Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-04 / 93. szám
1981. április. 4., szombat Dunántúli napló 7 Változatos külsejű házak épülnek Kazahsztánban. Alma-Ata egyik új kerülete. Szovjet iskola 2000-ben Amikor jó félszázaddal ezelőtt a Szovjetunióban mégcsak kialakulóban volt a napjainkban működő közoktatási rendszer, két feladat állt előtte: minden állampolgárt megtanítani írni és olvasni, valamint elegendő számú, magasabb képzettségű szakembert kiképezni. Az első feladat megoldására a jelenlegi nyolc- osztályos iskolát hozták létre, a második feladat teljesítésére a mai tízosztályos középiskola elődje, mint a felsőoktatási intézmények sajátos előkészítője volt hivatott. Kötelező óvoda Ez az iskola-rendszer teljesítette feladatát. A Szovjetunióban azóta áttértek az általános középiskolai oktatásra, a diplomás szakemberek — tudó. mányos dolgozók, mérnökök, pedagógusok, orvosok — számának tekintetében pedig a Szovjetunió az első helyen áll a világon. Napjainkban új problémák merültek fel: a modern követelmények szintjén jó szakképzettséget kell biztosítani a vég. zett növendékeknek. Ehhez össze kell hangolni az általános és a szakoktatást (az utóbbit eleinte szakkörök és fa. kultatív oktatás formájában). Ehhez olyan színvonalra kell emelni az óvodák munkáját, hogy az iskolába kerülök tudjanak olvasni és számolni, rendelkezzenek az írás, a fizikai és a szellemi munka elemi jártasságával, ismerjék az etika és az esztétika ábécéjét. A nyolcvanas években, valószínűleg, az óvoda éppen úgy kötelező lesz, mint ma az iskola. E problémák figyelembevételével rajzolódnak ki a 2000 év iskolájának körvonalai. A gyerekek hatéves korukban kerülnek az első osztályba. Komoly „felvételiző" lesz a kisfiú vagy kislány, akit az óvodában már sok mindenre megtanítottak abból, amit a mostani első osztályosok tanulnak. Ezért nagyobb figyelmet lehet majd szentelni az éti. kának és az esztétikának, a tér. mészet. és társadalomtudomá. Saját lakás minden családnak Ahhoz, hogy teljességgel kielégíthessék a lakosság lakásigényeit, a Szovjetuniónak még mintegy 50 millió új lakásra van szüksége. E hosszú lejáratú program mintegy egyötödét szándékozzák megvalósítani a tizenegyedik ötéves tervben. A 10 millió lakás felépítése több mint 50 millió szovjet állampolgár lakáskörülményeinek megjavítását teszi lehetővé. Az 1990-ig terjedő tízéves periódus alatt pedig a Szovjetunió elérkezik arra a szintre, hogy minden család számára saját lakást tud biztosítani. Ma az ország lakosságának csaknem 80 százalékának van saját lakása. Az SZKP XXVI. kongresszusa által elfogadott program reális. Hiszen már több mint negyed évszázada a Szovjetunió házgyáraiban minden évben átlagosan 2—2,2 millió lakást állítanak elő, tehát minden öt- éves tervidőszak alatt valamivel több, mint 10 milliót. Az ország lakásállományának ilyen ütemű növekedése csaknem ötszöröse a lakosság száma növekedésének. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 500 hatalmas kombinát több százféle lakás előállítását biztosítja. Az építési munkák körének körülbelül 60 százalékát házgyárakban végzik el. A házépítési technológia állandóan tökéletesedik. Sikerült megoldani azt a problémát, amely hosszú ideje az üzemi házépítés „Achilles- sarka" volt. Az iparnak az új technológiára való átállítása széles távlatokat nyit az építészetileg és külső képüket tekintve is változatos, új lakótelepek és városok felépítésére, amelyek a korábbi években bizony gyakran egysíkúak és monotonok voltak. Változik a vidéki házépítés technológiája is. A városhoz hasonlóan a falu is gyári szalagrendszerre állt át. A parasz. tok, akik a korábbi években egyszerre voltak építészek és építők, nagyon elégedettek az új munkaszervezéssel. Kétségtelen előnnyel rendelkeznek azok a falusi lakások, amelyeket gyári körülmények között állítottak elő, hiszen magas színvonalú komfortjuk van —, amellyel a hagyományos módon épült lakások igen gyakran nem rendelkeztek. A soron következő ötéves terv feladata az, hogy a vidéki lakásépítés egészét ipari alapokra helyezzék, megtartva a falusi ház hagyományos architektúráját és önálló, egyedi jellegét. A tizenegyedik ötéves tervre előirányzott lakásépítési program szilárd pénzügyi alapokon is nyugszik. Míg a tizedik ötéves tervben lakásépítésre 87,2 milliárd rubelt, azaz évente átlagosan 17,4 milliárd rubelt fordítottak, addig a tizenegyedik ötéves terv első évében erre a célra majdnem másfél milliárd rubellel többet fordítanak. A középítkezésekre és a lakásállomány fenntartására fordítandó kiadások figyelem- bevételével az éves ráfordítások összege eléri a 28 milliárd rubelt. Ekkora összeget az állam a szovjet gazdaság egyik ágába sem fektet be. Feltűnik, hogy a beruházások összegszerű növekedése mellett a lakások felépítési üteme a korábbi szinten marad. A lakásprogram megdrágulását mindenekelőtt a lakások komfortszintjének emelése váltja ki. Ma a házépítő vállalatok szalagjáról jobb tervezésű és kivitelezésű lakások, tökéletesebb kommunális és műszaki berendezésű házak kerülnek ki, mint korábban. Ez természetesen megnöveli a kiadásokat. Alekszandr Gyedül Fiatalok a második szűzföldön A nem feketeföldü övezet az Oroszországi Föderáció óriási területe, amely az Északi-Jeges- tenger partjaitól délen az erdős sztyeppe övezetig, nyugat-keleti irányban pedig a Balti-tengertől az Uraiig terjed. Ez az övezet fontos mezőgazdasági körzet, 52 millió hektár termőterületéből 32 millió hektár — szántóföld. Az övezet adja az OSZSZSZK-ban termelt húsmennyiségnek körülbelül az egyharmadát a tejnek és tojásnak 40 százalékát, a burgonyának több mint a felét, és a lennek csaknem 100 százalékát. A nem feketeföldü övezet azonban a mezőgazdasági termelésben mégis elmaradt az ország más területeitől. Az elmaradás elsősorban a talaj alacsony termőképességével magyarázható, valamint a munkaerőhiánnyal azzal, hogy az emberek a városokba mennek dolgozni. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1974. márciusában határozatot hozot a nem feketeföldü övezet mezőgazdaságának további fejlesztéséről és a kilencedik ötéves tervidőszak (1971 — 1975) végétől kezdődően kibontakozott az övezet átalakításának gigantikus munkája. Az 1990-ig terjedő program a mezőgazdasági termelés két—két és félszeres növelését irányozza elő, ami egy második szűzföld meghódításával egyenértékű, ez alkalommal azonban a Szovjetunió európai részén. Ennek a hatalmas programnak a megvalósítására csupán a tizedik ötéves tervidőszakban (1976-1980) 35 milliárd rubelt fordítottak, any- nyit, amennyit a három megelőző ötéves tervidőszakban együttvéve. Az övezet átalakításának komplex programjában vezető helyet foglal el a melioráció. A terv 9—10 millió hektár termő- terület kiszárítását és 2,5 millió Lena Szviridova, a fiatal traktorosok versenyének győztese hektár öntözését irányozza elő. Az utóbbi öt évben a kolhozok és szovhozok évente 700 ezer hektár lecsapolt földet kapcsoltak be a mezőgazdasági termelésbe. A javított talajú föld minden hektáráról kétszer any- nyi gabonát, burgonyát takarítanak be, mint a meliorációs munkák előtt. Miként a szibériai és a kazahsztáni szűz- és parlagföldek meghódításában, a nem feketeföldü övezet átalakításában is az első naptól kezdve aktívan részt vettek a fiatalok. A Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy évente 20 ezer komszomolistát irányít ide. „Természetes — mondta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, — hogy paranccsal senkit sem lehet falun marasztalni. Kedvező feltételeket teremteni a falusi élethez és munkához, a földműves munkája iránti tiszteletre, a természet, földA gyáróriás gyomra Togliattiban, a Volgái Autógyárban nem könnyű feladat a munkások és alkalmazottak étkeztetése. A Zsiguli-gyártás fellegvárában ugyanis annyian dolgoznak, mint egy kisebb város teljes lakossága. A gyár közétkeztetési kombinátja az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. A vállalat 46 éttermében egyidejűleg mintegy 50 ezer ember ülhet asztalhoz. A kombinát naponta tíz tonna húst, rengeteg zöldséget, burgonyát és más terméket dolgoz fel. A gyár éttermeinek hús- és zöldségellátása nagyüzemi módon történik. Saját sertéshizlaldát létesítettek, a baromfihús szállítója is a Togliatti broiler- üzem. Az elmúlt tizedik ötéves tervben ez az üzem a közétkeztetési kombinátnak és az autógyár környéki éttermeknek több mint 4,5 ezer tonna broilercsir- két szállított. A Volgái Auótgyár szakszervezeti bizottsága az üzemi étkeztetéshez évente mintegy kétmillió rubellel járul hozzá. Jelentős összeget fordítanak a diétás étkeztetésre is. Kávézó a Volgái Autógyárban anyácska szeretetére nevelni, arra, hogy a fiatalok kezük munkájával tudjanak és akarjanak a mezőgazdaság ügyéhez hozzájárulni — ez a mi módszerünk, amellyel a felnövekvő nemzedéket a földeken és az állattenyésztő telepeken folyó munkába bevonjuk.” A fiatalok bevonásában ez a megközelítési mód érvényesül a nem feketeföldü övezetben. A szociális problémák megoldása a komplex programnak éppen olyan fontos láncszeme, mint a talajjavítási létesítmények építése. E feladatok mindenekelőtt abban állnak, hogy a kis falvakat jól berendezett településekké alakítsák át, amelyekben a városi kényelem a falusi élet előnyeivel párosul. Az elmúlt hét évben a nem feketeföldü övezetben 26 millió négyzetméter alapterületű lakás épült. Sok gazdaságban már hagyománnyá vált, hogy a munkára jelentkező fiatal szakembernek azonnal átadják az új lakás kulcsát. Megvalósul a szociális-kultúrál is szolgáltatások megjavításának programja is: százával épülnek új művelődési házak és kultúrpaloták, klubok, szolgáltató, közétkeztetési, kereskedelmi létesítmények, bölcsődék és óvodák. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a középiskola elvégzése után egyre több fiatal marad falun, vagy tér oda vissza főiskolai vagy technikusi diplomával a zsebében. A nem feketeföldü övezetben jelenleg sok tízezer komszomolista dolgozik, ami egyik fő biztosítéka annak, hogy oz Oroszországi Föderáció nem feketeföldü szűzföldjének a felvirágoztatási programja sikeresen megvalósul. nyoknak, a testnevelésnek, a munkára szoktatásnak. Minden tanulóval egyénileg foglalkoznak majd: így pontosan és ide. jekorán fel lehet fedezni és ösztönözni képességeit, érdeklődé, si körét, tehetségét. És nemcsak a matematika, az idegen nyelvek, vagy a műkorcsolyázás, hanem a lakatos-, a szabó-, a szakácsmesterség iránt is. 2000. ben ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb értéke lesz a jó lakatosnak, szabónak, szakácsnak és mindenkinek, aki mestere szakmájának. Ha egyszer ismeretesek a hajlamok és képességek, segíteni kell azok sokoldalú fejlesztésében. Vizsgáztató automata Úgy tűnik, hogy a 2000. év középiskolái sok mindenben hasonlítanak majd napjaink felsőfokú oktatási intézményeire, egy és másban talán maguk mögé is utasítják azokat. Valószínűleg mindennapos dolog lesz a felsőosztályosok számára szervezett bevezető előadás- sorozat, kiváló képzettségű szakember-előadó vezetésével Sok tantárgyból a rendes órák mellett alkotó vita-szemináriumokat tartanak. A XXI. század iskolása többet ül majd a televízió előtt, többet jár moziba, de javarészt nem a szórakoztató műsorpkőt nézi, hanem az isko- latévét és az oktatófilmeket. Az iskola életében fontos helyet foglal majd el az oktató, és "vizsgáztató automata. Leveszi a tanár válláról a gyakorló, és ellenőrző rutinműveletek terhét, több időt enged a pedagógiai munkára, amelyekre oly nagy szükség van az egyes tanulók egyéni megközelítésénél. Továbbképzés 6-7 évenként Lehetséges, hogy a tízéves iskola után unokáinkra és dédunokáinkra két—három éves termelési qyakorlat vár a kiválasztott szakma területén, azután megvédik majd diplomájukat, pontosan úgy, mint ma az egyetemen. Az iskola befejezése után többen kezdenek majd dolgozni és nem jelentkeznek az egyetemre. De tudni fogják, hogy nekik is, mint a főiskolát végzett szakembereknek, 6—7 évenként tovább, képzésen kell részt venniük, hogy egész életükben növeljék műveltségi színvonalukat. És tudni fogják azt is, hogy munkájukat nem a diploma szerint értékelik majd, hanem a végtermék minősége szerint. Aszerint, milyen mesterévé válik szakmájának a volt nebuló. Igor Besztuzsev-Lada szociológusi" a történelemtudományok doktora Számítógép és nyelvészet Tadzsik tudósok számítógépet használnak a századunk elején megfejtett és közrebocsátott szogd szövegek tanulmányozására. ' Először rendszerezték számítógéppel az időszámításunk szerinti VII. századból származó írásokat, amelyek az egyik keleti eposz főhősének, Rusztánnak a cselekedeteit örökítik meg. A Dusanbei Egyetem számítástechnikai központjának szakemberei a tadzsik klasszikusok művei alapján már összeállítottak néhány szótárat. Múzeum a gőzösön A világ óceánjainak felfedezését bemutató kiállítást rendeztek be a szovjet expedíciós flotta egyik legrégebbi hajója, a Vityjaz gőzös fedélzetén. A hajó az elmúlt három évtized alatt több mint egymillió kilo-, métert tett meg a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánon. A Vityjazzal végzett expedíció eredményei alapján született meg a sokkötetes munka a Csendes-óceánról. A Vityjaz sokszor vett részt más országok hajóival közösen az óceánok kutatásában, sok híres tudós dolgozott már a hajó fedélzetén.
