Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-02 / 60. szám

A HON MOHÁCSON Csak férjezett nő vállalhatja Ma Mohácson folytatódik a Hétfői Dunántúli Napló-estek sorozata. Az ujsngim nhniB lnL^?rmi ezúttal első Ízben részt vesznek a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetői, munkatársai, s természetesen alt lesznek a Dunántúli Napló újságirói is. Ma este 18 órakor o Mohácsi Jenő városi-járási Könyvtár olvasótermében várjak olvasóinkat, mindazokat, kik­nek kérdése, véleménye, javaslata van lapunkkal kapcsolatban. Ezt olvassák Mohácson A Dunántúli Naplóból érke­zik a legtöbb Mohácsra a na­pilapok közül, naponta 3650. A Népszabadságból 1020 kel el, a Népszavából 210, a Ma­gyar Nemzetből 45. A Nép­sportot 420-an vásárolják hét­közben, hétfőn 560-an. Nők Lapjából 1660 érkezik egy hé­ten a városba, Magyarország­ból 320, Élet és Irodalomból pedig 65. A Hétfői Dunántúli Napló közel kétezer példány­ban jelenik meg Mohácson. A Pécsi úti ABC-ben két hete kezdték árulni lapunkat, akko­ra sikerrel, hogy ma már száz­zal több példányt kértek ide mint egy hete. A bajai volt a példa Sportcsarnok- társadalmi összefogással Országos visszhangot váltott ki az elmúlt években a szom­bathelyiek kezdeményezése, mi­szerint létrehozták a Szombat­­helyi Képtárért Építők Egyesü­letét. Hasonló akció eredmé­nyeként épül Baján egy fedett sportuszoda. Mohács város ve­zetői felmérve az elkövetkező években rendelkezésükre álló le­hetőségeket — számításba véve az elmúlt évek társadalmi össze­fogások mértékét — javaslatot terjesztettek a város polgárai elé, egy társadalmi összefogás­sal építendő sportcsarnok lét­rehozására. — A városnak szüksége van több okból is a sportcsarnokra — mondja Fischer János tanács­elnök. — Ezért néztünk utána a mi lehetőségeinknek is megfe­lelő módszernek. A bajai példa adta végül is az ötletet: több év­re szóló széles körű összefogás­sal építjük fel a tömegsportra, versenyekre és tömegrendezvé­nyekre egyaránt alkalmas csar­nokot. Arra a nagyméretű társadal­mi m unka kedvre alapozunk, amit az elmúlt évek eredményei bizonyítanak Mohácson: 1976- ban és 77-ben hat-hat, 1978- ban hét. 1979-ben tízmillió, ta­valy pedig 12 millió 945 ezer forintot eredményezett városunk­ban a lakosság társadalmi mun. kaakciója. Szép gyermekintéz­ményeink a bizonyítékok erre. A mintegy 6 milliós épület nagyfokú szervezési munkát igé­nyel. Ezért kívánjuk létrehozni a Mohácsi Sportcsarnokot Építők Egyesületét, amely nemcsak a tagokat tömörítené. de irányí­tója és sezrvezője is volna a munkálatoknak. Az egyesület természetesen az egyéni tagok mellett be kívánja vonni a kol­lektívák, a szocialista brigádok erőit is. Első lépés az egyesület lét­rehozása. S ha ez megvan, ak­kor jövőre megrendelhetjük a vasszerkezeteket. Dunaújváros­ból, hogy 1983-84-ben elkezd­hessen a 30x48 méter alapte­rületű csarnok építése. K. L □Hétfői Erős a hagyományok őrzése, ápolása A nemzetiségeit A szerb templom ikonosztáza. Az előtérben lévő állványra az egy­házi ünnepekhez 95 kon kerüL A Máriát Gábriel angyallal ábrá­zoló szentkép kerül ide legközelebb, gyümölcsoltó boldogasszony Arató Tamás felvétele sokszínű városa Dísztárggyá lettek a használati eszközök Ma sem kell órákig várni az utcán, hogy népviseletbe öltö­zött asszonnyal ne találkozhat­nánk Mohácson — s nemcsak a busójárás idején. Igaz, ma már jobbára az idősebbek ve­szik magukra a hagyományos ruhát de nem is oly rég a hely­beli lányok, asszonyok hétköz­napi viselete volt a bütykös ha­risnya, a virágos kendő. Akkor még lehetett mosni a Dunában; a Selyemgyár alatt kis padokat a vízbe állítva suly­kolófával verve, a sodrásban meglobogtatva a vásznakat; akkor még fekete cserépkorsók­ban hordták haza a közkutak vizét. Akkor még élték szoká­saikat a mohácsiak. Azóta nemcsak a Duna vizét szennyezte az urbanizáció, de kivetkőztette az eredeti viselet­ből a népeket is, azóta nem­csak történelem tépte sebek he­gedtek, de dísztárgyakká lettek a fekete korsók, s idegenforgal­mi attrakcióvá a busójárás. A kertben, a görögkeleti szer­­bek temploma körül a pap ge­reblyézi a sarjadó füvet A szá­zad elején még a szerbek jel­lemezték a várost: az 1740-es években épült templom ma is őrzi gazdagságukat kultúráju­kat — a városba látogatók megcsodálhatják a gyönyörű ikonokat. Ma százan sincsenek már, s a délszlávok közösségé­ben is kicsi a hányaduk. A környékbeli falvakból való beköltözés révén viszont nő a német nemzetiségű lakosok szá­ma, ám a sokócokét még nem éri el. E két népcsoportban a legerősebb a hagyományok, szokások ápolása, talán azzal ünnepen. összefüggésben, hogy dísztár­gyakká lettek a használati esz­közök. A nemzetiségi tudat a hatva­nas években volt a mélyponton, legalábbis, ami a látszatot il­leti. Azóta a saját kultúrához való tudatos fordulás jellemzi Mohács nemzetiségiéinek éle­tét Ebben pedig legdöntőbb az anya nyelv ápolása, ezért van­nak német és horuát nyelvű csoportok az óvodákban, az is­kolákban, ezért élők a délszláv és a német klubok, művészeti csoportok. A nemzetiségiek fontosságát mi sem jellemzi a legjobban, a városi tanácsban nemrég nem­zetiségi bizottság alakult Leg­utóbbi, múlt heti ülésükön ép­pen a délszláv nemzetiségi alapkönyvtár munkatársai szá­moltak be tevékenységükről. Baranya, Tolna és Somogy hor­vátiakta településeinek letéti könyvtárait látják el. többtucat iskolába, klubba, óvodába jut­tatják el a horvát-szerb iroda­lom legjavát A nemzetiségi kultúra ápolá­sának más fórumain, a Bartók Béla Művelődési Központban, a múzeumban, a pél monostoriak­kal való kapcsolatokban gazda­godnak a mohácsi nemzetisé­giek. b. L Mozgás sérülteknek soron kívül és féláron A közelmúltban felkeres­te mohácsi szerkesztősé­günket két mohácsi kis­iparos, Kepner Miklós autószerelő és Schwarcz­­kopf András autóápoló, hogy felajánlja: a moz­gássérültek éve alkalmával a Pécsi út 16. szám alatt lévő műhelyükben, a város és a járás területén élő mozgássérültek gépkocsi­jait soron kívül és féláron javítják. A bejelentés kap­csán mondták: — Aki hosszabb ideje autózik, az tudja csak iga­zán. hogy mennyire gátol­ja munkáját, ha valami baj éri a kocsiját és kénytelen más közlekedési eszközzel lebonyolítania tennivalóit. Lényegében ebből indul­tunk ki. Mert, ha őket is megbénítja o hibás gépko­csi, akkor milyen nehéz lehet annak o helyzete, akinek az alapvető hely­­változtatása is a járműhöz von kötve? — Az elmúlt hetekben egymás utón olvastuk a különböző lapokban a szo­cialista brigádok részéről megtett vállalásokat. Ne­künk erre nincs lehetősé­günk. Arra azonban igen. hogy a magunk munkate­rületén ezzel segítsük a rá­szorulókat — mondta a két autószerelő. Helyettes anyaság A gyermekszülés mint „szolgáltatás” A gyermek utáni vágy alap­helyzetét már a Biblia is meg­írta: a meddő Sóra elküldte férjét Ábrahámot szolgálóle­ányukhoz, Hágárhoz, aki fiút szült nekik. Izmáéit Gyermek­telen házaspárok időtlen idők óta éltek ezzel a módszerrel, szembenézve a dologból szár­mazó érzelmi- és jogi bonyodal­makkal is. A mesterséges meg­termékenyítés korunkban új le­hetőségeket hozott, és úgy tet­szik, minden árnyoldalától meg­szabadította o „pótanyaságat". Az Egyesült Államokban pedig orvosok és jogászok dolgoznak már a kapcsolatteremtésen a gyermek utón mindhiába áhí­tozó házaspárok és azon asszo­nyok között, akik a megtermé­kenyített petesejt átültetése út­ján készek számukra világra hoz­ni a gyermeket. Fél évvel ezelőtt nyitotta meg irodáját Louisiana államban dr. Richard Levin nőgyógyász, mond­ván, hogy több ezer gyermekte­len házaspárt ismer, és ugyan­akkor több ezer nőt, akik haj­landók vállalni a terhességet és a szülést — mások számára. Le­vin ügyfeleinél feltétel, hogy a „helyettes anyaságot” vállaló nő férjezett legyen, legyenek mór gyermekei, feltétel a testi, lelki egészség. Mindezek utón az „anyahelyettes" aláír egy szerződést, miszerint a szülés utón a gyermeket átadja a szü­lőknek, és a terhesség időtar­tamára lemond az italról és a dohányzásról. Szolgálatáért 13 000 dollárt köp. Levin számítógéppel keresi ki a legmegfelelőbb kombinációt az érdékeltek között, majd a gyermekre váró házaspár kéz­hez kap egy részletes ismertetést három különböző asszonyról, és kiválasztja a leg rokonszenve­sebbet. A felék soha nem talál­koznak, egymás nevét sem isme­rik. Levin úgy véli, hogy a tel­jes névtelenség a legmegfele­lőbb védelem az esetleges ér­zelmi konfliktusok ellen. A mic­­h iga ni Noel Keane ügyvéd sze­rint jó, ha a felek ismerik egy­mást, hiszen a szülő nő nehéz szívvel adja ót ismeretleneknek az általa világra hozott gyerme­ket — a Bunte megfogolmazá­­sa szerint a bébit, akinek két anyja van. Keane ügyfelei ed­dig négy ilyen gyermeket hoz­tak világra, fél tucat gyermek van útban, és tíz pár várja a megfelelő jelentkezőt. Ez a fajta „szolgáltatás” per­sze meglehetős jogi és gyakor­lati akadállyal nehezül. Ott van­nak például számos országban azok a törvények, amelyek tilt­ják, hogy örökbefogadás alkal­mával pénzt fogadjanok el gyermekekért. Súlyosabb a helyzet, ha a gyermek sérülten jön világra, ha a terhesség ide­jén különválna a házaspár, ame­lyik a gyermeket „megrendelte", vagy ha egyikük meghalna ez­alatt, és az egyedül maradó fél nem tudná vállalni a kicsi fel­nevelését. Levin mindezt előké­szíti szerződésben, és egész éle­tére biztosítja a gyermeket arra az esetre, ha szüleivel valami baj történne. Joqi szakértők sze­rint így sem védhető ki vala­mennyi esetleges konfliktus. G. O. A tettes beteg vagy bűnöző? Pirománia, kleptomania A mai elmegyógyászat nem fogadja el önálló betegségként Az emberek többsége haj­lamos elhinni, elfogadni, hogy aki piromóniásnak, kleptomó­­niásnak vallja magát, az nem bűnös, hanem elmebeteg. Mi o véleménye minderről dr. Oltai Lászlónak, a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettesének? — A szándékos tűzokozás bűncselekmény, amit a törvény szigorúan büntet. Aki például rágyújtja a lakást a szomszéd­jára. szándékos emberölés kí­sérletét követi el. Ha a tűz tovább terjed, akkor már több személyt veszélyeztethet, olya­nokat is, akiket eredetileg nem állt szándékában. Ha a gyúj­togatás meg nem határozható számú és kilétű személy életét, testi épségét fenyegeti, köz­­veszélyokozásról beszélünk. Ha nem okoz személyi sérülést a tűz, 2—8 évig terjedő, ha em­beréletet követel 5—15 évi sza­badságvesztés szabható ki. Kü­lönösen nagy kár esetén 5 év a legalacsonyabb büntetési té­tel. — A piromániára való hivat­kozás kizárja, vagy enyhíti a súlyos büntetést? — A gyújtogatok esetében általában szükségesnek lát­szik az elmeállapot-vizsgálat. A beszámítási képességnek — ha korlátozottan is — fenn kell áll­nia ahhoz, hogy az illető bün­tethető legyen. A korlátozott­ság önmagában nem büntet­hetőséget kizáró ok, de eny­hítheti a büntetés mértékét. Bírói pályám során én még nem találkoztam olyan gyúj­­togatóval, akit a köznyelv pi­­romániásnak nevez. — És a kleptorhániások? — A tolvajok meglehetősen ritkán védekeznek ilyesmivel. Valószínűbb, hogy valamelyik közeli hozzátartozó — a férj a feleséget, anya a gyerekét — ilyen vélt indokkal kísérli meg kimenteni a bajból. Többnyire ő maga se hiszi el, amit állít. A mániákkal kapcsolatban a Pécsi Városi Bíróság egyik or­vosszakértőjét kérdeztük meg, mit tapasztalt a hatóság fetké­résére végzett vizsgálatai so­rán? — Számos fontos kérdésre választ ad az elmeállapot­vizsgálat. Felderítjük az eset­leges pszichológiai háttér­­problémákat, azt, hogy fenn­­óll-e személyiségzavar, tudat­zavar, idegrendszeri betegség. Döntő, hogy az elkövető be­számítási képessége korláto­zott-e, s ha igen, milyen mér­tékben. A gyújtogatás valami­lyen agresszív indulat kifejezé­sére utal, lélektani problémát feltételez. Ez azonban még nem elmebetegség. Sajnos, o közvélemény hajlamos elmebe­tegnek nyilvánítani a szokásos­tól eltérő személyiséget. A normasértő magatartású egyén nem feltétlenül elmebeteg, sőt a legritkábban az. Ami a má­niákat illeti, a klasszikus kór­lélektan használta a mono­mániák kategóriáját. A klepto­­mániát és a piromániát a kényszercselekvések közé sorol­ta, mondván, vannak olyanok, akik mintegy kényszerszerűen követnek el lopást, gyújtoga­tást. A mai elmegyógyószat mint önálló betegséget nem fogadja el a monomániákat, sőt a kényszercselekvések kö­zé se sorolja. — És, ha a gyújtogató való­ban elmebeteg? — A szakértő nem a gyújto­gatás ténye miatt állapítja meg az elmebetegséget. Aki ilyen súlyos beteg, éppen a beteg­ségből adódóan bármilyen más cselekményt is elkövethetett vol­na, véletlen, hogy éppen tü­zet okozott. Az elmebetegek között egyébként nem gyako­ribb a bűncselekmény elköve­tése, mint az átlagemberek kö­zött. Wesztl M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom