Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-10 / 40. szám

1981. február 10., kedd Dunántúli Tlaplo 5 A kereskedelem kedvezményes akciója A tegnap kezdődött árengedményes téli vásár vevőtömege a pécsi Belvárosi Áruházban — Szokolai felv. — első napja Bő választék, nagy forgalom Kedvezett a tavaszias időjá­rás Pécsett a téli vásár első napján. A reggeli-délelőtti ve­vők vidékről érkeztek, míg dél­után a helyi lakosok keresték fel az áruházakat és az üzlete­ket. Figyelembe véve az elmúlt évi érdeklődést, idén nagyobb árukészlettel és bőségesebb választékkal várják a kéthetes kedvezményes akció idején a vásárlókat. Érezhető volt ez a nagy érdeklődésben is, helyen­ként valósággal megrohamoz­ták a vevők az üzleteket. A MERUKER pécsi és bara­nyai üzletei jól felkészültek a téli vásárra. — a 13 millió fo­rintos árualap kínálata között felső konfekciók, divat-darab­áruk, cipők, csizmák, szövetek és méteráruk szerepelnek. A Konzum Áruház 6 milliós árukészletéből tegnap délig 1,2 millió forint értékben vásárol­tak. Keresettek voltak a férfi­ingek, télikabátok, cipők és csizmák. A Centrum Áruház 5 millió forintos árubőséggel várta a nyitást, melyből hétfőn kon­fekció, kabátok, sapkák, sálak és lábbelik eladásából 1,2 mil­lió forintot árusítottak ki. A Mecsek Áruház a múlt évi­hez hasonlóan 4,8 millió forin­tos konfekció-, ruházat-, cipő- és méterárukészlettel kedves­kedett vásárlóinak, melyből tegnap 1 millió forint értékű áru kelt el. A Szliven Áruház 1,7 millió forintos árukészlettel, és a Bel­városi Áruház 1,5 millió forin­tos árukészlettel várta vásárlóit. Mindkét áruház közel 300 ezer forinttal több árut biztosít a kedvezményes téli vásár idejére o múlt évihez képest. Brigádvezető-kiildöttek tanácskozása a Szénbányáknál A vállalati brigádmozgalom múlt évi eredményeit értékel­ték, és meghatározták az idei legfontosabb tennivalókat a Mecseki Szénbányák brigádve- zető-küldötteinek tegnap dél­után Pécsett, a Puskin Művelő­dési Házban megtartott ta­nácskozásán Gálfi István, a vállalat vezérigazgató-helyette­se szóbeli előterjesztésében el­mondta, hogy a szocialista bri­gádmozgalom a múlt évben jól töltötte be azt a szerepet, amit számára meghatároztak. Ugyanakkor örvendetesnek ne­vezte, hogy különösen a minő­ségi fejlődés üteme volt szem­betűnő a feladatok megoldása során. Leginkább az újítómoz­galom minőségi előrelépését és a vállalás hármas követel­ményéből a termelésre vonat­kozó tevékenység tartalma nőtt. Ezután a tanácskozás a kü­lönböző címek odaítéléséről döntött. Az előterjesztett javas­latok alapján 19 munkaközös­ségnek ítélték oda a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Végeze­tül a résztvevők a szocialista brigádvezetők iparági tanács­kozásának küldötteire tettek javaslatot. Pécsi borok versenye Aranyérmes tramini és rizlingszilváni Először tartott a Pécsi ÁFÉSZ házi borversenyt a Mecsek és a bálicsi szőlő-, gyümölcster­mesztő szakcsoport 37 termelő­jének a részvételével, akik a február 9-i vetélkedőn 52 bor­mintával neveztek be. A zsűri­ben helyet foglaltak a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Inté­zet pécsi kutató állomásának, a Villány—Mecsekaljai Borgaz­dasági Kombinát, a Baranya megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, a megyei és a városi tanács szakembe­rei. Az áfész Nagyárpádi úti komplex felvásárlási telepén megtartott verseny első helye­zettjei aranyérmet nyertek: Fo­dor Imre (Tramini), (Zsebe- domb), Máté László (Tramini), (Patacs), Máté József (Rizling­szilváni), (Patacs), Lipcsik Ist­ván (Tramini), (Zsebedomb), Boár József (vegyesfehér), (Bá- lics), Hegedűs Gyula (vegyes­vörös), (Kozármislény), Lukács József (vegyesvörös), (Bálics), Tóth Béla (vegyesfehér), (Kővá- gószöllős), Tóth József (Rizling­szilváni), (Kővágószöllős). Ezen­kívül tíz résztvevőt ezüstérem­mel jutalmaztak. Elednek at keskertek Értesítés a kisgyermekes szülőknek Nyári szünet előtt a bölcsődékben és az óvodákban Egyezkedik a család, a munkahely, az intézmény ■ Ütemezik a karbantartást, festést, nagytakarítást Nemcsak a táblákra, az üzenő füzetekbe is bekerült az érte­sítés, s a szülők aláírásukkal igazolták vissza, hogy tudomá­sul vették. Néhány esetben le­het, hogy most is csak tudomá­sul veszik, mint ahogy ezt egy­két tavalyi példa bizonyítja: akadt olyan édesapa, aki rek­lamáláskor csak a saját alá­írásának megpillantásakor hit­te el, hogy jóelőre jelezte a zárást az óvoda ... Szerencsére nem ez az álta­lános, s a gyermekintézmé­nyek nyári szünetei a családok döntő többségének nem okoz­nak problémákat. Pont azért, mert az év eleji közlés nyomán a szabadság időzítésével, az együttnyaralás ütemezésével, a naqymama, a gyesen lévő szomszéd megkérésével gon­doskodni tudnak a gyermekek elhelyezéséről. Az intézmények nagy részé­ben két hétig tart a nyári kar­bantartás, festés, nagytakarí­tás. A csoportok létszáma, il­letve a munka nagysága — el­sősorban az óvodásoknál — meghosszabbíthatja ezt az idő­tartamot három, sőt négy hét­re is. Kétségtelen, hogy ilyen hosszú időtartamra már alig­ha futja a szülők szabadságá­ból. Ilyenkor, az a gyakorlat, hogy a kéthetes nyaralás, sza­badság lejárta után ideiglene­sen más óvodában helyezik el a gyermekeket. Bár a gyer­mekintézmények kérik és ajánl­ják: nyaranként legalább két hetet töltsön együtt a csalód, de ha minden kötél szakad, s a gyermeket nem tudják a szü­lők hol elhelyezni, gondoskod­nak arról, hogy a felújítás alatt más óvodába járjon. Ezt az igényt be kell jelenteni a gyer­mekek állandó óvodájában. Bonyolultabb a helyzet, ha az egy családba tqrtozó böl- csődés és óvodás gyermekek napközbeni otthona egyidő- ben, vagy egymást követően csukják be a kapuikat. Bár évek óta az a törekvés, hogy az óvo­dák és bölcsődék egymás közt, illetve egymással is koordinál­ják a karbantartási szünetet, óhatatlanul előfordul, hogy számos családnak egybeesnek ezek az időpontok és gondot okoz számukra a bölcsődés és óvodás gyermekük elhelyezé­se. Ez esetben azt tanácsolják — és kérik — az intézmények, hogy inkább a bölcsődés korú gyermekük intézményének zár­va tartásához igazodjanak a szülők, mivel a pici gyermek ideiglenes áthelyezésére ke­vésbé van mód. Ám nemcsak a szülők idő­ben való tájékoztatása, hanem a patronáló vállalatok szocia­lista brigádjaival való egyezte­tés miatt is szükséges a szünet­ről való év eleji tájékoztató. A pécsi gyermekintézmények többségét általában több vál­lalat, illetve szocialista brigád patronálja. A nyári felújítások­ból — társadalmi munka formá­jában — évről évre jelentős részt vállalnak ezek a brigá­dok. A munkájukhoz szükséges anyagok beszerzéséről - az év eleji egyeztetés alapján — időben gondoskodhatnak az intézmények. A bölcsődei, óvodai több he­tes szüneteket, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, idén is június eleje és augusz­tus vége között tartják. T. É. Bár még csak február elején tartunk, a bölcsődék, óvodák hirdetőtábláira már kiírták a nyári zárvatartás időpontját. Metszik a fákat a cserkúti kiskertekben is Fotó: Erb Tanácsadónap kertbarátoknak tfS 1 immár egy hete tartó kora tavaszban élednek téli álmuk­ból a kiskertek. A Mecsek-oldalban lévő pécsi kertekben füstkigyókat látni: égetik a lehullott ágat, a lemetszett gallyat, az avart. Rügypattanás előtt a fák, főként a mandula, a barack és a korai meggy. A hobby-kertészek azt mondogatják, hogy még két- három ilyen meleg nap és a duzzadt rügyek megpattanhatnak. Pécsett egész éven át a leg­többet az Aranyhegy déli lan­káin süt a Nap. A szőlősgazdák ezért a Traminit, a Rizlingszil­vánit már ősszel megmetszik. Hasonlóan magas a napsüté­ses órák száma a közeli Szent- miklós-hegyen is. Mindkét hegyoldalban, a széltől alig járt kiskertekben mór nedvez- nek a szőlővesszők. Ehelyütt a talaj kegyetlen, vagyis sziklás, köves, agyagos és nem véletlen, hogy az itt szőlővel rendelkező, hatvanéves Horváth József, a HNF Pécs városi Bizottsága által szerve­zett kertbarát- és kistenyésztők klub társadalmi elnöke nagy gondot fordít a talajerő-után­pótlásra. Most fejezte be a barackfák metszését, előkészíti a tőkepót­lást és a konyhakerti aprómag­vak hajtatását. Hozzálátott a kora tavaszi úgynevezett lemo­sópermetezéshez is. Mindemel­lett jut ideje arra is, hogy a pécsi kiskertbarátok hetenkénti klubfoglalkozásait szervezze. Ezzel is rengeteg a munka és a csütörtöki szakmai találko­zóknak óriási a népszerűsége a Pécs környéki falvakban is. Alig kell hírverést csinálni, oly sokan érkeznek a tanácsadó­napra. Nyárra remélhetően új helyiségbe költözhetnek és ak­kor még több érdeklődőt fo­gadhatnak. A 64 éves dr. Berényi István, a HNF komlói bizottságának égisze alatt működő kertbarát­klub titkára. Másfél ezer hob- by-kerttulajdonosnak szinte minden gondjáról tud. Ilyenkor, kora tavasszal épp a problé­mákat veszik számba és nem­csak tanáccsal, de oltványok­kal, csemetékkel és magvakkal is kisegítik egymást. Ö például o ritkaságnak számító tárkony-, rebarbara-, lóbab-, árticsóka- és mángold-magvakat kínálja. — Óvatosan metszek, mert ezen a kemény télen sok sző^ lővessző megfagyott — jegyzi meg. A két említett kiskerttulajdo­noson kívül a hatvanéves Ta^ kács Géza is elnökségi tagja a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya megyei Társadalmi Szövetségének, amely a HNF Baranya megyei Bizottságának a kezdeményezésére alakult meg. Takács Géza a Pécsi Bá­nyász Nyúltenyésztő Szakcso­port egyik olapítója. Harminc anyanyúl gazdája: hajnali fél ötkor, munkába indulás előtt eteti őket és mindegyiknek pontosan porciózza a tápot, a szénát, a vizet. Az etetés idő­rendjét rendkívüli esemény sem boríthatja fel. Egy kisállat- tartónak minden évszak egy­forma és a tavasz csak május­ban kezdődik, amikor mór me­zei zöldet adhat a jószágainak. A Kertbarátok és Kistenyész­tők Baranya megyei Társadal­mi Szövetsége február 9-én tartotta elnökségi ülését: célul tűzték ki, hogy a területi mű­velődési házakkal együttmű­ködve még többvkertbarát- és kistenyésztő-csoportot szervez­nek. Cs. J. II rendőrség megtalálta Csapánszkij Orsolyát A rendőrség, a lakosság segítségével, 1981. február 9-én délután Ákos Sándor- né 22 éves gyáli lakosnál egészséges állapotban megtalálta az 1980. de­cember 15-én, a XVIII. ke­rület, Keszőce utcai bölcső­déből fondorlatos módon, a szülők tudta nélkül el­vitt Csapánszkij Orsolya kétéves kislányt. A rend­őrség a gyermeket a szü­lőknek átadta és a vizsgá­latot folytatja. Analfabetizmus és bűnözés Megmondom őszintén, a Kék fény nem tartozik kedvenc mű­soraim közé, hogy miért nem, arról már régebben írtam eze­ken a hasábokon: s ha most is csak a bűnüldözés egyné­mely — ámbár közhasznú — tud­nivalójáról, extrém esetekről lett volna szó, hallgatnék, amí nyilvánvalóan azt jelentené: tisztes dolog, kell a közönség­nek ez a műsor, de különösebb mondanivalóm nincsen róla. Most azonban két-három olyan arc rajzolódott ki vala­mennyiünk előtt, amelyik tűnő­désre, hogy ne mondjam: ré­mült továbbgondolkodásra késztet. A konkrét személyek „képernyőre kerülésüket" ille­tően továbbra is extrém ese­tek, hiszen az emberölés — sze­rencsére — nem tartozik a meg­szokott jelenségek közé. De az a közeg, ami mögöttük fölsej- lett - az már nem sorolható a különlegesség véletlenekkel megtetézett tartományába. Az sajnos olyan társadalmi gon­dokra utal, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Adva volt ugyanis egy hen­testanuló, aki némi szesz tár­saságában kártyázott a többi fiúval, s mivel az egyik „barát­ja" csalt, olyannyira felmérge­sítette magát, hogy leszúrta a magáról megfeledkezett csalót. Részletkérdés, hogy ő maga is csalt, de — úgymond — nem lehetett észrevenni, és az kü­lönben is „más" ... Adva volt aztán egy már korosabb — ta­lán harminc körüli — fiatalem­ber, aki egy alkalmi kocsmabéli ismerősének, egy öregembernek oly „különös kegyetlenséggel” vágta el a torkát, hogy az a bevetett összes orvosi tudás, az intenzív osztály összes drága gépe és felszerelése mellett is belehalt a történtekbe. Az öreg­ember ugyanis „anyázott", és ezt, mint érzékeny lelkű gyilko­sunk kifejtette, „ő nem szere­ti". Az esetek — most a többit nem is említem — hajmeresztő mivoltuk ellenére jócskán tar­talmaznak hétköznapi tanulsá­gokat. A torokelvágó fiatalem­ber ugyanis teljes analfabéta. Igen, nem tévedés, nem tud ír­ni és olvasni, sőt számolni sem. S vajon ha valaki nem tud nyolcvan forintot megszámolni, az oka lehet-e annak, hogy nyolcvan forintért kioltsa egy másik ember életét? Gondolom, van összefüggés a dolgok kö­zött. Mert ha valaki milliókért öl, legalább van valami határa a társadalmi veszélyességé­nek ... De ha nyolcvanért is—, mivel még azt sem tudja fej­ben tartani, mennyibe kerüT egy üveg sör —, hát az már olyanféle veszélyesség, ami mi­nősíthetetlen. Lehet persze, hogy ez az okoskodás kissé szélsőségesnek tűnik. De annyi biztos, hogy az analfabéta sör­ivóktól sok jót nem remélhe­tünk. Hogyan lehetséges, hogy harmincéves analfabéták jár­kálnak közöttünk? Hogyan le­hetséges, hogy látszatra nor­mális, átlagos fiatalemberek ostoba kártyavita miatt kést forgatnak meg egymás szivé­ben? Miről van itt szó, valóban az emberi indulatról-e, amely kóros mértéket ölthet? Vagy inkább valami olyan szellemi „alultápláltságról”, amely szin­te törvényszerűen szüli a kirívót, a végletest? Hajlanék arra, hogy az utóbbiról; Mert — ezt nem lehet elégszer hangsúlyoz­ni — a megfelelő szellemi szín­vonal nem valami adott lexiká­lis tudást jelent, hanem embe­ri, erkölcsi magatartást és tár­sadalmi beilleszkedési készsé­get is. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom