Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)
1981-04-12 / 100. szám
Légikisasszonyok Nyelvvizsga, egészség, jó külső Ök azt mondják egymásra: „stuvik". A kívülállók úgy ismerik őket, hogy stewardessek. A hivatalos elnevezés szerint légi utaskísérők. Azt hiszem sok fiatal, csinos, idegen nyelvet beszélő lány álma, hogy légikisasszony legyen. A repülés, az utazás izgalma, a külföld varázsa, és ki tudja mi minden teszi vonzóvá ezt a pályát — kívülről. Szeretném azonban rögtön az elején eloszlatni azt a tévesen elterjedt elképzelést, hogy ez női szakma. Már régen nem az. A körülbelül kétszáz „stuvinak” közel egyharmadát férfiak teszik ki. És ahogy az illetékesek mondják: „nem ártana, ha még több lenne, ugyanis gyakran nagy szükség van a repülőgépen az erős kézre. — Hogy mikor? Ha pl. a kedves vendég (utas) többet szeretne inni, mint ami jár neki” Hogyan lesz valakiből stewardess ? Kezdjük azzal, hogyan is lehet valakiből Magyarországon légi utaskísérő? Időnként a MALÉV meghirdeti a lapokban, de többnyire házon belül terjed el a hír, hogy van felvétel. A jelentkezési feltételek a következők: érettségi, az alsó korhatár húsz év, a felső harminc, egy középfokú nyelvvizsga, és természetesen meg kell felelni a szigorú orvosi, illetve alkalmassági követelményeknek is. Ezenkívül állandó vagy ideiglenesen bejelentett budapesti lakosnak kell lenni. (És nem akarok gonoszkodni, de nem árt a jó külső, sőt a jó modor sem ... Tanulási Idős három hónap Aki megfelel és túljut a felvételi vizsgán, azt a MALÉV (feltételezve, hogy a hallgató el is végzi a tanfolyamot), státuszba veszi. A háromhónapos tanulási idő alatt 2400 Ft-os fizetést kapnak. Az iskolások, vagyis a leendő utaskísérők különleges osztályban tanulnak: mintha csak repülőgépen lennének. Az oktatóteremben, a gépen található imitált fedélzeti és biztonsági berendezéseken elsajátíthatják a hallgatók a gyakorlati ismereteket. A repülőgépek belső terével azonos helyszín két részből áll: az előkészítő vagy konyhai részből, de megtaláljuk mindhárom utasgép típusunk (TU 134, TU 154, és TU 154 B) valamennyi kapcsolóberendezését is. Ez a modell változat tartalmazza a fedélzeti biztonsági berendezéseket, tájékoztató, valamint hívórendszereket, s itt az első osztályú fedélzet utaski- szolgálásót is lehet gyakorolni. Az utasüléssor pedig az utasok között a repülés közbeni mozgás elsajátítását segíti elő. Meteorológia órán Jelenleg 20 hallgatója van a MALÉV tanfolyamának. Többségük lány, de 3—4 leendő stewar. dot is lehet látni, közöttük. Lelke, sek, telve várakozással, reménynyel. És bár buzgón jegyzetelik a meteorológiai óra anyagát, a szünetben mégis csak a repülés a téma. Néhányon már régi MALÉV-esek (diszpécserek, jegykezelők voltak, vagy információban dolgoztak). A többség azonban más munkaterületről jött. Nagy Edit adminisztrátor volt azelőtt: — Eldöntöttem, ha nem sikerül az egyetem, ide jövök. Nem sikerült. A francia nyelvtudásomat viszont nem hagyom kárba veszni, ezen a pályán hasznosíthatom. - Arabul is tud — kottyantják közbe a többiek (úgy látszik ez itt is kuriózumnak számít). Szalóky Zsuzsa üzletvezetőhelyettes volt. Az udvarias, gyors utaskiszolgálás neki már nem lesz újdonság. - „A mozgalmasság, a változatosság miatt hagytam ott eredeti szakmámat" — mondja. Grabovszky Tibor eddig diszpécserként dolgozott a MALÉV- nél, ő a német nyelvet beszéli. — Stewardként szabadabb, kötetlenebb lesz a munkám — válaszol a kérdésre. A vélemények megegyeznek kint is, bent is; aki itt van, a kiválasztottak közé tartozik. Reméljük, mindannyian sikeresen leteszik majd a záróvizsgát. A nyári csúcsidőben talán már találkozhatunk is velük a MALÉV járatain. Oravecz Éva Telefondróton lógva — Volt már maga pácban? Csak azért hökkenek meg, mert puccparádéban vagyok, elegáns beszélgetésre készültem egy fontos emberrel, aki bőrkanapéra ültetett, nyakkendőtűt visel és Metaxát tölt. De a meghökkenésem csak egy pillanatig tart — az arcára nézek. Elmélyülten figyeli az olajszínű konyak csurranását, arckifejezése a felületes szemlélő számára gondterheltnek, a fürkésző (elme?) szem számára súlyos emlékektől terhesnek tűnik. Krisztusi kép — a kereszten vághatnak ilyen' arcot, amikor egy kósza lándzsa fúródik az ember oldalába. — Voltam — ezt mondom neki rendkívül megfontoltan, s egy pillanatig bizonytalan vagyok, igazat mondok-e? — Engem egy telefondrót hú. zott ki— tűnődik a konyakos üveggel a kezében és bólogat — egy telefondrót. Sose hittem volna. * A telefondrótok kuszák, történetük bonyolult. Röviden: Angliában kezdődött, egy lelkipásztor hirdette meg telefonszámát avégett, hogy bajbajutott embereken segítsen. Chad Varah — a lelkipásztor — 1953-ban még aligha gondolta, hogy a segítő szándék telefondrótjai ma az egész világot behálózzák, hogy csak Angliában több száz állomás többezer szolgálattevővel várja a kétségbeesett hívók jelentkezéseit, azt sem sejtette, hogy 1979-ben a telefonszolgálatok nemzetközi szervezete, az I. F. O. T- E. S. mór a nyolcadik kongresszusát tartja, hogy Los Angelesben Farberov és Shneidham megalkották a Suicide Prevention Center-t, amelyhez hasonló mo. deli legközelebb csak Magyar- országon, Baranya megyében működik. A telefondrótok kuszák. Akár a gomba micelliumában a fonatok, átszövik a tereket és a tudatokat. A micellium első termőteste —■ egy, a krízisbe jutott ember megsegítésére szánt telefonkészülék — hazánkban Budapesten létesült 1973-ban, a hívószáma 229-600 a mai napig. Egy esztendő múlva csörrenhetett meg Debrecenben a „Lelki Gondozási Segélyszolgálat éjjel-nappal” teteifonja, azóta is hívható a 12- 165-ös számon. Újabb esztendő: 1975- január elsején Pécsett az ,,SOS ÉLET telefonszolgálat” 12-390-es hívószámán kérnek már aznap segítséget, s azóta is több ezren, estétől reggelig .. . * — Igyekszem őszinte interjú- alany lenni — mindketten elmélyülten kavargatjuk a feketét — és vigyázni, hogy ne ragadjon el az indulat. Kiindulásnak elég lenne annyi, hogy nálunk ötezer ember öli meg magát, ebből négyezer fizikai ereje teljében, aktív, munkaképes korában. A felkutatásra és megelőzésre keret, kontingens, költségvetés nincs, devianciakutatásra van valami csepp a tengerben- Keveredik bennem a kutató, a közéleti ember és a gyógyító orvos. Ez a telefondolog tiszteletre méltó erőfesz?, tés, a krízis-intervenció szintén. Elvitathatatlan érdemeik számomra azt bizonyítják, hogy az emberi problémák elleni harcra nem vagyunk kellőképpen felkészítve. Életünk, szocializá- lódásunk folyamatába belső, önszabályozó sémákat nem építenek be. — Mit kezdünk az emberi problémákkal? A pszichiáter, a tudós vagy a közéletben szereplő Buda Béla tárja szét a kezét, nem tudom. — Az attól függ. A ticopiai kultúrában, ha egy megoldhatatlan életprobléma elé kerül valaki, óriási jelenetet rendez a falu főterén, aztán felkapja a -kenut és rohan a tengerhez. A többiek próbálják visszatartani, ha sikerül, problémáját meg. oldottnak tekintik, őt felmentik- Ha nem, a koma kievez az ott örökké tajtékos tengerre, ahol hemzsegnek a cápák. Említsem a harakirit? A problémákkal szemben tanúsított magatartásunk kulturálisan és szociálisan meghatározott. Mi, magyarok, megpróbálunk betegek lenni, aztán, ha permanens gondjaink változatlanul megmaradnak, belső feszültségünk nő, ez heves érzelmi reakciókat eredményez. — Magyarul: belekerülünk a ... — Pontosan— Ki tudja-e húzni ebből az embert egy telefonbeszélgetés? Most egy kis csönd támad, az ujjak megállnak, a tekintet a Sportkórház udvarára szökik. Jön a megfontolt válasz. — Pillanatnyilag biztosan. Ezért sikeresek a telefonok. Per. sze — tűnődik — önmagában a telefon rém kevés. A „szakma" nem is fogadja túl jó szívvel, mondván: ezek laikusok. Dehát ennyi szakember a világon sehol sincs, a világ valamennyi telefonszolgálatának közös tulajdonsága, hogy laikusok nélkül nem tudnak működni. És, az igazsághoz tartozik: az mór bizonyított tény, hogy nem a szakmai, hanem az emberi értékeik a fontosak ezekben az akciókban* Egy néni ül a telefonkészülék előtt és nyájasan néz rám. Beljebb kerülök, leültetnek, ölünk és feszengünk a székeken, szívjuk a cigarettát, aztán a dugó kikerül a palackból és a szellem közöttünk van (Még üdítő, re sem érdemes közben gondolni: keret, kontingens, költségvetés nincs, repi nincs, csak szellem van) Bgzáék — Búza Domökosné és férje — a fővárosi Éjjel-nappal Lelki Elsősegély Telefonszolgálat vezetője és lelki támasza már hét esztendő telefonos tapasztalatával beszélnek. — Az hírlik, hogy a „szakma” nem ismeri el a laikusok tevékenységét, jogosultságát, sikereit ... — A szakmának azon képviselői — igazít ki azonnal, — akik a szakmán belül is szemben állnak azokkal, akik elismerik a laikusok tevékenységét, jogosultságát, sikereit-.. Buzáné pszichológus. Ö és férje — de valamennyien, akik ott dolgoznak — bámulatos erőfeszítéseket tesznek egyetlen apró sikerért; ők komolyan vesznek valamit, s ez a telefonáló ember. Szakmai „tanácsadójuk”, e munkára felkészítőjük dr. Sülé Ferenc pszichiáter, szoros kapcsolatot tartanak fenn dr. Buda Bélával, dr. Sírnék Zsófiával és dolgoznak. — Azt mondják — köteke- dek tovább —, hogy o laikusok laikusok ehhez a munkához— A szákmának e szigorú direktorai mindenkiből beteget szeretnének faragni — mondja halkan Búza Domokos — dehát könnyű belátni egyrészt azt, hogy akik hozzánk fordulnak, azok nem betegek, ha pedig nem azok, miért ne foglalkozhatnának velük -laikusok? Valamikor a házmesterek is vállalkoztak efféle feladatra, amíg voltak házmesterek ... — Eszerint most valamennyien házmesterek vagyunk? — Azoknak kéne lennünk. De sajnos, nem törődünk egymással. Ha törődünk, az is baj. Ha észreveszem valakin, hogy gond gyötri, nem merem éreztetni vele, félek, tapintatlanság, nak, belügyeibe való avatkozásnak minősíti érdeklődésemet. Vagy csak egyszerűen fél. Fél a „szakma" közönyös őrlőmalmától, a stigmáktól, a dili- flepnitől. ■. Nézzük egymást. Azután újból megszólal, csak úgy, maga elé beszél a földre — Prágában a telefonszolgálatnak van egy rohamkocsija. Ha kell, azonnal a helyszínre mehetnek. Utazik rajta egy pszichológus, egy social-worker, ők eldöntik, hogy a delikvens milyen állapotban van, még egészséges-e, vagy már betegnek miinősíthető... * Lelki Gondozási Segélyszolgálat, Debrecen. Ez is nonstop, 1974. augusztusában szervezte meg dr Szabó Pál, aki már nincs az élők sorában. Dr. Csabai Róza pszichológus a szolgálatért felelős vezető. — Tíz, tizenkét ügyeletessel dolgozunk — sorolja az adatokat — orvosok, osvostanhall- gatók, pszichológusok a szolgálat tagjai- Sokan keresnek bennünket, nagy az igény. Eddig, hat év alatt 893 telefonhívást „könyveltek”. Elmondja még, hogy a szolgálatot támogatják, a hivatalos szervek segítik, minden kezdeményezést, ötletet szívesen és segítőkészen fogadnak. Százalékokat diktál, mésél, hogyan gondozzák az öngyilkosságot megkísérelteket, és kevesli az igazi krízis-hívásokat. — Az összes hívásnak alig több, mint hat százaléka volt ilyen A házassági konfliktus a leggyakoribb. Van valamilyen kapcsolata az országban működő telefon- szolgálatokkal? — Nem sök. De talán most. A nemrég alakult Pszichiátriai Társaságon belül alakul egy telefonos munkacsoport, az már lehetővé teszi az információcserét* Toyomasi Fusé professzor Ka. nadában él, szuicidólógiával „öngyilkosságtannal” foglalkozik. Az Akadémia Szociológiai Kutatóintézete hívta meg. — Elmondták nekem, hogy kérte magát hozzánk. Miért. — Hogy tanulmányozzam az öngyilkosságot megelőző szolgálatot. Jóllehet én szociológus vagyok, és elsősorban az öngyilkosság társadalmi tünettana érdekel, mégis meghatott és talán egy kicsit elképesztett az a hit, és az ebből merített erő, amivel a pécsiek harcolnak az öngyilkosság ellen- Mivel úgy érzem, működésük minden szak. mai kritikát kibír, az eredmények előbb-utóbb jelentkeznek. * Szigetvárott, tavaly augusztus 19-én ünnepeltek. Átvágták a szalagot, felavatták az új kórházat. Neve szép, legalábbis, ha a hivatalosat írjuk le: Szigetvári Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet Mentálhigiéniai Központja. Persze, van rövidebb neve, kettő is a közszájon Vagy Első ütemnek, vagy Elmének hívják. A kórházban fiatal orvosok dolgoznak, dr. Kézdi Balázs vezényletével- Ök következetesek, már ami az elnevezést illeti, megelégednek a Mentálhigiéniai Részleg névvel, s szeretnék ezt honosítani meg a köztudatban. — Los Angelesben Farberow és ... Egy sötét dioptriás tekintet szakítja féjbe jólfelkészültsége- met. — A Suicide Prevention Center modelljét jól dolgozták ki az említett urak, A mintát átvettük, és természetesen a magunk testére szabtuk. — Mi ennék a lényege? — Dióhéjban: egy telefon- szolgálat, ahová a bajban vagy krízisben levő ember fordulhat, egy helyiség, ahová a krízisben levő embert, ha kell azonnal személyes kapcsolatba vonják, továbbá a mentőautó, amely, ha kell, behozza a szigetvári pszichoterápiás osztályra. — Ez, gondolom, akkor optimális, ha egyetlen intézményben zajlik— Ezt eddig csak Los Angelesben sikerült megvalósítani. Dehát ott alacsony az öngyilkossági ráta. Általában az a jellemző, hogy ahol alacsony ez a ráta, ott államilag támogatott kitűnően megszervezett szolgálatok segítik a krízis-intervenciós munkát. Nálunk tömegjelenség, s ezért ennek a munkának még tömérdek ellenlábasa, álszakembere van, akik valamiféle álhatalommal rendelkeznék. De azért menni fog. Nálunk megy. A telefonszolgálat jogi gazdája közvetlenül a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya, öt esztendővel ezelőtt harmincezer forintért telepítették a telefont, s ötezer forintot adtak az egyéb költségekre. Az ötéves jubileumon további támogatásukról biztosítottak a megye egészség- ügyi vezetői, szükségünk is van rá, a már említett személyek miatt. De már bizonyították, hogy számíthatunk rájuk- Hiszen seqített mindenki. Említsem a Postát? Számunk ingyen hívható, nem szakítják meg a beszélgetést. Kell ehhez kommentár? Az első évben 1241 telefon- hívás volt, az ötödikben 1683. Ez a szolgálat — szervezési és financiális nehézségei miatt — csak este héttől reggel hétig hívható, * Szegeden 1981. január elsején este csörren-t meg a telefon A szolgálatot dr. Ónody Sarolta pszchiáter vezeti. Neveket sorol, egy darabig írom, aztán kidőlök. — Szilárd János professzor szívügyének tekinti, hogy a segítségünkre legyen. A városi főorvos, dr- Várkonyi László velünk jöt Pécsre is, együtt tanulmányoztuk a szolgálat szervezeti felépítését. Első ügyeletün- -kön személyesen is megjelent. Helyiséget, ambuláns és betegágy-hátteret biztosítottak. Természetesen pénzt is kaptunk, örülünk is neki. lényegtelennek tartom azt közölni, hogy menynyit, mindenesetre a pécsinek sokszorosát. A mintát átvettük Pécstől, sőt, sokat segítettek abban, hogy az ő „tanulópénzüket” nekünk már ne kelljen megfizetnünk És a Postáról annyit szeretnék megjegyezni, hogy nálunk is ingyenes a szol- gálgt hívása. * Kik ezek, akik összefognak és ismeretlen emberek számára teremtik meg a fennmaradás lehetőségét? Orvosok? Van köztük az is. Politikusok? Segítségük nélkül semmire sem mentek volna. Laikusok? Mihez? Kik? Éjjel félegykor érkeztem haza Szegedről- Aznap szörnyűséges álmom volt: óriási jelenetet rendeztem a főtéren, majd eszeveszetten beeveztem egy ezerkettes Ladával a Hivatal kapuján, fel, fel a lépcsőkön. Csak úgy hemzsegtek a cápák a folyosón. Kompis Péter HÉTVÉGE 7.
