Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-02 / 149. szám

1981. június 2., kedd Dunántúlt napló 5 Ismét van madarak és fák napja Nagyszerű juniális a Halomvölgyben Valószínű emlékezetes él­mény marad az idei madarak és iák napja a pécsi 1. sz. Kertvárosi Általános Iskola 500 tanulójának. Ugyanis ez alka­lomból tegnap nagyszabású juniálist rendeztek számukra az újjávarázsolt és a kirándulók­nak nemrég átadott Malom­völgyben. Már az indítás is élménysze­rű volt. Az iskola előtt kerék­az egy darab 300 forintos, a két darab 200 forintos, három darab 100 forintos vásárlási utalványokat, valamint KRESZ- társasjátékokat a Pécs városi Közlekedésbiztonsági Tanács ajánlotta fel. A feladatok meg­oldásában a legtöbb pontszó- mot, és így a 300 forintos utal­ványt Halász Attila, 7. osztá­lyos tanuló nyerte. Volt még ezenkívül karikára függeszted csengő-célbadobó Nagy a nyüzsgés a Malomvölgyben Fotó: Erb János párosok hada sorakozott és o megadott jelre elindult a se­reg, mégpedig rendőrautó-fel­vezetéssel és fedezettel, s mo- ,torosrendőrök kíséretével. A Városi Rendőrkapitányság „Habiing László" KlSZ-alap- szervezete ugyanis vállalta a gyerekek számára az útbiztosí- tásl a festői völgyig. Az iskola és a Városi Rend­őrkapitányság kiszesei kozott már régi keletű a jó kapcso­lat, ezért vállaltak részt a ju- niuális programjainak szerve­zésében is. így többek között a ,,Krisztián Sándor" és „Kál­mán István" KISZ-alapszervezet tagjai KRESZ-vetélkedőt ren­deztek, melynek nyereményeit, Két kiállítás nyílt tegnap Pé­csett, a Pécsi Orvostudományi Egyetem kisgaléria-sorozata keretében Dallos Jenő, az is­mert karikaturista, grafikusmű­vész kiállítása délután 3 órakor nyílt meg a POTE-aula elő­csarnokában. A Pécsről indult karikaturista - akinek első raj­zai közül a Dunántúli Magló­ban is több megjelent annak idején — jellegzetes groteszk figurái mától június 21-ig lát­A probléma azóta él, hogy Szigetvár város lett Becefa, Ho. bol és Zsibót peremközségek­kel: a városhoz tartozó terüle­teket távolsági autóbuszjáratok­kal — és díjszabással — lehe­tett megközelíteni, A szigetvá­riak újra, meg újra eljártak a jogos sérelem orvoslása végett — eredménytelenül. A Volán TrösztnéJ mindig tarifális okok­ra hivatkoztak, A probléma köz­ben kiterjedt: Komlón Mániára, Siklóson Gyűdre, Pécsett Hird- re, s mindenütt ugyanúgy. Kőz­verseny, ugrálókötél és hul­lahopp karika ügyességi vetél­kedő, karikadobás és szellemi versengés. A legügyesebbek aztán a csokibankban válthat­ták be szerzett pontjaikat. Dicséretére váljék a szerve­zőknek — a rendőr-kiszeseken kívül — a tanároknak, oz isko­lát patronáló reménypusztai tsz-nek és a Városi Tanács me­zőgazdasági osztólyg erdészeti és természetvédelmi felügyelő­jének, hogy jó előre gondos­kodtak friss vizet szállító la.it- kocsikról, ugyonis a szép völgy egyetlen szépséghibája az ivó­vízhiány. hatóak naponta 8—17 óro ka zott a POTE aulajabon. Az Ifjúsági Ház előcsarnoká­ban június 30-ig látható a Szín és tonna című kiállítás Hor­váth Dénes azonos című köny­vének színes kompozícióiból és grafikáiból, délután 2 órától, naponta. Egy másik grafikai sorozata Szivárvány címmel egy vizuális didaktikai játék, amely az alapfokú oktatás céljaira készült. A kiállításon ez is lát­ható. igazgatásilag a városokhoz tar­tozó területek más elbírálás alá estek, mint egyéb város­részek. Hogy pécsi példára hi­vatkozzunk: Vasasra helyi díj­szabás szerint, a nem sokkal távolabb lévő Hirdre távolsági díjszabás szerint lehetett utaz­ni Tegnap reggeltől ez már a múlté. A felsorolt helyeket be­vonták a helyi közlekedésbe, tehát helyi díjszabás szerint 2 forintért ill helyi autóbuszbér­lettel lehet utazni. A könyvhét városi megnyitója a Helyőrségi Művelődési Otthonban A könyv ünnepnapjainak rendezvénysorozata hivata­losan is elkezdődött hétfőn este a Helyőrségi Művelő dési Otthonban rendezett megnyitó ünnepségen. An­tal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titká ra köszöntötte oz egybe­gyűlteket, elsősorban meg­jelent íróvendégeinket, Galsai Pongrácot, Kalásr Mártont és Tatay Sándort. A könyvnopok, könyvhetek rövid történeti áttekintése után iróvendéqeink vették Vit a szót: szellemesen, né­mi nosztalgiával emlékez­tek Pécsett töltött éveikre, majd az írott szó és a kö­zönség kapcsolatáról sze­mélyes élményeik kapcsán szólották. Az ünnepi meg­nyitón közreműködtek: Koszfa Gabriella és Só- lyom Kati, a Pécsi Nemzeti Színház művészei Kalász Márton két versének, illet­ve Tatay Sándor novella­részletének ihletett tolmá­csolásával. Az elhangzott irodalmi részletek — külö­nösen Tatoy életrajzi vo­natkozású novellája — nagy sikert arattak. A Pé­csi Nemzeti Színház zene­karának fjatal tagjaiból olckult kamaraegyüttes az est oldott hangulatához jól illeszkedve két klasszikus trió élvezetes tolmácsolá­sával járult hozzá a meg­nyitó sikeréhez. Új középülettel gazdagodott Szederkény Évről évre szépül és magasodik Szederkény faluközpontja. A mind városiasabb arculatot öltő főutcán elkészült és átadták azt az épületet, amit a szederkényi Karasica Gyön­gye Termelőszövetkezet, a bólyi Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet, a Baranya megyei Fodrász-^ ipari Szövetkezet és a Posta közö­sen, 16 millió forintért épített. Az épület kivitelezője a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat volt. Ai 1979-ben elkezdett és a most el­készüli háromszintes, központi fűtés­sel ellátott épület két felső szintjét máris birtokba vette a termelőszövet­kezet és a Posta, míg az alsó szín­S. Zs. A fehérhegyi általános iskolások napközisei délelőtt gyermeknapi foglalkozáson vettek részt a kiállításon Fotó: Cseri L. Két kiállítás Pécsett Helyi díjszabással a peremvárosrészekben Lahti fúvósok Pécsett Fogadás a városi tanácson, koncert a Ságváriban * A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat fúvószenekarának 1979-es finnországi vendégszereplését viszonzandó tegnap Pécsre ér­kezett a lahti Munkás Zeneba­rátok Fúvószenekara. A 33 ta­gú együttes képviselőit tegnap délelőtt fogadta Czente Gyula, a pécsi Városi Tanács elnöke. Részt vett a fogadáson Seppo Völisalo, Lahti város polgár- mestere is, aki már több napja vendégeskedik városunkban, Erkki Rantanent, a fúvósze­nekar titkárát kértük meg, hogy mutassa be az együttest. — A zenekar 1949-ben ala­kult meg műkedvelő munkások­ból, akik Lahti különböző gyá­raiban dolgoztak. Ma már nemcsak munkásokat találunk a tagok között, hanem tisztvi­selőket, mérnököket, tanárokat és egyéb foglalkozásúakat is, de ez mit sem változtat az el­nevezésen, mert mi ugyanúgy munkásoknak tekintjük őket is, mint akik kétkezi munkával ke­resik a kenyerüket. A zenekar­hoz tizenhét asszony is csatla­kozik, ők a különböző rendez­vények megszervezésében, pénzügyi adminisztrációjában segítenek. A lahti városi ta­nács zenei osztálya a kórusok­hoz és a szimfonikus zenekar­hoz hasonlóan bennünket is tá­mogat egy bizonyos összeggel, ezenkívül a szerepléseinkért ka­pott pénzből finanszírozzuk a kiadásainkat. A zenekar repertoárján klasz- szikus művek éppen úgy meg­találhatók, mint az indulók, a táncszámok, egyszóval a köny- nyebb műfajhoz tartozó kom­pozíciók. Jelentősebb külföldi szerepléseink Skandináviában voltak, ugyanis az északi or­szágok egy közös zenei szövet­séghez tartoznak, amely négy- évenként nagyszabású fesztivá­lokat rendez. Most járunk elő­ször Magyarországon — mond­ta Erkki Rantanen. A lahti fúvószenekar este szép koncertet adott a Ságvári Művelődési Házban. Ma Har­kányba utaznak, és este 6-kor a szabadtéri színpadon hang­versenyeznek. H. J. ten a Bólyi Afésr június 10-én nyit­ja meg o 400 négyzetméter alapte­rületű ABC-óruházát. Az olsó szint nyugati oldalán pedig női és férfi lódraszszalon nyílik július 1-én. Fotó: Arató Tamás Dilemma I gyekszem mellőzni a műsor- szerkezet bírálatát több okból is. Egyrészt mert minden néző más, mindnyájun­kat behatárolja saját ízlésvilá­ga, ami tehát nekem nem tetszik, más sokaknak tetszhetik, ami számomra rossz műsoridő, még lehet jó sokak számára, ami engem nem érdekel, még má­sokat nagyon is érdekelhet. Másrészt viszont — az eddigi­ekből is következően — tökéletes műsort nem lehet összeállítani, mindig lesz, aki valamit túl ko­rainak vagy túl későinek tart, mindig lesz, aki egyszerre sze­retné nézni az 1-es és a 2-es műsort, és így tovább. A mű­sorpolitikát úgyis olyan sok kri­tika éri, miért szaporítsuk a számukat. Arról már nem is be­szélve, hogy látszatja se igen van . . Ezúttal mégis a műsorszer­kesztést szidom, mert a hétért újra belebotlottunk egy olyan ügyetlenségbe, ami tiltakozó, sért kiált. Csütörtökön este a pénzügyminiszternél vendéges­kedett a televízió, s aki szere­tett volna ezt-azt megkérdezni a minisztertől, türelmesen vé­gigülte Rapcsónyi László da­lokkal és jelenetekkel tarkított, művészekkel folytatott csevegé­sét, ami ugyan nagyon kelle­mes volt a maga nemében, de ráért volna. Mert ezáltal a mi­niszter számára biztosított egy­órás műsoridőbe belecsúszott a második programon hirdetett Tudósklub, és így a mai ma­gyar valóság iránt érdeklődő néző sajátos dilemma elé ke­rült. Kit ne érdekelne ugyanis, hogy hogy állunk most állam- adósságaink dolgában, mire költöttük a legutóbb felvett dol- lárkölcsönt, lesz-e ármozgás és új ezerforintos bankjegy? (Ha valakit mégsem érdekelne, nyugodtan megtekinthette vol­na ez idő alatt a 2-es program francia filmvígjátékát.) U gyanakkor miről volt szó a Tudósklub vitájában? Ép­pen arról a témáról, amely az elmúlt napokban az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltott cikkhez kapcsolódik. A cikk — amely tulajdonképpen az Akadémián elhangzott elő* adás kivonata — megjelent a Heti Világgazdaságban, majd a Népszabadságban is, szerzője Vámos Tibor, címe Hazánk és a műszaki haladás. Azokat az adatokat és érveket tartalmaz­ta, amelyek egyértelművé te­szik, hogy nemzeti létünk egyik alapkérdése ma kétségkívül az: hogyan tudjuk a gazdasági életben az innovációs készsé­get olyan fokúvá tenni, amely megakadályozhatja, hogy lema­radjunk a f nemzetközi verseny- futásban. A vitában a szerző is részt vett, de mellette a jóhírü magyar gyógyszeripar gyakorló » szakembere és szociológusok is, akik a kérdést több oldalról vi­lágították meg, szóba hozták és kifejtették például a társadal­mi innováció problémáját, ózta megújulási készséget, összes konzekvenciájával együtt, amely nélkül a legjobb szándé­kok is hatástalanok maradnak. Hozzáteszem még, hogy az el­múlt hetek legnagyobb könyv­sikere kétségkívül Mezei András Ilyen gazdagok vagyunk című kötete volt, amely a találmá­nyok sorsáról közölt halálos pontosságú, de írói szenvedély- lyel megemelt történeteket. A probléma tehát közvélemé­nyünk középpontjában áll. Ta­núskodhatott erről a telefonok tömege is, omi a Tudósklubhoz befutott, noha persze aligha te­hetett minden kérdésre vála­szolni. (A téma elbírna még jó néhány vitát.) I lyen körülmények között teljességgel érthetetlen számomra a televízió műsorpolitikája. Ki az ördög ír-' ja azt elő, hogy este 8 órakor csakis „szórakoztató műsor fel. nőiteknek" mehet az 1-es csa­tornán? A miniszterrel társalog­ni nem felnőtteknek való? Ha­nem kiknek? H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom