Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-28 / 58. szám

2 Dunántúlt napló 1981. február 28., szombat Folytatta munkáját az SZKP XXVI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) mánytermesztési gépek gyár­tása és a mikrobiológiai ipar. Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedvezőtlenül alakultak az időjárási viszo­nyok, a mezőgazdasági terme­lés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghoza­ma először érte el a 205 mil­lió tonnát és a IX. ötéves terv­időszakhoz viszonyítva több mint 23 millió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egymillió tonnával emelkedett. A párt következetesen való­sította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését célzó irányvonalát. Nőtt az egy főre jutó reáljöve­delem. Az ötéves tervidőszak végére a lakosságnak mintegy fele egy családtagra számítva több mint 100 rubel havi jöve­delem felett rendelkezett, míg 1970-ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jö­vedelme. Tyihonov ezután így folytatta: A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban el­ért eredményeket, látja a ne­hézségeket és a fogyatékossá­gokat is. Elsősorban arról van szó, hogy nem sikerült a meg­szabott mértékben megolda­nunk a munkatermelékenység növelésének, az egyes népgaz­dasági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenühk a be­ruházások szétforgácsoltságát. Nem mindig jó gazda mód­jára használtuk fel az erőfor­rásokat. Erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszá­molójában és a kongresszus delegátusainak felszólalásai­ban. A népgazdaságban előfor­dult nehézségek, fogyatékossá­gok és szűk keresztmetszetek fő oka - ahogyan arra a KB be­számolója rámutatott — az, hogy még nem küzdöttük le tel­jesen a tehetetlenségi erőt, a megszokásnak, az olyan hagyo­mányoknak a visszahúzó ere­jét, amelyek abban az időszak­ban alakultak ki, amikor nem annyira a munka minőségi, mint mennyiségi oldala állt elő­térben. A párt által támasztott köve­telmények lényege most az, hogy maximálisan kihasználva A továbbiakban áttért a rész­letes tervfeladatokra. Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyen­letes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a nem­zeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18-20 százalékkal növekedjék, vagyis 79—88 milliárd rubellel növekedjék a X. ötéves tervben elért 75 milliárd rubellel szem­ben. A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irá­nyoz elő a népjólét következe­tes emelésére, az egyén min­denoldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjet emberek egészségvédel­méhez és üdültetésének javítá­sához, a közoktatás, a tudo­mány és a kultúra fejlesztésé­hez szükséges kedvezőbb felté­telek megteremtésére, mindar­ra, ami szocialista életmódun­kat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. A dolgo­zók életszínvonalának emelésé­re irányuló intézkedések közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielé­gíteni a lakosság különféle áru­cikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét. Az álla­mi és szövetkezeti kereskede­lem áruforgalma 22-25 száza­lékkal nő. Kidolgozás alatt áll és meg­valósításra kerül az élelmiszer- program, valamint a közszük­ségleti cikkek gyártása fejlesz­tésének programja. Ez lehető­A munkások és alkalmazot­tak átlagbére csaknem 16 szá­zalékkal, a kolhoztagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a dolgozók egyes kategóriáinak munkabérét az olyan fontos ágazatokban, mint a vas- és a színesfém­kohászat, a szén- és a textil­ipar, az építőipar, a mezőgaz- dcság és a vasúti közlekedés. Befejeztük a fizetések és a munkabérek emelését a nép­gazdaság nem termelési ága­zataiban dolgozók számára. Nagyarányú lakásépítés folyt. Több mint 50 millió szovjet em­bernek javultak meg a lakás- körülményei a X. ötéves terv­időszakban. A társadalmi fogyasztási alapokból nagyobb összegeket fordítottunk a közoktatásra, a közegészségügyre, a munka veteránjainak anyagi ellátásá­ra és más szociális intézkedé­sekre. a szocialista gazdasági rend­szer előnyeit, az óriási gazda­sági lehetőségeket és tarta­lékokat, áttérjünk az in­tenzív termelésnek, a ha­tékonyság növelésének és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági építésben elért sikerekre támaszkodva biztosít­suk a népgazdaság további fejlődését a XI. ötéves terv idő­szakában és az azt követő években, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus jelöl meg. Az előadó ezután áttért be­szédének „Az ország gazdasá­gi és társadalmi fejlesztésének fő feladatai a XI. ötéves terv­időszakban” című részére. Bevezetőben hangoztatta: A párt a XI. ötéves tervidőszak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növe­lésének biztosítását, a népgaz­daság stabil, dinamikus fej­lesztésének, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsításá­nak, a gazdaság intenzív fej­lődési útra történő átállításá­nak, az ország termelési poten­ciálja ésszerűbb felhasználásá­nak, az összes erőforrásokkal való messzemenő takarékosság­nak és a munka minősége ja­vításának alapján. vé teszi, hogy javítsuk az ellá­tást húsból, tejből, gyümölcs­ből és más élelmiszerekből. Bő­vítjük, illetve felújítjuk a köz­szükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsátunk a fogyasztók rendel­kezésére az új, divatos, vala­mint az olcsó és jó minőségű árucikkekből. Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlag­bére 13—16 százalékkal növek­szik. A kolhoztagok munkájá­nak díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdasá­gokból származó jövedelmek figyelembevételével a kolhozta­gok keresete szorosan megkö­zelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét. Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a szé­les körű intézkedéseknek, ame­lyeket államunk, mint ismere­tes, a társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósít meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú csalódra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki. Új, széles körű intézkedés- rendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása ér­dekében. Az 1981-1983-as években részlegesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák szá­mára a gyermek egyéves korá­nak eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbít­juk meg. Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 mil­liárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások tanú­sága szerint a gyermekes csa­ládoknak nyújtott állami segély növelése és a nyugdíjak eme­lése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jö­vedelme fog növekedni. A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző évek­ben, nagy arányokban folytat­juk a lakásépítést, öt év alatt Amint az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolója ki­emelte, az előttünk álló idő­szakban különösen fontos je­lentőségre tesz szert gazdasági építőmunkánkban a termékek anyagigényességének csökken­tése, a nyersanyag, a fűtő­anyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyagok takarékos felhasználá­sa. Feltétlenül számolni kell az­zal, hogy a nyersanyag-, a fű­tőanyag- és az energiahordozó­kitermelés volumenének a je­lenlegi szinten tartása, s még inkább növelése egyre költsé­gesebbé válik. Ez irányú szük­ségleteink biztosításának céljá­ból kénytelenek vagyunk az északi és keleti körzetek gyé­ren lakott, nehezen megköze­líthető területeire menni. Min­den egyes tonna kőolaj, szén és fém megtakarításából egy­re nagyobb haszon származik, az ésszerűtlen felhasználásuk­ból keletkező kár pedig mind érezhetőbbé válik. Ám, egyelő­re még nem mindig tudunk jó gazda módjára bánni az anya­530-540 millió négyzetméter la­kóterületet akarunk építeni. El­sősorban a gazdaságilag újon­nan hasznosított körzetekben és a falvakban kell sok új lakó­házat építeni. A népjólét emelésének nagy és sokoldalú programját csak­is az anyagi termelés fejleszté­se, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelen­legi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelen­tőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba az olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyö­keresen megváltoztató szocia­lista iparosítás. A nyolcvanas években be kell fejeznünk a gazdálkodás inten­zív útjára történő áttérést, meg kell valósítanunk a szocialista termelés hatékonyságának to­vábbi növelését célzó intézke­déseket. A tizenegyedik öt­éves terv új, nagy lépést je­lenthet és kell is hogy jelent­sen ebben a folyamatban. A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelé­kenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosíta­ni kell a társadalmi munka ter­melékenységének 17—20 száza­lékos növekedését. Ebből kell hoqy származzon a nemzeti jö­vedelem gyarapodásának leg­alább 85—90 százaléka. Előirá­nyozzuk a termelékenyséq nö­vekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozá­sát az iparban, az éoítőipar- ban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban. gi értékekkel, még nagyok a veszteségeink. Az új ötéves tervidőszakban itt gyökeres javulást kell elérni. Bevezetjük az összes erőforrá­sok felhasználásának szigorú korlátozását. A tizenegyedik ötéves terv egyik kulcsfeladata a termelési állóalapok teljesebb és hatéko­nyabb kihasználása. Erélyesen harcolnunk kell a beruházások szétforgácsolódá- sa ellen, hogy a beruházásokat az ipari és mezőgazdasági ter­melés legfontosabb területeire, az üzembe helyezés előtt álló építkezésekre összpontosítsuk, s lerövidítsük az új objektumok építésének időtartamát. A működő vállalatok re­konstrukciójára fordított össze­gek átlagosan háromszor olyan gyorsan megtérülnek, mint az új építkezésekkel létesített ha­sonló termelési kapacitások. A feladat az, hogy több eszközt fordítsunk a rekonstrukciókra, s növeljük részarányukat a beru­házások volumenében. Angorszkban, Szibéria középpontjóban modem kőolajfeldolgozó üzem épült Gazdasági és társadalmi fejlesztés a XI. fiiéves tervidőszakban Széles körű intézkedések a népjélét emelésére Szigorú takarékosságot az anyagok felhasználásában A hatékony gazdaság - a termékek kiváló minőségét, va­lamint fogyasztási és műszaki­gazdasági karakterisztikáinak javítását is jelenti. Az utóbbi évek során ebben a vonatko­zásban némi haladás mutatko­zott, ez azonban nem elégíthet ki bennünket. Javítani kell az összes ipari és mezőgazdasági termékek minőségét, szüntele­nül fel kell újítani és bővíteni választékukat a műszaki-tudo­mányos haladás mai szükség­leteinek és a lakosság növekvő igényeinek megfelelően. A modern termelés fejlesz­tésében még inkább megnö­vekszik a tudomány szerepe. A fő irányok tervezete feladatul tűzi ki a tudományos kutatások- hatékonyságának fokozását, a tudomány és a technika vívmá­nyai bevezetési idejének jelen­tős lerövidítését, az alap- és alkalmazott kutatások, vala­mint a termelés közötti kap­csolat elmélyítését. Ki kell szé­lesíteni a komplex célprogra­mok kimunkálását és realizálá­sát. Az anyagi termelés ágazatai fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyihonov kifejtette: A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar ,,B”-csoportjához tartozó ága­zatok termelése gyorsabb ütem­ben fejlődik, mint az ,^"-cso­porthoz tartozó ágazatoké. Az ipar báziságazatai leg­fontosabb termékfajtáinak a ti­zenegyedik ötéves tervidőszak­ra előirányzott termelésnövelé­sét az alábbi adatok jellemzik: Mérték­egység 1980 1985 Növekedés 1981—1985- ben (száza­lékban) Villamosenergia 1295 1550—1600 20—24 milliárd kwó Kőolaj (beleértve a föld­603 620—645 3—7 gázkondenzátot) millió tonna Földgáz milliárd köbméter 435 600—640 38—47 Szén millió tonna 716,4 770—800 7—12 Hengerelt vasáru (kész) millió tonna 103 117—120 14—17 Gépgyártási termékek milliárd rubel 179 250 legalább Műtrágyafélék: feltételes egységben millió tonna 104 150—155 1,4-szeres növekedés 44—49 100 százalékos tápanya­gokra átszámítva millió tonna 24,8 36—37 45—49 Szintetikus gyanták és műanyagok millió tonna 3,64 6—6,25 65—72 Műrostok és műszálak ezer tonna 1176 1600 36 Cement (a gazdaságközi szervezetek termelése nél­kül) millió tonna 124 140—142 13—15 A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szovjet­unió energetikai programjának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid II- jics Brezsnyev kezdeményezésé­re. Ebben elsődleges fontosság­ra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztése, mindenekelőtt Nyu- gat-Szibériában, ahol biztos nyersanyagbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyugat- Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész nö­vekedésének elérését. A villamosenergia-termelés főképpen a nukleáris üzem­anyag, a vízenergia és az or­szág keleti szénkészletei révén fog növekedni. 1981—1985 fo­lyamán az atom. és vízerőmű­vek biztosítják majd a villa­mosenergia-termelés növeke­désének több mint 70 százalé­kát, oz európai országrészben pedig csaknem 100 százalékát. Nagy hőerőművek építését ter­vezzük annak az olcsó szénnek a bázisán, amelyet a kanszki- acsinszki és az ekibasztuzi me­dencében külszíni fejtéssel bá. nyásznak ki. A népgazdaság műszaki kor­szerűsítése és intenzív vágá­nyokra való átállítása rendkívül komoly feladatok elé állítja a gépipart. A fő irányok terveze­te minimum 1,4-szeres termék- növekedést irányoz elő a gép­iparban a tizenegyedik ötéves tervidőszakra. Jelentősen növekszik a minia­tűr elektronikus vezérlőgépek­nek mint a fő technológiai be­rendezések alkotó részének a gyártása, továbbá a műszerek­nek és a különböző ellenőrzési rendszereknek és eszközöknek az előállítása. Növekszik a gépegy. ségek és berendezések fajlagos kapacitása, élettartama, üzem- biztossága és hatékonysága. Több automata manipulátort (ipari robotot) fogunk gyártani. Tervbe vettük olyan nagyobb teljesítőképességű gépek kifej­lesztését és gyártását, amelyek lehetővé teszik a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energetikai erőforrások maximális megtaka­rítását. Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agrár­ipari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és töké­letesítésére a népgazdasági be­ruházások csaknem egyharma. dát irányozzuk elő, s ennek na­gyobb részét közvetlenül a me­zőgazdasági termelés fellendí­tésére fordítjuk. Ezt a mezőgaz­daságnak az élelmezési problé­ma megoldásában betöltött sze­repe teszi szükségessé. A tizenegyedik ötéves tervidő­szakban az alábbi mértékben irányozzuk elő a mezőgazdasági termelés növekedését: Mérték­egység 1976—1980 évi átlag­termelése 1981—1985. évi átlag­termelése Az évi átlag­termelés nö­vekménye 1981—1985- ben (száza­lék) Gabona millió tonna 205,0 Cukorrépa millió tonna 88,4 Napraforgó millió tonna 5,32 Nyersqyapot millió tonna 8,9 Hús (vágósúlyban) millió t. 14,8 Tej Tojás millió tonna 92,6 milliárd db 63,1 Zöldség millió tonna 26,0 Gyümölcs- és bogyósfélék millió tonna 9,4 Gyapjú ezer tonna 460 A legfontosabb feladatok kö­zé tartozik a gabonatermesztés növelése, a takarmánytermelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fej­lesztése, úgyszintén intézkedé­238—243 16—19 100—103 • 13—16 6,8 • 33 9,2—9,3 3—4 17—17,5 15—18 97—99 5—7 72 14 29,4 13 11,5 22 470—480 2—4 sek megvalósítása a mezőgaz­dasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom