Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-14 / 161. szám
Együtt előnyösebb Nagyfeszültségű szigetelők készülnek a Zsolnay Porcelángyárban Öt év alatt 13 ezer lakást kell építeniük Építőknapi számvetés Érdekazonosság szükséges a beruházók, tervezők, kivitelezők között Talán szokatlan, hogy ünnepi alkalommal, amikor Baranya több mint húszezer építőmunkása joggal büszkén tekinthet körül Baranyában: sokezer lakás, új ipari létesítmények, üzletek, éttermek, kórházak, utak jelzik munkájuk eredményét, mi mégis „az ablakokon belesve” kissé kritikusan elemezzük munkájukat. Az elmúlt hetekben Baranya — és az építőipari ágazat felelős vezetői közösen is, külön-külön is áttekintették az építőipar helyzetét. Mint kiderült, a következő tervidőszak anyagi lehetőségei Baranyában nagyobSzemet gyönyörködtető, eozin-mázas porcelánfigurák; nagyfeszültségű szigetelők; épületburkoló-lapok; számítógép-vezérlésű köszörűgépekhez használatos csiszolókorongok — első hallásra egymással nehezen rokonítható termékek. Mégis van közös tulajdonságuk: megannyi egyéb cikkel együtt, finomkerémia-ipari gyártmányok, amelyek a tizenöt telephellyel rendelkező országos nagyvállalat, a Finom- kerámia-ipari Művek gyáraiban, üzemeiben készülnek. A FIM 11 ezer embert foglalkoztat, közülük hétezret vidéki gyáraiban. Most, amikor a népgazdaságban nem ritkák a szervezeti változások, dr. Sárközy Dezsőt, a művek vezérigazgatóját kérdeztük meg: miért előnyös a gyáraknak — s természetesen a népgazdaságnak is — e nagyvállalati forma? — A termelőegységek gazdálkodása önálló ugyan, s következésképp érzékelik a piaci hatásokat és a gzdasági szabályozókból származó követelményeket, ám élvezik azokat a kooperációs lehetőségekből adódó előnyöket is, amelyeket csak egy nagyobb vállalat képes megteremteni. Ilyen előny a kerámiagyártás háttériparának központi kialakítása: az alapanyagok, a mázak, a kerámiafestékek, az égetési segédeszközök, az őrlőtestek, a speciális szerszámok, s a célgépek gyártása. De az importanyagok vásárlásakor a nagyobb tételek miatt kedvezőbbek 'az árak, s előny az is, hogv a külföldi cégek konszignációs raktárakat létesítettek nálunk. — A Finomkerámia-ipari Müveknek köztudottan jelentős az exportja is ... — A FIM termelésének egyötödét exportálja, s ennek nagyobb hányadát tőkés országokba. Negyvennél több tőkés országba szállítunk, évente mintegy tíz százalékkal-növelve kivitelünket. — Milyen lehetőségei voltak és lesznek a gyárak fejlesztésének? — A hetvenes években négy- milliárd forintot fordíthattunk fejlesztésre. Aligha kétséges, hogy például a korszerű Rom- hányi Építési Kerámiagyár önerőből nem nőtt voltna ki a kicsiny cserépkályhagyárból. E fejlesztés foglalkoztatáspolitikai szempontból is fontos volt, hiszen a létszám megduplázásához vezetett. De Nógrád megyének eleve egyik meghatározó iparága a finomkerámia: új az ugyancsak romhány:, kétszáz fős csiszolókorong-gyár és a tolmácsi, százötven embert foglalkoztató gépgyár, Balassagyarmaton pedig megújult a négyszázötven fős kondenzátorgyár. így a FIM Nógródban mintegy kétezer embernek ad munkát. Ami a nógrádi üzemek jövőjét illeti: Romhányban továbbfejlesztjük a csiszolókorong-gyártó részleget, az Építési Kerámiagyár pedig — miközben a legnagyobb magyar burkolólapgyár marad — a hazai kerámiaipar festék- és frittegyártó bázisaként is tovább korszerűsödik. A tolmácsi gépgyár, amely valaha egy gépállomás elhanyagolt szerelőüzeme volt, a kerámiaipari célgépgyártás bázisa lesz, a balassagyarmati üzem pedig az elektrotechnikai alkatrészgyártó program keretében lép előbbre. Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárat már a Finomkerámia-ipari Művek létesítette, átadása óta továbbfejlesztette, s jelenleg vállalatunk legnagyobb gyára. Most exportfejlesztő hitelt szándékozunk felvenni, hogy a padlóburkoló-lapok gyártását korszerűsíthessük. így megteremtjük annak feltételeit, hogy a legigényesebb vevőinket is kiszolgálhassuk fürdőszoba-berendezésekkel. Egyszersmind az is megoldóik, hogy e berendezések színben, dekorációban egymással összhangban legyenek, ily módon termékeink még esztétikusabbakká válnak. — Milyen jövő vár a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárra? — Az a gyár hozzávetőleg hetven éves, s a helyi fazekas- hagyományokra alapozva, az alföldi festőművészek — Tornyai János és köre — hívták életre. Ma a termelés körülményei nem jók: a majolikagyárat rendbe kell tenni. Látványos beruházásra nem telik, ráadásul a világpiacon csökkent a majolikaáruk iránti kereslet. Ennek ellenére meg kell találni azt az optimumot, amely mind a termelés felfutásával, mind a beruházási költségekkel arányban áll. — Az iparág legpatinásabb gyára a Pécsett, 1868-ban alapított Zsolnay Porcelángyár. Visszakapja-e vajon régi rangját? — A jellegzetesen Zsolnay- kerámiák gyártásának fejlesztésével szeretnénk visszaszerezni azt a rangot, amely a pécsi gyár termékeit a húszas években Európa-szerte fémjelezte. Az eozin „titkát” sehol a világon nem ismerik, de a gyárban is mindenkor csak ketten a tudói. Azzal a gondolattal foglalkozunk, hogy művészi színvonalú kandallókat, cserépkályhákat készítsenek exportra. A pécsiek edénygyártásóban az esztétikai-művészi színvonal emelése a cél; olyan szállodai étkészleteket kell gyártani, amelyeket Európa bármely hoteljében az asztalra lehet tenni. — A nagyvállalati forma akadálya-e a viszonylagos önállóságnak? — Nem. Január 1. óta például a Herendi és a Hollóházi Porcelángyár önálló vállalatként működik. A FIM kollektívája büszke lehet arra. hogy része volt a nagyhírű herendi gyár megújításában. A hollóházi gyár, amely a település egész lakosságának kenyerét adja, a hatvanas években már- már a fennmaradásáért küzdőt; azóta az elaggot műhelyek helyén korszerű gyár éo" ' E két beruházás több mint hétszázmillió forintba került. Ma, önálló vállalatként, mind Herend, mind Hollóháza jelentős devizát hoz a magyar népgazdaságnak. Földes Tamás 210 lakás épül Orfűn Jól halad a terület-előkészítés 3,7 milliós megyei támogatás Pécsett építési telekhez jutni nem könnyű. Több feltétel is szükségeltetik hozzá. Először is nem árt hinni a csodákban, másodszor, jó, ha rendelkezik az ember nem kevés készpénzzel. A megyeszékhely — más baranyai város közvetlen szomszédságával — azonban más a helyzet. A környező községekben könnyebben, olcsóbban kapható a házhely, bár gyakran nem probléma- mentes a közművesítés. Orfű példája viszont biztató jeleket mutat. * Nemrégiben hirdetés jelent meg lapunkban, hogy Orfűn építési telkeket kínál a tanács. Meglepően sokan jelentkeztek. Eddig száz ember közül kilencvenkilencnek a község hallatán a tó, a horgászás, az üdülőhely jutott eszébe. Nem csoda, hiszen a 600 állandó lakost számláló település helyi munkaalkalma jórészt a kereskedelemben,’ szolgáltatásban, idegenforgalomban merül ki, legfeljebb a szomszédos abali- geti termelőszövetkezet kínál még kereső elfoglaltságot. Sokkal jelentősebb viszont az, hogy Pécstől mindössze 18 kilométer a távolsága. Testnek, léleknek is egészséges, szép környezete és nem utolsó sorban alapellátása vonzóvá teszi az itteni végleges letelepedést. Erdősi Antal, a tanács elnöke ezt konkrétumokkal is igazolhatja: — Tíz évvel ezelőtt állt meg a lassú, de folyamatos elvándorlás. A korábbi öt településből, (Mecsekszakál, Mecsek- rákos, Tekeres, Bános és Orfű) az utóbbi nevén egyesültünk egy községgé. Ahol az életfeltételek nem voltak kedvezőek, onnan a fiatalok már Orfű központjában telepedtek le, nem igyekeztek Pécsre. Köszönhető ez az üdülőterületi fejlődésnek is, de főképp annak, hogy egy kicsit a jövőbe tekintettünk. Pedig akkor még alig esett szó a magánerős építkezés támogatásáról.- Elkészítettük a község rendezési tervét, ennek alapján megindítottuk az alapközművek kiépítését és öt évvel ezelőtt megkezdődött az eltűnt község nevét őrző Mecsekráko- si utca kiépítése. Szerény pénzeszközökkel — 450 ezer forint állt rendelkezésünkre — elkészült a víz, villany, bevezetése, készül az út és a járda, s megindult már az építkezés az újabb, a szomszédos Lapisi utcában. Nem kisebb tervbe fogtak az orfűiek, mint hogy 210 lakás területelőkészítését végzik el, közülük százat telepszerű, többszintes formában. Ide tervezik a MEV munkáslakásépítési akciója egy részének megvalósítását. Ehhez a korszerű építési formához azonban követelmény a csatornázás is. A korábbi előrelátás haszna most jelentkezik igazán, hiszen a csatornát már elvezették a tanács, illetve a vendéglő épületéig. A két új utca, illetve a korszerű lakótelep bekötéséhez elkészültek a tervek, a kivitelezési munkálatokat ez év augusztusában kezdi meg a DÉLVIÉP. Az átadást 1982. márciusára ígérik. Természetesen mindezt saját erejéből képtelen egyedül a községi tanács megvalósítani. A Baranya megyei Tanács azonban a magánerős lakásépítés segítése érdekében a területelőkészítéshez anyagilag is segítséget nyújt ott, ahol a megfelelő tervek, feltételek rendelkezésre állnak. Orfűn eb^ a segítségből 3,7 millió forinttal gazdálkodhatnak. K. Gy. bak, mint :mit a mostani megítélés szerint az építőipar képes lesz megépíteni. 11 magasból nézve Amikor Baranyában az építőipar hibáit emlegetjük, az építők magabiztos válasza legtöbbször meggyőző erejű munkájuk védelmében: „Gyere fel a pécsi tv-toronyba, amelyet ugyancsak mi építettünk, és tekints körbe a városon”. A látványtól valóban megcsuklik az ember szájában minden kritikus hang. Hazánkban ma több mint 3,6 millió lakás van, a felszabadulás óta kétmillió új lakás épült, miközben egymillió korszerűtlen, elavult lakás megszűnt, Csak az elmúlt tíz esztendőben 13,3 százalékkal nőtt a lakások száma, jóval nagyobb mértékben, mint a népesség növekedése, amely 3,8 százalék. Jelenleg az 1970-es 124-ről 108-ra csökkent a 100 lakásra jutó családok száma. A száz szobára jutó népesség pedig 190-ről 150-re mérséklődött. Javulást jelez, hogy tíz év alatt 24-ről 49 százalékra nőtt a komfortos lakások aránya, míg az egyszobás lakások aránya 46 százalékról 28-ra csökkent. A lakosok több mint fele hazánkban új, jó minőségű, egészséges, komfortos lakásokban él. Baranyában például csak az V. ötéves terv során 14 660 új lakás épült, 655 gyógyintézeti ággyal gazdagodott a megye, 12 600 lakást kapcsoltak be újonnan közművesített ivóvíz- hálózatba, 63 kilométer új út épült, a lakásokkal többnyire egyszerre épülnek már az iskolák, óvodák, kereskedelmi létesítmények, hogy csak néhány dolgot említsek, amely kellő távolságból nézve valóban alkalmas az ünnepi áttekintésre. Siet a naptár Mégis kénytelenek vagyunk osztani a már említett fórumok aggodalmát: az építőipar ma még a korábbinál kisebb mértékű megyei fejlesztési lehetőségekkel is csak nehezen lesz képes a következő öt esztendőben megküzdeni itt Baranyában. A VI. ötéves terv során országosan mintegy 370-390 ezer lakás épül, miközben 90— 100 ezer állami tulajdonú állami lakás felújítására is sor kerül, és 40—50 ezer komfort nélküli lakást korszerűsíteni kell. Baranyában csaknem 13 ezer új lakás épül, itt is különös hangsúlyt kap a lakások felújítása, és nem kis feladatot jelent Pécsett a belváros rekonstrukciója. Ugyanakkor Baranyában az építőipari feladatokhoz viszonyítva siet a naptár, hiszen még az V. ötéves terv feladatai közül is meg kell valósítani mintegy 1 milliárd forint értékű, öt-hat hónapot felemésztő munkát. Különösen a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat van nehéz helyzetben, bérgondjai miatt az utóbbi időkben rohamosan csökken a létszáma, ugyanakkor Budapesten is vannak feladatai, gazdasági helyzete is nehézzé vált. Az elmúlt évek során végrehajtott rekonstrukciós programja, gépi fejlesztései nagy anyagi terheket jelentenek. A megye építőipari kapacitásának mintegy negyedét éppen a BÉV biztosítja, nem mindegy tehát, hogy ez a vállalat milyen helyzetben van. Érdemes egy gondolattal foglalkozni, amelyet nemrégiben Pécsett dr. Abrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter fogalmazott meg. Az ÉVM irányítása alatt álló vállalatoknál mindössze 127 ezer ember dolgozik, ők hazánk összes építési feladatának mégis 54 százalékát megoldják. Ugyanakkor kisebb, egységes irányítás aló nem tartozó építőipari szervezeteknél 154 ezer foglalkoztatott a munkák csupán 10 százalékát végzi el. Természetesen szükséges a legnagyobb építési szervezeteknél számon kérnünk az indokolatlanul hosszú átfutási időket, a kétségkívül meglevő szervezési hiányosságokat, néha fellelhető monopolisztikus törekvéseket. Ugyanakkor a meglevő beruházási feszültségek nagymértékben csökkenthetők lennének, ha a kisebb, a már- már áttekinthetetlenül elszaporodó építési szervezetek munkáját a megyei célok érdekében jobban össze lehetne hangolni. Baranyában működik egy erre alkalmas koordinációs szervezet immár több mint egy esztendeje. Lényeges lenne, hogy a munkákat a szervezetek képességeinek megfelelően osztályozzák és osszák el. A megyei építőipari szervezeteknek elsősorban persze Baranya VI. ötéves tervi feladatait kell elsősorban figyelembe venniük tevékenységük során, hiszen közvetlenül is, közvetve különösen munkájuk a megye egész lakosságának életére kihat. Természetesen ez nem zárja ki, hogy közben vállalati tevékenységet ne folytassanak. Sőt egyedül ez lehet a biztosítéka, hogy az említett feladatot teljesíteni tudják. Miéri Líbiában? Nagyon sok vád érte példáuf a BÉV-et, hogy miért vállalkozik arra, hogy Líbiában építsen várost, amikor Pécsett is adós még az elmúlt tervidőszak egynéhány létesítményével is. Nos hát belső anyagi gondokkal küszködő, saját érdekeltségi rendszerét semmibevevő vállalat csak egyre kisebb feladatokat lenne képes elvállalni. A sivatagi vállalkozás bizonyára megerősíti a BÉV anyagi bázisát, miközben minden bizonnyal termelési kultúráját is gazdagítja. Talán az ágazati, a megyei irányítás, valamint a vállalatok saját érdekükben tett vállalkozásainak megfelelő összhangja teremthetne a mostaninál optimálisabb helyzetet az igények és kapacitások között. A vállalatoknak (persze csak azoknak, amelyek erre képesek) egy-egy létesítmény felett generálvállalkozói feladatokat kellene vállalniuk, amelyben érdekazonosságot találhatnának határidőkben, árakban, minőségben, technológiákban a beruházók, tervezők, kivitelezők egyaránt. Az elkövetkezendő öt esztendőben az építőiparnak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy nő a felújítások, a rekonstrukciók mennyisége. Rugalmasan, változó technológiákkal, az ehhez szükséges technikai eszközökkel, az eddigieknél sokkal rövidebb határidőkkel kell dolgoznia, szinte a lakosság szemeláttára. Talán ezért is volt szükség arra, hogy a mostani építők napi ünnepségsorozat közepette a gondokról is szó essék, miközben ismételten elismerjük, hogy az elmúlt esztendők során több mint öt millió embernek hazánkban mégiscsak ők teremtettek új otthont. Lombosi Jenő HÉTVÉGE 3.
