Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-01 / 90. szám

a Dunántúlt Paolo 1981. április 1., szerda Megkezdődött a Bolgár Párt XII. kongresszusa ÓRA A NAGYVILÁGBAN Megdöbbenés világszerte a Reagan elleni merénylet miatt A merénylet utáni pillanat: Reagan elnököt testőrei az autóba tuszkolják (Folytatás az 1. oldalról) ré lesz majd a vezető szerep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növekedését a munkatermelékenység növelé­sével kell elérni. A mezőgazda­ság fejlesztésének fő irányait ismertetve aláhúzta: a legidő­szerűbb feladat a gabonaprob­léma megoldása és az állatte­nyésztés gyorsított ütemű fej­lesztése. Kijelentette, hogy a nyolcadik ötéves terv végére az országban 11 millió tonna takarmány- és kenyérgabonát kell megtermelni. A továbbiakban szólt Bulgá­ria külgazdasági kapcsolatai­ról. Hangsúlyozta: a nemzet­közi gazdasági integráció a gazdaság intenzifikálásának jelentős tényezője, s rámuta­tott arra, hogy a nyolcadik öt­éves tervben az áruforgalom növekedésének üteme megha­ladja a nemzeti jövedelem nö­vekedésének ütemét. A szociálpolitika kérdéseiről szólva elmondotta: a követke­ző ötéves tervben megoldják a gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezését. Intézkedéseket tesznek a nők helyzetének ja­vítására, hogy megkönnyítsék a családban, a munkában be­töltött szerepük teljesítését. A tervek szerint növelik a nyug­díjak minimális összegét, ez el­éri majd a legalacsonyabb bé­rek 50 százalékát. Fejlődik a lakosság egészségügyi ellátá­sa. A nyolcadik ötéves tervben legalább 400 ezer lakást épí­tenek, az elosztásnál előny­ben részesítik a fiatal házaso­kat. A beszámolási időszakban a párt fő feladatai közé tartozott a szocialista demokrácia poli­tikai rendszerének megerősíté­se, fejlesztése és tökéletesítése — mondotta a szónok. A párt vezetésével a néphatalöm va­lamennyi szerve gazdagította tevékenységét, erősítette tö­megkapcsolatait. A Bolgár Népi Földműves Szövetség (parasztpárt — a szerk.) és a társadalmi szerve­zetek — a Bolgár Hazafias Front, a szakszervezetek, a Komszomol stb. — jelentős mér­tékben növelték szerepüket az ország irányításában. Töretle­nül fejlesztjük a demokráciát, annak mind képviseleti, mind közvetlen formáját — mondotta a szónok. Todor Zsivkov foglalkozott a tömegtájékoztatás és a közvé- leménykuiatás kérdéseivel is. Mindenképpen további lé­péseket kell tenni politikai rendszerünk káderpolitikájá­ban. Ez olyan terület, amely­ben valóban nagy sikereink vannak — mondotta az előadó, és rámutatott: feltétlenül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pártonkívüliek közül is kiválasszunk és felkészítsünk vezető kádereket. Növelni kell a nemzetgyűlés, a nemzetgyűlési képviselők, az államtanács, a minisztertanács és az egyes minisztériumok, a néphatalom helyi szervei sze­repét politikai rendszerünk mű­ködtetésében. A bonyolult nemzetközi hely­zet arra kényszerít minket, hogy állandóan gondoskodjunk az ország védelmi képességének megszilárdításáról, megteremt­sük az ehhez szükséges esz­közöket, növeljük a bolgár néphadsereg harckészségét, és korszerűsítsük a belügyi szer­vek tevékenységét — hangsú­lyozta Todor Zsivkov. A bolgár hadsereg magasfokú felké- szütséggel és törhetetlen erköl­csi szellemmel rendelkező, a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt fegyveres erővé vált. Meggyőződésünk, hogy a bolgár néphadsereg és a bel­ügyi szervek továbbra is a leg­szilárdabban, feltétel nélkül és bátran fogják szolgálni a né­pet, szocialista hazánkat, a kommunista eszmét - jelentet­te ki a bolgár párt vezetője. II BKP helyzetéről és feladatairól XII. kongresszusához érkez­ve a BKP egységes az áprilisi irányvonalat illetően, világos állásponttal rendelkezik a fő elméleti kérdésekkel kapcso­latban, új tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeket az el­múlt tíz év alatt halmozott föl, és még inkább képes az élet minden területén sikeresen irányítani a fejlett szocialistái társadalom építését — mondot­ta Todor Zsivkov, majd hang­súlyozta, hogy a BKP marxis­ta-leninista érettsége megmu­tatkozott a kongresszus előké­szítésében is, amikor a legma­gasabb pártfórum irányelvei tervezetének megvitatása az egész pártot és az egész né­pet érintő üggyé vált. A továbbiakban azzal fog­lalkozott, hogy a Központi Bi­zottság állandó figyelmet for­dít a párt összetételének javí­tására. A párt sorainak meg­erősítésében fontos szerepe volt a tagkönyvcserének. Alá­húzta, hogy a kommunisták többsége megfelelt a követel­ményeknek, és hozzátette: nem tisztogatást folytattunk. Ennek ellenére a beszámolási idő­szakban 38 452 tagot zártak ki, vagy töröltek, mert képes­ségeik nem feleltek meg a kö­vetelményeknek, vagy elját­szották azt a jogot, hogy kom­munistának nevezhessék ma­gukat. Ugyanebben az időben 108 065 új tag lépett be a pártba. Ma a BKP soraiba 825 876 kommunista tartozik. A beszámolási időszakban fel­vett új párttagok közül több mint 50 százalék munkás, 76 százalékuk 30 évnél fiatalabb, 84 százalékuknak van közép­fokú, befejezetlen felsőfokú vagy felsőfokú képzettsége. Az ideológiai munka követ­kező feladatairól szólva hang­súlyozta, hogy a kongresszus utáni időszakban a korábbi­aknál is összetettebb feladato­kat keil majd megoldani, és ehhez a propaganda és az agitáció hangnemében komoly változásokra lesz szükség. Az alapvető feladat azonban to­vábbra is a burzsoá propagan­da, valamint a marxista-leni­nista elmélettői és gyakorlattól való jobb- és baloldali elhaj­lások elleni kérlelhetlen harc marad. n BKP külpolitikai tevékenysége Bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nemzetkö­zi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kommunista pártja - mondotta Todor Zsiv­kov. Kiemelte azoknak a sike­reknek a jelentőségét, amelye­ket a béke és az enyhülés erői az elmúlt években elértek. Em­lékeztetett a Szovjetunió és más szocialista országok konk­rét békekezdeményezéseire, amelyek pozitívan járultak hoz­zá a béke megszilárdításához. Rámutatott, hogy a béke kér­dése egyre inkább a népek első számú gondjává válik. Méltatta a tőkés országok azon politikusainak tevékeny­ségét, akik józanságukkal, rea­lizmusukkal hozzájárultak a nemzetközi problémák megol­dásához. Felhívta a figyelmet arra: felélénkült az Egyesült Államok szélsőséges köreinek tevékeny­sége. Akadályokba ütköznek a leszerelésről és az enyhülésről folytatandó tárgyalások, nem lehet lebecsülni azt a kárt sem, amelyet a kínai vezetők hegemonista politikája okoz. Todor Zsivkov megállapítot­ta, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalom egészében sí­Kommunista kérésén fejlődik és új eredmé­nyeket ér el. Kínáról és az ott lezajlott változásokról szólva kijelentette: üdvözölni fogunk minden pozitív változást Kíná- bpn és készen állunk fejlesz­teni államközi kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Hiszünk a kínai nép jövőjé­ben, abban, hogy ismét pozi­tív szerepet tölthet be a nem­zetközi munkásmozgalomban. Áttérve a Bolgár Kommunis­ta Párt és Bulgária külpoliti­kájára, Todor Zsivkov kifejtet­te: összes erőfeszítéseink az enyhülési folyamat fejlesztésé­re, a világbéke megerősítésére és szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételei­nek megteremtésére irányul­nak. A BKP külpolitikai tevé­kenységében elsőrendű fon­tosságot tulajdonít a szocialis­ta országok egységének és összeforrottságának mondotta, majd rámutatott: sokoldalú fejlődésünk szorosan összefügg a testvérországok sorsával. Mindent megtettünk és megte­szünk politikai és védelmi rendszerünk, a Varsói Szerző­dés erősítéséért. A szocialista internacionaliz­mus elveitől vezérelve — foly­tatta Todor Zsivkov - testvéri szolidaritásunkról és támoga­tásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspártot és va­lamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a lengyel kommunisták pártja, a lengyel nép határo­zott választ ad a belső és kül­ső reakciónak, kivezeti Len­gyelországot a válságból és Si­keresen építi tovább a szocia­lizmust a Lengyel Népköztár­saságban. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelégedés­sel állapította meg, hogy a je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzet ellenére ebben a tér­ségben viszonylagos nyugalom van. Megemlítette Bulgária el­vi és következetes politikgjá- nak jelentős hozzájárulását a balkáni országok közötti kap­csolatok fejlesztéséhez. A Bulgária balkáni politiká­jával kapcsolatos kérdések tár­gyalását befejezve a BKP KB első titkára kijelentette: or­szága a helsinki záróokmány szellemében hajlandó szomszé­daival olyan kétoldalú megál­lapodásokat kötni, amelyek magukban foglalnák a jó­szomszédi kapcsolatok kódexét, a területi igényekről való le­mondást és azt a kötelezett­séget, hogy területüket nem engedik felhasználni a másik féllel szembeni ellenséges cé­lokra. A továbbiakban szólt Bulgá­riának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés el­vei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő orszá­gokhoz fűződő viszonyának kedvező alakulásáról. Kifejtet­te az iráni-iraki konfliktussaj kapcsolatos bolgár álláspon­tot, rámutatva, hogy be kell fejezni a háborút, a vitás kér­déseket tárgyalások útján kell megoldani. Kifejezte Bulgária szolidaritását a szabadságu­kért harcoló népekkel és tá­mogatásáról biztosította L. I. Brezsnyevnek azt a javaslatát, hogy hívjanak össze nemzetkö­zi értekezletet a közel-keleti válság megoldására — minden érdekelt fél részvételével. Nagyra értékese az el nem kö­telezett országok mozgalmát. Beszámolójq végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőződé­sét, hogy Bulgária a fejlett szocialista társadalom építé­sében sikeresen halad tovább. * Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a szovjet kommunisták, a szovjet emberek forró üdvöz­letét tolmácsolta a kongresz- szus küldötteinek Vlagyimir Scserbickij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára. A szovjet küldöttség vezetője a külföldi delegációvezetők közül első­ként a kedd délutáni plenáris ülésen szólalt fel. (Folytatás az 1. oldalról) nald Reagant és gyors felépü­lést kívánt. I. János Károly spanyol király személyesen te­lefonált Washingtonba, minisz­terelnöke, „mélységes megin- dultságának" adott hangot. Fanes portugál államfő is csatlakozott az amerikai elnö­köt együttérzésükről biztosító államfőkhöz. Szuzuki japán kormányfő táviratban fejezte ki együttérzését. Begin izraeli miniszterelnök és Szádot egyip­tomi elnök táviratban kívánt gyors felépülést. Együttérző táviratok érkeztek Washing­tonba az olasz, ausztráliai és brazíliai államférfiaktól is. Richard Nixon és Jimmy Car­ter volt amerikai elnökök üze­netben fejezték ki együttérzé­süket az elnöknek. II. János Pál pálya mély megdöbbenésének adott hangot és táviratban fe­jezte ki jókívánságait Reagan elnöknek. * A lapok kommentárjaiból a meg­döbbenés mellett az a vélemény csendül ki, hogy ezek a sorozatos politikai gyilkosságok egy társada­lom betegségének a tünetei. A Times vezércikkében így ir: „Ezt az epizódot érthetően a szinte az amerikai életmód részének számitó erőszak tüneteként fogjuk értékelni." A lap arra számít, hogy a gyilkossá­gi kísérlet nyomán a részvét érzésé­nek olyan hulláma veszi majd körül Reagant, amely „nagyon megnehe­zíti majd bárkinek, hogy bitálja az elnöknek akár a személyét, akár po­litikáját." A konzervatív The Daily Telegraph véleménye: „John Kennedy meggyilkolása óta az amerikai el­nökök a legjobb védelmet élvezték, vagy szenvedték, amiben bármely ál­lamfő részesülhet. Mégsem volt elég." Az ugyancsak konzervatív Daily Express vezércikke felteszi a kérdést: „Az Egyesült Államok min­den barátja és szövetségese ma csak azt kérdezheti: Miféle társadalom az, amelyben a politikai gyilkossá­gok vagy gyilkossági kísérletek ilyen émelyítő rendszerességgel fordulnak elő?” A lap teljesen elavultnak és érthetetlennek tartja, hogy Ameriká­ban mindmáig alapvető jognak szá­mít a fegyverviselés. A Daily Mail vezércikke szintén tele van kérdé­sekkel. „Meddig süllyedhet még ez a lendületes, liberális ország az erő­szak és a pusztítás könyörtelen sza- kadékába? Ez a kérdés aggaszt ma mindenkit a nyugati világban. Mit ér a magasabb életszinvonal, a jólét, a szabadidő és a kényelem, ha az erőszakos halál az örökös ki- sérője." Az ABC televízió a merény­letről szóló riportműsorát hét­főn ezekkel a szavakkal zárta: „A mi szép Amerikánk még mindig az erőszak Amerikája.” E szavakat statisztikák tá­masztják alá, amelyek szerint az Egyesült Államokban tavaly csupán lőfegyverrel 18 ezer gyilkosságot követtek el. Wa­shingtonban átlagosan 50 óránként okoz halálos sebet pisztolyból vagy puskából le­adott lövés. * A fiatalember, aki négy embert sebzett meg súlyosan. Mark Chap- manhoz, John Lennon gyilkosához hasonlóan, pszichiátriai kezelés alatt állt. Más értesülések szerint egy ultrajobboldali szervezetnek, az ame­rikai náci pártnak is tagja volt. Még­is könnyen fegyverhez juthatott, még azután is, hogy tavaly októberben Nashville-ben három pisztollyal és ötven tölténytárral a táskájában le­tartóztatták. Kihallgatásán kiderült, hogy Carter és Reagan ottani válasz­tási gyűléseire érkezett a városba. A Reagan elnök elleni me­rénylet hírére az amerikai kor­mány és a kongresszus felelős vezetői szinte ösztönösen a Fehér Ház úgynevezett válság­termébe siettek, és mint a ked­di lapok megállapítják, a fő­város kellős közepén lezajlott politikai rémdráma nem oko­zott pánikot ez amerikai ve­zetésben. Haig külügyminisz­ter rögtön átvette „az ügyek ellenőrzését", és három órán keresztül, amíg Bush alelnök meg nem érkezett Texasból, az ország átmenetileg első embe­reként osztogathatta utasítá­sait, tárgyalhatott a kulcsfon­tosságú szövetségesekkel. Haig túlságosan is élénk hétfői sze­replésének nem volt eredmé­nye. A CBS televízió kedd reg­geli kommentárjában megálla­pította: „A hétfői nap megmu­tatta, hogy Haig alulmaradt a Bush-sal folytatott hatalmi harcban”. * Eddig egyetlen olyan tény sincs birtokunkban, amely azt bizonyítaná, hogy a Reagan elnök elleni merénylet össze­esküvés eredménye — állítja mind a Fehér Ház, mind az FBI. A titkosszolgálat jelenleg megpróbálja összeállítani a gyilkossági kísérlet pontos kö­rülményeit. „Egyelőre azt kel­lene a lehető leggyorsabban megállapítanunk, hogyan ke­rülhetett a merénylő olyan kö­zel az elnökhöz" — mondta a kormányőrség szóvivője. „Rea- gen testőrei nagyon gyorsan akcióba léptek, de nem lehet­tek gyorsabbak, mint a golyó" — tette hozzá a szóvivő. Merénylet kronológia Négy amerikai elnök és az Egyesült Államok több neves politikusa vált eddig merénylet áldozatává. Elnökök: Ábrahám Lincoln (1809—1865) — republikánus, a rabszolgák felszaba­dításáért vívott amerikai polgár- háborúban az északiak vezetője. 1865. április 14-én Washingtonban, a déli származású John Wilkes Booth golyója végzett vele. James Garfield (1831—1881) — re­publikánus, csak 4 hónapig volt el­nök. A merénylő, aki az elnök párt­jának egyik csoportjához tartozott, 1881. július 2-án lőtt rá Washington­ban. Ugyanazon év szeptember 19- én halt bele sérülésébe. William McKinley (1843—1901) — republikánus, egy anarchista ölte meg 1901. szeptember 6-án Buffaló- ban. John Kennedy (1917—1963) — de­mokrata párti, három évi kormány- rás után, 1963. november 22-én, a texasi Dallasban gyilkolták meg. Ha­lálának körülményei jelenleg is tisz­tázatlanok. A többi, huszadik századi politi­kai merénylet amerikai áldozatai kö­rül a nevezetesebbek: Robert Kennedy, akit 1968. június 5-én, Los Angelesben, az elnökválasz­tási kampány idején, egy Sirhan Sír­ban nevű merénylő lőtt le. Martin Luther King, néger polgár­jogi harcos, Nobel-békedíjas, aki 1968. április 4-én fajüldözők merény­letének lett áldozata. Gyilkosa James Earl Ray volt. Malcolm X., a fekete muzulmánok szervezete elnevezésű néger mozga­lom egyik vezetője, akit 1965. feb­ruár 21-én gyilkoltak meg. Az ok a meglehetősen „vegyes" ideológiájú szervezet belharcaiban keresendő. Lengyel­országban kedden dolgozlak Lengyelországban kedden mindenütt normális munka folyt, jóllehet néhány körzetben — így a wroclawi vajdaságban és magában Wroclawban továbbra is érvényben van a sztrájk-készültség — jelentette a PAP hírügynökség. A varsói rádióban elhangzott riportok szerint a legkülönfélébb foglal­kozású kozású emberek öröm­mel, megkönnyebbüléssel fo­gadták a kormány és a Szoli­daritás közötti megállapodás hírét azután, hogy — mint az egyik nyilatkozó mondta — előzőleg „már-már hisztérikus méreteket öltött a feszültség". A mezőgazdaságban, ahol — a Bydgoszczban ülősztrájkot folytató egyéni parasztokat le­számítva — eddig sem sztráj­koltak, kedden is folytatódtak az ország számára létfontos­ságú tavaszi munkák. A gazda­ságnak ebben az ágában „csak" az alkatrészek, így a gumiabroncsok, akkumulátorok hiánya okoz gondokat. A Bydgoszczi Vajdasági Ta­nács elnöksége kedden ülést tartott, és jóváhagyólag tudo­másul vette a kormány és a Szolidaritás képviselőinek hét­fői közös nyilatkozatát, amely­nek egyik fő témája a városban csaknem két hete lezajlott in­cidens volt. Az ülésen, amelyen Franciszek Kaminski dandártá­bornok, a tanács nemrég meg­választott új vezetője elnökölt, bejelentették, hogy a tanács két elnökhelyettese: Bak és Przybylski lemondott tisztségé­ről, és távozási szándékukat Jaruzelski miniszterelnök már jóvá is hagyta. Az előző tanács­elnökkel egyetértésben ők kér­tek rendőri segítséget március 19-én a tanács épületében tartózkodó Szolidaritás-aktivis­ták eltávolítására. llllilíl Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Málta nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ,ki jókívánságait dr. Anton Buttigi- eg köztársasági elnöknek. Pú­ja Frigyes külügyminiszter ugyancsak táviratban köszöntőt, te Dorn Mintoffot, a Máltai Köztársaság miniszterelnökét, külügyminisztert, * A gdanski hajógyárban ked­den délután megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet orszá­gos egyeztető bizottságának ülése, amelyen végleges dön­tést hoznak az ugyanerre a napra meghirdetett, de felfüg­gesztett országos általános sztrájk ügyében * A kórház szóvivője kedden „rendkívül jónak” minősítette Reagan amerikai elnök egész­ségi állapotát. Az elnök az éjszaka nagy részét az útóke- zelő szobában töltötte, de ked­den reggel már rövid beszél­getést folytatott munkatársai­val. A merénylőt várhatóan csütörtökön állítják szövetséqi bíróság elé. Jelenleg az FBI őrizetében van. A négy súlyos sebesülést okozó gvilkossági kísérletért életfogytiglani bör­tönbüntetés vár rá. A sajtótit­kár állapota változatlanul igen súlyos, de „rendkívüli javulás tapasztalható" nála, Brady fel- gyógyulására most több a re­mény, mint hétfőn hitték. * O. P. Malhotra tábornok oz Indiai Köztársaság szárazföldi haderő vezérkari főnöke, Oláh István vezérezredes, miniszter- helyettes meghívására, hivata­los. baráti látogatáson járt ha­zánkban. Malhotra tábornokot elutazása előtt fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke és Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi miniszter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom