav az ülés­szakra beterjesztett hatórozot- torvezet n további munkához, véleményünk szerint, jó alap. s ezt a vita tanulsáaainak fel- használásával együtt készek vagyunk támoqatni. * A KGST-ülésszakon csütör­tökön valamennyi taqállam kül­döttségének vezetóie beszédet mondott. Ugyancsak felszólal* a csütörtöki ülésen a jugoszláv deleaácin vezetője, valamint a megfiavelő minőségben jelen­levő külriöttséaek vezetői. Kifej­tették véleményüket a komplex program végrehajtásának ta­pasztalatairól. a műszaki-tudo­mányos együttműködés tnvább- feilesztésének kérdéseiről. a két tanácsülés között elvégzett munkáról. Este a moayar küldöttség részt vett az ülésszak részvevői­nek tiszteletére rendezett hang­versenyen. BRANDT HAZAUTAZOTT: Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a szovjet vezetők kíséretében a moszkvai repülőtéren. Brandt mellett balról Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, balra tőle Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára. A kép jobb ol­dalán Andrej Gromiko külügyminiszter. + RÓMA: Az olasz parlament alsóháza szerdán 284 szavazat­tal 138 ellenében érvénytelení­tette Giorgio Almirante, az olasz szociális mozgalom nemzeti jobboldal nevű újfasiszta párt vezetőjének mentelmi jogát. Egy velencei fellebbviteli bíróság nemrég emelt vádat Almirante ellen bűnpártolás címén, mert egy szélsőjobboldali terroristá­nak segített Spanyolországba szökni. A terroristát annak a po­kolgépes merényletnek az elkö. vetésével gyanúsítják, amely 1972-ben három carabinieri éle­tét kioltotta. + MADRID: Spanyolország­ban két napon belül a negye­dik beteg, egy 84 éves férfi halt bele a hamisított étolaj okozta mérgezésbe. A „különleges tü­dőgyulladást" előidéző mérge­zésnek eddig 54 halálos áldo­zata van. ♦ HAVANNA: Kubai és ma­gyar barlangászok közösen fe­dezték fel Kuba déli körzeté­nek legnagyobb barlangját. Magyar barlangászok egy cso­portja az ország déli részén rendszeres feltárásokat végez. Mint egy tudományos tanács­kozáson bejelentették: hamaro­san kubai barlangász-expedíció érkezik Magyarországra viszo­nozva a magyar szakértők ku­bai látogatását. • Waldheim Párizsban Csütörtökön délelőtt Genfböl Párizsba érkezett Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára. Hu­szonnégy órát tölt a francia fő­városban. Az AFP szerint fel­keresi Francois Mitterrand köz- társasági elnököt, s megbeszé­léseket folytat Pierre Mauroy miniszterelnökkel és Jean Pierre Cot-val, a külügyminiszter mel­lé rendelt (együttműködési ügyekben illetékes) miniszter­rel. A főtitkár pénteken Párizsból New Yorkba utazik. Tanácskozik a szejm Varsóban csütörtökön dél­előtt a lengyel parlament meg­kezdte kétnaposra tervezett ülését, amely főként gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A kép­viselők első olvasásban meg­hallgatják az idei népgazda­sági terv, valamint a költség- vetési terv módosításáról szóló törvénytervezeteket, továbbá a gazdesági válságból való kiju­tás kormányprogramját. Ugyancsak első olvasásban tárgyalja a szejm az állami vállalatok munkás önigazgatá­sáról és az állami vállalatokról szóló törvénytervezeteket. A napirend szerint először egymásután elhangzanak a tervezetek, majd összevontan kezdődik róluk vita, amelyben több mint húsz képviselő kíván felszólalni. A szejm elfogadta az indít­ványt, hogy az ülés második napján, pénteken kerüljön sor a parlament gazdasági, költ­ségvetési és pénzügyi, vala­mint törvényhozási bizottságá­nak beszámolójára azokról a törvénytervezetekről, amelyek alapján összevonnak több mi­nisztériumot'és központi hiva­talt. Ezekre az intézkedésekre Wojciech Jaruzelski kormányfő tett javaslatot a szejm leg­utóbbi ülésén. Szó lesz két új kitüntetés alcpításáról is. Ez a téma ere­detileg a szejm előző ülésének napirendjén szerepelt, de meg­vitatását akkor időhiány miatt elhalasztották. ♦ SAN FRANCISCO: Ha a házinyulak a háztetőkre mene­külnek, a patkányok pedig a telefonkábeleken keresnek me­nedéket, hamarosan földrengés lesz. Az állatok érzékenységén alapuló földrengési előrejelzé­sek lehetőségét vizsgáló kínai kísérletek után most az ameri­kaiak is tapasztalatokat akarnak szerezni ezen a területen. •« Brezsnyev távirata jugoszláv vezetőkhöz Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött Szergej Kraighernek, a Jugoszláv Ál­lamelnökség elnökének, és La­zar Mojszovnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökének abból az alkalomból, hogy Jugoszláviá­ban a napokban ünnepük a felkelés és a szocialista forra­dalom 40. évfordulóját. „A szovjet emberek nagyra értékelik a testvéri Jugoszlávia népeinek hősiességét, amelyek a kommunista párt és a párt élén álló Joszip Broz Tito hívó szavára harcra keltek a nem­zeti és társadalmi felszabadu­lásért, és jelentősen hozzájárul­tak a fasizmus feletti győzelem kivívásához” — írja Leonyid Brezsnyev. „Jugoszlávia népi-felszabadí­tó harcának nemcsak nemzeti, hanem számottevő nemzetközi jelentősége is volt, érezhető se­gítséget jelentett a második világháború fő terheit hordozó országunknak. A Szovjetunió, mint a jugoszláv dolgozók hű barátja, igazságos ügyüket kö­vetkezetes erkölcsi, politikai­diplomáciai, anyagi és katonai segítségben részesítette." „Az elesett hősök emléke, a tartós békéért, valamint a je­lenlegi és az elkövetkező nem­zedékekért érzett aggódás áll­hatatos és szüntelen cselekvést követel a katonai veszélyek el­hárítása érdekében. Ez a fel­adat különösen fontos nap­jainkban, amikor az imperialis­ta és hegemonista erők a fegy­verkezési verseny újabb for­dulóját akarják a népekre rá­erőszakolni, és igyekeznek a nemzetközi helyzetet az enyhü­lésről a kemény szembenállás felé fordítani.” „A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép gondo­san ápolja a szovjet—jugoszláv barátságot, és őszintén kíván­nak Jugoszlávia népeinek si­kereket a szocialista építésben" — írta a Jugoszláv SZSZK ve­zetőihez intézett táviratában Leonyid Brezsnyev.

Next

/
Oldalképek
Tartalom