Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-26 / 84. szám

2

Dunántúlt napló

1981. március 26., csütörtök

Emlékhangverseny Bartók Béla születésének 100. évfordulóján

(Folytatás az 1. oldalról)

műveimben a magyar hatás a legerősebb." És mert alkotásai, ban valóban megszólalnak a népek dallamai, nemzetgyalázónak kiáltják ki őt, kora legnagyobb magyar muzsikusát, szemére vetik, hogy több román, szlovák népzenei anyagot gyűjtött és dolgozott föl, mint magyart. Válasza a vádakra: hogy a faji tisztátalansóg, csak javára válik zenémnek. Ezért mondták az ország fasiszta vezetői hazafiatlan kútmérgezőnek. A társadalmi, az emberi haladást valló nagy művészek találkoznak: legmélyebb gondolatok és szenvedélyek együtt vannak náluk, mert ők tudói és elmondó) a fájdalomnak, az igazságtalanságok okozta szenvedésnek, de tudói és elmondói a velük szembeszegülő elpusztíthatatlan erőnek. Közös bennük, hogy szembenéznek és szembeszállnak a barbársággal. Életútjukban ezért találunk azonos vonásokat. Műveiknek millió értetlenség, rágalom és acsarkodás ellenére kellett utat találniuk a néphez, de összeköti őket a kisemmizettség elleni tiltakozás és az emberi szabadság, méltóság védelmezése.

fgy emlékeztünk Petőfire, aki arra figyelmeztetett, hogy a nemzet és a világ népeinek szabadsága elválaszthatatlan. Megidéztük Adyt, aki szenvedéllyel mutatta fel az embert az embertelenségbeen, ünnepeltük József Attilát, aki tudta, hogy egyszerre kell átalakítani a termelőerőket odakint és az ösztönöket idebent, és olyan rendet kívánt, amelyet a szabadság hoz a világra, és a szikár, szigorú és meg nem alkuvó Bartók a zene egyetemes nyelvén ezt mondja el a XX. századi embereknek, a XX. század roppant szenvedéseit, de felmutatja a rosszal szembeszegülő ember erejét, végső legyőzhetetlenségét is.

Műve a panasz kimondása és a bizalom szava, műve hit az értelemben, a megérett, pontos, emberséges jövő vágya és reménye. Műve vallomás az értelmetlenség, a káosz, a reménytelenség ellen. Műve az elnyomás, a terror gyűlölete. Műve a szabadság hite. Műve a tiszta erkölcs és történelmi tanulság, műve a legszebb hazafiság. Bartók Béla nem volt kommunista, de kimondta zenéjével, hogy minden megpróbáltatást elviselhet és legyőzhet az ember, mert van út előre, fölfelé a történelemben. Ezt valljuk mi is, ez köti össze őt elszakíthatatlanul szocialista, világnézetünkkel. Igaza volt Szabolcsi Bencének, nagy zenetudósunknak, Bartók az úi Magyarország előhírnöke volt. Alkotásaiban azonosult a néppel, de elutasította a leereszkedő ólnépiességet, measzóloltatta a leqősibb népi dallamok anyagából századunk emberének belső világát. A bartóki zene nagy, nem rejtőzködő titka, hogy művészetté sűrítette az emberiség, az ember elemi sorskérdéseit és zenéiével békévé oldotta Közép-Európa és a világ néoeinek, nemzeteinek ellentétét. fqy lett iqazán magyar és eqyben viláqot átfogó. Goethével született men a világirodalom kifejezés. És, ha méq nem is használjuk a szót, vilóqzene, de kibontakozik ez Bach, Beethoven és Bartók művészetében. A népek sorsa korunkban összeköttetett, és ez a művészetben nem tűrhet el elzárkózást.

Ma, amikor a világban és nálunk akadnak, akik elutasítják a művészetben is legszebb hagyományainkat és az értelmet, emlékezzünk rá, hogy személyében művész és tudós egyesült és azt hirdette, hogy a megújító művészet lényege hűség a tiszta múlthoz, és értelem nélkül nincs művészet, csak csalás. Kikerülte a hazug romantikát, az érzelgősség tévútját éppúgy, mint a rideg éréketlenséget. Nem szolgált hamis idillt, de nem adta át magát a zagyva,

pusztító, mindent tagadó kísértésnek sem. A csodálatos mandarinjában a hős háromszori megöletése és megújuló életereje az emberi szenvedély győzelmét jelképezi a minden értéket lealjasító brutalitással szemben, és azt is, hogy nem halhatunk meg, még dolgunk van a földön.

A Fából faragott királyfi zenéje azt hirdeti, hogy a legtökéletesebb fabábu vagy gépi szerkezet sem pótolhatja az eleven emberi szépséget. A kékszakállú herceg várában az igazság kutatásának veszélyeit is vállaló szenvedélyt fogalmazza meg.

Élete utolsó korszaka arra az időre esett, amikor a század másik nagy humanistája, Thomas Mann regényében egy olyan modern zeneszerzőt formál meg, aki minden bizalmát elvesztette abban, ami emberi, visszavonja, megtagadja Beethoven IX. szimfóniáját.

Bartók hitt a jövőben, ezért megalkotta saját IX. szimfóniáját. A nem • helyett az igent mondta az emberiségnek. Olyan zenét teremtett, amely emberszeretettel és részvéttel foglalta egybe az egyén és a történelem mélységeit és magasságait, éjszakáit és nappalait. Nem az az optimista, aki a sivár télbe tavaszt hazudik, hanem aki tudja, hogy a legzordabb időben is küzdeni kell és dolgozni és tudja, hogy a természetben a tél után tavasz jön, de a történelemben csak küzdelem árán és nem magától jön a tavasz. Ö, aki a fasizmus előestéjén a történelmi alvajárás ellen emelte fel művészi szavát- torkonragadó figyelmeztetésül, most, miután az emberiség részese lett már minden iszonyatnak, arra tanít, hogy kiküzdhető, közös akarattal megvalósítható az emberi élet harmóniája. Ezt a tanítását ma és holnap is meg kell értenünk és értetnünk. Meggyőződését töretlenül őrizte, örök küzdő maradt, pedig hányán és hány oldalról támadták vállalt életszeretetét, bizalmát, a létezés szépségeit. A zűrzavar megszállottái elnevezték megalkuvónak, az erőszakolt derűt számon kérők üres formalistának kiáltották ki. Művészi, emberi magatartásából minden mai alkotónak is van mit tanulnia. Mert ő a legnagyobb újító, sohasem magáért az újításért fogalmazott másképpen, hanem mindig azért, mert gyökeresen újat akart mondani. A játék sem volt idegen tőle, de művészetét mindig a felelősség és d komolyság jellemezte, műveiben nincs felesleges, amit mondott, mindig teljes emberségével mondta, és életével volt cnnak hitelesítője. De vajon érthető-e zenéje? Érthetik-e, akikért művészetével perbe szállt, érthetik-e, akikért művészetével harcolt? Megértésre teremtett, értelmes zene ez, de első hallásra- nem is könnyen befogadható. Mert kérlelhetetlen szembesítő volt, hogyne lenne hát műveiben, zaklató, gyötrelmes, felkavaró, tragikus hang, hiszen mérhetetlen sok embertelenség, elnyomás, gyilkos és öngyilkos indulat rázta meg azt a kort, a hamis tudat és az öncsalás vonult az értetlenség menedékébe, e bátor zene szembesítő igazsága elől.

De értői közt ott voltak, akik minden előítélettől mentesen hallgatták, a munkásdalosok és az éneklő gyermekek is. Nem a nép milliói okolhatók azért, hogy a múltban nem nyílt meg előttük a bartóki zene teljessége. A dolgozó osztályokat tőle elzáró, elnyomó hatalom annál inkább. Ő soha nem szűnt meg az embereknek muzsikáló művész lenni, hatni akart a féktelen erőket, szenvedélyeket formába parancsoló zseni, soha sem önmagának alkotott és sohasem önmagáért. Művei megértéséhez maga vert hidat.

Nagy társával, Kodály Zoltánnal együtt alkotó éveket fordított ő is az új zenei köznyelv megtanítására, ezért is írta gyermekek számára magas, művészi igényű darabjait.

Példánk, leckénk, vizsgáztatónk a 100 esztendős Bartók. Példa, melyet az követ hozzá híven, aki nem hárafordul, viszszafelé néz, de vele és általa is előretekint, a jövőbe. Amit elértünk nem kevés, nem is elég, soha nem is lesz az. Sok buktatón mentünk át, megtanultuk, hogy új életet, új hazát építeni nem könnyű dolog. Gyarapodás a gondban, töprengések, józan, ságban, erőfeszítésben, gazdagodás tisztességben és a mindenütt ott levő alkotómunkában, ez a dolgunk, és erre nem Bartóknak, a szocializmusnak van szüksége: ennek szellemében

minél többen élvezzék, értsék és szeressék nálunk Bartókot, a zenét, szeressék a verset, a művészetet, a tudást. Elvégezni mindazt, amit a kór és méginkább saját szocialista eszményeink követelnek tőlünk, kultúra, tudás, műveltség, művészet nélkül nem lehet, mert kell a jólét, de kell a jó élet, a szép élet is. Az új Magyarország vállalta Bartók teljes örökségét, vallja a nemzetet a nemzetköziségben : a nép, mely nem ismerhette őt, egyre jobban isme. ri, és büszke rá. Az új társadalmi rend sajátjának vallja eszméit és művészetét. Nekünk a teljesebb, gazdagabb emberi élet megteremtésén kell fáradoznunk, ha hűséqesek akarunk mcradni örökségéhez, saját eszményeinkhez, a szocializmushoz. A világtörténelmi bizalom nagyszerű üzenete szól utolsó nagy műveinek egyikéből. Erről az alkotásról úgy tudjuk, mintegy magyarázatként mondta: ,,A köl. tő szerelmet vall hazájának, de a nyers erőszak hirtelen félbeszakítja a szerenádot, durva csizmás emberek rárontanak és hangszerét is összetörik". Az ő zenéjének erejét, szépségét, igazságát nincs hatalom, amely elpusztíthatta volna és elpusztíthatná. Testét visszafogta a betegség, a halál, de műve, életének emberséges tiszta példája itt él velünk. 1945-ben új Magyarországunk első parlamentje tagjává választotta Bartók Bélát. Nagyszerű érzés ma tudni, hogy nemcsak a miénk, és hogyha nem is képviselhette már népét annak nemzetgyűlésében, képviseli az egész világon. Képviseli mindazok tudatában és akaratában, akik e fenyegetett világban nemcsak szeretik és kívánják az emberséget, a szabadságot, a szépet, hanem ten. ni is erősek érte. Azért az emberségért, emberi szabadságért, amelyet Bartók zenéje kiteljesít és tanít.

Mert ő úgy volt magyar, hogy az egész emberiség, a teljes emberi lét gondja, váqya és öröme ott volt művészetében és úgy volt az emberiségé, hogy minden műve maqyafként is világít. örökségünk hűségben,

tisztességben és tisztaságban szocialista hazánk öröksége,

életéért, zenéjéért, ezért mondunk ma neki főhajtva köszönetét.

Aczél György beszédét követően Újfalussy József akadémikus, a Zeneművészeti Főiskola rektora emelkedett szólásra. Beszédében Bartók életútjára

visszatekintve, alkotói arcl^pét megrajzolva emlékeztetett arra, hogy a századforduló fiatal értelmiségi nemzedékével induló tehetséges művész élt a művelődés kitágult lehetőségeivel, túllátott hazája határain, egy tekintettel mérte fel a társadalmi és a kulturális fejlődés itthoni és nemzetközi állapotát, s az egybevetés érlelte meg benne a szükséges változtatás sürgető szándékát, ennek művészi, közéleti kinyilvánítását. Bartók Béla számára ez a korszak a teljes zenei felkészülés lehetőségét nyújtotta. Az őt környező, polgárosodó városi műveltség — kiváltképp Pozsonyban — az egyetemes zenekultúra addigi teliességét közvetítette hozzá, s ő a géniusz hallatlan fogékonyságát az elsajátítás mohóságával és szorgalmával párosította — mondotta többek között beszédében.

A NAGYVILÁGBAN

Volkswagen-tüntetés. A híres autógyár három telepének 2000 munkása tüntetett Königslutterben a kollektív szerződés gyorsabb aláírásáért. Képünkön: „A várakozás görcs — mi most gőzt adunk!" tábla alatt tüntetnek.-------------------------------- * -------------------------------Személyi torzsalkodások a Reagan-kormányzatban

Váratlan erővel törtek felszínre a Reagan-kormányzaton belüli személyi torzsalkodások kedden, miután az elnök megerősítette: nem Haig külügyminisztert, hanem Bush alelnököt bízta meg az úgynevezett válságbizottság irányításával.

A válságbizottság olyan testület, amely az Egyesült Államokat érő támadás vagy súlyos veszély esetén tartja kézben az amerikai külpolitika irányítását. Vezetője elvben maga az elnök, de mivel Reagan külpolitikai kérdésekben a döntést rendszerint munkatársaira bízza, igen fontos, hogy ki helyettesíti e bizottság élén.

Az elnöki döntést azt követően hozták nyilvánosságra, hogy Haig külügyminiszter kedden egy képviselőházi bizottság előtt kijelentette: lelkesedés nélkül olvasta az elnök szándékáról szóló híreket, s reméli, az

Finn javaslat

A finn fővárosban nyilvánosságra hozták az európai leszerelési értekezlet összehívására vonatkozó finn elképzelést. A javaslatot március 18-án a madridi értekezleten adták át a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország képviselőinek.

A javaslat szerint — amely a francia és a' lengyel elképzelés néhány elemét is tartalmazza — a konferencia megrendezésére két lépcsőben kerülhetne sor. Az első lépés a

Magyar—mexikói

gazdasági

megállapodások

Március 23. és 25. között Budapesten tartotta III. ülését a magyar—mexikói kormányközi vegyes bizottság. A felek megvizsgálták a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok, az ipari, mezőgazdasági és pénzügyi együttműködés helyzetét és javaslatokat dolgoztak fa a további fejlesztésre. A következő időszakban a magyar vállalatok oktatási és egészségügyi berendezéseket, szerszámgépeket, gyógyszeripari termékeket, fogyasztási cikkeket, a mexikói cégek pedig gyapotot, gyógyszeripari alapanyagokat, cipőt, ananászkonzervet, textil- és konfekcióipari termékeket, valamint különböző félkésztermékeket szállítanak.

A mexikói delegáció, amelyet Rogelio Martinez Aquilar külügyminisztériumi csoportfőnök vezetett, szerdán elutazott Budapestről.

elnök megváltoztatja szándékát. „Az elnök után közvetlenül azoknak kell következniük az ügyek irányításában, akiknek kinevezését a kongresszus hagyta jóvá" — mondta. Ismeretes, hogy a Fehér Ház közvetlen tanácsadóit, köztük a nemzetbiztonsági tanács tagjait közvetlenül az elnök nevezi ki kongresszusi jóváhagyás nélkül. Reagan uasítása szerint a vólságbizottság tagjai is kinevezett tisztségviselők, a nemzetbiztonsági tanács gárdájából kerülnek ki.

Miután Haig nyíltan megkérdőjelezte a Fehér Ház döntését, az elnök kedden délután személyesen hívta fel telefonon őt. Közölte Haiggel, hogy elhatározása végleges. Ez a szerda reggeli amerikai lapok egybehangzó értékelése szerint a tábornok-külügyminiszter első súlyos veresége a washingtoni hatalmi viszálykodásban.

Madridban

bizalomerősítő intézkedések területi kérdéseit vizsgálná a helsinki záróokmány szellemében. A második lépésben történhetne meg a tulajdonképpeni leszerelést érintő kérdések megvitatása.

A semleges és el nem kötelezett országok e finn elképzelésre alapuló közös javaslatot kívánnak a madridi találkozón előterjeszteni az európai leszerelési értekezlet összehívásával kapcsolatos kelet-nyugati párbeszéd előmozdítására.

Üdvözlő

táviratok

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölték Ziaur Rahman elnököt és Shah Azizur Rahman miniszterelnököt a Bangladesi Népi Köztársaság' nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából.

Losonczi Pál táviratban üdvözölte Konsztantin Karamanlisz köztársasági elnököt, a Görög Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából.

♦

♦ WASHINGTON: Az amerikai szenátus 58 szavazattal, 36 ellenében'elfogadott egy olyan határozatot, amely felszólítja Reagan elnököt, hogy szüntesse meg a Szovjetunióval szemben alkalmazott gabonaszállítási tilalmat.

Ma folytatódik a lengyel kormány ós a Szolidaritás tárgyalása

Varsóban szerdán este a Minisztertanács épületében megkezdődtek az egyeztető tárgyalások a kormány Mieczyslaw Rakó wski miniszterelnök-helyettes vezette képviselői és a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség Lech Walesa vezette küldöttsége között.

A megbeszélésen a kormány megbízottai kifejtik álláspontjukat a péntekre kilátásba helyezett figyelmeztető sztrájk, illetve a keddre tervbevett általános sztrájk kérdéséről. A Szolidaritás képviselői előterjesztik az országos egyeztető bizottság keddi ülésén összegezett kívánalmakat.

Mintegy másfél órát tartott a kormány és a Szolidaritás képviselőinek szerdai megbeszélése. Mint a lengyel televízió közölte, a két fél megájlapodott abban, hogy a tárgyalásokat csütörtökön folytatják. A szerda esti megbeszélésekről részleteket nem közöltek.

Elutazott az osztrák alkancellár

Szerdán soproni látogatással ért véget dr. Fred Sinowatz osztrák alkancellár, közoktatási és "nivészeti miniszter négynapos magyarországi látogatása. Az osztrák alkancellárt magyarországi tartózkodása során fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György miniszterelnök-helyettes. Vendéglátójával, Pozsgay Imre művelődési miniszterrel a kétoldalú tárgyalások során áttekintették a két ország kulturális és közoktatási kapcsolatainak helyzetét, s megvizsgálták az együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit.

LAPZÁRTA

Ötnapos hivatalos látogatása befejeztével szerdán hazautazott Washingtonból lto Maszajosi japán külügyminiszter, aki elsősorban a japán kormányfő rövidesen esedékes washingtoni látogatását készítette elő. A japán diplomácia vezetője washingtoni látogatása idején megvitatta az Egyesült Államokba irányuló japán autóexport kényes kérdését is Reagan elnökkel és Haig külügyminiszterrel. A tárgyalófelek nem tudtak megállapodni a japán gépkocsik behozatalának csökkentéséről, de közölték: folytatják az e tárgyban megkezdett eszmecserét.

Kedden az amerikai kongresszus véglegesen jóváhagyta a salvadori juntának nyújtott 5 millió dolláros pótlólagos katonai segélyt.

A Scotland Yard az ujjlenyomatok alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a barbadosi rendőrségen letartóztatásban levő személy Ronald Biggs, az 1963-as nagy vonatrablás vezére. A brit igazságügyi hatóságok ennek alapján kérni fogják kiadatását B.arbadostól. Biggs brazíliai barátai közben megmozdultak a vonatrabló érdekében, akire kiadatása esetén 30 évi börtönbüntetéséből még 28 év letöltésre vár. Egy amerikai ügyvédet fogadtak, aki csütörtökön Biggs szabadlábra helyezését fogja kérni a barbadosi legfelsőbb bíróságtól, azzal az indokkal, hogy védencét 24 óránál hosszabb ideig tartották fogva vádemelés nélkül. Az esetet nyilván bonyolítja, hogy Biggs nem saját jószántából került Braziliából Barbadosba, hanem elrabolták. Elrablóit — az angol hadsereg elit kommandóalakulatának volt tagjait — egyébként már szabadlábra helyezték Barbadosban.