Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-29 / 87. szám

Köszönliiik a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusát Kilenc évtized harcai, sikerei A bolgár kommunisták harca, tevékenysége kilenc évtizedes múltra tekint vissza: 1891-ben alapították meg a munkásosztály pártját, fogadták el program­ját és szervezeti szabályzatát. Ezután azonban még viszonylag hosszú idő telt el, amíg a párt magáévá tette a lenini eszméket; eh­hez a III. Kommunista Internacionálé és a Szovjet­unió Kommunista Pártja nyújtott jelentős segítséget. A párt fejlődésében döntő momentum volt továbbá a világ első antifasiszta felkelése, amelyet a kom­munisták szerveztek és irányítottak 1923 szeptembe­rében. A BKP olyan tekintélyes vezetők segítségével, mint Georgi Dimitrov és Vaszil Kolarov, szakított a baloldali szektás nézetekkel, s a Komintern VII. kongresszusa után, 1935-ben, állást foglalt az anti-. fasiszta népi front létrehozása mellett. Nem sokkal azután, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót, a BKP fegyveres harcot indított a fasizmus ellen. Kezdeményezésére 1942- ben létrejött a Hazafias Front, amely a demokratikus és békeszerető erőket tömörítette. A győzelem napja 1944. szeptember 9-én jött el — az ország felszabadí­tásában a szovjet hadsereg segített a bolgár haza­fiaknak. A BKP Bulgária fejlődésének irányító és meghatározó erejévé vált. Ma a Bolgár Kommunista Pártnak több mint 800 ezer tagja van. Közülük 42 százalék munkás, 22,4 százalék mezőgazdasági dolgozó. A párt jól felké­szült szakemberekkel dolgozik; az agrár-ipari, az ipari-agrár komplexumok, az állami gazdaságok ve­zetőinek 91,3 százaléka rendelkezik felsőfokú vég­zettséggel, az iparvállalatoknál 76,2 százalékos ez az arány. A BKP a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában is bizton számít a társadalmi szerveze­tekre, céljai megvalósításában épít a Hazafias Front, a szakszervezet és a Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaira. A párt március 31-én kezdődő kongresszusán erről a társadalmi együttműködésről is szó lesz, amikor az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit méltatják és a jövő feladatait határozzák meg a bolgár kommunisták. Vízimalom — számítógép — atomerőmű sonlóan fontos Bulgária számá­ra a gépgyártás, a járműipar, a hajóépítés is. Mindez természete­sen energiát követel, és nem is keveset. Bulgária — a szocialis­ta országok többségéhez hason­lóan — a Szovjetuniótól kap­ja a szükséges kőolaj és föld­gáz túlnyomó részét. Az ország nem rendelkezik számottevő szénhidrogénkészlettel (bár az utóbbi években ígéretes kuta­tásokat folytattak a Fekete-ten­ger kontinentális talapzatában !). Így a fejlődésnek két útját lát­ják. Először is arra törekednek, hogy az ország területén nagy mennyiségben található, ala­csony fűtőértékű barnaszénkész­letet feltárják és hasznosítsák az erőművekben. A tervek sze­rint például az évtized végére szenet ad a dobrudzsai meden­ce első bányája. A másik út az atomé. Már ma áramot termel a Duna-parti Kozlodujnál épült erőmű, s 1985-re atomenergia biztosítja az ország villamos­­áram-szükségíetének 30 szá­zalékát. A század végére ez az arány 50 százalékos lesz. * A múlt örökségét óvni-védeni minden bolgár számára köteles, ség. Sokszor hallottam ezt a testvéri szocialista országban járva. A bolgárok jól smerik több, mint ezer éves történel­müket: megbecsülik értékeit, s a jelenre vonatkoztatható taní­tásait is számba veszik. Közép- Bulgáriában, a textiliparáról nevezetes Gabravó város köze­lében van Etera, ez a sajátos nemzeti emlékhely Az itteni gyorsvízű patakok energiáját évszázadok óta használja az ember gépei működtetésére. Etera völgyében esztergákat, posztókallót, sőt még szőnyeg­­mosógépet is működtetnek a fából ácsolt elmés szerkezetek, bizonyítván: a bolgár iparosok a múlt századokban a legsöté­tebb elnyomás közepette is ér­tették a dolgukat, képesek vol­tak újat alkotni. Etera persze nem egy volt az országban, azonban a lelemény egymagában nem tehette Bul­gáriát ipari hatalommá — eh­hez nagyobb változásokra, szó. cialista forradalomra volt szük­ség. Ezt a fordulópontot 1944, szeptember 9. hozta a balkáni ország történelmében. A má­sodik világháború előtt az ipa­ri termelés legfeljebb az élelmi, szer- és dohányfeldolgozásra, kisebb-nagyobb javítóműhe­lyekre korlátozódott. Az ipa­rosodás csak az elmúlt három és fél évtizedben indulhatott meg igazán * Szófia szélén az autóút mel­lett modern betonépületek emelkednek. Nagy üvegablaka. :ik, a közöttük virágzó park lát­tán az ember iskolának gon­dolná e komplexumot. Pedig gyár az. Igaz, kéményeiből nem árad füst az ég felé, s a gépek zaja sem hallatszik ki a csar­nokokból. A szófiai Számítás­­technikai özem a bolgár elekt­ronikai ipar egyik első és leg­fontosabb gyára. Húsz éve kez­dődött itt el a munka, magya­rázza a fiatal mérnök, aki vé­gigvezet az üzemcsarnokon. ;,Szovjet technológia alapján, szovjet licencia felhasználásá­val kezdtük — mondja —, a kapcsolat ma is fennáll, de kétirányú lett". S büszkén so­rolja, milyen berendezéseket szállítanak a gyárból a Szov­jetunió és a többi szocialista ország piacaira „Intergóciós ipar" ez — magyarázzák. A KGST Egységes Számítógép Rendszere ma elképzelhetetlen a bolgár számítógépek, köZpon. ti processzorok, memóriaegysé­gek és más alkatrészek nélkül. Ám a bolgár elektronika sem indulhatott volna fejlődésnek a szocialista országok segítsége nélkül. A szófiai gyár fiatal üzem: az igazgató harmincöt körül le. hét, hasonló korú a főmérnök, s a többi műszaki vezető. Az összeszerelést végző munkások többsége fiatal asszony és lány — könnyű, finom kezek kelle­nek a bonyolult szerkezetek ösz­­szeállításához. ,,A gyár azon­ban önmagában mit sem ér­ne — figyelmeztet kísérőm, s a szomszédos épületre mutat —, az ott az IZOT tröszt kutató­­intézete". A modern elektronika e bulgáriai központjában kuta. tok és termelők egymás szom­szédságában, közös munkával állítják elő új, magas színvona­lú termékeiket. Az elektronika csak egy az iparágak közül, igaz, a legdina. mikusabbak közé tartozik. Ha­Az eterai vízimalomtól hosszú út vezetett a kozloduji atom­erőműig. Évtizedek alatt évszá­zados utat tett meg az új, a szocialista Bulgária. A tervek továbbra is merészek: a testvér, ország a világgazdasági re­cesszió éveiben is továbbfej lesz. ti iparát. A kongresszusi irány­elvek szerint a most kezdődő nyolcadik ötéves tervidőszakban az ipari termelés 30—35 száza­lékkal növekedik majd. A Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának dokumentuma a mennyiségi növekedés mellett a minőség javítására, a tudomá­nyos eredmények fokozott hasz­nosítására helyezi a hangsúlyt. A cél tehát a termelékenység növelése, Miklós Gábor A kozloduji atomerőmű harmadik reaktorához tartozó generátoregység Tények, képek — Bulgáriáról Autóbuszgyár Botevgrádban Bulgária gazdasági eredmé­nyei szembetűnőek. A szocialis­ta építés éveiben az ipar ter­melése 70-szeresére, az ener­giáé 108-szorosóra, a vegyipa­ré 460-szorosára, a gépgyártásé 1130-szorosára nőtt, számos új iparág keletkezett. * Bulgária különös figyelmet fordít a gépgyártás fejlesztésé­re. A KGST keretében elektro­mos targoncák és műhelydaruk gyártására szakosodott, ezek világhírűek. Az ország hajógyár­tását a legmodernebb üzemek képviselik Várnában, Burgasz­­ban és Russzéban. Bulgária sok­zad végéig, szemben az 1980-as 20 százalékkal. 1960-ban a nemzeti jövede­lem 72,5 százalékát, 1970-ben 9,2 százalékát, 1979-ben pedig 75,8 százalékát fordították fo­gyasztásra. A nemzeti jövedelem gyors növekedése lehetővé tette a bolgár dolgozók fizetésének emelését, 1960 és 1979 között a munkások és alkalmazottak átlagos keresete 2,1-szeresére nőtt. Emelkedtek a nyugdíjak, az ösztöndíjak, a kisgyerekek gondozásához nyújtott segítség stb. Megvalósult a végleges át­térés a heti ötnapos munkahét­Mindig gyerekektől hangos a szófiai Déli Park re, a munkaidő csökkentésével. Minden bolgár állampolgár számára biztosított a díjtalan, magas szintű orvosi ellátás. In­gyen kapnak gyógyszert az ott­hon gyógyuló beteg gyerekek 3 éves korig és a terhes nők. 1960 és 1980 között ezer lakosra 72— 110 kórházi ágy és szanatóriumi férőhely jutott, az orvosoké 14- ről 24-re, a fogorvosoké 3-ról 5-re emelkedett. Az állandó gondoskodás eredményeként az átlagos élet­kor 71 év - az egyik legmaga­sabb a világon. Három évtized alatt a gyermekhalandóság a felére csökkent. 1960 és 1980 között a terhességi és szülési segélyekre, kisgyermekgondo­zásra, családi pótlékra kifizetett összeg hatszorosára nőtt. Új lakótelep Burgaszban féle hajót készít: 100, 36, 25 ezer tonnás tartályhajókat; áru­szállító hajókat 5 ezer tonnáig. * Az 1960-as adatokkal össze­hasonlítva Bulgária 31-szeresé­re növelte a hengerelt fémek termelését, 19-szeresére az acé­lét, 15-szörösére az öntöttvasét és az öntvényekét. Gyorsan fejlődött a vegyipar is. 1980-ban a bolgár kőolaj­feldolgozó kombinátok adták a vegyipar teljes termelésének 40 százalékát. Az egy főre jutó kalcinált szódatermelésben Bul­gária első a világon. * Az ország villamosenergia­termelésében az atomerőművek részesedése 30 százalékra nő 1985-ben, 50 százalékra a szá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom