Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-22 / 52. szám

1981. február 22., vasárnap Dunántúlt napló 11 HDN-elözetes HDN-est Komlón A komlói városi pártbizottság tanácstermében találkozunk ol­vasóinkkal hétfőn 17 órakor. A HDN-est célja megismerni komlói olvasóink véleményét a lapról. Minden érdeklődőt sze­retettel várunk! A tartalomból: Felkészülés a balatoni szezonra Újabb szállodák, szálláshelyek, s az ígéretek szerint nem emelkednek az ételárak ♦ Indul az NB II. tavaszi fordulója Részletes tudósítások a megyei csapatok mérkőzéseiről, eredménytáblázatok ♦ Hatott-e a Bánfi-hajszesz? A forgalmazó pályázatának eredményéről ♦ A hét kérdése: Megvágták-e A nyolcadik utas: a Halál-t? ♦ Szőcs János tavaszi tervei ♦ Ripacsok: Sándor Pál elégedetlen a filmszemlével ♦ Önfenntartó tanbánya Komlón ♦ Hűtlen asszony a mocsárban ♦ Vallott az aszódi tanárgyilkos Befejeződtek a tsz-zárszámadások Megduplázódott a nyereség A z elmúlt héten a diósviszlói, az egyházasharaszti, a . komlói, a vejti, a mozsgói és a kishajmási termelőszö­vetkezetben tartották meg a zárszámadási közgyűlést. Ezzel gyakorlatilag befejeződtek Baranyában a zárszámadá­sok. Jövő hétre egyetlen zárszámadás marad, a geresdlaki Dózsa Tsz-é. Itt február 28-án tartják meg a közgyűlést, ame­lyen a hatodik ötéves tervüket is elfogadják. ** Szombat délelőtt4 Elő adásban.. Ez azonban már nem befo­lyásolja a végső eredményt, hisz az 1980. évi mérleg Ge- resdlakon is elkészült, s ez a mérleg 11,7 millió forintos nye­reséget mutat. A szövetkezet fennállása óta nem zártak ilyen jó évet. Növénytermelésük színvonala magasabb a megyei átlagnál, a 4565 literes tejter­melési átlaggal a megye leg­jobb tejtermelő szövetkezete lettek. Tavaly 7 millió forint sa­ját eiős beruházással építették fel a szövetkezet 300 adagos konyháját és éttermét, ahová 500 tsz-lag fér be, s itt tartják meg most első ízben a zár- számadási közgyűlésüket. Az üzemi étkeztetést március else­jétől vehetik igénybe a tsz-ta- gok. Geresdlaktól eltekintve gya­korlatilag lezajlottak az idei zárszámadások. Az e heti utol­sót szombaton délelőtt tartot­ták Kishajmáson. A népi-kerá­mia üzeméről ismert Hegyalja Termelőszövetkezet köztudottan mostoha termőhelyi adottságú. Épp ezért kerámióznak, mivel szántóföldjeik minősége nem éri el a hektáronkénti öt arany­koronát. Az is köztudott, hogy a gyenge adottságú tsz-ek ár­támogatást, esetenként fejlesz­tési támogatást kapnak — te­kintve, hogy művelési költsé­geik nem térülnek meg a je­lenlegi felvásárlási árakban. De ezt a támogatást nem mindenütt használják fel olyan eredményesen, mint Kishajmá­son. Takács Jenő tsz-elnök teg­nap arról számolhatott be, hogy tavaly 4,5 millió forint nyereséget gazdálkodott ki a kis szövetkezet Többet mint eddig bármikor. Ebből 1,5 mil­liót az alaptevékenység; a nö­vénytermelés és a juhászat ak­kumulálta, a többit a kerá­miaüzem, amelynek bővítését tavaly megkezdték. A 20 mil­liós rekonstrukciót részben sa­ját erőből, részben fejlesztési hitelből végzik. Hétmillió forin­tot vettek fel, amit 10 éven be­lül kell visszafizetniök. A re­konstrukció két évek vesz igény­be, s 1982-től már nemcsak népművészeti, de ipari kerá­miát — falburkoló lapokat — is-gyártanak Kishajmáson. A zárszámadási eredmények értékelése még hátra van. A gyorsmérleg — ennek számai csak egészen durvák és hozzá­vetőleges — azonban kedvező összképet mutat. Az 1980-as évről Baranya megyében 63 termelőszövetkezet készített mérlegbeszámolót, s 62-ben megtartották a zárszámadási közgyűlést. A 63 tsz-ből négy tsz — Komló, Egyházasharaszti, Diós- viszló és Magyarszék — zárta veszteséggel az 1980-as évet. Komlón rendkívüli szanálást rendeltek el, amely előrelátha- 'tólag a nagyon gyenge adott­ságú, évek óta deficittel mű­ködő szövetkezet felszámolásá­hoz vezet. A másik három tsz- ben a veszteség összesen mint­egy 12 millió forint. Ezzel szem­ben áll az a 700 millió forintot meghaladó nyereség, amit a többi termelőszövetkezetben el­értek. Tavaly ilyenkor megyei szinten 380 millió forint nyere­ségről adtunk hírt. Ehhez ké­pest a fejlődés dinamikus, hisz a nyereség összege csaknem megduplázódott. Ez a hozzávetőleg pontos eredmény tiszteletet paran­csoló. A megyén belüli diffe­renciák azonban túl nagyok. Somberekén 70 millió tiszta nyereség, Komlón majd 20 mil­lió veszteség. — Rné — Egyéues a M egtudtam, milyen, mikor „a hóhért akasztják". Rég éreztem magam ilyen rosszul a saját bőrömben, mint tegnap délelőtt a rádió pécsi stúdiójában, riportalanyként. Ilyenkor izzad a halandó te­nyere, a térde remegése sehogy sem akar elállni, és holtbiztos, hogy pont akkor kell köhögni (krákogni, tüsszenteni stb.), mikor int a szerkesztő riporter - ez esetben Görgényi Zoltán —, „él" a mikrofon, mehet a hangom egyenes adásban, szer te az éterbe. Esküszöm, erre az időre ki­szivattyúzták a levegőt a stú­dióból, nekem már alig jutott belőle valami. De a többiek . .. Persze, már profik, rutinos nyi­latkozók. Kollégám, Erdős Ákos elfogulatlanul cseveg az anyó­sokról (teheti neki még nincs), Eszterhai Katalin bájos, köny- nyed háziasszony, két vendége, Vetélkedtek az úttörők Arany oklevél a legjobbaknak A megyei döntőt március 2l-én rendezik — A korábbi tanulmányi versenyek szerepét vette át az úttörők tudományos-technikai szemléje. Előnye a hagyomá­nyos vetélkedőkkel szemben, hogy jóval nagyobb tömegeket mozgat meg: a legfontosabbak a csapatszinten folytatott „csa­tározások", amikor kialakul az a háromfős csapat, amelyik az iskolát képviseli a városi, já­rási döntőn. Ha rajtam múlna, a megyénél magasabb szintű versenyt ezen a szemlén belül nem is rendeznék — mondta Spolár János, a pécsi Jókai ut­cai iskola igazgatója, a városi úttörőelnökség mellett műkö­dő szakági szakbizottság veze­tője, úgyis, mint a hét utolsó két napján Pécsett megrende­zett úttörő tudományos-techni­kai szemle főszervezője. Pénteken a Felsővámház ut­cai, valamint a Jókai utcai is­kolában bonyolították le a technikai versenyeket. A két házigazda intézmény csapata és a II. sz. Gyakorló Iskola há­rom úttörője kapott arany ok­levelet, s ezzel együtt részvételi jogot a március 21-én megren­dezendő megyei döntőben. Tegnap a József Attila Mű­velődési Ház, a Meszesi és a Fehérhegyi Általános Iskola volt a három helyszín: úgyne­vezett természetkutató, társa­dalomkutató tárgyakból, vala­mint orosz nyelvből vetélkedtek a diákok. Az orosz kivételével Balázs János, a MÉSZÖV, Koro- nics Károly, a Zöldért osztály­vezetője is oldott, mintha csak próbafelvétel lenne, jóízűen vi­tatkoznak a kiskertek termékei­nek felvásárlása körüli problé­mákról. Kovács Péter vendége Wilhelm Ferenc, a Megyei Ta­nács építési osztályvezetője a 168 óra adásain edződött ri­portalany. Magabiztosan küld néhány torpedót bizonyos zárt­kertekkel kapcsolatos építési szabályok irányába. Pereg a műsor, egyenesben, a Petőfi adón, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának egyik legnépszerűbb adása, a Szom­bat délelőtt. (Érdekes, milyen könnyed, fesztelen egy ilyen éle valamennyi összetett feladato­kat tartalmazott, amelyek pró­bára tették a csapatok mate­matikai, fizikai, földrajzi, illet­ve irodalmi, képző- és zene- művészeti felkészültségét is. A város 33 iskolájából 11 mind a négy tárgyban elküldte csapatát, de sajnos akadt 3 olyan iskola is, amelyik teljesen „bojkottálta" a vetélkedőt. Vé­gül tegnap összesen 67 csapat vetélkedett. Az eredményt — más pályázatok nyerteseinek felsorolásával együtt — szom­baton, kora délután hirdették ki Arany oklevelet szerzett a természetkutató tárgyakból a Jókai úti, a 39-es dandár úti és a dr. Hall József úti Általános Iskola csapata; a társadalom- kutató úttörők közül a meszesi, a Jókai úti és a dr. Hall Jó­zsef úti iskola csapata. Az orosz tagozatosok nyelvi vetél­kedőjén az Egyetem utcai Álta­lános Iskola, a nem tagozato­sokén az I. számú Gyakorló Általános és a dr. Hall József úti iskola, s végül az úttörő technikusok vetélkedőjén az arany oklevelet a Felsővámház utcai, a Jókai úti és a II. szá­mú Gyakorló Iskola csapata nyerte el. adás, különösen, ha mór ne­kem nem kell beszélnem.) Közben Nógrádi Erzsébet megállás nélkül szorongatja a telefonkagylót. Több mint het­venen tárcsázták fel az adás alatt a 10-424-es számot, a stú­dió telefonszolgálatát. Renge­tegen érdeklődtek az építési engedélyek, zártkertek felől, hiánycikkek után, vagy a ze- neszómok összeállítását kifogá­solva. Pécs és Dél-Dunántúl szom­batonként bemutatkozik az or­szág nyilvánossága előtt. Min­dent összevetve az eltelt egy év tapasztalatait is figyelembe vé­ve, nem kis sikerrel. Bemutatkozott az új szegedi balett Szombaton este a Szegedi Zenés Színházban önálló, egész estét betöltő műsorral mutatkozott be a Szegedi Nem­zeti Színház újjászervezett ba­lettkara. Korábban jó néhány évig • nem működött Szegeden baleltegyüttes; az újjáalakulást jórészt az tette lehetővé, hogy a szegedi Tömörkény István' Művészeti Szakközépiskolában balett tagozatot szerveztek és ennek legkiválóbb végzett nö­vendékeit a színház szerződ­tette. Muzsikusok fesztiválja Szombaton megkezdődött Győrött az ifjú muzsikusok fesz­tiválja. Az eseménysorozatot ti- zenharmadszor rendezik meg a Rába-parti városban. A feszti­vál a Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém megyék alsó­tagozatos zeneiskolákban tanu­ló tehetségeknek biztosít sze­replési és versenyzési lehetősé­get. Könyu Demokrácia és kultúra N em új keletű felfedezés az, hogy a termelés fej­lődése hogyan biztosí­tott az ember számára mind több kulturális lehetőséget. Pozsgay Imre könyvét olvasva, a példásan szerkesztett-váloga- tott anyag 1968—1980 közötti tanulmányai, cikkei, beszédei és interjúi egy nagy politikai érzékenységgel és szakszerű­séggel feldolgozott összefüg­gésrendszert tárnak elénk. Eb­ben az ember, az állam és ál­lampolgár éppúgy szerepelnek, amint az egység és haladás kérdései vagy a kultúratervezés, közművelődés és szociológia kérdései. Pozsgay Imre a Demokrácia és kultúra köteteim alatt té­májában, lehetőségeiben egy­aránt messzemenően nyi­tott, sokrétű feldolgozását, il­letve megközelítését adja azon elvi kérdéseknek, ame­lyeknek gyakorlati megvalósítá­sán mindannyian dolgozunk. Bevezetőjében utal is erre. ami­kor arról szól, hogy a kötetben „Tükröződik ... a politika és a tudomány örök dilemmája. A politika, jobban mondva a po­litikus szólni, dönteni kénysze­rül akkor is, ha a tudomány a szóhoz (amely a politikában szintén tett) és a cselekvéshez nem adott még optimális meny- nyiségű információt. Természete­sen ilyenkor is léteznek elméle­ti, tudományos előfeltételek, amelyeket a politikus köteles kockázatot is tartalmazó dönté­seibe belekalkulálni”. Fentieket azért idéztük, mert a szerző írásaiban a sokrétű­ség mellett a feldolgozás szín­vonalában lényegileg egysége­sen magas. Nem kívánja a tár­gyalt bonyolult kérdéseket (mint a pártszervek döntési módsze­reiről, a párt- és az össztársadal­mi érdek, az érdekkonfliktus és érdekegyeztetés — hogy csak eze­ket említsük) amelyek megoldá­sa is összetett megoldásokat igényel, egyetlen közérthető „formulával” megoldani, meg­válaszolni. Helyette olyan mar­xista szemléletet közvetít, ame­lyet a jelenségek filozófiai imp­likációira való alapozás, a mar­xista, de realista álláspont szi­lárd képviselete jellemez. Sa­játja a szerzőnek az, hogy a gazdasági meghatározottság, ennek következményei ismereté­ben a kultúrát és művelődést nemcsak lehetőségként tartja számon, hanem mint igényt a legsajátosabb egyéni és társa­dalmi érdekként képviseli és kívánja tudatosítani mindenki­ben (Mit akar ez a miniszté­rium? Az 1977-ben készült inter­júnak mára szóló gondolatai is vannak.) A meggondoltatóan időt­álló megállapítások, a következetes és határo­zott álláspont „társadalmi önis­meretünk szakadatlan gyarapí­tása" érdekében, a tudományok fejlesztése a társadalomban és a társadalomért igény az egész társadalom együttműködésének új, hatékony tartalmi és formai távlatait vetíti elénk. Ily módon a könyv nem bizonyos csoportok vagy rétegek olvasmánya, ha­nem mindenki számára össze­foglalóan újat nyújtó dokumen­tum, ami segíti a „társadalmi­politikai egységet- és a hala­dásra orientált közgondolko­dást”, A Kossuth Kiadó időszerűsé­gén túl témájában különböző, de szerkezetében egységes, szakszerű és olvasmányos, szem­léletet formáló művet adott olvasói kezébe. K. Gy. Tudományos-technikai szemle Folyik a vetélkedő a József Attila Művelődési Házban H. J. „Főzőcske... de okosan” Pécsett a restiben Mindnyájan ismerjük a Ma­gyar Televízió szombatonként délután sugárzott „Főzőcs­ke.. ., de okosan" gasztro­nómiai műsorát, melynek népszerűségét nehéz vitatni. Különösen akkor, ha igazi csemegét kinál, s a kínálók között általunk szeretett és tisztelt népszerű művészek, közéleti tevékenységet folyta­tók vannak. A műsor ejtette gondolkoz- tatóba a MÁV Utasellátó pé­csi vezetőit, vagy ahogyan azt jobban ismerjük, a pécsi nagyállomás restijének dol­gozóit. Tervük, hogy minden vasárnap az étterem asztalai­ra tegyék a tv-műsor recept­jei nyomán készült ételeket, s elfogadható — olcsó — áron főzzenek nekünk vasárnapi ebédet A következő héten konzultálnak a televízió mű- sorszerkesztőjével, s ha igaz, az elmúlt másfél-évnyi adás receptgyűjteményével érkez­nek haza. Messzemenően üdvözölhet­jük a kezdeményezést, amely lényege: minden vasárnap 5—6-féle ,,főzőcske"-étel ke­rül a külön étlapra. E külön étlapon feltüntetik természe­tesen az ételt kreálok neveit — emlékezzünk csak leg­utóbb a Vámosi házaspárra, vagy Pécsi Ildikóra —, s a vendég kérésére az étel mel­lé kihozzák a részletes re­ceptet is. A tervek szerint március 1- én — tehát a következő va­sárnapon — indítják az ak­ciót, egyelőre az étterem kü­löntermében, melyet az alka­lomnak megfelelően öltöztet­nek föl. A terítés módja is el­üt majd a régitől: ez első al­kalommal kishajmási kerámia étkészlet kerül az asztalokra. S hogy mi lesz a startétla­pon? Ki-ki megtudhatja, ha megnézi a legközelebbi „Fő­zőcske .... de okosan" adá­sát. K. F. Krisztián Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom