Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-26 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! rjM a ' # v. x\ ~l •AV * Dunántúli nanlö XXXVIII. évfolyam, 84. szám 1981. március 26., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Automata oktatás? A magyar zenéről a Páva után Nyertes PAB-pályázat részletei A lakásgazdálkodás feladatai Egymás rovására nyaralunk? Jó ideje tart a szociálpolitika körüli szakmai vita. Vajon szociális jellegű-e az a szociálpolitika, amit évtizedek óta annak hiszünk és vallunk? Az egyik munkahelyen teniszpályák, úszómedence, kozmetikai szalon, mosoda vagy - a „fajsúlyosabb" szolgáltatások közül — hegyi és vizparti üdülök, halász- és vadásztanyák, egy kisváros számára is irigylésre méltó lakásépítkezések. A másikon néhány bérelt szoba vagy sebtében felállított faház nyaraló gyanánt; néhány rozzant zuhany vagy tucatnyi bádoglavór egy félreeső sufniban, öltöző- és fürdőként. Ilyen szélsőségek jellemzik a munkahelyek szociális szolgáltatásait. A luxus és d szegénység közötti középúttal persze gyakrabban találkozni, de aránytalanságok szinte mindenütt felfedezhetők. Valószínűleg igaz, hogy egy vállalatnak könnyebb és talán „hasznosabb” is „béren kívüli juttatásban" részesítenie a dolgozók meghatározott körét, mint bérük emelésére törekedni Többek között ezért sem biztos, hogy általában azok a vállalatok nyújtanak átlagon felüli szociális ellátást, ahol ezt a dolgozók érdekei megkívánják, vagy ahol a vállalat eredményei ezt lehetővé is teszik. A munkások az elosztás aránytalanságait észreveszik és szóvá teszik. Mindhiába: a munkahely nem tehet mást, mint hogy válogat, differenciál. Érdem szerint osztja el o szociális támogatást. A dolgozók egy részének ad, másoktól megtagad, attól függően, hogy kiket tart fontosabb, hasznosabb munkatársaknak. Logikus és érthető magatartás, egyetlen szépséghibával: a differenciáltan szétosztott szociális támogatás anyagi alapjait a vállalat valamennyi munkása és alkalmazottja teremti elő. A szociális ellátás, a támogatások és a kedvezmények különböző formái ma már egyértelműen bérkiegészitő szerepet töltenek be, s ez jelentős munkahelyi konfliktusokhoz vezethet. Emiatt a szociálpolitika irányát megszabó preferenciális kritériumokkal sokkal takarékosabban kellene bánni, előre tisztában kellene lenni e preferenciák alkalmazásának következményeivel. Például: ha egy munkahelyen úgy döntenek, hogy a kedvezményes üdülés a legrosszabb anyagi helyzetben levők számára nyújtandó szociális támogatás, akkor tudniuk kell azt, hogy ezzel a döntéssel a jobb fizetésűek, a munkahely szempontjából fontos vagy éppen kiemelkedő munkát végzők jövedelmét megrövidítik. Vagyis: nem ártana kimondani, hogy a kedvezményes üdültetés elsősorban anyagi támogatás azok részére, akik — például családi helyzetük miatt — másképpen nem üdülhetnek. Nem feltétlenül szükséges, hogy a munkahelyi beosztást, az átlagosnál magasabb szakértelmet minden lehetséges formában és minden lehetséges kedvezménnyel díjazzák, honorálják. A beosztás, o szakértelem ekvivalense — lenne! — a magasabb bér. S ebből az is kö. vetkeznék, hogy a szociálpolitikának egészen más kritériumokat kell — kellene! — alkalmaznia. Olyanokot, amelyek a legjobban rászorulók gondjait enyhítenék. ' Vértes Csaba Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai élet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Kétnapos konferencia Pécsett Energiagazdálkodás a közúti közlekedéshew ■ Jármüvek vizsgálata „terhelt” állapotban ■ A karbantartók fontossága Ami hosszú ideig nem volt tényező, az egyik évről a másikra lényeges kérdésévé vált a magyar gazdaságnak. Mindez összefügg azzal a motorizációs robbanással, ami a hetvenes évek elején egybeesett a jelentős olajáremeléssel, amelytől mind a mai napig nem vonatkoztathatjuk el önmagunkat; sőt, ahogy a trendekből kiérezhető, hosszú távon sem számolhatunk árstabilitásra. A hazai benzinfogyasztók részéről érthetően „húsbavágó” kérdés, mennyit fogyaszt a kocsi kilométerenként. Tudom: a statisztika nem érdekli az olvasót. Mégis hadd szóljunk arról, hogy Magyarországon legalább egymillióra tehető a személykocsik száma, megközelítőleg háromszázezer a teherautó, nyolcszázezer a motorkerékpár, több mint huszonkétezer az autóbusz és akkor még nem is szóltunk a mezőgazdaságban dolgozó munka- és erőgépekről. Drága az üzemanyag és az már csak természetes, hogy a jelenlegi tervciklusban megfogalmazott energiagazdálkodási program elsődlegesen azt tűzte célul, hogy csökkentsük a fajlagos energiaráfordítást. Többek között ezért is bír nagy fontossággal az a tanácskozás, ami tegnap délelőtt kezdődött Pécsett, a műszaki és közgazdasági tudományos hetek keretében. A rendező szervek: az MTESZ Közlekedési Tudományos Egyesület, a Gépipari Tudományos Egyesület, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezetei. A kétnapos konferencián a közúti közlekedéssel összefüggő energiagazdálkodási kérdések alkotják a fő mondanivalót, mint ahogy erről dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője megnyitójában is szólt. A pécsi Ifjúsági Ház színháztermében megjelent több száz közlekedési szakember előtt először dr. Flämisch Ottó, a Közlekedéstudományi Kutató Intézet főosztályvezetője tartott előadást a közúti közlekedés energiagazdálkodásának műszaki és a gazdálkodásban meglevő tartalékairól. Az elmondottakból érdemes idézni a következőket: — Ha a műszaki kérdéseket tekintjük, nem vonatkoztathatunk el attól, hogy hazánkban milyen arányt képviselnek a dízelüzemű gépjárművek. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a nálunk energiahordozókban jóval gazdagabb országok is előrébb tartanak. Az előadó az előrelépés igen lényeges pontjaként vetette föl, hogy a közúti járművek szervizét, javítását olyan körülmények között kell elvégezni, ami megegyezik a „terhelt állapottar. Ehhez viszont ki kell alakítani a szükséges eszközrendszert. A dr. Flämisch Ottó által megfogalmazottak már csak azért is elgondolkoztatok, mert felvetette: a gépkocsivezetőknek köszönhető üzemanyagmegtakarítás ugyan elismerésre méltó, ám e forintokból az érvényben levő rendelkezések értelmében a szerelők, a kevesebb fogyasztás eléréséhez elsősorban hozzájárulok nem részesülnek. S. Gy. A Bartók Béla emlékbizottság ünnepi estjén részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Bartók Béla emlékbizottság elnöke, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Bartók Béla emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Ott volt Bartók Béláné Pásztory Ditta, valamint ifjú Bartók Béla. Az ünnepségen részt vettek a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is. Tisztelt ünneplő közönség I Barátaim, itthon és a nagyvilágban I Akik most tíz; százmilliónyian a rádiók, televíziók segítségével együtt ünnepelnek vélünk. Bartók Bélára emlékezünk, aki 1940 őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájától, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű önmagához, népé. hez, eszméihez, eszményeihez. Kora legnagyobb zeneszerzője, az előadóművész, a tudós, a nevelő utolsó hazai hangversenye végén, amikor a lámpák fénye kialudt, lehajtotta a zongora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő búcsújának. Tíz évvel korábban nagy értője, Tóth Aladár arra figyelmeztetett: „Szavunk nem lehet hangos ünnepi aktus, hanem csak tolmácsa annak, amiről az 50 éves Bartók körül a némaság beszél”. Ez a némaság a magányos, de mégsem egyedülálló szembeszegülőnek szól, annak aki halhatatlanként tért vissza szellemével és személyével. Új Magyarország ünnepli ma nagy zenész fiát. Országnyivá tágul ez a terem, öt világrésszé bővül és velünk együtt milliók köszönnek neki, köszöntik őt, százesztendős fiatal kortársunkat, gyermekeink és unokáink kortársát. Akár egy ember, egy nemzet is jelenét kutatja és jövőjére tekint, azt formálja múltjára emlékezve. Bartókot ünnepeljük. Szavakkal el nem mondható, közös emberi dolgaink megszólaltatóját, mégsem erről akarok beszélni, nem is tudnék, amit ő a zenetörténet számára jelent. Arról szólok, mit jelent nekünk Bartók és a bartóki mű szelleme. Kevés név volt és van történelmünkben, amelyet, ha bárhol kiejtenék a világon, oly egyértelműen idézné föl Magyarországot, mint az övé. Zenéje ma már az egész emberiségé, de a zeneszerző a mi népünk szülötte, és mi most azt vizsgáljuk, műve mit mond Magyarországnak, a ma élő, a jövendő nemzedékeknek. És mert zenéje elszakíthatatlan a világtól, róla szólva az emberiség igazi, jobbik részéhez kötődünk magunk is. Bartók zenéjét és emberségét nem lehet szétválasztani, benne élet és mű tökéletes egységként élnek. Gyermekként nézi az ezer évét ünneplő Magyarországot, ifjúként a millenneumi ünnep hazug díszletei és jelmezei mögé látva felfedezi a nép elnyomatását, a vad „magyar ugart”. Már tudatos humanistaként éli át az első világháborút, majd 1918-ban fellélegzik, és az 1919-es Tanácsköztársaság zenei direktóriumában soha meg nem tagadott szerepet vállal. Mindvégig keményen elutasítja a Horthy-rendszer barbárságát, a népeket egymásra uszító sovinizmust, nem alkuszik meg a népelnyomó hatalommal, szigorúan és gyűlölettel nemet mond a fasizmusnak. 1931-ben írja önmagáról a sokat idézett szavakat: „Az én igazi vezéreszmém a népek testvérré válásának eszméje, minden háborúság és minden viszály ellenére, ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Földrajzi helyzetem következtében a magyar forrás van hozzám legközelebb, ezért (Folytatás a 2. oldalon) A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, szerdán este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Aczél György mondott beszédet a díszünnepségen A díszünnepségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten felavatták a zeneszerző emlékművét, amely Somogyi József szobrászművész alkotása. Tavaszi napsütésben játszó gyermekek a Tettyén Erb János felvétele Emlékhangverseny Bartók Béla születésének 100. évfordulóján
