Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-04 / 3. szám

1981. január 4., vasárnap Dunántúli napló 5 H f | rr r • •• I •• a a • • Az ev első újszülöttjei Kisorsolták a malacokat Tömeg a mindenki karácsonyfája körül Még egyszer és utoljára most év elején visszatérünk a szil­veszterre, hogy azután már csak egy egész — és lehetőleg sikeres —- év után essen szó újra erről a vidám, emlékezetes, táncos- pezsgős éjszakáról, amelynek ünnepélyességét emeli, hogy évente csak egy ilyen van . .. Minden tapasztalat és jel ar­ra mutat, hogy szerte Baranyá­ban igen jó hangulatú és nagy­szabású szilveszter volt, éppen úgy, mint máskor. De az is le­het, hogy még jobb. Ezt már úgysem lehet kideríteni, az azonban biztos, hogy éjfél után a szokásosnál is nagyobb tömeg gyűlt össze Pécsett, a Széche­nyi téren, a mindenki kará­csonyfája körül. Ez amolyan kedves hagyomány, s amióta óriásfenyő áll a város közepén, minden új év első óráiban kö­rülvesszük, S ez ugyancsak hagyomány-számba megy, min­dig akad egy-két merészebb vál­lalkozó, aki az újév tiszteletére „alpinistává" változik, s nagy rohammal megkísérli bevenni a mindenki karácsonyfája csú­csát ... És szilveszter éjjelén ezért igazán nem lehet szem­rehányást tenni, hiszen kárt semmit nem okoznak, csupán akrobatikus képességeiket mu­tatják be az alant állóknak. A fa körül állók részben ottho­naikból, részben pedig a pécsi szórakozóhelyekről ruccannak ki hosszabb-rövidebb időre. Mielőtt azonban rátérnénk az éttermek és vendéglők éjszakai programjára és forgalmára, ér­demes néhány szóban megem­lékezni egy szilveszter reggeli, eléggé rendhagyó eseményről. A Pollack Mihály Műszaki Főis­kola harmadéves vegyipari gé­pész szakos hallgatói egy ko­Üj esztendőt köszöntők Pécsett, rácsonyfájánál rabbi tanulmányi versenyen nyert pénzből közösen vettek egy nyolcvan kilós malacot, s ezt újév reggelén annak rend­je és módja szerint, a maguk közül vállalkozó „böllér" segít­ségével le is szúrták, megper­zselték, s különféle finomságo­kat készítettek maguknak és meghívott vendégeiknek ebéd­re, majd az ezt követő szilvesz­teri vacsorára. Meg kell jegyez­ni, kicsit sajnáltam ezt a sze­gény malacot, amit időközben el is kereszteltek Tihamérnak, de hát istenem, év vége körül sok malac jut hasonló sorsra. S némi meglepődéssel azt is tudomásul vettük, hogy a gya­korlatlan disznóölők karmai kö­zül nem tudott elszabadulni Ti­hamér, s nem került sor a lát­ványos üldözésre, ami mór leg­inkább az anekdotákban sze­repel csupán. Szilveszter reggele tehát ez­zel a nagy horderejű esemény­nyel kezdődött, majd folytató­dott a Nádor kávéház'ban a HDN-retvény helyes megfejtőinek rendezett sorsolással, ahol a fő­díj egy élő malac volt, ezt azon­ban még sok-sok élő malac ki­sorsolása követte az éjszaka fo­lyamán a város és a megye ét­termeiben, vendéglőiben. S e szórakoztató vendéglátó egységekben az év utolsó nap­ján általánossá és jellemzővé váltak azok a fogások, amikkel máskor bizony alig találkozha­tunk: aki szereti a malacsültet, az most kedvére ízlelgethette e különben oly ritka csemegét, mégpedig pezsgős káposztával. A Nádor — csakúgy, mint a többi étterem — zsúfolásig megtelt, s a kávéházban ez al­kalomból fölállították a hangu­latos pezsgőbárt, amit még 2-án a Széchenyi téri mindenki ko­is láthattak a vendégek, A Su­sogó vendégei végigbolondoz­hatták, végigjátszhatták az éj­szakát, mert a személyzet egy percre sem hagyta unatkozni vendégeit. S ha itt nem is sor­soltak élő malacot, az igazi sze­rencsés meghúzhatta, sőt meg­nyerhette egy malac farkát... A Szőlőskertben, akárcsak az Olimpiában vagy a Vadász­tanyán, nem maradt el a szo­kásos vidám vonatozás, amely hajnalig is eltartott. Az isten­kúti turistaházban egy hölgy — gyanítom, törzsvendég lehetett — saját maga sütötte rétessel kínálta a vendégeket, ezzel is bensőségesebbé téve a hangu- • latot. Nemcsak hazaiak, de külföld­ről érkezett vendégek is jócskán töltötték az év utolsó estéjét ba­ranyai szórakozóhelyeken, s kö­zülük egy svájci házaspár, aki a komlói étteremben koccintott az új évre, az élményen kívül maradandó emléket is vihetett magával — megnyerte az élő ma­lacot! (Bár sejtem, hogy az ele­ven nyeremény sohasem látja meg a távoli havas tájakat, sőt az is meglehet, részben már el is költötték újévi lakoma gya­nánt), Ugyancsak teltház volt Mohácson, a siklósi Vár étte­remben, a szigetvári Oroszlán­ban, de a kisebb helyeken is. Egyszóval jól éreztük magunkat. Dücső Cs. Leállt a Kaposvári Cukorgyár Új évre virradóra leállt a Ka­posvári Cukorgyár. A most befe­jeződött kampány 105 napig tar­tott. Ezalatt az idő alatt a bara­nyai, somogyi és a tolnai földe­ken termett répából 37 000 tonna cukrot főztek. A gyár fennállása óta ez az első olyan kampány, amit úgy fejeztek be, hogy a föl­deken maradt még nyersanyag. A gazdaságok a rendkívül korán beköszöntött tél, a hirtelen olva­dások és fagyok miatt csaknem 300 hektárról nem tudták addig betakarítani a cukorgyártás alapanyagát. Ha az idő munká­ba engedi a répaszedő gépeket, ez a termés sem megy veszendőbe: az országban még működő gyá­rakba szállítják majd és ott dol­gozzák fel. A szeptember közepe óta tartó kampányt egyébként sikeresnek minősítette dr. Tiszavári Ottó fő­mérnök. Elmondta: üzemzavar nélkül napi átlagban 3003 tonna nyersanyagnál többet dolgozott fel a gyár, a kifőzött és raktárba került cukor minősége pedig az utóbbi 10 évben a legjobb. A berendezésekből „kimossák" a cukrot, s kihűl a gyár, ezt kö­vetően megkezdődik a nagyjaví­tás, a következő kampányra való felkészülés. Kercza Imre A legszebb ajándékkal, har­sány hangú újszülöttekkel kopogtatott hazánkban az új esztendő huszonkét család­hoz. Ennyien születtek 1981. első órájában. A vidéki 19 és a fővárosi három csecse­mő közül 15 kislány, 7 fiú. Közülük sorsolták ki az Ál­lami Biztosító ügyeletén azt a két apróságot, akik 18 év múlva pénzre válthatják a 20 ezer forintos életbiztosí­tási kötvényt. A budapestiek közül Freud Szilviára mo­solygott Fortuna, aki a ll-es számú női klinikán 0 óra 35 perckor született. A vidékiek közül is kislány lett az első helyezett: Szalai Brigitta, aki a nyírbátori szülőotthonban jött világra 0 óra 10 perc- kor. A két kislány édesanyját a 20 ezer forintos kötvénnyel és ajándékkal köszöntötték Komoly küzdelmek zajlanak az egyetemeken és főiskolákon: megkezdődött a vizsgaidőszak. A tanárok arra kíváncsiak, mi mindent sajátítottak el a hall­gatók a félév folyamán, a hall­gatók azt akarják titokban tar­tani, hogy mit nem. E kettős küzdelmet sokan boxmeccshez hasonlítják, innen a vizsgaidő- szak diákos beharangozása: „Is­mét reng a ring". A Pollack Mihály Műszaki Fő. iskolán az épületvillamosítás szak elsőévesei, a 11-es tanuló- csoport tagjai tegnap vizsgáz­tak először főiskolásként. Fehér ing, nyakkendő, sötét öltöny - premierhangulat, férfiasán palás­tolt lámpalázzal. Azaz vizsga­drukkal. A kapitalizmus politikai gazdaságtanából vizsgáznak dr. G. Szilágyi Erzsébetnél. „Én már reggel elkezdtem a felkészülést. . .” „Két nap bő­ségesen elegendő rá ...” „Ka­rácsonyeste elővettem a tan­könyvet, de aztán jött a Jézus­ka . ..” — a vizsga előtt még hetvenkedhet a diók, de benn a teremben, szemben a fehér papírlappal, majd a tanárral alábbhagy az önbizalom. S. L. vállalkozott elsőként a válaszadásra, bár felkészülési papírjára alig néhány mondatot írt. „Nem az számít mi van a papíron, hanem, hogy mit fo­gok mondani" — nyugtatja a tanárnőt, aztán kiderül, mégis­csak jobb lett volna, ha leírja, amit tud. Pedig az adjunktusnő a segítve kérdező vizsgáztatók közé tartozik, azt igyekszik meg­tudni, amit tud a diák, s nem az Állami Biztosító képvise­lői. A baranyai első újszülöt­tek kissé várattak magukra. Éjfél után 2 óra 10 perckor született Pécsett az új esz­tendő első csecsemője, Ba­logh Balázs. A Baranya me­gyei Tanács kórházának szü­lészeti osztályán segítették világra. A 3080 grammos kis­fiú a második gyermek a Balogh családban. Bátyja, Tamás 18 hónapos. A testvé­rek édesanyja a Szliven ABC-ben eladó, édesapjuk mentőápolp. Baranya városai közül egyedül Mohácson ném szü­letett kisgyermek 31-én éj­féltől január 1-én estig. Szi­getváron Bencsik Zsanett, Komlón Baráth Gabriella, Siklóson Kenéz Zoltán érke­zett elsőként az új eszten- tőben. azt firtatja, amit nem. Ügy lát­szik a tanulócsoport első vizs­gáján elsőnek felelni elég ne­héz teher S. L.-nek — elégsé­gest kap. Kis bűntudatot érzek, hogy fotós kollégámmal talán csak növeltük benne a drukkot, ezért sikerült gyengére a vizsga, de utána ő nyugtat: „Azt hiszem, jobb, hogy itt voltatok, máskü­lönben talán el is zavart volna, hogy jöjjek vissza az utóvizs­gára, jobban felkészülve." — Ebben a félévben eddig csak levelezősöket vizsgáztat­tam, nekik elég jól sikerült — mondta Szilágyi Erzsébet még a tegnapi vizsga előtt. — Általá­ban a levelezők jobban szoktak vizsgázni politikai gazdaság­tanból, de vannak egészen jó csoportok a nappalisok között is. Úgy látom, a szorgalom és az odaadás terén lenne mit pó­tolniuk a hallgatóknak. Már- csak azért is, mert akik év közben a szemináriumokon is aktívak, azoknak megajánljuk a vizsgajegyet. Ebben a cso­portban is van egy fiatalember, akinek nem kell most vizsgáz­nia. Az ÉV 111-es tanulócsoport a politikai gazdaságtan után mű­szaki rajzból, matematikából, géptanból és villamosságtanból vizsgázik még. Akinek mindegyik sikerül, az húszadika táján be­fejezi a félévet, s lesz még egy kis szabadsága az új szemesz­terig. Akinek nem, az az utó­vizsgán bizonyíthatja, hogy ké­pes megtanulni a tananyagot. (bodó) Sertést vágtak a műszaki főiskolások Fotó: Proksza László Ismét reng a ring Beszélő helynevek Nemcsak a kövek, néha a helységnevek is beszélnek. Ki gondolná például, hogy Egyip­tom fővárosának, Kairónak ne­vében a háború istenének, Marsnak neve rejtőzik. E nevet azért kapta, mert 969-ben Dzsaúhar fátimada a várost abban az órában kezdte el építeni, amelyben az akkori asztrológusok szerint a Mars bolygó uralta az eget. Az izraeli főváros története még érdekesebb. Névszerzője az a Pesten született Herzl Tivadar, aki a modern (politi­kai) cionista mozgalom meg­alapítójaként 1895-től 1904­ben bekövetkezett haláláig a bécsi Neue Freie Fresse iro­dalmi rovatának szerkesztője volt. A Dreyfus-pör hatása alatt írta Der Judenstaat (— a zsidó állam) című politikai röpira- tát, majd röviddel ennek sike­re után 1902-ben regényt írt Alt—Neuland (= ősújország) címmel. E kötet nálunk több fordításban is megjelent; a legismertebb, a Márkus-féle átültetés hat kiadást ért meg. Herzl e művében a palesztinai zsidó állam gondolatát fogal­mazta meg. A regény héber fordításának címe: Tel-Aviv (= tavaszi domb). Ezt a nevet ad­ták hét év múlva az új Palesz­tina első zsidó városának, ame­lyet 1909-ben a Jaffától észak­ra húzódó homokdombokon alapítottak, s amely a leg­utóbbi időkig Izrael fővárosa volt. De térjünk vissza a hazai vizekre, szűkebb hazánkba, Ba­ranyába! Akad itt is érdekes, ha a sokféle felfogás között néha nem is látunk tisztán. Vegyük mindjárt a többször megénekelt Rózsafa nevét. Eredeti neve Szentmihályfalva volt. Később (1400 táján) az ottani birtokosról Vidosfalvá- nok nevezték. A család elhaf- tóval elírással Bidos, majd Bü­dösfa lett belőle. 1773-ban már így jegyzik. Ez a falunév ért­hetően nem tetszett az ott élő lakosságnak, s falunév-változ­tatást kértek és kaptak. Nem ősi nevüket kapták vissza, ha­nem Büdösfát megillatosítottók, s Rózsafa lett belőle. Bezzeg Kórós község neve nem büszkélkedhet díszes vi­rágnévvel, meg kell elégednie a kóró főnév származékával. Jó tudni, hogy a Szulimán községnévnek semmi köze sincs a török méltóságnévhez. Lejjebb kell adnia, meg kell elégednie régi jó magyar ne­vével, a Szőlőmály helynévvel, amely a szőlővel beültetett hegyoldal jelentésű szőlőmái összetételből keletkezett. Ami­kor a mái szó (= hegyhát, orom, nyak), ez a finnugor korból való örökségünk, mint annyi sok szép magyar sza­vunk, kiveszett szókincsünkből, az ott élők ajkán lassan a Szulimán név honosult meg. Vannak azért szép számmal olyan helyneveink Baranyában, amelyek keresztnevekből ala­kullak ki. Itt van például So­mod, amelynek nevében a Sá­muel név kicsinyítő-becéző alakja fedezhető föl. Sellye neve 1292-ben Sylle névként szerepei, amely a Silvester név rövidült alakja. Mi nem tartjuk kizártnak, hogy ősi se/ye sza­vunk talált benne menedéket. A koporsót, sírt jelentő szó akar a fekvésre, akár valami­féle csptára utalhatott. A Sixtus személynévre veze­tik vissza Siklós néveredetét a Siklüs, Süklós nevek alapján. A siklókígyóból vagy egy ab­ból magyarázott víznévből va­ló származtatás időrendi ne­hézségekbe ütközik. Mi lehet­ségesnek véljük az ősi sikla magyar szóból való származta­tást is. Ez olyan zsíros tapin­tású követ jelent, amelynek alkatrészei: kovaföld, agyag és vas. Mivel egy 1251-ből va­ló oklevélen a Suklos, Soklos név olvasható, a sok lós (lo­vas), vagyis a sok lóval ren­delkező falunévből való ere- de7tecés sem látszik hihetet­lennek. Tóth István dr. Még egyszer a szilveszterről... Pécsi és baranyai körkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom