Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-26 / 84. szám

2 Dunántúlt napló 1981. március 26., csütörtök Emlékhangverseny Bartók Béla születésének 100. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) műveimben a magyar hatás a legerősebb." És mert alkotásai, ban valóban megszólalnak a népek dallamai, nemzetgyalá­­zónak kiáltják ki őt, kora leg­nagyobb magyar muzsikusát, szemére vetik, hogy több ro­mán, szlovák népzenei anya­got gyűjtött és dolgozott föl, mint magyart. Válasza a vá­dakra: hogy a faji tisztátalan­­sóg, csak javára válik zeném­nek. Ezért mondták az ország fasiszta vezetői hazafiatlan kút­­mérgezőnek. A társadalmi, az emberi haladást valló nagy művészek találkoznak: legmé­lyebb gondolatok és szenvedé­lyek együtt vannak náluk, mert ők tudói és elmondó) a fájda­lomnak, az igazságtalanságok okozta szenvedésnek, de tudói és elmondói a velük szembe­szegülő elpusztíthatatlan erő­nek. Közös bennük, hogy szem­benéznek és szembeszállnak a barbársággal. Életútjukban ezért találunk azonos vonáso­kat. Műveiknek millió értetlen­ség, rágalom és acsarkodás el­lenére kellett utat találniuk a néphez, de összeköti őket a ki­­semmizettség elleni tiltakozás és az emberi szabadság, mél­tóság védelmezése. fgy emlékeztünk Petőfire, aki arra figyelmeztetett, hogy a nemzet és a világ népeinek sza­badsága elválaszthatatlan. Megidéztük Adyt, aki szenve­déllyel mutatta fel az embert az embertelenségbeen, ünne­peltük József Attilát, aki tudta, hogy egyszerre kell átalakítani a termelőerőket odakint és az ösztönöket idebent, és olyan rendet kívánt, amelyet a sza­badság hoz a világra, és a szi­kár, szigorú és meg nem alkuvó Bartók a zene egyetemes nyel­vén ezt mondja el a XX. századi embereknek, a XX. század rop­pant szenvedéseit, de felmu­tatja a rosszal szembeszegülő ember erejét, végső legyőzhe­tetlenségét is. Műve a panasz kimondása és a bizalom szava, műve hit az értelemben, a megérett, pon­tos, emberséges jövő vágya és reménye. Műve vallomás az ér­telmetlenség, a káosz, a re­ménytelenség ellen. Műve az el­nyomás, a terror gyűlölete. Mű­ve a szabadság hite. Műve a tiszta erkölcs és történelmi ta­nulság, műve a legszebb haza­­fiság. Bartók Béla nem volt kommunista, de kimondta zené­jével, hogy minden megpróbál­tatást elviselhet és legyőzhet az ember, mert van út előre, föl­felé a történelemben. Ezt vall­juk mi is, ez köti össze őt elsza­­kíthatatlanul szocialista, világ­nézetünkkel. Igaza volt Szabol­csi Bencének, nagy zenetudó­sunknak, Bartók az úi Magyar­­ország előhírnöke volt. Alkotá­saiban azonosult a néppel, de elutasította a leereszkedő ól­­népiességet, measzóloltatta a leqősibb népi dallamok anya­gából századunk emberének belső világát. A bartóki zene nagy, nem rejtőzködő titka, hogy művészetté sűrítette az emberiség, az ember elemi sors­­kérdéseit és zenéiével békévé oldotta Közép-Európa és a vi­lág néoeinek, nemzeteinek el­lentétét. fqy lett iqazán magyar és eqyben viláqot átfogó. Goethével született men a vi­lágirodalom kifejezés. És, ha méq nem is használjuk a szót, vilóqzene, de kibontakozik ez Bach, Beethoven és Bartók mű­vészetében. A népek sorsa ko­runkban összeköttetett, és ez a művészetben nem tűrhet el el­zárkózást. Ma, amikor a világban és ná­lunk akadnak, akik elutasítják a művészetben is legszebb ha­gyományainkat és az értelmet, emlékezzünk rá, hogy szemé­lyében művész és tudós egye­sült és azt hirdette, hogy a meg­újító művészet lényege hűség a tiszta múlthoz, és értelem nélkül nincs művészet, csak csalás. Ki­kerülte a hazug romantikát, az érzelgősség tévútját éppúgy, mint a rideg éréketlenséget. Nem szolgált hamis idillt, de nem adta át magát a zagyva, pusztító, mindent tagadó kísér­tésnek sem. A csodálatos man­darinjában a hős háromszori megöletése és megújuló élet­ereje az emberi szenvedély győ­zelmét jelképezi a minden érté­ket lealjasító brutalitással szemben, és azt is, hogy nem halhatunk meg, még dolgunk van a földön. A Fából faragott királyfi ze­néje azt hirdeti, hogy a legtö­kéletesebb fabábu vagy gépi szerkezet sem pótolhatja az eleven emberi szépséget. A kékszakállú herceg várában az igazság kutatásának veszélyeit is vállaló szenvedélyt fogal­mazza meg. Élete utolsó korszaka arra az időre esett, amikor a század másik nagy humanistája, Tho­mas Mann regényében egy olyan modern zeneszerzőt formál meg, aki minden bizalmát el­vesztette abban, ami emberi, visszavonja, megtagadja Bee­thoven IX. szimfóniáját. Bartók hitt a jövőben, ezért megalkotta saját IX. szimfóniá­ját. A nem • helyett az igent mondta az emberiségnek. Olyan zenét teremtett, amely emberszeretettel és részvéttel foglalta egybe az egyén és a történelem mélységeit és ma­gasságait, éjszakáit és nappa­lait. Nem az az optimista, aki a sivár télbe tavaszt hazudik, hanem aki tudja, hogy a leg­zordabb időben is küzdeni kell és dolgozni és tudja, hogy a természetben a tél után tavasz jön, de a történelemben csak küzdelem árán és nem magá­tól jön a tavasz. Ö, aki a fasiz­mus előestéjén a történelmi al­­vajárás ellen emelte fel művé­szi szavát- torkonragadó figyel­meztetésül, most, miután az emberiség részese lett már min­den iszonyatnak, arra tanít, hogy kiküzdhető, közös akarat­tal megvalósítható az emberi élet harmóniája. Ezt a tanítá­sát ma és holnap is meg kell értenünk és értetnünk. Meggyő­ződését töretlenül őrizte, örök küzdő maradt, pedig hányán és hány oldalról támadták vál­lalt életszeretetét, bizalmát, a létezés szépségeit. A zűrzavar megszállottái elnevezték meg­alkuvónak, az erőszakolt derűt számon kérők üres formalistá­nak kiáltották ki. Művészi, em­beri magatartásából minden mai alkotónak is van mit tanul­nia. Mert ő a legnagyobb újí­tó, sohasem magáért az újítá­sért fogalmazott másképpen, hanem mindig azért, mert gyö­keresen újat akart mondani. A játék sem volt idegen tőle, de művészetét mindig a felelősség és d komolyság jellemezte, mű­veiben nincs felesleges, amit mondott, mindig teljes ember­ségével mondta, és életével volt cnnak hitelesítője. De va­jon érthető-e zenéje? Érthe­tik-e, akikért művészetével per­be szállt, érthetik-e, akikért mű­vészetével harcolt? Megértésre teremtett, értelmes zene ez, de első hallásra- nem is könnyen befogadható. Mert kérlelhetet­len szembesítő volt, hogyne lenne hát műveiben, zaklató, gyötrelmes, felkavaró, tragikus hang, hiszen mérhetetlen sok embertelenség, elnyomás, gyilkos és öngyilkos indulat rázta meg azt a kort, a hamis tudat és az öncsalás vonult az értetlenség menedékébe, e bá­tor zene szembesítő igazsága elől. De értői közt ott voltak, akik minden előítélettől mentesen hallgatták, a munkásdalosok és az éneklő gyermekek is. Nem a nép milliói okolhatók azért, hogy a múltban nem nyílt meg előttük a bartóki zene tel­jessége. A dolgozó osztályokat tőle elzáró, elnyomó hatalom annál inkább. Ő soha nem szűnt meg az embereknek mu­zsikáló művész lenni, hatni akart a féktelen erőket, szen­vedélyeket formába parancsoló zseni, soha sem önmagának al­kotott és sohasem önmagáért. Művei megértéséhez maga vert hidat. Nagy társával, Kodály Zoltán­nal együtt alkotó éveket fordí­tott ő is az új zenei köznyelv megtanítására, ezért is írta gyermekek számára magas, mű­vészi igényű darabjait. Példánk, leckénk, vizsgázta­tónk a 100 esztendős Bartók. Példa, melyet az követ hozzá híven, aki nem hárafordul, visz­­szafelé néz, de vele és általa is előretekint, a jövőbe. Amit el­értünk nem kevés, nem is elég, soha nem is lesz az. Sok bukta­tón mentünk át, megtanultuk, hogy új életet, új hazát építeni nem könnyű dolog. Gyarapodás a gondban, töprengések, józan, ságban, erőfeszítésben, gazda­godás tisztességben és a min­denütt ott levő alkotómunkában, ez a dolgunk, és erre nem Bar­tóknak, a szocializmusnak van szüksége: ennek szellemében minél többen élvezzék, értsék és szeressék nálunk Bartókot, a zenét, szeressék a verset, a mű­vészetet, a tudást. Elvégezni mindazt, amit a kór és mégin­­kább saját szocialista eszmé­nyeink követelnek tőlünk, kultú­ra, tudás, műveltség, művészet nélkül nem lehet, mert kell a jólét, de kell a jó élet, a szép élet is. Az új Magyarország vál­lalta Bartók teljes örökségét, vallja a nemzetet a nemzetközi­ségben : a nép, mely nem is­merhette őt, egyre jobban isme. ri, és büszke rá. Az új társadal­mi rend sajátjának vallja esz­méit és művészetét. Nekünk a teljesebb, gazdagabb emberi élet megteremtésén kell fára­doznunk, ha hűséqesek akarunk mcradni örökségéhez, saját esz­ményeinkhez, a szocializmushoz. A világtörténelmi bizalom nagy­szerű üzenete szól utolsó nagy műveinek egyikéből. Erről az alkotásról úgy tudjuk, mintegy magyarázatként mondta: ,,A köl. tő szerelmet vall hazájának, de a nyers erőszak hirtelen félbe­szakítja a szerenádot, durva csizmás emberek rárontanak és hangszerét is összetörik". Az ő zenéjének erejét, szépségét, igazságát nincs hatalom, amely elpusztíthatta volna és elpusz­títhatná. Testét visszafogta a betegség, a halál, de műve, éle­tének emberséges tiszta példája itt él velünk. 1945-ben új Ma­gyarországunk első parlamentje tagjává választotta Bartók Bé­lát. Nagyszerű érzés ma tudni, hogy nemcsak a miénk, és hogy­ha nem is képviselhette már né­pét annak nemzetgyűlésében, képviseli az egész világon. Kép­viseli mindazok tudatában és akaratában, akik e fenyegetett világban nemcsak szeretik és kí­vánják az emberséget, a sza­badságot, a szépet, hanem ten. ni is erősek érte. Azért az em­berségért, emberi szabadsá­gért, amelyet Bartók zenéje ki­teljesít és tanít. Mert ő úgy volt magyar, hogy az egész emberiség, a teljes emberi lét gondja, váqya és öröme ott volt művészetében és úgy volt az emberiségé, hogy minden műve maqyafként is vi­lágít. örökségünk hűségben, tisztességben és tisztaságban szocialista hazánk öröksége, életéért, zenéjéért, ezért mon­dunk ma neki főhajtva köszöne­tét. Aczél György beszédét köve­tően Újfalussy József akadémi­kus, a Zeneművészeti Főiskola rektora emelkedett szólásra. Beszédében Bartók életútjára visszatekintve, alkotói arcl^pét megrajzolva emlékeztetett arra, hogy a századforduló fiatal ér­telmiségi nemzedékével induló tehetséges művész élt a műve­lődés kitágult lehetőségeivel, túllátott hazája határain, egy tekintettel mérte fel a társa­dalmi és a kulturális fejlődés itthoni és nemzetközi állapotát, s az egybevetés érlelte meg benne a szükséges változtatás sürgető szándékát, ennek mű­vészi, közéleti kinyilvánítását. Bartók Béla számára ez a kor­szak a teljes zenei felkészülés lehetőségét nyújtotta. Az őt kör­nyező, polgárosodó városi mű­veltség — kiváltképp Pozsony­ban — az egyetemes zenekultú­ra addigi teliességét közvetítet­te hozzá, s ő a géniusz hallat­lan fogékonyságát az elsajátí­tás mohóságával és szorgalmá­val párosította — mondotta töb­bek között beszédében. A NAGYVILÁGBAN Volkswagen-tüntetés. A híres autógyár három telepének 2000 munkása tüntetett Königslutterben a kollektív szerződés gyor­sabb aláírásáért. Képünkön: „A várakozás görcs — mi most gőzt adunk!" tábla alatt tüntetnek.-------------------------------- * -------------------------------­Személyi torzsalkodások a Reagan-kormányzatban Váratlan erővel törtek felszín­re a Reagan-kormányzaton be­lüli személyi torzsalkodások kedden, miután az elnök meg­erősítette: nem Haig külügy­minisztert, hanem Bush alelnö­­köt bízta meg az úgynevezett válságbizottság irányításával. A válságbizottság olyan tes­tület, amely az Egyesült Álla­mokat érő támadás vagy sú­lyos veszély esetén tartja kéz­ben az amerikai külpolitika irá­nyítását. Vezetője elvben maga az elnök, de mivel Reagan kül­politikai kérdésekben a döntést rendszerint munkatársaira bíz­za, igen fontos, hogy ki helyet­tesíti e bizottság élén. Az elnöki döntést azt követő­en hozták nyilvánosságra, hogy Haig külügyminiszter kedden egy képviselőházi bizottság előtt kijelentette: lelkesedés nélkül olvasta az elnök szándé­káról szóló híreket, s reméli, az Finn javaslat A finn fővárosban nyilvános­ságra hozták az európai lesze­relési értekezlet összehívására vonatkozó finn elképzelést. A javaslatot március 18-án a madridi értekezleten adták át a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Franciaország képvi­selőinek. A javaslat szerint — amely a francia és a' lengyel elkép­zelés néhány elemét is tartal­mazza — a konferencia meg­rendezésére két lépcsőben ke­rülhetne sor. Az első lépés a Magyar—mexikói gazdasági megállapodások Március 23. és 25. között Budapesten tartotta III. ülését a magyar—mexikói kormány­közi vegyes bizottság. A felek megvizsgálták a kétoldalú ke­reskedelmi kapcsolatok, az ipari, mezőgazdasági és pénz­ügyi együttműködés helyzetét és javaslatokat dolgoztak fa a további fejlesztésre. A követ­kező időszakban a magyar vál­lalatok oktatási és egészség­­ügyi berendezéseket, szerszám­gépeket, gyógyszeripari termé­keket, fogyasztási cikkeket, a mexikói cégek pedig gyapotot, gyógyszeripari alapanyagokat, cipőt, ananászkonzervet, textil- és konfekcióipari termékeket, valamint különböző félkészter­mékeket szállítanak. A mexikói delegáció, amelyet Rogelio Martinez Aquilar kül­­ügyminisztériumi csoportfőnök vezetett, szerdán elutazott Bu­dapestről. elnök megváltoztatja szándé­kát. „Az elnök után közvetlenül azoknak kell következniük az ügyek irányításában, akiknek kinevezését a kongresszus hagyta jóvá" — mondta. Isme­retes, hogy a Fehér Ház köz­vetlen tanácsadóit, köztük a nemzetbiztonsági tanács tag­jait közvetlenül az elnök neve­zi ki kongresszusi jóváhagyás nélkül. Reagan uasítása szerint a vólságbizottság tagjai is ki­nevezett tisztségviselők, a nem­zetbiztonsági tanács gárdájá­ból kerülnek ki. Miután Haig nyíltan megkér­dőjelezte a Fehér Ház döntését, az elnök kedden délután szemé­lyesen hívta fel telefonon őt. Közölte Haiggel, hogy elhatá­rozása végleges. Ez a szerda reggeli amerikai lapok egybe­hangzó értékelése szerint a tábornok-külügyminiszter első súlyos veresége a washingtoni hatalmi viszálykodásban. Madridban bizalomerősítő intézkedések te­rületi kérdéseit vizsgálná a helsinki záróokmány szellemé­ben. A második lépésben tör­ténhetne meg a tulajdonkép­peni leszerelést érintő kérdé­sek megvitatása. A semleges és el nem köte­lezett országok e finn elképze­lésre alapuló közös javaslatot kívánnak a madridi találkozón előterjeszteni az európai lesze­relési értekezlet összehívásával kapcsolatos kelet-nyugati pár­beszéd előmozdítására. Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölték Ziaur Rah­man elnököt és Shah Azizur Rahman miniszterelnököt a Bangladesi Népi Köztársaság' nemzeti ünnepe, a független­ség napja alkalmából. Losonczi Pál táviratban üd­vözölte Konsztantin Karaman­­lisz köztársasági elnököt, a Görög Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. ♦ ♦ WASHINGTON: Az ameri­kai szenátus 58 szavazattal, 36 ellenében'elfogadott egy olyan határozatot, amely felszólítja Reagan elnököt, hogy szüntesse meg a Szovjetunióval szemben alkalmazott gabonaszállítási ti­lalmat. Ma folytatódik a lengyel kormány ós a Szolidaritás tárgyalása Varsóban szerdán este a Mi­nisztertanács épületében meg­kezdődtek az egyeztető tárgya­lások a kormány Mieczyslaw Ra­kó wski miniszterelnök-helyettes vezette képviselői és a Szolida­ritás Szakszervezeti Szövetség Lech Walesa vezette küldöttsé­ge között. A megbeszélésen a kormány megbízottai kifejtik álláspontju­kat a péntekre kilátásba helye­zett figyelmeztető sztrájk, illetve a keddre tervbevett általános sztrájk kérdéséről. A Szolidari­tás képviselői előterjesztik az országos egyeztető bizottság keddi ülésén összegezett kívá­nalmakat. Mintegy másfél órát tartott a kormány és a Szolidaritás kép­viselőinek szerdai megbeszélé­se. Mint a lengyel televízió kö­zölte, a két fél megájlapodott abban, hogy a tárgyalásokat csütörtökön folytatják. A szerda esti megbeszélésekről részlete­ket nem közöltek. Elutazott az osztrák alkancellár Szerdán soproni látogatással ért véget dr. Fred Sinowatz osztrák alkancellár, közoktatási és "nivészeti miniszter négyna­pos magyarországi látogatása. Az osztrák alkancellárt ma­gyarországi tartózkodása során fogadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Aczél György miniszterelnök-helyet­tes. Vendéglátójával, Pozsgay Imre művelődési miniszterrel a kétoldalú tárgyalások során át­tekintették a két ország kultu­rális és közoktatási kapcsola­tainak helyzetét, s megvizsgál­ták az együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit. LAPZÁRTA Ötnapos hivatalos látogatá­sa befejeztével szerdán haza­utazott Washingtonból lto Ma­­szajosi japán külügyminiszter, aki elsősorban a japán kor­mányfő rövidesen esedékes wa­shingtoni látogatását készítette elő. A japán diplomácia veze­tője washingtoni látogatása idején megvitatta az Egyesült Államokba irányuló japán au­tóexport kényes kérdését is Reagan elnökkel és Haig kül­ügyminiszterrel. A tárgyalófelek nem tudtak megállapodni a japán gépkocsik behozatalá­nak csökkentéséről, de közöl­ték: folytatják az e tárgyban megkezdett eszmecserét. Kedden az amerikai kong­resszus véglegesen jóváhagy­ta a salvadori juntának nyújtott 5 millió dolláros pótlólagos katonai segélyt. A Scotland Yard az ujjlenyo­matok alapján kétséget kizá­róan megállapította, hogy a barbadosi rendőrségen letar­tóztatásban levő személy Ro­nald Biggs, az 1963-as nagy vonatrablás vezére. A brit igaz­ságügyi hatóságok ennek alap­ján kérni fogják kiadatását B.arbadostól. Biggs brazíliai barátai közben megmozdultak a vonatrabló érdekében, akire kiadatása esetén 30 évi bör­tönbüntetéséből még 28 év le­töltésre vár. Egy amerikai ügy­védet fogadtak, aki csütörtö­kön Biggs szabadlábra helye­zését fogja kérni a barbadosi legfelsőbb bíróságtól, azzal az indokkal, hogy védencét 24 óránál hosszabb ideig tartották fogva vádemelés nélkül. Az esetet nyilván bonyolítja, hogy Biggs nem saját jószántából került Braziliából Barbadosba, hanem elrabolták. Elrablóit — az angol hadsereg elit kom­mandóalakulatának volt tagjait — egyébként már szabadlábra helyezték Barbadosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom