Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-15 / 131. szám
1981. május 15., péntek Dunántúli napló 5 Moszkvai vendégszereplőkkel Szovjet mű pécsi előadása Budapesten (Munkatársunk telelonjelen- tése) Egyhetes budapesti vendégjátéka során a Pécsi Nemzeti Színház társulata tegnap este a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában díszelőadáson mutatta be Mihail Roscsin: Olga című drámáját. Az előadást megtekintette V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és több munkatár. sa; jelen volt Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes; Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára; továbbá fővárosunkba érkezett erre az eseményre V. Noszkov, a Moszkvai Szovremennyik Színház igazgatója és Galina Vol- csek, a színház Állami-díjas főrendezője. Részt vett az előadáson Pécs város több kulturális vezetője is. A pesti előadás külön érdekessége, hogy három főszerepét a Szovremeny- nyik Színház művészei: Allah Pokrovtkaja; Marina Nyejolo- va; és Valentyin Gaft alakította. Mindhárman az Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság Érdemes művésze kitüntetés birtokosai. Fellépésükkel - azonos szerepekben — négy pécsi művész februári moszkvai vendégjátékát viszonozták. Az intézmény szép modern színházterme zsúfolásig megtelt erre az előadásra. A közönség érzékenyen reagált Mihail Roscsin társadalmi töltésű darabjának értékeire. A mű, amit a pécsi színházban ősszel mutattak be egy magára hagyott kamaszlány életét követi nyomon, egy moszkvai család és a rokonok, szomszédok, ismerősök jó és rossz hatásai nyomán. Olgát ez a család befogadja és önzetlenül, emberségből gondoskodni szeretne további sorsáról. Közvetlen környezetük maradi, kispolgári és rosszhiszemű hatásmechanizmusa azonban tragédiába fullasztja a legtisztább és legnemesebb törekvéseket is. Galina Volcsek rendezése nyomán a közönség méltán érezhette, hogy ez az előadás rólunk, mai emberekről szól; ez a történet Pesten vagy bárhol nálunk is megeshet. Előadás utón hosszan tartó tapssal ünnepelték a művészeket és a rendezőt. Miután legördült a függöny, Komlódi Józsefné, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese rövid, meleghangú beszédben üdvözölte a szovjet vendégeket, a sikeres előadás szereplőgárdáját, s külön a moszkvai vendégművészeket és Galina Volcseket. Méltatta a Pécsi Nemzeti Színház és a Moszkvai Szovremennyik Színház több éves gyümölcsöző kapcsolatát, kifejezve azt a reményét, hogy ez a kapcsolat még sok ha- sonfó szép nagy sikerű közös művészi produkciót hív életre a jövőben is. A késő esti órákban Pavlov nagykövet a Pécsi Nemzeti Színház művészei és a szovjet vendégművészek tiszteletére fo- gcdást adott a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Színházunk prózai együttese ma este a Feketetűz, szombaton a Tíz kicsi néger előadásával búcsúzik a fővárostól. W. E. 14. alkalommal Kiualö Vállalat Elismerés a Baranya megyei / Tejipari ^ Vállalatnak Természetesnek vesszük, mikor a hajnalban nyitó boltokban már nyitáskor megkapjuk a friss tejet. Természetesnek vesszük mi fogyasztók, de természetesnek veszi a Baranya megyei Tejipari Vállalatnak az a 650 dolgozója is, akiknek ezért éjszakai műszakot kell vállalnia, akiknek emiatt éjfélkor kell felkelni, és elindulni a szállítókocsikkal, hogy idejében érkezzenek. És az is természetes ma már, hogy nincs tejhiány az országban és a különböző tejtermékekből is bőséges, kinek-kinek ízlése szerinti a választék, ami a fogyasztók rendelkezésére áll. A Baranya megyei Tejipari Vállalat immár 14. alkalommal nyerte el a Kiváló Vállalat címet, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete elnökségének együttes értékelése alapján adományozott. Tekintsük át röviden az eredményeket, amelyek megalapozták ezt a kitüntetést, és amely eredményeket dr. Szupper Márton, a vállalat igazgatója ismertetett tegnap az ez alkalomból megtartott vállalati ünnepségen. A vállalat a tej felvásárlását és feldolgozását Baranya megyében végzi. 8000 kistermelővel, 58 tsz-szel és 5 állami gazdasági tejszállítóval tart állandó kapcsolatot. 1980-ban ösz- szesen 105,3 millió liter tejet vásárolt fel. (E mennyiségnek 22 százaléka, vagyis 23 millió liter tej a háztáji termelésből származott.) Hogy ez milyen nagymértékű termelésnövekedést jelent, példázza két ösz- szehasonlító adat: 1970-ben 60,3 millió liter tejet, 1975-ben 69,5 millió liter tejet vásároltak fel. A vállalat múlt évben elért termelési értéke mintegy 50 millió forinttal emelkedett egymilliárd forint fölé. (1970- ben 350 millió, 1975-ben 551 Szupper Márton igazgató felmutatja a kiváló oklevelet. Fotó: Erb János Szőnyeg- és kárpit- tisztító bemutató Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Baj- csy-Zsilinszky u. 8. sz. alatti boltjában csütörtök délután szőnyeg- és kárpittisztító bemutatót rendeztek. A vállalat figyelembe vette, hogy a legtöbb újon- non épült lakásban szőnyegpadló van és kézi tisztításuk igen munkaigényes, ezért vásárolta a gépeket. Kezelésük egyszerű, fékezett hatású mosószerrel működnek, melyhez 9 liter 50 fokos vizet kell önteni. Gombnyomásra ráfújja a tisztítandó felületre a folyadékot, egy másikra visszaszívja a vízmennyiség háromnegyed részét, így hamar szárad. Bárki köl- csönveheti egy napra, fél napra, négy órára. millió forint volt a termelés értéke.) Tevékenységük felöleli a tejipar lényeges ágait, jelentős alapellátó munkát végeznek, és jellemző az igényesség és a piaci alkalmazkodóképesség. Baranya megyében a hűtött tej aránya — az összes felvásárláshoz viszonyítva - 94,2 százalék, és ez a tej teljes egészében tbc-mentes. Egyéb termékeik 104-féle változatban kerülnek piacra. Pedig volt idő, mikor saját maguk is hihetetlennek tartották, hogy valaha is évi 330 vagon natúr sajtot tudnak majd gyártani. A késztermékek minősége évről évre javul, a bakteorológiai kifo- gásoltság 1 százalékon belül van. Az igazgató elmondta, hogy természetesen az eredmények nem lennének ilyenek, kellő mezőgazdasági háttér nélkül, es hogy a vállalat sajtprofilja nem érhette volna el ezt a fejlődést az állandóan újat kereső lehetséges szakemberek nélkül. Ugyanekkor szó esett crrói is, hogy a vállalat műszaki elöregedése olyan fokú, ami feltétlen figyelmeztető. A tegnapi ünnepségen Va- nek Béla, az ÉDOSZ titkára gratulált az üzem dolgozóinak, majd Nagy István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének kereskedelmi igazgatója méltatta az eredményeket. Mindketten kitüntetéseket adtak át a vállalat vezetőinek, köztük dr. Fajcsi Vince főmérnöknek, aki a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést nyerte el, Baumgartner Péterné üzemi dolgozóval egyetemben. A gyár igazgatója pedig számos dolgozónak nyújtotta ót a vállalat kitüntetéseit, jutalmait. S. Zs. Műhelyvita a 0,8 ezrelékről A valós élethez jobban közelítő kártalanítás A szakirodalom így kategorizál: 0,31—0,50 ezrelékig alkoholtól nem befolyásolt állapot, 0,51—0,80: igen enyhe, 0,81 — 1,50: enyhe, 1,51—2,50: közepes, 2,51—3,50: súlyos alkoholos befolyásoltság, 3,51 fölött: heveny alkoholmérgezés. A sok szám között tegnap egy, a 0,80 volt napirenden azon a műhelyvitán, amelyet Pécsett az AB Baranya megyei Igazgatóságán tartottak, Milyen legyen a biztosítói magatartás az ittassággal kapcsolatban? címmel. Mostanában ismét fellángolt a vita arról, hogy egy szempontból miért olyan liberális az Állami Biztosító. Azaz miért fizet például a CASCO alapján kártérítést az összetört kocsira annak, aki ittasan, de csak legfeljebb 0,8 ezreléknyi alkohollal a vérében okozta a karambolt? Vajon megengedhető-e ez a „gavallérság”? — erről vitatkozott az igazságügyi orvosszakértő és a rendőr, a büntető bíró és a polgári jogász, az egyetemi adjunktus és a biztosító képviselője, no meg több közlekedési szakember. Dr. Bárd Károly, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója: - A vita bizonyította, helyes volt lelvetni ezt a kérdést. Ráirányította a figyelmet arra, hogy gondolkodnunk kell a dif- ferenciáltabb, humánusabb, a valós élethez jobban közelitő kártalanításon, amely a közvélemény tetszésével is találkozik. Ezt a pécsi szakmai vitát próbaképpen hoztuk össze, hasonló, de már nagyobb szabású ankét ősszel lesz Budapesten e témakörben. Ami itt ötletként elhangzott, meditálás- ra érdemes. Például az, hogy a 0,8 ezrelék alatti „szférában" enyhébb szankciókat léptessünk életbe a kártérítésre jogosult károkozók ellen. Akik a hírekben szerepelnek Svarda Anna Ha tehetném, megkeresném Svarda Anna kerékpárját. Megkeresném, mert ez volt az első szerzeménye. Harminchét év után emelték el biciklijét a szentlőrinci gyógyszertár elől tavaly karácsonykor. Svarda Anna azóta gyalog jár... Rezignálton jegyzi meg. Az első keresetéből vette, és azt is csak azért tehette, mert adminisztrációs hiba folytán háromhavi védőnői fizetségét egyszerre számolta le a postás. Addig is vendégkoszton élt az újpetreiek jóvoltából, a szegedi ápoló- és védőnőképzőből Baranyába csöppent „nővérke”. Szeged és Szentlőrinc. Másnak két helységnév, Panni néninek, ahogy mindenki ismeri a szentlőrinci körzeti vöröskeresztes titkárt, a nyugdíjas járási védőnőt, egy életpályát átölelő ívelés. Leemeli bepárásodott szemüvegét és ekkor döbben rá: — Hiszen ön nem is kérdezett eddig. — Miért is? Csak ennyit válaszolok és hallgatom az őszülő védőnőt, aki ki tudja hány ezer kilométert kerekezett le a húszfilléres kilométerpénzért, a köszönömért vagy azért sem. Mert ilyen is előfordult Svarda Annával, aki a napokban vette át a Parlamentben, a Magyar Vöröskereszt évszázados jubileumán, a Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetést, az Elnöki Tanács elnökétől. * — Az elismerésnél csak az lepett meg jobban, hogy több évtized után először találkoztam volt tanárommal, akit ugyancsak kitüntettek ebből az alkalomból. Felidéződött bennem 1943, mikor a képzőben kalapból húztuk ki, ki hova kerül. Az én cédulámra Újpetre volt írva. Abban az időben így alakult a kötelező pólyairányítás, pályázat nélkül. Négy esztendőt töltöttem el ott, vagy hét község tartozott hozzám, elsősorban a csecsemő- és gyermekgondozás. Tudom, hogy most mire gondol! Miért is nem mentem férjhez? De hiszen nekem mindig jutott gyermek és a nővérem három lánya sok időt töltött nálam, mint ahogy hivatásomnál fogva elsősorban á gyerekekkel foglalkoztam. Előfordult persze az is, hogy dolgavégezetlenül gyalogoltam vissza vagy tíz kilométert, mert az anya talán szégyenében — és ez Ivánbattyánban történt több évtizede — nem engedte meg, hogy a gyerekeit megszabadítsam a tetőtől. Aztán eltelt hat hónap és visszahívott. Hól- istennek túl vagyunk azon is, hogy az iskolásaverekek ekképp válaszoljanak, ha a fogmosásról esik szó: húsvétkor és karácsonykor! Ez is régen volt, talán Sza- badszentkirólyon, ahol több mint tíz éven át teljesített szolgálatot Svarda Anna. Mert hogyan is foghatnám föl másképpen! Szolgálat az, amit végez többünkért, még akkor is, ha 1970 óta nyugdíjas. De mindez így, ahogy megfogalmazom, csak „jogilag" igaz. Több mint húsz esztendeje él a valamikori szentlőrinci egészségházban kialakított lakásban nővérével és a kertre, amit nagyon szeret, ma sem jut több ideje mint korábban. Szakszervezeti munka és vöröskeresztes tevékenység. Előadások szervezése, és tagdíj. Házalás a tüdőszűrés miatt. Mert nehogy azt gondoljuk, hogy összkomfortosnak vélt világunkban egyszerűbbek a mindennapok. És azt a falun élők tudják a legjobban, ha a védőnőért kell szaladni... Búcsúzóul azt mondja Svarda Anna: — De jó, hogy délelőtt jöttek! Mert a hármas számú általános iskolában van ám nekem egy brigádom, akikkel délután takarítani megyünk. Csak azon fő a fejem, hogyan is adhatnék négyüknek vöröskeresztes karszalagot, mikor csak kettő van belőle ... Salamon Gyula Folyóiratszemle A májusi PÁRTÉLET A munkásosztálynak napjaink világában betöltött szerepe szorosan összefügg az egész emberiség jövőjét érintő kérdésekkel. Bodnár Gyula, a Külpolitika főszerkesztője Korunk és a munkásosztály című cikkében, a Pártélet májusi számában elsősorban a mai jelenségekből kiindulva ábrázolja, hogy mire is irányul napjainkban a munkásosztály történelemformáló mozgalma. „Évszá- zadunkkan a munkásosztályra osztotta a főszerepet a történelem” — állapítja meg az írás bevezetőjében, s e gondolatot sokoldalúan kifejti. Mindenekelőtt a mai új kérdésekre, új feladatokra koncentrál a szerző, ezek közül emeli ki az olyan problémákat, mint a termonukleáris világháború elkerülése, a tudományos és műszaki forradalom hatása. Szembeszáll az olyan antimarxista nézetekkel, melyek azt állítják, hogy a munkásosztály történelmi küldetése napjainkban már a múlté, s a jelen főszereplője az értelmiség, a fiatalság, a menedzser stb. Ugyanakkor elveti a leegyszerűsített véleményeket is, melyek mechanikusan értelmezik a munkásosztály szerepét, nem veszik észre, hogy a kor számos, nagy világ- problémája általános emberi síkon jelenik meg, s közvetve kötődik a munkásmozgalomhoz. „Történelmi értelemben nincs új helyzet a munkásosztály szerepének értelmezése tekintetében.” — de annyiban azonban beszélhetünk új helyzetről, amennyiben napjainkban jelentkeznek olyan társadalmi problémák, amelyek megoldása bizonyos értelemben az egész emberiséget érintik, ezeket a munkásosztály a maga társadalomátalakító küzdelmében természetesen nem hagyhatja figyelmen kívül. Az emberi haladás perspektívája a jelen időszakban még a korábbinál is erőteljesebben kötődik a forradalmi munkásosztály cselekvéséhez. A cikk bizonyítja azt a fontos elvi megállapítást, mely napjaink világában minden társadalmi megmozdulására végső soron kihat; hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora és ennek főszereplője a munkásosztály. Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője Tapasztalatok és feladatok a gazdasági agi- tációban és propagandában című írása sok hasznos útmutatást nyújt a propagandisták és a tömegtájékoztatásban dolgozók munkájához. Hangsúlyozza, hogy a gazdasági kérdések körüli széles körű eszmecserék mutatják, hogy az emberek érdeklődése milyen nagy, ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a lakosság mélyebb ismeretekkel, nagyobb áttekintéssel és reálisabban ítéli meg gazdasági helyzetünket, fejlődésünk lehetőségeit, terveinket és ehhez kell színvonalas agitációs és propagandatevékenységgel igazodni. Sok tanulságot hoztak nemcsak az ifjúsági szövetségnek, hanem a pártszervezeteknek is a KISZ X. kongresszusát megelőző választások, a KISZ kongresszusi levelét és a mozgalmi munka tapasztalatait megvitató taggyűlések és küldöttértekezletek. Ezek tapasztalatairól beszélget pártmunkásokkal Gye- nes László, a folyóirat munkatársa. M. E. Szeptemberben kezdődik az Operaház rekonstrukciója gyár és NDK-beli vállalatok szoros együttműködésével készül. A művelődési tárca vezetői gondoskodtak a társulat megfelelő, folyamatos • foglalkoztatásáról : az átépítés idején az együttes otthoni és küiföldi szímadokon vendégszerepei, s lehetőséget biztosítanak a művészek egyedi fellépésére. Döntés született a Magyar Állami Operaház sorsáról: szeptemberben megkezdik a rekonstrukciót. Első lépésként - júliusban — az Opera átköltözik a jelenleg még épülő Hajós utcai üzemházba. A színpadtechnikai berendezések lebontásával a nyár végén induló rekonstrukció ma-
