Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-28 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXVIII. évfolyam, 58. szám 1981. február 28., szombat * Ara: 1,40 Ft 9 Folytatta tanácskozását az SZKP XXVI. kongresszusa Nyikolaj Tyihonovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö. kének az ország gazdasági és szociális fejlődése fő irányait is­mertető beszámolójával folyta­tódott pénteken délelőtt az SZKP XXVI. kongresszusa. Az ülésen Viktor Grisin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Moszkvai városi Pártbizottság első titkára elnökölt. Alkotó légkörBen, a tárqysze- rűség és az összeforrottság je­gyében folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXVI. kongresszusa. A kong­resszus küldöttei, pártunk, az egész szovjet nép történelmi je­lentőségű dokumentumként fo­gadta a Központi Bizottság be­számolóját, amelyet Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő — kezdte előadói beszédét Nyiko­laj Tyihonov. Hangoztatta: A beszámoló­ban megtestesül pártunk böl­csessége, az ország sorsáért ér­zett magas fokú felelőssége, a kommunisták 17 milliós seregé­nek, valamennyi szovjet ember­nek egységes akarata. A kong­resszus által cselekvési vezérfo­nalként egyöntetűen jóváhagyott beszámoló új feladatok megol­dására mozgósítja a pártot és a népet, megnyitja a kommunis­ta építömunka lelkesítő távla­tait. Pártunk belpolitikai és nem. zetközi irányvonala kiállta az idő próbáját, az élet igazolta azt. Teljes joggal mondhatjuk el, elvtórsak: ez az irányvonal az eqyedüli helyes, lenini irány­vonal. Minden ötéves tervidőszakkal nagyobbakká és bonyolultab­bakká válnak feladataink. Erről tanúskodik a párt központi bi­zottsága által a XXVI. kongresz- szus elé terjesztett tervezet a Szovjetunió gazdasági és társa­dalmi fejlődésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kongresszus, valamint az SZKP KB plénumainak határozataiból kiindulva állították össze. A fő irányok értékelik a Szov­jetunióban megvalósuló kommu­nista építés gyakorlatát, figye­lembe veszik más szocialista or­szágok tapasztalatát, összege­zik a X. ötéves tervidőszak ered­ményeit, meghatározzák a gaz­dasági és szociális fejlesztés fel­adatait az új ötéves tervidőszak­ra és az 1990-ig terjedő idő­szakra, intézkedések rendszerét dolgozzák ki ezek megvalósítá­sára. A tervezetet áthatja a gon­doskodás a szovjet ember jólé­téről, szocialista hazánk további ASzovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének iő irányai az 1981-1985. évekre és az 1999-'.’: Ny. A. Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előadói beszéde felvirágoztatásáról és hatalmá­nak szilárdításáról. Az anyagi termelés fejlesztése és hatékony­ságának növelése, a tudomány és a technika előrehaladása, a külgazdasági kapcsolatok elmé. lyítése és a népgazdaság irá­nyításának tökéletesítése egy­aránt erre irányul. A továbbiakban Tyihonov rá­mutatott: A kapitalista társada­lommal, annak éles szociális el­lentéteivel, munkanélküliségével, válságaival és hanyatlásaival, a növekvő fegyverkezési hajszával a szocializmus a társadalom po­litikai és eszmei egységét, a dolgozó emberekről történő gon­doskodást, a szocialista gazdál­kodási rendszer és a tervgazdái, kodás előnyeit, a fegyverkezési hajsza megfékezésének politiká­ját helyezi szembe, A két világnak — a szocialis­tának és a kapitalistának — eb­ben a szembenállásában a szo­cializmus mellett szól a népgaz­daság stabil növekedése, a nép jólétének és kultúrájának töret­len emelkedése, a marxista—le­ninista eszmék igaza, a társa­dalmi igazságosság, a magas fokú humanizmus, a tényleges demokratizmus és szocialista életmódunk, amelynek jelszava: mindent az emberért, az ember javára. A jövő a szocializmusé! növelték a kőolaj-kitermelést (beleértve a gázkondenzátumot is), és 4,3-szeresére a földgáz kitermelését. Ez a haza javára véghez vitt újabb hőstett méltó ajándék a XXVI. kongresszus­nak. A X. ötéves tervidőszakban nagyszabású intézkedéseket va­lósítottunk meg a mezőgazda­ság további fellendítésére. En­nek az .ágazatnak a fejleszté­sére több mint 170 milliárd ru­belt fordítottunk. Iparunk telje­sebb mértékben elégíti ki a fa­lu igényeit mezőgazdasági gé­pekkel és műtrágyával. Tovább fejlődtek az olyan szakosított ágazatok, mint a falusi építés, a talajjavítás és a vízgazdálko­dás, valamint az állattenyész­tésben használatos és a takar­(Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: A dunaszehcsői tsz új iizemágai Az erdősmecskei gránit értékesebb lesz A mohácsi buséjárás programja Új motelt építenek Pécsett Eredményes öt esztendőt zártak Baranya megye ipari szövetkezete Küldöttközgyülés a KISZÖV-ben Tegnap Pécsett, a KISZÖV székházában tartotta a megyei szövetség választási küldöttköz­gyűlését, amelyen elemezték az előző tervidőszak eredményeit illetve az elkövetkezendő évekre megválasztották a Baranya me­gyei Ipari Szövetkezetek Szövet­ségének tisztségviselőit. A kül. döttközgyűlésen többek között megjelent és az elnökségben foglalt helyet Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára valamint Mészáros Vilmos, az OKISZ el­nökhelyettese. A küldötteknek megküldött írásos beszámolóhoz Haász József, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében utalt arra, hogy az V. ötéves terv elvárásai milyen feladatokat róttak az ipa­ri szövetkezetekre, majd áttekin­tést adott az 1976-80. év kö­zötti időszak eredményeiről. Megállapította, a baranyai ipari szövetkezetek az elmúlt tervidőszakra vonatkozó alap­vető gazdasági célkitűzéseket teljesítették, a szövetséghez tartozó tagszövetkezetek ez idő alatt dinamikusan fejlődtek. Az árutermelést végzők az elmúlt öt évben az előirányzott 42 száza­lékkal szemben 47 százalék­kal termeltek többet, mint 1975-ben. Az ipari ágazatot te­kintve a Baranya megyei Nép- művészeti, a Pécsi Vasas Ipari, a Baranya megyei Cipőipari va­lamint a Pécsi Kesztyű és Bőr­díszmű Szövetkezetek termelése emelkedett az átlagosnál na. gyobb mértékben. A termékszer­kezet-korszerűsítésnek köszön, hetően nőtt a bel-, valamint o külpiacokon is egyaránt jól érté­kesíthető termékek köre. Jól iga. zodott ezekhez o követelmények­hez többek között a Sellyéi Ag­rokémia, valamint a Pécsi Fa­ipari Szövetkezet. A külkereske­delmi értékesítés aránya a terv. időszak alatt 83 százalékkal nö­vekedett és ezen belül a nem rubel elszámolású export meg­közelítőleg 124 százalékkal nőtt. A beszámoló részletesen foglal­kozott az építőipari ágazat te­vékenységével, kiemelve, hogy jelentős előrelépés történt o korszerű technológiák alkalma­zásában. Mint arról szó esett, az V. ötéves terv fontos gazda­ságpolitikai célkitűzése volt a javító-szolgáltató tevékenység bővítése: 1976-80. között a la­kosság részére végzett szolgál­tatások értéke több mint ötven százalékkal nőtt. A KISZÖV-höz tartozó tagszövetkezetek az em­lített időszak alatt 360 millió fo­rint értékű beruházást hajtottak végre, több szövetkezet új telep­helyet épített, vagy korszerűsí­tette meglevő csarnokait. Ennek eredményeként — a Baranya megyei Cipőipari és a Mohácsi Ruházati Szövetkezetek kivéte­lével - kialakultak a korszerű kis- és középüzemek. A beszámolót követően a mun­kabizottságok adtak számot te­vékenységükről, majd a vitában számosán kértek szót, köztük lu­kács János, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. Hang­súlyozta, hogy az ágazat fontos szerepet játszik a megye életé­ben, elismeréssel szólt arról, hogy az ipari és szolgáltató szö­vetkezetek az elmúlt öt év alatt alapvetően a kijelölt irányban fejlődtek. Ugyanakkor megje­gyezte, hogy az eddig megtett útra érdemes visszatekinteni, mert az eredmények mérlegelé­se adhat alapot a jelenlegi terv. ciklus indításához. Mint mondot­ta, az átlagos teljesítményhez nem párosulhat plusz elismerés; ahhoz többletmunkára, magas színvonalú termékek előállításá­ra van szükség, ami azt is jelen­ti, hogy a műszaki fejlesztési le­hetőségeket jobban ki kell hasz. nálni. Ehhez nagy segítséget kell hogy nyújtsanak a szövet­kezetekben dolgozó műszaki ér­telmiségiek. A vitát követően a küldött- közgyűlés megválasztotta a tisztségviselőket. A KISZÖV me. gyei elnöke ismét Haász József lett. S. Gy. A gazdaság fejlődése és a népjélét növekedése a X. ötéves tervidőszakban Az előadói beszédnek ezután ,,A gazdaság fejlődése és a népjólét növekedése a X. ötéves tervidőszakban" című része kö­vetkezett. Tyihonov kijelentette: Az or­szág gazdasági és szociális fej­lődésének iránya a X. ötéves tervidőszak éveiben maradékta­lanul megfelelt az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgo­zott irányvonalnak. Gyakorlati megvalósításával dinamikusan fejlődött a szovjet társadalom életének valamennyi szférája és oldala. Az eltelt öt év alatt számot­tevően megnövekedtek gazda­ságunk méretei, s magas ab­szolút termelési növekménye­ket értünk el. A IX. ötéves terv­időszakhoz viszonyítva a nem­zeti jövedelem 400 milliárd ru­bellel, az ipari termelés pedig 717 milliárd rubellel nőtt. A többieknél gyorsabb ütqpnben fejlődött a vegyipar és a pet­rolkémiai ipar, az elektronika, az automatizálási eszközök és vezérlőrendszerek gyártása, a műszer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű beren­dezések előállítása. 588 mil­liárd rubel értékben helyeztek üzembe állóalapokat. Több mint 1200 nagy iparvállalat épült. Tovább fejlődött a fűtőanyag­energetikai komplexum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtokában jelentős lépést tettünk az atomenerge­tika fejlesztésében. Folytató­dott a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének kiépí­tése, amely jelenleg , már 220 millió főt meghaladó lakossá­gú területre terjed ki. Létrejött az ország egységes földgáz- ellátó rendszere — a fő gázve­zetékek hossza a két utóbbi öt­éves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis meg­kétszereződött. Nyugat-Szibéria zord termé­szeti viszonyai között a XXV. és a XXVI. kongresszus közötti idő­ben több mint a kétszeresére Olasz fóliával heti 120 mázsa zsíros sajtot csomagolnak a Tejipari Vállalat Felszabadulás úti üzemében. Az ementáli és a Balaton sajtot Sopronból, Nyíregyházáról, valamint Kaposvárról hozzák Baranyába, Véménden érlelik, és Pécsett vákuumosán csomagolják. Erb Janos felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom