Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-04 / 93. szám

1981. április. 4., szombat Dunántúli napló 7 Változatos külsejű házak épülnek Kazahsztánban. Alma-Ata egyik új kerülete. Szovjet iskola 2000-ben Amikor jó félszázaddal ez­előtt a Szovjetunióban mégcsak kialakulóban volt a napjaink­ban működő közoktatási rend­szer, két feladat állt előtte: minden állampolgárt megtaní­tani írni és olvasni, valamint elegendő számú, magasabb képzettségű szakembert kiké­pezni. Az első feladat megol­dására a jelenlegi nyolc- osztályos iskolát hozták létre, a második feladat teljesítésére a mai tízosztályos középiskola elődje, mint a felsőoktatási in­tézmények sajátos előkészítője volt hivatott. Kötelező óvoda Ez az iskola-rendszer teljesí­tette feladatát. A Szovjetunió­ban azóta áttértek az általá­nos középiskolai oktatásra, a diplomás szakemberek — tudó. mányos dolgozók, mérnökök, pedagógusok, orvosok — szá­mának tekintetében pedig a Szovjetunió az első helyen áll a világon. Napjainkban új problémák merültek fel: a modern köve­telmények szintjén jó szakkép­zettséget kell biztosítani a vég. zett növendékeknek. Ehhez össze kell hangolni az általá­nos és a szakoktatást (az utóbbit eleinte szakkörök és fa. kultatív oktatás formájában). Ehhez olyan színvonalra kell emelni az óvodák munkáját, hogy az iskolába kerülök tud­janak olvasni és számolni, ren­delkezzenek az írás, a fizikai és a szellemi munka elemi jártas­ságával, ismerjék az etika és az esztétika ábécéjét. A nyolcva­nas években, valószínűleg, az óvoda éppen úgy kötelező lesz, mint ma az iskola. E problémák figyelembevé­telével rajzolódnak ki a 2000 év iskolájának körvonalai. A gyere­kek hatéves korukban kerülnek az első osztályba. Komoly „fel­vételiző" lesz a kisfiú vagy kis­lány, akit az óvodában már sok mindenre megtanítottak abból, amit a mostani első osztályosok tanulnak. Ezért nagyobb figyel­met lehet majd szentelni az éti. kának és az esztétikának, a tér. mészet. és társadalomtudomá. Saját lakás minden családnak Ahhoz, hogy teljességgel ki­elégíthessék a lakosság lakás­igényeit, a Szovjetuniónak még mintegy 50 millió új lakásra van szüksége. E hosszú lejára­tú program mintegy egyötödét szándékozzák megvalósítani a tizenegyedik ötéves tervben. A 10 millió lakás felépítése több mint 50 millió szovjet állam­polgár lakáskörülményeinek megjavítását teszi lehetővé. Az 1990-ig terjedő tízéves perió­dus alatt pedig a Szovjetunió elérkezik arra a szintre, hogy minden család számára saját lakást tud biztosítani. Ma az ország lakosságának csaknem 80 százalékának van saját la­kása. Az SZKP XXVI. kongresszusa által elfogadott program reá­lis. Hiszen már több mint ne­gyed évszázada a Szovjetunió házgyáraiban minden évben átlagosan 2—2,2 millió lakást állítanak elő, tehát minden öt- éves tervidőszak alatt valami­vel több, mint 10 milliót. Az ország lakásállományának ilyen ütemű növekedése csak­nem ötszöröse a lakosság szá­ma növekedésének. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 500 hatalmas kombi­nát több százféle lakás előál­lítását biztosítja. Az építési munkák körének körülbelül 60 százalékát házgyárakban vég­zik el. A házépítési technológia ál­landóan tökéletesedik. Sikerült megoldani azt a problémát, amely hosszú ideje az üzemi házépítés „Achilles- sarka" volt. Az iparnak az új technológiára való átállítása széles távlatokat nyit az építé­szetileg és külső képüket te­kintve is változatos, új lakó­telepek és városok felépítésé­re, amelyek a korábbi évek­ben bizony gyakran egysíkúak és monotonok voltak. Változik a vidéki házépítés technológiája is. A városhoz hasonlóan a falu is gyári sza­lagrendszerre állt át. A parasz. tok, akik a korábbi években egyszerre voltak építészek és építők, nagyon elégedettek az új munkaszervezéssel. Kétség­telen előnnyel rendelkeznek azok a falusi lakások, amelye­ket gyári körülmények között állítottak elő, hiszen magas színvonalú komfortjuk van —, amellyel a hagyományos mó­don épült lakások igen gyak­ran nem rendelkeztek. A soron következő ötéves terv feladata az, hogy a vidéki lakásépítés egészét ipari ala­pokra helyezzék, megtartva a falusi ház hagyományos archi­tektúráját és önálló, egyedi jellegét. A tizenegyedik ötéves tervre előirányzott lakásépítési prog­ram szilárd pénzügyi alapokon is nyugszik. Míg a tizedik öt­éves tervben lakásépítésre 87,2 milliárd rubelt, azaz évente átlagosan 17,4 milliárd rubelt fordítottak, addig a tizenegye­dik ötéves terv első évében er­re a célra majdnem másfél milliárd rubellel többet fordí­tanak. A középítkezésekre és a lakásállomány fenntartására fordítandó kiadások figyelem- bevételével az éves ráfordítá­sok összege eléri a 28 milliárd rubelt. Ekkora összeget az ál­lam a szovjet gazdaság egyik ágába sem fektet be. Feltűnik, hogy a beruházások összeg­szerű növekedése mellett a la­kások felépítési üteme a ko­rábbi szinten marad. A lakás­program megdrágulását min­denekelőtt a lakások komfort­szintjének emelése váltja ki. Ma a házépítő vállalatok sza­lagjáról jobb tervezésű és kivi­telezésű lakások, tökéletesebb kommunális és műszaki beren­dezésű házak kerülnek ki, mint korábban. Ez természetesen megnöveli a kiadásokat. Alekszandr Gyedül Fiatalok a második szűzföldön A nem feketeföldü övezet az Oroszországi Föderáció óriási területe, amely az Északi-Jeges- tenger partjaitól délen az erdős sztyeppe övezetig, nyugat-keleti irányban pedig a Balti-tenger­től az Uraiig terjed. Ez az öve­zet fontos mezőgazdasági kör­zet, 52 millió hektár termőterü­letéből 32 millió hektár — szán­tóföld. Az övezet adja az OSZSZSZK-ban termelt hús­mennyiségnek körülbelül az egyharmadát a tejnek és to­jásnak 40 százalékát, a burgo­nyának több mint a felét, és a lennek csaknem 100 százalé­kát. A nem feketeföldü övezet azonban a mezőgazdasági ter­melésben mégis elmaradt az or­szág más területeitől. Az elma­radás elsősorban a talaj ala­csony termőképességével ma­gyarázható, valamint a munka­erőhiánnyal azzal, hogy az em­berek a városokba mennek dol­gozni. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa 1974. márciusában határo­zatot hozot a nem feketeföldü övezet mezőgazdaságának to­vábbi fejlesztéséről és a kilence­dik ötéves tervidőszak (1971 — 1975) végétől kezdődően kibon­takozott az övezet átalakításának gigantikus munkája. Az 1990-ig terjedő program a mezőgazda­sági termelés két—két és félsze­res növelését irányozza elő, ami egy második szűzföld meghódí­tásával egyenértékű, ez alka­lommal azonban a Szovjetunió európai részén. Ennek a hatal­mas programnak a megvalósí­tására csupán a tizedik ötéves tervidőszakban (1976-1980) 35 milliárd rubelt fordítottak, any- nyit, amennyit a három meg­előző ötéves tervidőszakban együttvéve. Az övezet átalakításának komplex programjában vezető helyet foglal el a melioráció. A terv 9—10 millió hektár termő- terület kiszárítását és 2,5 millió Lena Szviridova, a fiatal traktorosok versenyének győztese hektár öntözését irányozza elő. Az utóbbi öt évben a kolhozok és szovhozok évente 700 ezer hektár lecsapolt földet kapcsol­tak be a mezőgazdasági ter­melésbe. A javított talajú föld minden hektáráról kétszer any- nyi gabonát, burgonyát takarí­tanak be, mint a meliorációs munkák előtt. Miként a szibériai és a ka­zahsztáni szűz- és parlagföldek meghódításában, a nem fekete­földü övezet átalakításában is az első naptól kezdve aktívan részt vettek a fiatalok. A Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy évente 20 ezer komszomolistát irányít ide. „Természetes — mondta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, — hogy paranccsal sen­kit sem lehet falun marasztalni. Kedvező feltételeket teremteni a falusi élethez és munkához, a földműves munkája iránti tiszteletre, a természet, föld­A gyáróriás gyomra Togliattiban, a Volgái Autó­gyárban nem könnyű feladat a munkások és alkalmazottak ét­keztetése. A Zsiguli-gyártás fel­legvárában ugyanis annyian dolgoznak, mint egy kisebb vá­ros teljes lakossága. A gyár közétkeztetési kombi­nátja az ország egyik legna­gyobb ilyen jellegű létesítmé­nye. A vállalat 46 éttermében egyidejűleg mintegy 50 ezer ember ülhet asztalhoz. A kom­binát naponta tíz tonna húst, rengeteg zöldséget, burgonyát és más terméket dolgoz fel. A gyár éttermeinek hús- és zöldségellátása nagyüzemi mó­don történik. Saját sertéshizlal­dát létesítettek, a baromfihús szállítója is a Togliatti broiler- üzem. Az elmúlt tizedik ötéves tervben ez az üzem a közétkez­tetési kombinátnak és az autó­gyár környéki éttermeknek több mint 4,5 ezer tonna broilercsir- két szállított. A Volgái Auótgyár szakszer­vezeti bizottsága az üzemi ét­keztetéshez évente mintegy két­millió rubellel járul hozzá. Je­lentős összeget fordítanak a diétás étkeztetésre is. Kávézó a Volgái Autógyárban anyácska szeretetére nevelni, arra, hogy a fiatalok kezük munkájával tudjanak és akarja­nak a mezőgazdaság ügyéhez hozzájárulni — ez a mi módsze­rünk, amellyel a felnövekvő nemzedéket a földeken és az állattenyésztő telepeken folyó munkába bevonjuk.” A fiatalok bevonásában ez a megközelítési mód érvényesül a nem feketeföldü övezetben. A szociális problémák megoldása a komplex programnak éppen olyan fontos láncszeme, mint a talajjavítási létesítmények épí­tése. E feladatok mindenekelőtt abban állnak, hogy a kis fal­vakat jól berendezett települé­sekké alakítsák át, amelyekben a városi kényelem a falusi élet előnyeivel párosul. Az elmúlt hét évben a nem feketeföldü övezetben 26 millió négyzetméter alapterületű lakás épült. Sok gazdaságban már hagyománnyá vált, hogy a mun­kára jelentkező fiatal szakem­bernek azonnal átadják az új lakás kulcsát. Megvalósul a szociális-kultúrál is szolgáltatá­sok megjavításának programja is: százával épülnek új művelő­dési házak és kultúrpaloták, klubok, szolgáltató, közétkezte­tési, kereskedelmi létesítmények, bölcsődék és óvodák. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a középiskola elvégzése után egyre több fiatal marad falun, vagy tér oda vissza főis­kolai vagy technikusi diplomá­val a zsebében. A nem fekete­földü övezetben jelenleg sok tízezer komszomolista dolgozik, ami egyik fő biztosítéka annak, hogy oz Oroszországi Föderáció nem feketeföldü szűzföldjének a felvirágoztatási programja sike­resen megvalósul. nyoknak, a testnevelésnek, a munkára szoktatásnak. Minden tanulóval egyénileg foglalkoz­nak majd: így pontosan és ide. jekorán fel lehet fedezni és ösz­tönözni képességeit, érdeklődé, si körét, tehetségét. És nemcsak a matematika, az idegen nyel­vek, vagy a műkorcsolyázás, ha­nem a lakatos-, a szabó-, a szakácsmesterség iránt is. 2000. ben ugyanis a jelenleginél jó­val nagyobb értéke lesz a jó la­katosnak, szabónak, szakácsnak és mindenkinek, aki mestere szakmájának. Ha egyszer is­meretesek a hajlamok és ké­pességek, segíteni kell azok sokoldalú fejlesztésében. Vizsgáztató automata Úgy tűnik, hogy a 2000. év középiskolái sok mindenben hasonlítanak majd napjaink fel­sőfokú oktatási intézményeire, egy és másban talán maguk mögé is utasítják azokat. Va­lószínűleg mindennapos dolog lesz a felsőosztályosok számá­ra szervezett bevezető előadás- sorozat, kiváló képzettségű szakember-előadó vezetésével Sok tantárgyból a rendes órák mellett alkotó vita-szemináriu­mokat tartanak. A XXI. század iskolása többet ül majd a tele­vízió előtt, többet jár moziba, de javarészt nem a szórakoztató műsorpkőt nézi, hanem az isko- latévét és az oktatófilmeket. Az iskola életében fontos helyet foglal majd el az oktató, és "vizsgáztató automata. Leveszi a tanár válláról a gyakorló, és ellenőrző rutinműveletek terhét, több időt enged a pedagógiai munkára, amelyekre oly nagy szükség van az egyes tanulók egyéni megközelítésénél. Továbbképzés 6-7 évenként Lehetséges, hogy a tízéves iskola után unokáinkra és déd­unokáinkra két—három éves termelési qyakorlat vár a kivá­lasztott szakma területén, az­után megvédik majd diplomá­jukat, pontosan úgy, mint ma az egyetemen. Az iskola befe­jezése után többen kezdenek majd dolgozni és nem jelent­keznek az egyetemre. De tud­ni fogják, hogy nekik is, mint a főiskolát végzett szakembe­reknek, 6—7 évenként tovább, képzésen kell részt venniük, hogy egész életükben növel­jék műveltségi színvonalukat. És tudni fogják azt is, hogy mun­kájukat nem a diploma szerint értékelik majd, hanem a vég­termék minősége szerint. Asze­rint, milyen mesterévé válik szakmájának a volt nebuló. Igor Besztuzsev-Lada szociológusi" a történelemtudományok doktora Számítógép és nyelvészet Tadzsik tudósok számítógépet használnak a századunk elején megfejtett és közrebocsátott szogd szövegek tanulmányozá­sára. ' Először rendszerezték számítógéppel az időszámítá­sunk szerinti VII. századból származó írásokat, amelyek az egyik keleti eposz főhősének, Rusztánnak a cselekedeteit örö­kítik meg. A Dusanbei Egyetem számí­tástechnikai központjának szak­emberei a tadzsik klasszikusok művei alapján már összeállítot­tak néhány szótárat. Múzeum a gőzösön A világ óceánjainak felfede­zését bemutató kiállítást ren­deztek be a szovjet expedíciós flotta egyik legrégebbi hajója, a Vityjaz gőzös fedélzetén. A hajó az elmúlt három évtized alatt több mint egymillió kilo-, métert tett meg a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánon. A Vityjazzal végzett expedíció eredményei alapján született meg a sokkötetes munka a Csendes-óceánról. A Vityjaz sokszor vett részt más országok hajóival közösen az óceánok kutatásában, sok híres tudós dolgozott már a hajó fedélze­tén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom