Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-26 / 173. szám
a Dunántúlt napló 1981. június 26., péntek ★ Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka * (folytatás az 1. oldalról) séqes vállalat 1980-ban viszonylag kevés akadt. A veszteséges vállalatok száma az építőiparban szaporodott. Bár az összes veszteség nem nagy, de jelzi azt, hogy az építőipar a megváltozott beruházási politikán és a szigorúba szabályozókon keresztül érvényesülő komolyabb követelményekhez csak viszonylag lassan alkalmazkodik. Az elmúlt évben működésbe lépett új árrendszer többet jelent egy szokásos árrendezésnél. A világpiaci árak figyelem- bevételével kialakított anyag- és energiaárak reáliscbb szintre kerültek. Az iparban például az anyagköltségek aránya az önköltségen belül 68 százalékról 73 százalékra emelkedett. A késztermékárakban mérséklődött e költségek továbbhárításának lehetősége. A késztermékárak sokkal lassabban nőttek, mint az energia- és alapanyagárak. Amíg 1980-ban az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése 41 százalékos volt, addig a feldolgozóipar termelői órai mindössze 2 százalékkal növekedtek 1979-hez képest. Kedvező, hogy számos olyan vóllclac van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. összességében azonban nem megnyugtató feldolgozóiparunk, ezen belül főként gépiparunk számos üzemének teljesítménye a külső piacokon. Ez annak tudható be, hogy kínálatunk és termékeink jelentős hányadának minősége nem eléggé versenyképes. A termelési költségek továbbra is magasak. Itt igen kényes kérdés volt az energiafelhasználás. A népgazdaság, a termelés fajlagos energiaigénye nem csökkent. Azt sem tekinthetjük normálisnak, hogy az állami támogatást élvező energiaracionalizálási célú beruházási javaslatok túlnyomó része nem energia-megtakarítást, hanem egyik energiahordozó másikkal történő helyettesítését tekinti feladatának. Hasonló a helyzet a másodlagos anyagokkal, hulladékokkal való gazdálkodással is. A gépioarban például a hulladékok növekvő értéke ellenére csökkent a hasznosításukból származó megtérülés. Kedvező viszont, hogy a mezőgazdaságban az 1979. évinél lényegesen nagyobb termelést 3 százalékkal kevesebb energiafelhasználással érték el. A vállalatok tettek lépéseket a munka- és üzemszervezés, a korszerű bérezési, ösztönzési rendszerek alkalmazására is. A fő ösztönző ebben sok helyütt elsősorban a munkaerőhiány volt. Men ez a tényező gyengül, illetve részterületekre szorul vissza. A munka- és üzemszervezés, szélesebben értelmezve: a vállalati belső szervezet és érdekeltségi rendszer javítása a jövőben a fokozódó nyereségérdekeltség alapján kell hogy kibontakozzék. Az 1980. évi beruházási tevékenység elfogadhatóan igazodott a népgazdaság rendelkezésére álló lehetőségekhez. A szocialista szektor beruházásainak volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben 8 százalékkal csökkent. Mérséklődött a befejezetlen beruházások állományának növekedése. Az eredmények egyelőre nem annyira a befejezések felgyorsulásának, inkább o kevesebb induló beruházásnak köszönhetők. Az állami döntésű nagyberuházások körében a már folyamatban lévő beruházások befejezésére helyeztük a hangsúlyt. A vállalati beruházásokat a korábbinál átgondoltabb kötelezettségvállalás, nagyobb meqfontoltság jellemzi, örvendetes, hogy nőtt a viszonylag gyorsan megvalósuló beruházások aránya. De nem örvendetes, hogy a beruházási források korábbinál 4 százalékponttal nagyobb hányadát fordították építésre, a gépbeszerzések értéke arányosan csökkent. Az 1980-as hitelfolyósítás a tervezett 21 és fél milliárd forinttól kissé elmaradt, a konvertálható export árualapok növelését szolgáló — a teljes kontingens mintegy felét kitevő — hitelek iránt az érdeklődés a vártnál kisebb volt. Az állami költségvetés 1980- ban is sokirányúan és jelentős mértékben járult az életszínvonal megszilárdításához. A társadalmi közkiadások 14 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási ki- cdások 17 százalékkal növekedtek. A nyugdíjakra fordított kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és többgyermekesek családi pótlékát. Így a gyermekneveléshez kapcsolódó társadalom- biztosítási juttatások több mint 19 százalékkal emelkedtek. A költségvetés egészségügyi és szociális célú kiadásai több mint 14 százalékkal nőttek. A kórházi ágyak száma mintegy 2500-zal, csaknem 3 százalékkal gyarapodott. A bővítések és korszerűsítések mellett megépült a dél-pesti és a kecskeméti új kórház. A kulturális és oktatási kiadásokat 1979-hez képest mintegy 16 százalékkal növeltük. Az általános iskolai osztálytermek száma — az ideiglenes megoldásokkal együtt - a múlt évben 1700-zal emelkedett 1979- hez képest. Az igazgatási, jog- és rendbiztonsági, valamint a védelmi kiadások az előirányzottnál jóval mérsékeltebben, egy év alatt 8,6 százalékka'l nőttek. A költségvetési gazdálkodás javításában még sok feladatunk van. Nemcsak a vállalatoktól és a szövetkezetektől kell hatékonyabb munkát elvárni, ugyanakkora a követelmény a költség- vetési intézményekkel szemben is. A társadalompolitikai célok megvalósítását szolgáló intéz7 ményhálózat nagyobb része a tanácsok irányítása alatt áll. A tanácsok gazdálkodnak a költségvetési intézmények állóeszközeinek és a költségvetési szervek kiadásainak mintegy 60 százalékával. Jelentőségének megfelelően, összhangban kötelezettségünkkel, írásban az országyűlés elé terjesztettük a tanácsok 1976—80. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót is, amely tevékenységüket részletesen értékeli. A tanácsok elmúlt 5 évi gazdálkodását ösz- szességében a tervszerűség, a népqazdasági terv szolgálata, az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése jellemezte. Előirányzataikat o törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány ruqalmasan, az élet követelményeihez igazította. így az elmúlt öt évben a tanácsok működtetési célra mintegy 13, fejlesztésre közel 18 százalékkal többet fordítottak az ötéves tervben tervezettnél. Az idei évnek gyakorlatilag a fele eltelt. Ez idő alatt a répqazdaság alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. A kivitel gyorsabban nőtt, mint a behozatal. Az ipari termelés növekedést mutat, de a tervezettet nem éri el. Nagy erőfeszítések kellenek mindenekelőtt a termelés hatékonyságának növelésében ahhoz, hogy az idei terv megvalósuljon, mivel a tőkés piaci dekonjunktúra súlyosan hátráltatja kiviteli tervünk teljesítését. Egy olyan, viszonylag kis kiviteli tételekkel rendelkező országnak azonban, mint hazánk, még kedvezőtlen helyzetben is meg kell tudni ragadnia az exportértékesítés lehetőségeit. A mezőgazdaság ez., évi tervének teljesítése is komoly erőfeszítést kíván. Az idei költséqvetés előterjesztésekor jeleztük, hogy 1981- ben sem íqérhetünk mást az életszínvonal terén, mint az átlagos reáljövedelem és reálbér szintentartását, illetve a szociális, kulturális ellátás és a lakásépítés t.erén a folyamatos ■ előrehaladást. Ennek a feladatnak eleget teszünk. Az éves terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-ével átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát.. A húsáremelés azért vált szükségessé, mert a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a felvásárlási árakat, hogy a termelők érdekeltsége biztosítva legyen. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. A húsárak átlagosan 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús- és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészségügyi intézményekben alapjában az állam viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedés nyomán. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyasztói árképzésben rend legyen, és az árak — ha közgazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. január 1-i termelői árrendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak. A világpiaci árak változásával összefüggésben legutóbb csökkent a festékek és egyes vasműszaki cikkek termelői és fogyasztói ára. A VI. ötéves terv előírja, hogy az átlag alatti nyugdíjak vásárlóértékét megőrizzük, s a legalacsonyabb nyugdíjakét növeljük. Ezt már idén is ér- vényesítendőnek látjuk. Ezért az ún. nyugdíjautomatizmus minimális összegét az 1981. év közepétől 70 Ft-ról 100 Ft-ra emeltük. A 100 Ft-os éves minimális emelkedés a nyugdíjasok több, mint felénél nem 2, hanem leg. alább 5 százalékos emelkedés, és így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Ez az intézkedés a következő évekre is érvényes. Egyidejűleg havi 100 Ft-tál emeltük —. egyszeri intézkedésként — a nyugdíjasok házastársi pótlékát. A beruházásokra az év első öt hónapjában — a tervezett irányzatnak megfelelően — 5 százalékkal kevesebbet fordítottunk, mint tavaly az azonos időszakban. Több jel mutat viszont arra, hogy a beruházási vásárlóerő magasabb a számítottnál. A beruházási terv túlteljesítése keresztezné egyensúlyi céljaink megvalósítását. A gazdaságos termelés fejlesztésének utat engedve ezért gondosan szabályozni, garantálni kell a tervezett felhalmozási arányokat. A hatékony gazdasági munka alátámasztására a kormány több intézkedést tett a vállalati és az irányítási szervezet tökéletesítésére, az ésszerűbb takarékosság érvényesítésére. Hatékonyabb kormányzati munkát szolgál az Ipari Minisztérium és a Művelődési Minisztérium létrehozása. Ez — amellett, hogy meggyőződésünk szerint javítja az irányítás színvonalát —. egyben a két szervezetben dolgozók léfszámának több mint 700 fős csökkentését is lehetővé tette. Az igazgatási szervezetek, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, tanácsok létszáma — a már említett két minisztérium létszám- csökkenésén túlmenően — 1976 —80 között több mint 3400 fővel csökkent. Jó eredményeket hoztak a ta. ka rékossági intézkedések, többek között a közületi személy- gépkocsik használatát módosító, a múlt év elejétől folyamatosan életbe lépett szabályok. Több száz nyugati típusú gépkocsi leadása, a magáncélú használat erőteljes korlátozása és más intézkedések már eddig is 130 millió forint megtakarítást eredményeztek, és ez évtől évi 300 millió forint további megtakarítás várható. Széles körű munka folyik annak érdekében, hogy a vállalati szervezetei rendszer jobban alkalmazkodjék a gazdasági követelményekhez. 1980- ban, illetve ez év január elsejei határidővel megszüntettünk 6 trösztöt. Ennek, valamint a további nagyvállalatokat érintő szervezeti módosításoknak az eredményeként több. mint 70 önálló vállalat kezdte el működését. Szélesedett a termelő- vállalatok közvetlen külkereskedelmi jogosultsága is. Folynak a munkák azoknak az egyszerűbb vállalati és szövetkezeti szervezeti formáknak a kialakítására, amelyek — a jelenlegieket kiegészítve — rugalmasabban, kisebb költséggel és adminisztrációval, eredményesebben láthatják el mindenekelőtt a lakosság szolgáltatási, építési, iparcikkellátási igényeit. • 1 ' - 1 -- ^ A lakásgazdálkodásban életbe lépett néhány jogszabály, amely hozzájárul o mobilitás feltételeinek javulásához. Ennek egyik eleme a lakáshasználatbavételi díj, és ezzel összefüggésben a bérlakásból lelé- péskor fizetett díj összegének emelése, ugyancsak ide tartoznak olyan intézkedések is, amelyek kedvezőbbé, könnyebbé teszik a különböző lakásfor. mák közötti cserét. Egyes építkezéstípusoknál javulnak a hitelhez jutás feltételei, a csoportos, korszerű családiház-építés feltételeit közelítjük az egyedi, többszintes lakásépítéshez. A lakásgazdálkodás javítására még további intézkedéseket is szükségesnek tartunk. Gazdálkodásunk tavalyi és idei tapasztalatai arra intenek, hogy tervünk fő céljainak megvalósítása, a teljesítmények növelése, valamint a bevételek és kiadások tervezett arányainak betartása napról napra nehéz feladatok megoldását követeli meg. Milyen intézkedéseket igényel a további tervszerű fejlődés? A lehető legnagyobb következetességgel kell alkalmazni a meghirdetett érvényes árképzési szabályokat és ezzel is növelni kell a nyereség hatékony, ságot kifejező képességét. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalatok csak a teljesítményeken alapuló pénzügyi lehetőségeikkel összhangban vállaljanak — és vállalhassanak — különféle, főként beruházási és bérfejlesztési kötelezettségeket. Ugyanakkor segíteni kell továbbra is a jövedelmezően gazdálkodó vállalatok dinamikus fejlődését. A költségvetési szerveknek az ésszerű takarékosság mellett kell mind teljesebben ellátni funkcióikat, megfelelve ez ügyben viselt politikai felelősségüknek — zárta beszédét a pénzügyminiszter. majd kérte a képviselőket. vitassák meg és fogadják el a benyújtott törvény- javaslatot. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1980-as év költségvetési zárszámadásáról és a tanácsok 1976-80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló írásos és szóbeli beszámolóval, az ez évi végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatóval, a párt Központi Bizottsága és a magam nevében egyetértek. Csatlakozni kívánok a beszámolónak ahhoz a gondolatához, hogy a Központi Bizottság 1978 decemberi határozata után a gazdálkodásban, a gazdasági építőmunkában jelentős változások indultak meg, s ezek hozzájárultak ahhoz, hoav 1979-ben és 1980-ban lényegesen javult az ország külgazdasági egyensúlya. Mint egész közvéleményünk, az ipar dolgozói is nagyra értékelik a mezőgazdaság eredményeit, amelyeket az elmúlt esztendőben nehéz időjárási körülmények között ért el, s amelvek az ország élelmiszer- ellátásának biztósítása mellett az export árualapok növeléséhez is nagymértékben hozzájárultak. Elmondhatom azt is, hogy javult az ipari termelés alkalmazkodása er piaci igényekhez, csökkent a gazdaságtalan termékek száma és qyorsult a termékszerkezet átalakulása. A-> 1980-ban bevezetett termelői árrendszer és jövedelemszabályozás jobban közvetíti a világpiac szigorát az ipar számára is. A mai világgazdasági helyzetben a minisztériumban és a vállalatoknál kemény megpróbáltatásokon keresztül tanuljuk meg ismét a régi leckét — amit a magyar ipar korábban jól tudott —, hogy eladni csakis korszerű, jó minőségű terméket lehet, hogy a vevő megkívánja az alkatrészellátást és szervizszolgáltatást, nem tűri a szállítási késedelmeket. Ez ma még főként az exportnál szorongat bennünket. De dolgozó népünk érdeke, hogy ezek az egyébként normális követelmények a belső piacon, az ipar és a vásárlók, az ipari vállalatok egymás közötti kapcsolatában is uralkodóvá váljanak. Ezek az igények ma még sok vállalatot azért hoznak esetenként szorult helyzetbe, mert egy részüknek még nem sikerült kellő mértékben alkalmazkodniuk az új, a rrjagasabb követelményekhez, de hogy egyre többnek sikerül, azt az év első öt hónapjában tapasztalt gazdasági folyamatok is igazolják. Az ipari termelés az elmúlt évi csökkenés után ez évben megélénkült, bár a tervezettnél egyelőre kisebb mértékben; az év első öt hónapjában 2 százalékkal haladta meq az előző évit. Az egyes áqazatok termelése különbözőképpen alakult. Szándékainkkal egyezően. ott magasabb a termelés növekedése, ahol az értékesítés is kedvező, és ott csökkent á termelés, ahol a kereslet is lanyhult. A termelékenység jól alakult, mintegy 6 százalékkal emelkedett, tehát gyorsabban nőtt, mint a termelés. A több terméket ugyanis 31 ezerrel kevesebb ember állította elő. Az adatok bizonysága szerint legfőbb gondunk, hogy az exportértékesítés nem kielégítő ütemben nő. Igaz, hogy nincs könnvű helyzetben az ipar. A világpiacon ma sokkal többen akarnak eladni mint vásárolni. Kétségtelen, hogy ilyenkor elsősorban azok tudnak eladni, okik keresett és korszerű termékeket gazdaságosan gyártanak, gyorsan képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. (Folytatás a 3. oldalon.)
