Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-22 / 52. szám

DunQntmt napló 1981. február 22., vasárnap A népgazdaság fejlődése az Y. ötéves tervidőszakban (Folytatás az 1. oldalról) termelését. Meghaladta az át­lagot az építőanyagipar ter­melésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar A szocialista ipar termelése 1980 termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bá- nyaszat, a kohászat és a könnyűipar termelése mérsé­kelten emelkedett. ágazatonként százalékában 1975 1960 Bányászat 105 4.2 3,7 Villamos energiaipar 132 3,1 3,5 Kohászat 108 10,0 9,1 Gépipar 118 27,0 26,8 Épitöanyagipar 123 3,1 3,2 Vegyipar 139 14,5 17,1 Könnyűipar 111 17,4 16,3 Egyéb ipar 124 1,6 1,6 Élelmiszeripar 117 19,1 18,7 hasított fólia szövet, az értéke­sebb műbőrök aránya. Szá­mottevően bővült a kötött, va­lamint a bőr felsőruhák gyár­tása. A bőr-, szőrme- és cipő­ipar termelése a tervidőszak első három évében mérsékel­ten nőtt, 1979-ben és 1980-ban csökkent. Az ágazat termék- szerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfele­lő választékot azonban nem mindig tudta biztosítani. Az élelmiszeriparon belül je­lentősen bővült a húsfeldolgo­zó-kapacitás. Ennek eredmé­nyeként fokozódott a szalámi, dobozos sonka és húskonzerv­termelés, e termékek nagy há­nyadát exportálták. A hazai fogyasztók számára - főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészít­mények gyártása is. Dinamiku­san nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs- és főzelékkonzerv- termelés. A napraforgóolaj ter­melés . 2,6-szeresére emelke­dett. iőterület is kisebb az öt évvel ezelőttinél. A kert, valamint a rét és legelőterület nőtt. A me­zőgazdasági munkaerő csökke­nése az V. ötéves tervidőszak­ban mérsékeltebb volt, mint a korábbi években, az utóbbi két évben a foglalkoztatottak száma a nagyüzemekben kis­mértékben emelkedett. Az el­múlt öt évben számottevően bővült a mezőgazdaság tech­nikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 1980-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit, öt év alatt több mint 2 millió tonna ter­mény elhelyezésére alkalmas gabonasiló és magtár épült. 1980-ban 1,4 millió tonna mű­trágyát használtak fel, valami­vel kevesebbet mint 1975-ben. A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt, ezt a növénytermelés eredményei­nek javulása jelzi. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett, 11 százalékkal több mint 1971-1975. években. A Pécsi Bőrgyár legfiatalabb üzemrésze a sertés bőr feldolgozó A teividőszak folyatván több gazdaságtalanul előállítható gépipari termék termelése megszűnt, illetve mérséklődött. Meg:zűni pl. a motorkerék­pár-gyártás, lényegesen csök­kent a porszívó, a vasúti sze­mély- és teherkocsi, a traktor, a téhergépikocsi-termelés, egyes elavult szerszámgépek gyártá­sa. A műtrágyatermelés - ható­anyagban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt. A korszerűbb, összetett műtrágyák aránya az 1975, évi 18,3 százalékról 1980-ban 34,9 százalékra emel­kedett. Jelentősen, 69 száza­lékkal bővült a növényvédősze­rek termelése. A műanyagter­melés 2,6-szeresre nőtt. Az olefintermékek — etilén és pro­pilén - termelése 1975 óta megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dina­mikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszeripar ter­melése 1980-ban 54 százalék­kal haladta meg az 1975. évit. A cementtermelés 1975-höz képest 24 százalékkal nőtt és 1980-ban 4,7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, kisméretű falazótéglából időnként hiány mutatkozott. Az építési techno­lógiák változásának hatására mérséklődött a cserép, a mo­zaik. és cementlap, nem vál­tozott a mésztermelés. Az átla­gosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedőleme­zek, a vasbeton födémgeren­dák termelése. A tervidőszak végén falburkoló-csempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal töb­bet gyártottak, mint 1975-ben. Az építőanyagipari kapacitá. sok és termelés bővülése lehe­tővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidő­szakban a belföldi szükségle­teket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére - voltak hiá­nyok. A pamutszövettermelés a tervidőszak második felében csökkent, összetétele a jobb minőségű áruk irányába toló­dott el. A szövött termékekkel szemben nőtt a kötött kelme,. Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 száza­lékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások össz­hangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklő­dött, a feszültségek eny­hültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülé­sének, -a beruházások mérsé­keltebb növekedésének, ill. csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező épí­tőipar adta. E szervezetek gép­állományának teljesítőképessé­ge öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszerű­södött. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők fel­adataikat 1980-ban 6 száza­lékkal kisebb létszámmal old­ják meg, mint öt évvel koráb­ban. Javult az építkezések szervezettsége. Mezőgazdaság - erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek kö­zös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kise­gítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A térv- időszakban két olyan év volt — 1976 és 1979 — amikor a nö­vénytermelés és ennek hatá­sára az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évi­hez képest. A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 szá­zalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a tervidőszakban a mezőgazda- sági terület csökkenése mel­lett következett be. Legna­gyobb mértékben, 241 ezerrel hektárral a szántóterület csök­kent, de a gyümölcsös és sző­Erb János felvétele A búza évi átlagos termés- mennyisége 5,2 millió tonna, a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, ill. 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termés- mennyiség növekedése a hoza­mok emelkedéséből adódott, a vetésterület csökkent az előző öt évhez képest. A búza hek­táronkénti hozama öt év átla­gában 4060 kg, a kukoricáé 4860 kg volt, mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A burgonya-, és friss zöldség­ellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a ter­melés ösztönzését szolgáló in­tézkedések hatására a zödség- termés 1977-ben, c burgonya- termés 1978-ban kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együtt­járó értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonyatermés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa meny- nyisége 28 százalékkal emelke­dett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgótermelés. 1980-ban a vetésterület mintegy kétsze­rese, a termésmennyiség há­romszorosa volt az 1975. évi­nek. A gyümölcs és a szőlő ter­mésmennyisége, jelentős éven­kénti ingadozás mellett, kis­mértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarha-állomány a terv­időszak folyamán alig válto­zott, az 1980. év végén meg­haladta az 1,9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent. A sertésállomány öt év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertés- állományának ciklusos hullám­zása. Az 1980. év végi sertés- állomány 8,3 millió darab volt, 20 százalékkal több az öt év­vel korábbinál. A juhállomány ncgy mértékben, mintegy 1 mil­lió darabbal nőtt, és 1980 vé­gén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden évében több volt, mint 1975-ben. Az összes vágóállat­termelés az 1976. évi csökke­nés után évről évre emelke­dett, és az utóbbi három év­ben - élősúlyban - meghalad­ta a 2 millió tonnát. A vágóá- lattermelés kb. 56 százalékát a tervidőszakban a vágósertés­termelés adta, a vágómarha­termelés aránya csökkent és az időszak végén 17 százalék volt. A vágóbaromfitermelés aránya emelkedett, 1980 végén meg­haladta- a 20 százalékot. A tejtermelés mintegy 40 száza­lékkal nőtt. A növekedés a ho­zamok emelkedéséből adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökken­tésének hatására - az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdasáq a lakosság élelmiszer-fogyasztásának meg­felelő biztosítása mellett jelen­tős árumennyiséget adott ex­portra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepí­tettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980- ban 7,5 millió m3 volt, 13 szá­zalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüze­mi vízművek napi átlagos ter­melési kapacitása 1 millió m’- rel nőtt és kb. 7000 km ivóvíz- hálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 száza­léka részesült közműves vízel­látásban. öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 köz­egészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megol­dódott. A szennyvíztisztító-telepek és a csatornahálózat jelentősen bővült. A szennyvíztisztító ka­pacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztító kapacitás több mint kétszeresére növe­kedett. Csatornázott települé­sen a tervidőszak végén a la­kosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítés hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvona­la. Szállítás - hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal töb­bet az 1975. évinél. A szállítá­si távolságot is figyelembe vé­ve az árutonnakilométer tel­jesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csőveze­téken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállítás­ban mérséklődött, az 1980. évi teljesítménynek 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bő­vült. 1980-ban a távolsági tömeg- közlekedés járművein 1187 mil­lió utast szállítottak, 7 száza­lékkal többet mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton uta­zók száma, az autóbuszon uta­zóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgalmá­ból 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés ará­nya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak, 11 százalék­kal többet, mint 1975-ben. A budapesti tömegközlekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, és összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 szá­zalékkal, az autóbuszon utazó­ké 2 százalékkal nőtt, a vil­lamoson utazók száma 19 szá­zalékkal csökkent. A vidéki te­lepülések tömegközlekedésé­nek utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pályakorszerű­sítést, 314 km-en vonalvillamo- tást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállala­tok teherszállító gépjárműállo­mánya öt év alatt 7 százalék­kal nőtt. Az autóbuszállomány bővülése révén javultak az uta­zás feltételei, A villamos kocsi­állomány csökkent, a trolibusz­állomány jelentősen nőtt. Buda­pesten a metróhálózat 8,5 km- rel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Jelenleg a Kos­suth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84 százalékán, sztereo adásban 52 százalékba hallható megfelelő minőségben. A tv I. műsor az ország területének 91 százalé­kán, a tv II. műsor pedig 54 százalékán élvezhető A bekap­csolt távbeszélő fő- és mellék- állomások száma 213 ezer da­rabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A posta- szolgálat fejlesztésére automa­ta levélfeldolgozó gépsort he­lyeztek üzembe. Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977— 1978-ban a behozatal, elsősor­ban a nem rubel elszámolású import volumene erőteljesen emelkedett és meghaladta a ki­vitel növekedési ütemét, a kül­kereskedelmi forgalom egyenle­ge nagymértékben romlott. A kül­gazdasági egyensúly javítására hozott intézkedések eredménye­ként 1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivi­tel nőtt, a behozatali többlet •jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán foly­tatódott a KGST-országokkal a tervszerű együttműködés. A mű­szaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvaló­sításában vett részt, amelyek­nek nagy szerepe volt az or­szág kiegyensúlyozott energia- ellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek ará­nya. 1980-ban a KGST-orszá- gokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított termékek tet­ték ki. A külkereskedelmi forga­lomnak 1980-ban több mint fe­lét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelí­tette az összes forgalom 30 szá­zalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szüksé­ges anyagokból, félkésztermé­kekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahor­dozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és al­katrészek behozatalának volu­mene az 1975. évinél 21 száza­lékkal több volt. Energiahordo­zókból öt év alatt 23 százalék­kal nőtt az import Az ipari késztermékek aránya a behoza­talban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal emelkedett. Az ipari késztermékek és az energiahor­dozók 62—70 százalékát rubel viszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszkö­zök kivitele nőtt a legdinamiku. sabban, 57, ill. 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, vala­mint a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek kivitele 28, illetve 26 százalékkal bővült. A gépipari termékek közül je­lentősen fokozódott az autó­busz, a közúti járműmotor, az izzólámpa, az orvosi röntgen, a maqnetofon, a hűtőszekrény stb. kivitele Az élelmiszeripari alap­anyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágóser­tés, a nyershús, a baromfi, a fő­zelék- és paradicsomkonzerv, a napraforgómag és -olaj export­ja növekedett nagy mértékben. (Folytatás a 3. oldalon) lo-kozpcntok, az átviteltechni­kái berendezések termelése. A gépiperi tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió, a magnetofon, a mosógép — köztük az auto­mata mosógép — termelése. A hűtőszekrények típusai korsze­rűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. Az ipari termékek értékesíté­se öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés összetétele a célkitűzéseknek megfelelően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 száza­lékkal, a nagy- és kiskereske­delemnek eladott termékmeny- r.yiség 16 százalékkal, a beru­házási célú értékesítés 26 szá­zalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőér­tékben — 20 százalékkal halad­ta meg az 1975. évét. Ez a nö­vekedés az első három évben következett be, 1979-1980. években a jobb energiagazdál­kodás eredményeként az ener­giafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 18 százalékos növekedése mellett nogymértékben fokozódott az import, amit főleg a KGST-or- szágok közös beruházásában épült Orenburgi Gázvezeték üzembe állítása tett lehetővé. Az energiahordozó források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt, a kőolajé 38,2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A szénter­melés valamelyest nőtt, átla­gos fűtőértéke csökkent. A vil- lamosenergia-termelés 17 szá­zalékkal, a behozatal 82 szá­zalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980- ban elérte a 23,9 százalékot. A villamos energia behozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KGST-tagországok közös beruházásában 750 kV- os távvezeték. A nyersacéltermelés kismér­tékben haladta meg az 1975. évit. A vaskohászatban a terv­időszak folyamán elsősorban a hengerdei kapacitás bővült, a hengerelt acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottságú másod- és harmadtermékek aránya nem emelkedett. A beuxit, a timföld és a ko- hóalumínium-termelés mérsé­kelt növekedése mellett az alu­mínium-félgyártmányok terme­lése 14 százalékkal nőtt. A ter­melés összetétele korszerűsö­dött: a keresett alumíniumfó- lia-termelés megkétszereződött és dinamikusan nőtt az alumí­niumtárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszony­lag kisebb anyag- és energia- igei.yű híradás- és vákuum- technikai ipar, valamint a mű­szeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év clatt 46, ill. 40 százalékkal. Meghaladta az átlagos üte­met a villamosgépipar terme­lésének növekedése is. A gép­es gépi berendezésipar terme­lése mérsékelten nőtt, a fém­tömegcikkipar a tervidőszak végén kevesebbet termelt, mint öt évvel azelőtt. Az ipar termelés-szerkezeté­nek korszerűsödését jelrik a következő adatok: a közúti jái.nűipor termékei közül autó­buszból 1980-ban 12 400 dara­bot termeltek, 15,5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szer­számgépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a korszerű nagy teljesítményű számjegyvezérlésű gépek gyár­tása. A mezőgazdasági gép­gyártáson belül az állatte­nyésztő- és terménybetakarító­gépek termelése nőtt. Dinami­kusan emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fény­források termelése, az elekt­roncsövek gyártása mérséklő­dött. A tervidőszakban gyors volt a számítástechnikai esz­közök gyártásának növekedése. Lényegesen fokozódott az or­vosi műszergyártás, a távbeszé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom