Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-05 / 121. szám
I HitVilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nam o XXXVIII. évfolyam, 121. szám 1981. május 5., kedd Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Befejezés elölt a kukoricavetés Compater-tomográl Pécsett • Jelentős fejlődés az ipari szövetkezeteknél A Duna-part legszebbnek ígérkező házát építi a Mohácsi Építőipari Szövetkezet A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, az Országházban megrendezett ünnepségen kitüntette a szervetet legeredményesebb társadalmi munkásait és hivatásos dolgozóit. Képünkön: Losonczi Pál köszönti a kitüntetetteket. A Munka Vörös Zászló Megkezdődött a Tudományos Akadémia 141. közgyűlésének plenáris ülése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött tudományos életünk idei legjelentősebb eseménye az Akadémia 141 közovűlése. A kibővített ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megnyitójában Szentágothai János, az Akadémia elnöke kifejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közreműködött az MSZMP XII. kongresszusának előkészítésé, ben, a VI. ötéves népgazdasági terv véleményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotásában Az Akadémia tag. jai részt vesznek a hosszabb távú népgazdasági tervezés folya. matában is. A tennivalókról szólva kiemelte, hogy fő feladat a kutatások hatékonyságának fokozása, az elavultnak tűnő tudományos mi. nősitési és kutatóképzési rendszer korszerűsítése. Nagy figyel, met kell fordítani a tudományos kutatói utánpótlás nevelésére és a mobilitásra. Ugyancsak megoldásra váró tennivaló az egyetemi kutatások szervezettebbé, eredményesebbé tétele és a tudományos könyv és folyó, irat-kiadás színvonalának emelése. A megnyitót követően Szent- ágothai János átadta az idei Akadémiai aranyérmet és az Akadémiai díjakat. Az MTA elnöksége a legnagyobb tudományos elismerést jelentő Akadémiai aranyérmet 1981-ben Straub F. Brúnó akadémikusnak, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézete igazgatójának ítélte oda a biokémia területén kifejtett nagy jelentőségű tudományos munkájáért, hazai és nemzetközi tudományszervezői, tudománypolitikai tevékenységéért. Akadémiai díjjal tüntettek ki 28 tudóst Lázár György, a Minisztertanács elnökei A tudomány újabb eredményeivel járuljanak hozzá népünk nemes törekvéseinek valóra váltásához Érdemrenddel tüntették ki a szervezetet Kádár János üdvözlete a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségéhez Losonczi Pál és Úvári Mikiás beszéde az ünnepségen A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulójáról országos ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milliós tagságú tömeg- mozgalom több mint 800 vöröskeresztes aktivistája vett részt az Építők Dózsa György úti Székhazának kongresszusi termében rendezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vöröskereszt mozgalmak és a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetek képviselői is. Emberiesség, gel a békéért! — Ez a nemzetközivé vált jelmondat és a jubiláló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje ékítette a szónoki emelvényt ahova először Kállai Ferenc színművész lépett, s Baranyi Ferencnek a vöröskeresztesekről írott versével köszöntötte az ünneplőket. Dr Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének elnöke üdvözölte ezután az ünnepség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának taqjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a Vö. röskereszt száz éven át olyan eszme szolgálatában tevékenykedett, amelynek éltetője a bajba jutott embereken való segítés, s ez egyben emberi kötelesség. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt végrehajtó bizottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet ha. zai történetének évszázadát, jelentősebb állomásait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány mór 1944 decemberében intézkedett a Vöröskereszt újjászervezéséről. 1945 áprilisában Budapesten munkához látott új szervezeti formában a Vöröskereszt központi vezetősége. Legfontosabb feladata akkor hadifoglyok, külföldre került magyar állampolgárok hazatérésének megszervezése, itthoni fogadása és az eltűntek keresése volt. A szociális jellegű feladatok megoldásában óriási munkát végzett a munkások és a parasztok támogatását élvező nemzeti segély A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 32. számú törvényerejű rendeletével a magyar törvények közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949-ben elfogadott genfi egyezményeket, majd megalkotta a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletét. Ez utóbbiban kifejtette a Magyar Vöröskereszt tevékenységében bekövetkezett lényegi változásokat. és demokratikus tömegszervezetnek minősítette az addigi egyesületet. Megváltozott , tehát a Magyar Vöröskereszt társadalmi helye és szerepe. Je. lenleg a Magyar Vöröskereszt 13 ezer alapszervezetében több mint egymillió aktivistát számlál, akik önkéntes munkával segítik az országos méretű, sokirányú feladatok megoldását. Tíz. és százezrek vállalnak-vé- geznek társadalmi munkát a Vö. röskereszt különböző bizottságaiban, így az egészségnevelésben, a családvédelemben, a véradás szervezésében, az elsősegélynyújtás oktatásában és szervezésében, szociális feladatok megoldásában. Losonczi Pál köszöntötte ezután az Elnöki Tanács nevében — mint mondta: tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel — az ünnepség résztvevőit és a jubiPuja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Salgótarján—Somoskőújfalu határállomáson Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Václav Mora- vec, Csehszlovákia budapesti nagykövete és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. A megérkezést követően a csehszlovák külügyminiszter látogatást tett Géczi Jánosnál, az MSZMP Nógród megyei Bizottságának első titkáránál. A szívélyes, baráti beszélgetésen jelen volt Púja Frigyes és a két ország nagykövete. A csehszlovák külügyminiszter és kísérete virágcsokrot helyezett el a Magyar Tanácsköztársaság emlékművénél, majd városnéző sétát tett Salgótarjánban. A dijak átadását követően Lázár György emelkedett szólás, ra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valamennyi részt, vevőjét. Tanácskozásukhoz, felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd többek között a következőket mondotta: - Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés mondatja velem, hogy a Tudományos Akadémia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen e testület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzája, rulást jelentenek azoknak a feladatoknak a sikeres megoldásához, amelyeket a fejlett szoDélután az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székházában megkezdődtek a magyar- csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. A baráti, elvtársi légkörben lefolytatott megbeszéléseken áttekintették a magyar-csehszlovák kapcsolatok helyzetét és véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások után a csehszlovák vendégek a salgótarjáni Bányász Művelődési Házban megtekintették a Nógrád megyei népi együttesek műsorát. Este Púja Frigyes díszvacsorát adott csehszlovákrkollé- gája tiszteletére, amelyen a két tárgyaló küldöttség tagjai mellett részt vett Géczi János és Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese. A vacsorán mindkét küldöttség vezetője szívélyes hangú pohárköszöntőt mondott. cialista társadalom építése állít elénk. Pártunk és kormányunk mór eddig is számos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfele. lő fiqyelemben részesíti e tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. — Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok — hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat választanak tanácskozó, saik tárgyául. így van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki haladás" azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális jelentőségű félté, teleknek, amelyek nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változások keresztülviteléhez. — A szocialista építőmunka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtását Az elvek valóra váltásához, a célok eléréséhez szükséges tennivalók — noha a közgazdasági feltételeket és a szervezeti rendszert is igyekeztünk hozzáigazítani az új követelményekhez — még nincsenek és nem is lehetnek minden részletükben kidolgozva. így és ebben az értelemben használjuk azt a kifejezést, hogy tervünk nyitott, s hogy amennyiben a feltételek változnak, akkor a végrehajtás eszközeit, módszereit is módosítanunk kell. Most ahhoz kérjük a tudomány közreműködését, hogy segítsen a menet közben módosuló feltételeket időben felismerni és az új helyzet által kívánt döntéseket jól megalapozni. — Azok között a feltételek között, amelyek megteremtése és összehangolása nélkül nem érhetünk célt — a társadalmi, a közgazdasági és a szervezeti feltételekkel együtt — kiemelkedő szerepe van a műszaki haladás meggyorsításának. A VI. ötéves terv időszakára szóló műszaki és agrártudományi kutatások feladatai fő vonalakban kialakultak, azokat a megfelelő programok tartalmazzák. — Élő és mind erőteljesebb igény, hogy a tudomány egyre több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfejlesztési irányok és változatok kiválasztását, a célok és az eszközök összehangolását, a társadalompolitikai jelentőségű döntések várható hatásainak előrejelzését. Jelenleg folyik az ezredfordulóig tartó időszak hosszú távú tervének kidolgozása. Ennek során újszerű kapcsolat van kifejlődőben a tudomány művelői és a tervezők között. Ez örvendetes, mert azt az ígéretet hordozza magában, hogy újabb lépéssel jutunk előre a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésében. — Mindezek a kérdések, s a bennük kifejezésre jutó társadalmi és gazdasági követelmények különös időszerűséget kölcsönöznek a közgyűlés napirendjén szereplő témának. Ezzel összefüggésben most is hangsúlyozni szeretném a társadalomtudományok, valamint a műszaki és a természettudományok egymásrautaltságát, egyidejű és összehangolt fejlesztésének szükségességét. — Önök abban a tudatban és azzal a jó érzéssel folytathatják munkájukat, hogy népünk tisztában van a tudomány növekvő szerepével, tiszteli és megbecsüli a szellemi és az anyagi javakat gyarapító tudóst. A kormánynak is ez a viszonya önökhöz és a tudományhoz. Ugyanakkor bizonyosra veszem: egyetértenek vele, hogy a társadalom, de a kormány részéről is jogos elégedetlenséget vált ki, ha a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőnek akárcsak egy részét is — mint ahogy az esetenként sajnos előfordul — periférikus jelentőségű kutatások(Folytatás a 2. oldalonj (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Salgótarjánban \
