Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-31 / 89. szám

1981. március 31., kedd Dunántúlt Tlaplö 5 Böuiíl az ekeuálasztek A fordítós ekék bemutatója Bükkösd határában Erb János felvétele Az ünnepre elkészül Új lakások, szolgáltató egységek, közlekedési park A hagyományokhoz híven április 4-e alkalmából ebben az évben is átödnak egy-két új létesítményt a megyében és Pécsett. Pécsett két olyan létesítménynek is most lesz a műszaki átadása, amelyet május 1-én nyitnak majd meg: április 2-án a MÉSZÖV székházé a Kossuth téren, s április 3-án a Me­­csekvidéki Vendéglátó Válla­lat 3000 adagos konyhájáé. A siklósi városrészben pedig 120 lakást adnak át. Ugyancsak a siklósi város­részben megnyílik egy új szolgáltató egység: már most nyitásra készen áll egy férfi- és női fodrászat és szabóság, A kivitelező a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat volt. Harkányban az ünnep napján, április 4-én reggel 9 órakor adják át - s ez­után rögtön birtokba is ve­hető — az új közlekedési parkot, mely a nagyközség első ilyen jellegű létesítmé­nye. A közlekedési parkot tavaly, a második félévben kezdték el megépíteni; 652 ezer forintos tanácsi beru­házással és 700 ezer forint értékű társadalmi munkával az ünnepre el is készült. A közlekedési park Harkány délnyugati (észén, az Al­kotmány utcánál található. BKR-gépbemutató Szenflörincen „Phoenix", „Supertaube”, „Star” ekeújdonságok, amelye­ket a nyugatnémet RABEWERK- cég és a Bajai Kukoricaterme­lési Rendszer mutatott be hét­főn délelőtt Bükkösdön, a Szentlőrinci Úttörő Tsz kerü­letében, a partnergazdaságak szakembereinek. A résztvevők szántás közben szemlélhették még a váltvafor­­gató ekék működését, amelyek különösen a domboldalak mű­velésében fejtik ki előnyös tu­lajdonságaikat. Lejtős területe, ken, réteqvonalak mentén dol­goznak, kitűnő minőségben, mindig fölfelé szántanak. Elő­nyük még az alacsonyabb for­dulószám, vagyis a kevesebb holt idő a barázdamentesség és a maradvónyrészek tökéletesebb beszá ntása. A rendezők előzetes tájékoz­tatást adtak az ekék áráról is. Az „ öt eketestű váltvafo'rgató Phoenix eke ára 22 400 márka, ezt 180 lóerős traktor vontatja. A 3-4 eketestű, 120 lóerős trak­torral üzemelő Supertaube 14 500 márkába, míg a 80 lóerős traktorral működő 3 eke­­testű Star 10 900 márkába ke­rül. A tegnap ugyancsak be­mutatott szántáseimunkáló ára 4200 márka. A várható hazai árat 17 forint 25 filléres már­ka átszámítással kapjuk meg. Molnár Károly, a BKR műsza­ki igazgatója tájékoztatásul el­mondta, hogy a RABEWERK váltvaforgató ekékkel, amelye­ket kompenzációs üzlet kere­tében hozunk be a közeljövő­ben, jelentősen bővülhet a ha­zai ekeválaszték. A behozott mennyiség a megrendelésektől függ. A partnerek a BKR-nél adhatják le megrendeléseiket. Ha kellő érdeklődés lesz, az új ekék a nyári szántási munkák­ban már részt vehetnek. Fesztlválvetítésekre is alkalmas ' ^ A TSZKER évzáró tanácsülése Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője avatta fel az újjá született filmszínházat Megnyílt a pécsi Park mozi Magyar krimi a bemutatón Mint fennállása óta mindig, 1980-ban i§ nyereséges évet zárt Baranyában a termelőszö­vetkezetek kereskedelmi szer­vezete, új nevén a TSZKER pé­csi Területi Központja. A teg­nap Pécsett, a Ságvári Műve­lődési Házban megtartott rész igazgató tanács ülésen, Csiz­mán Jenő, a TK igazgatója 4,7 millió forintos mérleg szerinti nyereségről tájékoztatta a 62 baranyai tagszövetkezet képvi­selőjét. Az összes forgalom a 704 millió forint volt, 210 millióval több a tervezettnél. A 152 mil­lió forintos exportérték 25 szá­zalékkal haladta meg a terve­zettet. A 4,6 millió dollárnak megfelelő export kizárólag tő­kés országokba irányult. Árbe­vételi tervét azonban nem tud­ta teljesíteni a közös vállalat, amely 1980 évi eredményeivel a középmezőnybe szorult visz­­sza a területi központok között. A BARANYATERMÉK önálló korszakában - 1978 előtt — többször is kiváló társulás volt. Az önállóság megszűntével, a területi központ kisebb moz­gástere, korlátozza a lehetősé­geket. Időjárási okok miatt csök­kent a közös vállalat zöldség-, gyümölcs- és élelmiszerforgal­ma, s a nyomott beruházási piac miatt a tervezettnél ala­csonyabb volt az építőanyag-, cement-, tégla-, mészhydrát­­fcrgalom is. A legjobb eredményt a szántó­földi mezőgazdasági termé­nyek, az állati termékek, az erdészeti és faipari cikkek for­galmában érték el. A tagszö­vetkezetek továbbra is igénylik jól bevált áruátadási bolti ellenőrzési, mezőgazdasági, er­dészeti és ipari szolgáltatásai­kat. Látványos és gyors előrelé­pésre nincs mód, de az országos vállalat keretén belül is meg­van a lehetőség a továbbfej­lődésre, állapították meg a tegnapi igazgató tanács ülé­sen. Az idei év egyik legfon­tosabb feladata a görcsönyi tsz-szel létrehozott Mezőgazda­­sági Termékfeldolgozó és Ér­tékesítő Társaság működésének beindítása, a feldolgozó telep komplettírozása. A telepre 1000 vagon áru kerül az idén. Az első szállítmányokat július elején tudják fogadni. Megvá­sárolják és újra megnyitják a Dunavölgye Tsz Pécs, Sallai utcai üzletét, amelyből repre­zentatív termelőszövetkezeti mintaboltot létesítenek, a tag­gazdaságok segítségével. A füstölt árut és töltelékárut, tej­boltban zöldség-, gyümölcsöt, -terméket, palackozott termelői borokat árusítanak majd. — Rné -Egyes filmek nézőszáma alapján sokan a mozi válsá­gáról beszélnek mostanában. Különböző fórumokon nem egyszer fölmerült az is, hogy nem a kényelmetlen, rossz hangulatot árasztó moziterraek ludasak-e a nézőszám csökke­nésében. Hiszen ki hajlandó ma már az otthoni kényelmet fölcserélni a nyikorgó székekért, és elviselni a tökmagot rágcsá­ló szomszéd testzajait? Nos, Pécsett, a megújult Park mozira ezután nem lehet panasz, már ami a kényelmet­lenséget illeti. Tegnap ünne­pélyes külsőségek között Ber­nics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, rövid, a hely szelleméhez méltóan frappáns beszéddel adta át a város kö­zönségének a 25 millió forintos költséggel és sok társadalmi munkával megszépített film­színházat. — Mai megnyitásával az or­szágban szinte egyedülálló, korszerű mozikomplexum kezdi meg működését. A 420 fotel­ülés, az új fűtő és szellőző be­rendezés a közönség kényel­mét szolgálja. A textilburkolatú falak és az álmennyezet kikép­zése tökéletes akusztikát biz­tosit. Nyáron a kerti nézőtér kellemes esti filmnézésre ad lehetőséget. Nagysikerű filmek esetében a terem és a kertmo­zi nézőterén egyidejűleg 1244 néző elhelyezése lehetséges. Ezzel a nagyszerű objektummal a Pécsi Játékfilm Szemlék is új lehetőséget- nívós szemlemozit kaptak — mondta egyebek kö­zött Bernics Ferenc. A pécsi Park mozit hatvan évvel ezelőtt, 1921-ben avatták föl, és két évvel később meg­nyílt a Park 1100 ülőhelyes nyári mozija is. Időközben a maga korában igen modernnek számító filmszínház is elörege­dett, s ezért döntött úgy a Mo­ziüzemi Vállalat, hogy felújít­tatja. Pozsgai Miklós igazgató kö­szöntője és Bernics Ferenc megnyitója után a meghívott közönségnek Mészáros Gyula új magyar bűnügyi filmvígjá­­tékát vetítették le. A Pogány Madonna Bujtor István novel­lájából és az ő forgatókönyve alapján készült. Természetesen a főszerepet is a népszerű szí­nész játssza. H. J. Finn forma­tervezési kiállítás A méltán világhíres finn ipari formatervezést bemuta­tó kiállítás nyilt vasárnap délelőtt a Pécsi Galéria Szé­chenyi téri termében. Légie­sen könnyed, elegáns vonalú (s „csicsától” mentes) üveg­áruk, praktikus kések, ollók, szép konyhai edények, tar­tók, egyszerű és játékos la­kástextilek: mindaz, amit szerény választékban a ma­gyar kereskedelem kínál a finn ipar termékeiből, s az, amit Finnországban jártaktól kölcsönkértek a kiállítás ren­dezői. Szokolai felvétele ISI el&tt Ki hogyan él? Az emberek igen sokféle­képpen élnek, formálódván kü­lönféle körülmények által, al<s kalmazkodván a lehetőségek­hez. De sokszor — szerencsére — nemcsak így vagy úgy tudnak, hanem így vagy úgy akarnak is élni. S a szűklátókörűségnek, a szegényes gondolkodásnak éppen az az egyik legfőbb je­le, ha valaki egyetlen életfor­mát vél üdvözítőnek, ha kép­telen elfogadni, hogy mások mást akarnak, mint ő, ha nem ismeri el az eltérő szándék jo­gát, a jogot a másfajta dön­tésre. A különféle élethelyze­tekre kész recepteket tartoga­tó emberek gőgje nemcsak el­­szürkíti az életet, hanem gyak­ran arra is alkalmas, hogy az emberséget is kiirtsa az éle­tünkből. Miként azt a Virág című filmriport egyik mellékszerep­lőjénél tapasztalhattuk. A moz­gássérült kislány szülei — a fő­szereplők kétségkívül ők voltak, ha a címszereplő néhány önfe­ledten szép perccel meg is ajándékozta közben a nézőt — úgy döntöttek, hogy ők más­képpen fognak élni, mint az átlag. Vállalják a gyermek gondozásával járó összes ké­nyelmetlenséget, mindent vál­lalnak, csak hogy „egy család maradhassanak”. Ezzel szem­ben mit tett az említett mel­lékszereplő? Annak a vállalat­nak az igazgatója, ahol az anya dolgozott? Másik alterna­tívát ajánlott. Ésszerűbbet. Vi­gyék a gyereket intézetbe, s akkor az anyának nem kell otthon dolgoznia, nyugodtan bejöhet és letöltheti a napi nyolc óráját az irodában. Az igazgató finoman és erélyesen tiltakozott az embertelenség vádja ellen. Ez természetes is, hiszen az ma már aligha sza­lonképes. A problémát igen ügyesen a logikus gondolko­dás síkjára terelte, csak sem­mi szívügy, semmi érzelem — van itt alternatíva. Van kész recept erre a helyzetre is. Szerencsére nem mindenki gondolkodik úgy, hogy csak az lehet helyes, amit ő annak vél. Akadt vállalat, amely nyomban fölvette a műszaki rajzoló' fia­talasszonyt, annak ellenére, hagy már második gyermekét várja. Az előbbi igazgató és a hozzá hasonlók pedig bizonyá­ra azt mondták volna: ne akarjon még egy gyereket, ilyen helyzetben ez nem he­lyes lépés, az orvostudomány mai állása szerint ugye már... Inkább az önálló döntés, az eltérő életmód vállalása volt az a gondolat, ami összefűzte a fenti riportot a másikkal, ami a Mi legyen Tormással? címet viselte. Többről van itt szó, mint életbenmaradásról. Hogy Tormás mint község életben marad-e, az több mint valószí­nű, vele egyforma nagyságú falvak tucatszám vannak. Érde­kesebb volt, hogy ebben a ki­csi, sok tekintetben tényleg — úgy tűnik — pusztulásra ítélt fa­luban olyan emberek élnek, akik vállalják (eddig legalább­is vállalták) a másfajta élet­formát. Ök ragaszkodnak a fa­lujukhoz, szeretik, „tetszik tje­­kik" itt, anélkül, hogy fellen­­gős ködösítésekbe vagy — méginkább — kisebbrendűségi érzésekbe zuhantak volna. Itt laknak és kész, nincs ebben semmi különös. Más kérdés, hogy egy kissé nehezebbé vált manapság a helyzet. Alaposan „kifosztották” Tormást az utób­bi években. Nincs munkaalka­lom, nincs tanács — nincs sok­minden. A tormási fiatalok ön­érzetesen és bizakodva kritizál­ják az összevonások helyi kö­vetkezményeit és azt hiszem, igazuk van. Miért is akarnának bárkik rájuk kényszeríteni olyan életformát, amit ők nem akar­nak? Miért költözzenek város­ba, nagyközségbe, körzeti köz­pontba? Falvaink sorsa napjainkban sorskérdés, nem lehet elegei foglalkozni vele. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom