Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-15 / 131. szám

e Dunantiilt napló 1981. május 15., péntek Tormásról Ifolonoébé K ötött □ föld, pedig elhú­zott a kíváncsiság. Ezért nem volt sohasem tö­megével parasztturista. Nyáron, a nagy utak ide­jén, a gyerekek iskolaszü­netében a gabona paran­csolt, meg az állatok jász­la. Etetni, itatni, aratni, csépelni . . . De mi van ma? A tizenkét esztendeje ala­kult COOPTOURIST, a magyarországi szövetkeze­tek - tsz-ek, áfészek, ta­karékszövetkezetek - uta­zási irodája már tizenegy esztendeje Baranyában is kirendeltséget nyitott. Utazó falusiak ■ A jószág miatt csak 5-B napra mennek ■ A Cnnptnurist sok ezer ialnsi utasa Az idén eddig hat különbö­ző szövetkezet tíz nyári kirán­dulást rendelt meg tagjai szá­mára külföldre. Egy-egy kirán­duláson általában egy autó­buszra való utas indul el. De melyek a baranyai falusi turisták általános jellemzői? Az elmúlt több mint egy év­tizedben sok ezer baranyai fa­lusi embert utaztattak. Kezdet­ben csak belföldre, aztán né­hányon Csehszlovákiába kíván­koztak, mivel a megyében sok faluban élnek a Felvidékről a második világháború után át­telepített magyarok. Lassan ki­terebélyesedett az utazómoz­galom. Előbb a Cooptourist ajánlott utakat, s ők utóbb vá- lasztóttak. Most már ők előre választanak, s a Cooptourist megszervezi. Sem a megye te­rülete, sem a falusi lakosság életkora, neme szerint nincs aránytalanság az utasok kö­zött. Minden tájról arányosan, általában kétévenként indíta­nak, szerveztetnek csoportot külföldre. Abban van eltérés, hogy a tsz-ek saját tagjaikat viszik, s többnyire saját busz- szal, ami fejenként még a mai benzinárak mellett is 300 fo­rinttal olcsóbbá teszi az út árát. Ezenkívül a szociális-kul­turális alapból adnak még hoz­zá. Mivel az ilyen utak általá­ban csak 4-5-6 naposak, s csak valahová Európa közepé­re vezetnek, ezek a tsz-segítsé. gek néha negyedéved Esetenként harmadával csökkentik az árat. A takarékszövetkezetek viszont nem rendelkeznek főfoglalko­zást jelentő tagsággal. Ezért ők a falu minden munkahelyén dolgozó lakóit szervezik a Cooptouristnak, belföldre és szocialista országba 3, dollár­elszámolású országba pedig 2 százalékos jutalékért. A falusi mezőgazdasági munka ugyan kötetlenebbé tet­te a falusi lakosságot, a nagy­üzem, a gépesítés eredménye­képpen. De az ország élelmi­szer-ellátásának, a falusi la­kosság jövedelmének jelentős részét adó háztáji gazdálkodás kötöttségei — főleg a jószág­gondozás - megmaradtak. Ez az oka, hogy a távolságok és a külföldön töltött napok rö- videbbek, mint más foglalko­zású ember külföldi útjai. így is alkalmazkodni kell a szer­vezés során a termékfelvásár­lási időszakokhoz, s a szom­szédok segítségét kérni a né­hány napos állatetetésre, gon­dozásra. A külföldi út egyik örök csábereje a vásárlás. E tekin­tetben a falusi turisták mérték- tartóbbak:- Szinte egyetlen vámügyünk sem akadt az évtized alatt — mondja dr. Jégh Károlyné, a Cooptourist Baranya megyei irodájának vezetője. - Megné­zik, megcsodálják a különö­sebb, talán divatosabb, na­gyobb választékú árut. De anyagilag megfontoltabbak, mint a városi utasok: az ár-bér viszonyok eltérését jobban fi­gyelembe veszik. Ezért egyértel­műbb az utazások kulturális hoszna is. Az élmény az ural­kodó vonzerő, különösen a má­sodik, a többi útnál. Megölel­tem egyszer Mariska nénit, aki így mutatkozott be mindenki­nek a velencei Szent Márk té­ren, hogy „Keresztes Jónosné vocyok Baranya megyéből, Tor­más községből!" Aztán fejből elmondta az útikönyvet, hogy Velence hány cölöpre épült és kérte a magyarázatot, hogy mi­képpen áll azóta is ez az ék­szerváros a cölöpökön. Hetven­éves elmúlt, amikor utazni kez­dett, és most már törzsvendé­günk. Az idén? A kétújfalusi tsz két-két alkalommal 40-40 tag­ját viszi Erdélybe, az újpetrei kétszer 40 tagot Bulgáriába, a siklósi ugyancsak kétszer 40-et jugoszláv-bolgár-török útra. A nagyharsányi és beremendi ta­karékszövetkezet 30-30 embert a Szovjetunióba repülővel, a szentlőrinci áfész két alkalom­mal 40-40 utast Bécsbe, há­rom napra. Évente szervez utat a vajszlói takarékszövetkezet. Szakmai utak? Ezeket az or­szágos központ indítja, s me­gyénként két—három főt visz­nek el, mindig a szakmának megfelelő gazdálkodású tsz- böl, például az állattenyésztést tanulmányozó utakra az állat- tenyésztő tsz-ekből. A legtöbb mezőgazdasági út Dániába, Bulgáriába, az NSZK-ba és Ausztriába vezet. Napelemek A balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet műsza­ki szakemberei, a Promet­heus Tüzeléstechnikai Vál­lalat munkatársaival közö­sen új módszert dolgoztak ki az állattenyésztő tele­pek energiaköltségeinek csökkentésére, s munkájuk eredményeképpen már mű­ködik az első napkollektor. A napfény hőenergiáját felfogó elemeket a tehe­nészeti telep egyik épüle­tének a tetejére szerelték fel. A sugárzás hatására felmelegszik az elemekben keringő folyadék, amely egy csőrendszeren áthalad­va előmelegíti a vezetékes hálózatból a kazánba fo­lyó vizet. Ezáltal a kazán­nak a napsugárzás erős­ségétől függően - 25-30 fokról kell felmelegíteni a vizet a kellő hőmérséklet­re, s így kevesebb olaj fogy. A jó hírért meg kell dolgozni Fiatalon az élvonalban Valóban minden teljesen új­nak tűnik, a szerelőcsarnokban kézügyre állított szerszámkész­let akár dísznek is mondható, olyan esztétikus, tiszta, ám kö­zel 30 ezer forintos ára sokol­dalú használhatóságát bizo­nyítja. Túl a szerelőcsarnokon is új épületeket látni, s új né­hány szolgáltatása is a VILL- GÉP harkányi szervizének. Csak éppen a törekvés a régi, amit Kalmár Lászlótól, a szerviz he­lyettes vezetőjétől, fiatal párt­tagtól hallottunk: gyorsan, pa­naszra okot nem adva, minél több oldalról felkészülve fogad­Bábolnai nyúlhústermelési rendszer Három nyugat-dunántúli vál­lalat és a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát megalakítot­ta a Bábolnai Nyúlhústermelési Rendszert. A Sárvári Baromfi- feldolgozó Vállalat, a Zala me­gyei Baromfifeldolgozó és Ér­tékesítő Közös Vállalat, vala­mint a csabrendeki Egyetér­tés Tsz. eddig külön-külön, négy megyében szervezte a nyúltermelést. Most közösen látják majd el Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye több száz kistermelőjét a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nát kiváló teljesítményű Tet­ra ny—18 nyúlhús hibridjével, amelyet a kombinát szakembe­rei külföldi fajtákból kereszte­zéssel hoztak létre. A szülőpá­rok az eddigi ismert fajtáknál sokkal sűrűbb — évi hét— nyolc — elletésre alkalmasak. Az anyanyúlak, az általános 30—40-es szaporulattal szem­ben, 50 nyúlfiat adnak éven­te. A hízóba fogott utódok pe­dig — az eddigi tapasztalatok szerint — más hazai fajták 13—14 hetes idejével szemben 12 hét alatt elérik a 2,40 kilo­grammos vágósúlyt, amelyet a világpiac legnagyobb nyúl­vásárlói, az olaszok kikötnek. A tenyésztési központot Bá­bolnán rendezték be. A kister­melőknek már az idén tízezer anyát adnak át, és sokféle szolgáltatást nyújtanak. Töb­bek között külföldi tapasztala­tok hasznosításával készített nyúltápot adnak el. A szapo­rulatot — vágónyulat — visz- szavásárolják, és a csabrendeki tsz-ben, az ország egyik leg­modernebb nyúlvágóhidján dolgozzák fel. Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: II. sz. Klinika. Égési sérülé­sek : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő­intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-695. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. n, az autósokat „lesántult" gé­peikkel. Márpedig a harkányi szerviz nem új, szólni azonban érde­mes róla, mert az utóbbi i3ő- ben sokat bővült, építve arra a felismerésre, hogy a nagy­községen átfutó forgalom ki­kidob magából meghibásodott gépkocsikat, a környéknek — elsősorban mint üdülő-kirán- dúlókörzetekniek — fel kellett ké­szülnie a magasabb szintű autójavításra. Ennek legújabb fejleménye: az utóbbi hóna­pokban már garanciális javí­tásra is vállalkoznak a szerviz­ben, természetesen nem min­den márkánál, csak a kétüte­mű motoroknál. Ehhez azon­ban teljes mértékben felkészül­tek, s mint Kalmár László — aki úgy mutatta meg a szervizt, mint más esetben egy szőlős­gazda a jól termő tőkéket — elmondta, centírozó, fényszó­róbeállító, CO-mérő. futómű­beállító műszereik a legkorsze­rűbbek közé tartoznak. A szervizben hét szerelő dol­gozik egy-egy műszakban. Most, a tulajdonképpeni idegenfor­galmi holtszezonban kényelme­sebben, azzal együtt, hogy vál­lalnak felkészítést műszaki vizsgára is — a Moszkvics ki­vételével —, s ez megint csak munkájukat szaporítja. A múlt évben befejezett korszerűsítés, bővítés eredményeként a har­kányi szervizben mosó, alváz­mosó, gyorsjavító, raktár, kü­lönböző szociális helyiségek és motorszerelő műhely lett ké­szen. Ezzel együtt már komp- léttnek nevezhető, amit - vé­li Kalmár László — csak „fű­szerezni" kell azzal — s ez a párttagok között gyakran be­széd tárgya: - kulturáltan, fi­gyelmesen kiszolgálva az ügy­feleket, neves szolgáltatóhellyé tenni a harkányi szervizt. Tollseprti T udnák, tudnánk? Mind több és több esetben voltam fültanúja az ilyen be­szédnek: Én is tudnák úgy dol­gozni, ha . . . Mondanák én magának valamit. Dolgoznák én, ha hagynának. Még a te­levízió vagy a rádió némelyik adásába is becsúsznak ilyen hibák. Nem a bemondók kö­vetik el, hanem a megszólalta­tott riportalanyok. Mi is itt a hiba? Látszólag nem beszélnek helytelenül a dolgoznák-ot, tudnák-ot mondók, mert a hangrendi illeszkedés törvé­nyének megfelelően a mély­hangú igéhez a föltételes mód mélyhangú ragját rakják. Elő­segíti az efféle szóejtést az is, hogy ugyanezek az igék a föl­tételes mód első személyében, de tárgyas igeragozásban va­lóban illeszkednek, mert így ír­juk: Ha előre tudnám, hogy lelelek, megtanulnám a leckét. A művelt nyelvhasználat azon­ban sem szóban, sem írásban nem követi a tudnák, monda­nák alakot. Ilyen esetben, tehát a föltételes jelen idő alanyi ragozású egyes szám első sze­mélyében a mélyhangú igék is magashangú ragot kapnak, s ezért csak a tudnék, mondanék forma fogadható el. Nyelvészeink megemlítik, hogy félreérthető volna a tud­nák alak, mert ez a többes szám harmadik személy alak­ja : Ők aztán jól meg tudnák csinálni! A helyes nyelvhasz­nálat, az igényes beszéd ezért az alanyi első személyű -nék raghoz ragaszkodik, és nem szentesíti a beszélt köznyelv némely rétegének pongyolasá­gát. Olvasóink közül többen föl­vetették a kérdést: helyes-e a tudnánk, tanulnánk, monda­nánk alak? Nem jobb, irodal­mibb-e a tudnák, tanulnák, mondanák? Kiváló nyelvtudó­sunknak, Bárczi Gézának ele­inte az volt a fölfogása, hogy helytelenül ír, beszél az, aki nem a tudnák, tanulnák, néz- nők formát használja a tud­nánk, tanulnánk, néznénk he­lyett. Úgy vélte, hogy nyelvünk szegényedik e fontos alak el­hagyásával. Lőrincze Lajos sze­rint viszont lehetséges, hogy alakilag talán szegényebbé vá­lik nyelvünk, de az is bizonyos, hogy egyszerűsödik. Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy ma már Bárczi is, Lőrincze is és nyel­vészeink többsége megegyezik abban, hogy a régi és az új alakok „egyenértékesek". Ge- leji Katona István ugyan 1645- ben kiadott Magyar gramma- í/'cskójában még hibáztatta a szerefnénk-féle formát, mert az erdélyi nyelvváltozatban a sze­retnék szerepelt, ma azonban már mindkét változattal talál­kozunk irodalmi nyelvünkben. Kétségtelen, hogy a -nók, -nők választékosabb algk, de lassan kiveszőben van. Ezért — írja Lőrincze — „igazságtalan azok­nak az elmarasztalása, akik nem a tudnák, néznők formá­val élnek; a régi forma erősza­kos megkövetelése és általános, kötelező használatának vissza­állítása pedig céltalan, s a már kialakult nyugalmi állapo­tot feleslegesen zavaró törek­vés volna.” Ha már a feltételes módú igéknél időzünk, hadd szóljunk arról a beszédkezdési módról, amely kijelentő mód helyett a föltételes módot használja. Vannak, akik így kezdik beszé­düket, fölszólalásukat: Azzal kezdeném fölszólalásomat. . . Azt szeretném csak mondani... Ismertetném a helyes megfej­tést ... Az ilyen jellegű „logikátlan" föltételes módú igealakok úgy tüntetik föl a fölszólalót, mint­ha nem merne határozottan nekivágni feladatának. Más vé­lemény szerint a föltételes for­ma szerényebb, udvariasabb, mint a határozott kijelentést tartalmazó igealak. A Toldi szerelmében olvashatjuk: Angyalom, Piroskám, a gazda kiszólal. Hoznál egy ital bort a fehér kancsóval! Az ilyenfajta szerénykedés azonban nemcsak modorossá teheti nyelvünket, hanem jog­gal vethető föl a kérdés: miért kell a fölszólalónak olyanért előre elnézést kérni, amit csak később követ el idegeink ellen? Tóth István dr. PÉCS SZÜLETTEK: Vass József. Kati Pé­ter, Híres Attila, Beregszászi Ber­nadett, Kovács Adrienn, Marton Kin­ga, Rumszauer Edit, Pöntöl Szilvia, Vészi János, Sándor Szilvia, Illés Gyula, Nyéki Bernadett, Kosár Gá­bor, Sütő Zoltán, Bodonyi Katalin, Friedmann Iván, Páj János, Schnei­der Antal, Nagyvári Péter, Schrott Vanda, Herke Barnabás, Kövécs Gergely, Krausz Zsolt, Heller And­rea, Tóth Szilvia, Ott Enikő, Har- muth Mónika, Gere Zoltán, Farkas Boglárka, Polt Barnabás, Lovas Sza­bolcs, Pöntöl József, Polgár Zoltán, Kelemen Andrea, Huszár Tünde, Bayer András, Danes Korinna, Far­kas Réka, Ripszám Edina, Várszegi Erzsébet, Antal Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mikola János és Cserna Anikó, Huszár Jó­zsef és Piskor Ibolya, Réti Ottó és Máj Mária, Perényi László és Fo- garassy Edit, Glück József és Készéi Márta, Horváth Lajos és Kiss Ilona, Orosz Árpád és dr. Balogh Mária, Kovacsevics Lajos és Lucza Francis­ka, Pauler Gábor és Berta Ibolya, Gyarmati Ervin és Sinka Erzsébet, Drúnovits Gyula és Varga Katalin, Vajda Tibor és Szili Györgyi, Hencz János és Botka Katalin, Gáspár Lászlá és Németh Éva, Orbán József és Luca Mária, Luca József és Viszt Éva. MEGHALTAK: Roitner Ferencné Somlai Mária, Győző Jenőné Mányó Emma, Csóka János, Bondor Ferenc, Pénzes Katalin, Csonka József, Árvái Antalné Szekeres Anna, Varga Má­ria, dr. Gróf József, Horváth János, Lengyeltóti János, Hohner Józsefné Aranyosi Julianna, Mózes Józsefné Takács Anna, Lőrincz Antalné Bi­schof Terézia, Sztanics Márkné Lu­kács Mária, Petró József, Krivanek Lajosné Echter Józsa, Méhész György- né Apáti Julianna, Orovicza György, Juczi Jánosné Mányó Katalin, Mark­wart Károly, Fülöp Lajos, Gáspár Ká­rolyné Boros Ilona, Rudolf Árpád, Szekeres Gizella, Tóth Árpád, Milos Márkné Böröcz Erzsébet, Katona Győr János, Gerber János, Kapós- nyák Ferencné Müller Katalin, Hor­váth Attila, Weisenbach János, Bog­dán György, Mészáros Istvánná Lula Rozália, Herbely Ilona, Dudás József, Schneider János, Deckmann Attila, Tóth Jánosné Dittrich Regina, Tausz Lajos, Ladányi Lajosné Tóth Rebeka, Fonyódi Sándor, Szűkíts József, Ka­tona Istvánná Borovácz Erzsébet, Gor- ján Béla, Miklós Mihály, Börzsöny József, Elekes Istvánná Nagy Erzsé­bet, Bokros Péter, Kis-Bólyi Józsefné Dörgő Katalin, Műnk Ottóné Bozice- nics Katalin, Kovács Györgyné Pés Rozália, Andrics Mátyásné Vranesits Erzsébet, Both Lajosné Biró Erzsébet, dr. Sóvári Kálmánná Nagy Irén, Nusszer Péterné Pesti Rozália, Ko­vács Antal, Balázs László, Manczel János, Gyenis Mihályné Bakó Rózsa, Jakab Jánosné Rigler Mária, Nagy Jánosné Kovács Anna, Hubi Ferenc, Andrics Nándor, Varga Magdolna, Léhmann Mihályré Leimbman Erzsé­bet, Kálsecz Vendel, Marton József, Czepanicz Jánosné Gaál Mária, Ko­vács János, Kalcsevics Károly, Tóth Jánosné Gasparics Katalin, Burai Józsefné Argath Márta, Hudvágner Józsefné Vas Mária, Kovács János, Bognár Józsefné Nemes Erzsébet. SIKLÓS SZÜLETTEK: Imre Gábor, Aburkó Ilona, Herman Tímea, Csőmé Kath­rin, Molnár Eszter, Korsós Boglárka, Ihász Ildikó, Juhász László István, Petrovics Anna Mária, Erdős Móni­ka, Miczefc Ferenc, Nikolics Gábor, Takács Zoltán, Mohácsi Katalin, Kál­lai Ivett, Molnár Erika, Penke Jó­zsef, Tésenyi Andrea, Pál Henrietta, Djuris Mira, Kontár Enikő. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Den- hoffer Károly és Török Erika, Szek­szárdi András és Balda Julianna, Ózdi Árpád László és Kelemen Má­ria, Benedek László és Kovács Zsu­zsanna Margit. MEGHALTAK: Nánik Ferencné Vel- ker Amália, Aranyosi Jenő, Lende- lics Józsefné Makura Katalin, Németh Imre, Tüske István, Maros András* Mihó Józsefné Hetesy Julianna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom