Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-16 / 15. szám

1981. január 16., péntek Dunántúli napló 5 Kiemelkedő évet zárt a baksai Ezüstkalász Tsz (Folytatás az 1. oldalról) 48 000 forintot. A jó munka eredményeként tagjaiknak je­lentős összegű nyereségrésze­sedést, prémiumot és jutalmat fizethetnek. A beszámoló feletti vitában a szövetkezeti tagok elismerés­sel szóltak a vezetőség munká­járól és az elért eredmények­ről, amelyeket a jövőben mint mondták, nemcsak megtartani, de fokozni igyekeznek. Felszó­lalásában Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára elis­meréssel szólt a baksai szövet­kezet elmúlt évi eredményeiről. Külön kiemelte azt a még olyan kevés helyen megvaló­sult szemléletet, hogy Boksán nem választják külön, hanem egymás kiegészítőjeként ítélik meg a nagyüzemet és a kis­üzemet, a korszerűt és a ha­gyományost, az alaptevékeny­séget és a kiegészítő ipari te­vékenységet. Ez a szövetkezet az elmúlt húsz évben többet tett a hat faluért, mint a törté­nelem során bármely társadal­mi formáció. A szövetkezetei halcdó gondolkodású emberek vezetik, akik az átlagosnál ko­rábban és jobban hasznosítot­ták azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szövetkezeti moz­galom rendelkezik. Havasi Ferenc az Elnöki Ta­nács nevében a Munkaérdem­rend arany fokozatát nyújtotta ót Baksai Antalnak, Papp Zol­tán, a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöke pedig a TESZÖV aranygyűrűjét adta át. — Rné ­Vadriasztó mustár A mezőgazdasági üzemek és o vadásztársaságok között örök vitatéma az erdők, mezők vad­jai által okozott kár. A mustár­mag termesztés nemcsak jöve­delmező, hanem a Zalaegersze­gi Állami Gazdaság tapasztala­tai szerint kitűnő természetes vadriasztó is: illatától és ízétől szinte irtóznak a vadak. A gaz­daságban a múlt évben szán­dékosan azokon a vadveszélyes területeken termesztettek mus­tárt, ahol a vadak rendszeresen dézsmálták a termést. Számítá­suk bevált, crz őzek, szarvasok, vaddisznók messze elkerülték ezeket a területeket. A mustár így kétszeresen is hasznos ipari növénnyé lett. A gazdaság nö­vénytermelési ágazatának másik újdonsága, a madáreleségként ismert fénymagtermesztés. Idén tavasszal száz hektáron vetik s o termést teljes egészében az NSZK-ba exportálják. Halászbárka a zajló Dunában A napok óta tartó hideg jég­páncéllal vonta be a Duna északi folyóit, így o Dunán is megjelentek a jégtáblák, mi­nek következtében szerdán dél­ben le kellett állítani a kom­pot Mohácsnál. Az önjáró te­her- és személyszállító kompot téli kikötőjébe vontatták, így a személyforgalmat a kishajó bo­nyolítja le. Az erősödő jégzajlás tegnap délelőtt elsüllyesztette a Petőfi Halászati Termelőszövetkezet halat árusító bárkáját, amit a késő délutáni órákban a Rév­átkelési Vállalat vontatáhajájá- nak segítségével sikerült ki­emelni. Pécsi naiv festő kiállítása A naiv festészet egyidős a művészet létrejöttével. Lényegét illetően rokonságban van a népművészettel, fő forrása az egyén kifejezésvágya, teremtő képzelete. Művelői autodidak­ták, tehát az anatómia és o perspektíva ismerete nélkül al­kotnak ösztönös ráérzésekkel, Nemzetközi madár­kiállítás Bolyban Bolyban nemzetközi ma­dárkiállítást rendeznek. A Mohácsi Galambtenyésztő Egyesület szervezi és be­mutatja a mohácsi járás tenyésztőinek legszebb ma­darait. Így számos község­ből hoznak Bolyba díszma­darat, díszbaromfit és ga­lambot. Várhatóan az eszé­ki madártenyésztők is jön­nek több szép állattal. A kiállítás két napig tart és a Bólyi Körzeti Művelő­dési Hgzban rendezik meg január 17-én és 18-án. A madarakat e két napon délelőtt 9-től este 6 óráig lehet megnézni. különleges egyéni fantáziával. .Ma már nemzetközi kiállításo­kat is rendeznek műveikből, igazán tehetséges naiv festők mégis ritkán bukkannak fel. Őket kivételes megbecsülés­ben részesítik. Kecskeméten például önálló gyűjteménye van a magyarországi naiv festőknek. Baranyában is több naiv fes­tőről tudunk, egyikük tegnap délután lépett először a na­gyobb nyilvánosság elé. Tanó Jánosáénak hívják, műtőasszisz­tens Pécs III. kerületi rendelőin­tézetének sebészetén. Négygye­rekes Békés'megyei parasztcsa­ládból származik. A csabai girm- náziumban érettségizett 1959- ben. Szülei tanárai biztatása ellenére sem tudták tovább ta­níttatni. Elvégezte az ápolónő­képzőt, majd a műtős tanfolya­mot. Férjhez ment, két gyerme­kük van. 1970 óta fest rendsze­resen. Olaj-táblaképeket első­sorban, s 72 óta jár a Zsolnay- szakkörbe. Mostani kiállításán azonban nem a szakköri mun­kákat, hanem főleg a jellegze­tes naiv műveket javasolta a zsűri, amelynek Romváry Ferenc művészettörténész volt az elnö­ke. Munkahely (nem is a leg­könnyebb!), család, festészet. . . Mikor fest? — Hajnalban, 5-től 7-ig. Dél­után 4-ig dolgozom, utána má­sodik műszak . .. Este kigondo­lom, hajnalban megfestem .. . -, válaszolta rövid beszélgetésün­kön. Kiállított 33 képén különleges színvilág bontakozik elő. Fan­tasztikus táj, vörös lovak, sárga fák, piros hegyek s a tájakban fekete alakok . . . ösztönös szim­bolika, egy sajátos gondolati festészetben? — Igen, távoliak, idegenek va­gyunk mi emberek .. . Elszigete­lődünk és nem törődünk egy­mással eleget - ez a feszültség szakad ki belőlem, amikor meg­festek egy képet - fogalmazta meg művei eszmeiségét, aho­gyan ő látja. A kiállítást a BÉV klubkönyvtárában (Szántó Ko­vács János u. 1.) tegnap este szakkörvezetője Haraszti Pál nyitotta meg; a képek február 10-ig láthatók, szombat-^vasár­nap kivételével 8 és 16 óra kö­zött; kedden, szerdán, csütör­tökön este 8-ig. (w. e.) • - — - ­Kaposvárra költözik a Bizományi bútorbolt Hogyan szabadulhatunk meg elúnt bútorainktól? Kézenfekvő volt a válasz: kínáljuk fel a bi­zományinak. A következő két évben ez az adás-vétel már jóval körülményesebb lesz. Né­hány régi holmi között ma még válogathatunk — holnaptól vég­leg bezár a bizományi pécsi, Temető utcai bútorboltja. A pavilon hamarosan Kapos­várra költözik. Ott már évek óta várják a szolgáltatást. A pé­csieknek két év várakozási időt szabtak ki: ekkorra tervezik Lvov-Kertvárosban az új, kor­szerű üzlétház átadását. A bolt elköltözését a Budai városrész terjeszkedése, újjáépítése tette szükségessé. Miért ilyen mesz- szire? Erre már nehéz magya­rázatot adni. A bútorbolt veze­tője szerint nem kaptak Pé­csett megfelelő ideiglenes terü­letet, míg a városi tanács ke­reskedelmi osztályán állítják, hozzájuk ilyen igénybejelentés nem érkezett. A Temető utcai pavilon éven­te kilencmillió forintot forgal­mazott. Sok ez, vagy sem? Min­denesetre igényt, érdeklődést tükröz! A mindennapok hősei Dózsa Ignác autóbusz­vezető „Köszönöm az utasok segítségét” Kigyulladt egy autóbusz a Mecsek-kapunál. A motortér tüzét a kézi poroltókkal sike­rült lokalizálni, az autóbuszve­zető lélekjelenlétének köszön­hető, hogy személyi sérülés nem történt. Eddig a hír. — Milyen n^p volt akkor? — Január 7-e volt. A 307-es szolgálati számmal buszoztam — mondja Józsa Ignác. — Reg­gel négy óra harminckor men­tem a Mecsekre. Láttam, na­gyon síkos az út. A Kossuth té­ren mondtam a forgalmistának, szóljon, jöjjenek sózni, mert ké­sőbb még nehezebb lesz. Egy óra múlva, a következő forduló­kor bizony már féltem az úttól. Aztán hat óra negyvenkor tör­tént a baj. Szépen fölmentem a Mecsek-kapuig — ez erre a kritikus szakasz —, az utasok szóltak: füst van! Mondtam, nyissák ki az ablakokat, míg félrehúzódok a Mecsek-kapu fölött. Kétszeres erőt kellett a mo­tornak kifejteni, magas volt a fordulat a rendkívül rossz úton. A buszon emberek szép szám­mal — dolgozni mentek a sza­natóriumba, üdülőbe, állatkert­be. Leálltam. Azonnal áramta­lanítottam a kocsit. Az utasok nyitották ki az ajtókat. A há- tam»mögül előkaptam a porol­tót, egyik ismerősöm (a vidám­parkban dolgozik, sokszor együtt utazunk) fogta a mási­kat, harmadik utas szaladt á tűzoltókért telefonálni. Ekkor már égett a motor, féltem, fel­robbanhat az üzemanyag-tar­tály. Jött a tv-toronyból egy ko­csi; annak, meg egy személy- gépkocsinak a készülékével ol­tottuk a tüzet. A tűzoltók kézben hozták a felszerelést, kocsival lassabban vergődtek volna a buszhoz. Hét órakor jöttek a sószórók. — Ideges volt? — Nem. Nyugodt ember va­gyok. A kollégáim is így ismer­nek. A horgászás a hobbym, szeretek a víz mellett órákig üldögélni. Azt kérem, minden­képpen írja meg, hogy köszö­nöm az utasoknak a segítsé­get, nélkülük nehéz lett volna. És a legtöbbjüket régóta isme­rem. Több mint tíz éve buszo- zok a Mecseken. A mentés első pillanatai. A jeges Dunába sully edt bárkára ráakasztják a mentőkötelet a Rév­átkelési Vállalat hajósai. Fotó: Arató Tamás — A busszal mi van most? — Nagyon hiányzik a gépem. Nyolc éve mi járattuk be a tár­sammal, azóta hajtom. Nemso­kára elkészül a műhelyben. Új­rafestik. Talán a hét végén visszakápom. — Mondják, ön’ itt a legöre­gebb a Kossuth téren. — Anti bácsi után, aki nem­rég ment nyugdíjba. Öt is min­denki ismerte. Szeretek itt dol­gozni, szeretem a munkámat. Megbecsülnek a vállalatnál: ta­valy is kaptam jutalmat. A bri­gádunk, a Kossuth szocialista brigád tavaly megnyerte a Mcnka és művelődés vetélke­dőt, a jutalompénzen gyönyörű kirándulást tettünk . . . A tűz okozta becsült anyagi kár tizenötezer forint. A Skoda autóbusz ma háromszázezer fo­rintot ér. Gáldonyi M. Folyóiratszemle Pártáiét A Pártélet, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága folyóirata ez év első száma szerkesztőségi interjút közöl Korom Mihály elvtárssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával. Válaszai­ban többek között felhívja a figyelmet arra, hogy országunk életében legfontosabb társa­dalmi esemény a VI. ötéves népgazdasági terv megkezdé­se. 1981-ben is gazdasági épí. tőmunkánkban arra törek­szünk, hogy erősítsük és széle­sítsük a szocialista fejlődés gazdasági alapjait, tervsze­rűen, kiegyensúlyozottan fej­lődjünk. Célunk, hogy megőriz­zük az eddig elért életszínvo­nalat, javítsuk a lakosság élet- körülményeit. Szólt arról, hogy a tervidőszakban a népgazda­ság fejlődésének üteme egé­szében véve mérsékeltebb lesz, nagy erőket kell fordítani az egyensúly helyreállítására, a minőségi tényezőkre. E felada­tok teljesítése komoly erőfeszí­téseket követel meg mindenki­től. A személyes példamutatás­nak, helytállásnak, a kezdemé­nyező, aktív, felelős, fegyelme­zett munkának kiemelkedő je­lentősége lesz abban, hogy az elmúlt években kibontakozott és fokozatosan erősödő folya­matokat továbbvigyük és meg­szilárdítsuk. (A folyóirat írásai sorában e gondolatokhoz kapcsolódva közli Markó Istvánnak, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­helyettesének A népgazdaság fejlesztésének reális programja című cikkét, melyben részlete­sen elemzi az 1981. évi nép- gazdasági tervet. Szikszay Bé­la, a KB osztályvezető-helyette­se Az iparirányítás korszerűsí­tése című írásában az új Ipari Minisztérium létrehozásának je­lentőségével és feladataival foglalkozik. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettese a ter­melőszövetkezetek termelésbő­vítésének lehetőségeivel, Vágó József, a KB alosztályvezetője a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészí­tésével foglalkozik megjelent publikációjában.) Korom Mihály elvtárs az év kiemelkedő belpolitikai esemé- ményeinek jelöli meg a Haza­fias Népfront és a KISZ kong­resszusait, melyeknek fontos feladata lesz meghatározni o népfrontmozgalom és az ifjú­sági szövetség feladatait a párt XII. kongresszusán megje­lölt és az egész nemzet javát szolgáló országépítő program megvalósításában. Hangsú­lyozta nyilatkozatában, hogy a népfrontmozgalom fontos tár­sadalmi és politikai szerepet tölt be hazánkban, de még je­lentős tartalékai vannak, egye­bek között a lakóterületeken, a szétszórt falvakban nagyok a lehetőségei, hogy még hatá­sosabban dolgozzon az értel­miség egyes rétegei között. A magyar ifjúság túlnyomó több­sége természetes életfeltételé­nek tekinti az épülő szocialista társadalmat, a fiatalokra lehet számítani az élet minden terü­letén. A sorra kerülő KISZ- kongresszus egyik fontos fel­adata a széles társadalmi ösz- szefogással tovább segíteni az ifjúság nevelését, felkészítését a felnőtt életre, a társadalom aktív tevékenységében való részvételre. (E megállapításokat bontja ki a folyóirat szerkesztőségének az ifjúság társadalmi szerepé­ről rendezett kerekasztal- beszélgetése, melynek fonto­sabb tartalmi kérdéseinek ösz- szegzése a Pártélet jcnuári szá­mában olvasható. A beszélge­tés alapját a KISZ KB kong­resszusi levele szolgáltatta, melynek széles körű vitájához nagy reményeket fűztek a ke­rékasztal résztvevői.) M, E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom