Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-22 / 52. szám
I A huszonhatodik M inden kommunista és munkáspárt életében a legnagyobb jelentőségű esemény a párt kongresszusa. A marxista— leninista pártok ezen elemzik eredményeiket, a két kongresszus közötti periódus fejleményeit, s határozzák meg a következő esztendők fő feladatait. A nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak az SZKP kongresszusai. Ez a Szovjetuniónak és kommunista pártjának úttörő szerepével, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Lenin pártja vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és immár több mint hat évtizede vezeti — a szovjet munkásosztály, a szovjet népek élén - az új társadalom felépítését. A szovjet kommunisták harcokban edzett pártja ha- sonlithatatlan tekintélyű és befolyású szervezet, amelynek növekvő része volt és van a történelem formálásában. Az SZKP Központi Bizottsága olyan időszakban határozott a XXVI. kongresszus összehívásáról, amikor már nagy erőfeszítést követelt a nemzetközi helyzet megjavítását, sőt a stabilizálást célzó minden lépést. Ez ma is igy van: a szélsőséges imperialista körök igyekeznek nyomást gyakorolni a Szovjetunióra és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Próbára akarják tenni a Szovjetuniót, hogy miképp reagál béke- és szocializmusellenes lépéseikre, az újabb hidegháborús tervekre. Washingtonban mind több jel mutat arra, hogy a januárban hatalomra került új kormányzat SALT nélküli atomstratégiára törekszik, az Egyesült Államok elvesztett katonai fölényét szeretné visszaszerezni. Az új szovjetellenes kampány — amelyet a terrorizmus cimén és ürügyén indítottak, szándékosan összemosva a terrort s a felszabadító harcot — nemcsak rágalomhadjárat, hanem a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása ellert irányuló próbálkozás is. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió nem hagyja magát eltántorítani a XXIV. és XXV. kongresszuson meghatározott irányvonaltól. Egyrészt továbbra is aktívan harcol a béke és a biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, másrészt határozottan szembeszáll a szélsőséges imperialista körök próbálkozásaival, amelyek a szocializmus, a haladás pozícióinak visszavetésére, a béke és a biztonság aláásására irányulnak. Tükrözik ezt a Szovjetunió vezetőinek külpolitikai jellegű megnyilatkozásai és vezető testületéinek állásfoglalásai. „A jövőben sem kíméljük erőnket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság 1980 júniusi plénumán —, hogy megvédjük az enyhülést, mindazt a jót, amit a hetvenes évek hoztak, azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk el, támogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéshez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét.” Ez előrevetíti az SZKP konstruktív, megfontolt, következetes elvi alapon álló politikájának folytatását, amely a nukleáris világégés megakadályozását, minden nép, s minden ember alapvető joga: az élethez való jog megvédését célozza. A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizenegyedik ötéves terv, az SZKP „második programja”, amely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági feladataira összpontosítja a figyelmet. E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat, s jobb feltételeket teremtsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. E célok megvalósitásának alapja: a termelés hatékonyságának további növelése, a munka termelékenységének emelése, a szovjet emberek társadalmi tevékenységének, a munkában tanúsított aktivitásának növekedése. És ez annál jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, 'gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egész szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esélyei szerte a világon. Ez a rendkívül átgondolt és megalapozott munkaprogram ezért nemcsak a szovjet kommunistákat, a szovjet népet lelkesíti és mozgósítja, hanem örömmel és bizakodással tölti el a Szovjetunió minden barátját, a szocializmus minden hívét, köztük a magyar kommunistákat, a magyar népet. Hazánkat, népünket az eszmék és a célok közösségén alapuló mély barátság, testvéri együttműködés, megbonthatatlan szövetségi viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei pártunk legjobb kívánságait tolmácsolják az SZKP XXVI. kongresszusának, akkor nemcsak a párt Központi Bizottsága, hanem valamennyi magyar kommunista, az egész magyar nép érzéseit fejezik ki. Az egész szocializmust épitő magyar társadalom nevében kívánnak új, nagy sikereket a szovjet népnek a kommunizmus építésében, eredményes tanácskozást a XXVI. kongresszusnak. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló ^ K XXXVIII. évfolyam, 52. szám 1981. február 22., vasárnap Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Központi Statisztikai Hivatal jelentése U népgazdaság fejlődése az V. ötéves tervidőszakban A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyors ütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején kialakult és tartósnak bizonyuló árorányváltozások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználós viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977-1978-ban a felhalmozás, amely 1978-ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az évékben hem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi felhasználás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásával járt, ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi térvek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a normativitást. A bevezetett új termelői ármechanizmus célja, hogy jobban tájékoztassa a gazdálkodó szervezeteket a nemzetközi versenyképesség feltételeiről, az export és import gazdaságosságáról. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának jelentős növekedése mellett több kedvezőtlen jövedelmezőségű termék kivitele csökkent, vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére a cserearányok dollár elszámolásokban nem romlottak. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, nagyrészt a belföldi felhasználás csökkenése következtében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el, és az eszközöket a folyamatban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerő-gazdálko- dásbcn, a munkaerő hatékonyabb kihasználásában. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő létszáma között. Egyes esetekben sor került a korszerű munkaszervezés folytán felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. A lakosság fo- . gyasztása 1979-1980-ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket jcvította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarékbetét-állomány 1980. év végén 145 milliárd forint volt, 64 milliárd forinttal több mint 1975 végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. A gazdaság főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban Négyszáz tanuló ismerkedik a szakma alapjaival a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában magas- és mélyépítő tagozaton. Az elméleti órák anyagát a gyakorlati foglalkozások egészítik ki. Képünkön: szintezési, terepmérési gyakorlaton a mélyépítő tagozat harmadikos tanulók egyik csoportja. Szokolai felvétele 1980. év 1975. év 1976—19Í0. évek 1971—1975. százalékában terv tény évek százalékában nemzeti jövedelem 130-132 117 127 nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 123-125 109 123 ipari termelés 133-135 118 129 építési-szerelési tevékenység 130-133 110 125 mezőgazdasági termékek termelése 116-118a' 112 115 egy lakosra jutó reáljövedelem 118-120 108 117 a lakosság összes fogyasztása 121-123 113,5 120 19761980. években összesen terv tény szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 870 924 lakásépítés, 1000 db 430-440 453 a/1976—1980. évek az előző öt év százalékában 135 103 Ipar Az ipari termelés 1980-ban 13 százalékkal több volt az öt évvel azelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek. Ugyanakkor egyes korszerűtlen, vagy kevéssé gazdaságosan előállítható termékcsoportok, gyártási ágak termelését indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villamos energiaipar növelte legnagyobb mértékben (Folytatás a 2. oldalon) Megérkezett Moszkvába a magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága -első titkárának vezetésével szombaton délután megérkezett Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 23-án kezdődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. A pártküldöttség fogadására a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán megielent Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára, Konsztantyin Ruszakov, a Központi. Bizottság titkára, Lev Szmirnov, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi naavkövete, Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetőié, az SZKP KB taaiai. Oleg Rahma- nyin, az SZKP KB osztályvezető- helyettese, a KB póttagja. Jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség felelős diplomáciai munkatársai. Kádár Jánost és a küldöttség tagjait a moszkvai magvar kolónia úttörői virágcsokrokkal köszöntötték a pályaudvaron. Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára az SZKP KB meghívására szombaton Moszkvába érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusára. Gáspár Sándort a pályaudvaron Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese, vafa mint az SZSZKT több más vezc tője fogadta. Jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség felelős munkatársai. A párttanácskozás tiszteletére ünnepi díszbe öltözött Moszkva és ünnepi programmal várja a főváros vendégeit, a kongresszus küldötteit minden színház, filmszínház, hangversenyterem, művelődési palota. A kongresszus iránt hatalmas érdeklődés mutatkozik, nemcsak a Szovjetunióban, hanem az egész világon. Ezernél főbb tudósító számol be a világ országainak a sajtóban, a rádióban, a televízióban a főbb eseményekről, a beszédekről. Már napok óta folyik a munka a sajtóközpontban, és az olimpiára épült rádió- és televíziós központban, ahonnan a világ nagy rádió- és televíziótársaságainak különtudósítói továbbítják majd jelentéseiket. -
