Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)

1981-01-14 / 13. szám

© Dunántúlt napló 1981. január 14., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! Á tűzvédelmi szabályzatról Előzetes tájékoztatás a legfontosabb tudnivalókról Az elmúlt év végén meg­jelent a belügyminiszter 4/1980. (XI. 25.) BM. sz. rendelete az Országos Tűz­védelmi Szabályzatról. A rendelkezés ez év március 1 napján lép életbe. Hatálya az állami szervekre, a társa, dalmi szervezetekre, a szö­vetkezetekre, a más jogi sze­mélyekre és az állampolgá­rokra egyaránt kiterjed. Né. hány igen fontos rendelke­zését már most szükséges­nek tartunk ismertetni. A rendelet 9. §-ában foglal­tak szerint az építményt csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. Az anyag előállítását, feldol­gozását, használatát, tárolását, forgalomba hozatalát, illetőleg, egyéb tevékenységet, csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabad téren, helyi­ségben, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad téren, épít­ményben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani a Tűzvédelmi utasításban meghatározott mennyiségben. A veszélyességi övezetből, he­lyiségből, szabad térből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről stb. a te­vékenység során keletkezett ég­hető anyagot, hulladékot stb. folyamatosan, de legalább mű­szakonként el kell távolítani. Tűzveszélyes folyadékkal, zsír­ral szennyezett éghető hulladé­kot jól záró fedővel ellátott, nem éahető anyagú edénybe kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni, ille­tőleg megsemmisíteni. Tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni olyan helyen, ahol az tüzet vagv robbanást okoz­hat, mindaddig, amíg a tűz- vaav robbanásveszélyt el nem hárították. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy a kör­nyezetére tűz- vagy robbanás- veszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. Az Országos Tűzvédelmi Sza­bályzat 28. §-a értelmében a kéményt, a kéménytoldót, a' füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék- elvezetőjét a vonatkozó állami szabvánv szerint nem éahető anyagból és úav kell kialakíta­ni, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. Olvan kéményt nem szabad használni, amelynek falába ég­hető anvaaú éoületszerkezet van beépítve, amelynek műsza­ki álloDOta nem megfelelő, amelynél a joaszabálv, állami szabvány szerinti vizsgálatot, továbbá a kémény tisztítását nem végezték el. A kémény használaton kívüli nyílását nem éghető anyaggal lezárva kell tartani. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy az égéstermék- elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a telje­sítményének megfelelő, illető­leg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer léte­síthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű műkö­dés során nem okoz tüzet vagy robbanást. Az előírások szerint az égés­termék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést sza­bad használni. Az éghető gázzal és a tűz­veszélyes folyadékkal üzemelte­tett tüzelő-, illetőleg fűtőberen­dezés, készülék működtetése alatt a vonatkozó állami szab­ványban meghatározott kezelé­si osztálynak megfelelő felügye­letről gondoskodni kell. A fűtést és annak felügyele­tét a berendezés működését nem ismerő vagy arra egyéb­ként alkalmatlan személyre bíz­ni nem szabad. A szilárd tüzelőanyag üze­melésű háztartási tüzelő- és fű­tőberendezést csak szilárd tü­zelő- vagy engedélyezett be­gyújtó anyaggal szabad be­gyújtani és üzemeltetni. A tüzelő- és a fűtőberende­zés, valamint a környezetében lévő éqhető anyaq között olyan távolságot kell megtartani, il­letve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérsék­let a legnaayobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se haladja meg a 60 Celsius fokot. Füstelvezetésre csak iái ösz- szeillesztett, nem éqhető anya- qú. az éaéstermék maximális hőmérsékletén is megfelelő szi- lárdsáaú füstcsövet szabad használni. A füstcsövet leaalább 1,5 méterenként fémbilinccsel az éoületszerkezethez kell rögzíte­ni és a kéménvbe megfelelően csatlakoztatni. A füstcső és a rcazítőbilincs a körnvezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. A munkahelyen a munka be­fejezésekor az égésbiztosítós nélküli gáz- és olaitüzelésű be­rendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhában pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkálvhában a tüzelést a munka befeiezése előtt 2 órá­val meq kell szüntetni és a kályhaajtót a helviség elhagyá­sakor le kell zárni. S. A. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Meayei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ‘ ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169, Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyer­mek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 áráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. szerkesztőség postájából [S Nem „kísérleti" sorompó Mivel naponta százakat érint a kérdés, ezért fogtam tollat. Villány és Virágos (Vil­lány II.) között van egy fény­sorompó. Működése eltér a szabványtól. Tudtunkkal ez az egyetlen kísérleti fénysorompó az országban, mely nem auto­mata működésű, hanem kézi bekapcsolású. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a kör­nyező állomásokról: Magyar­bóly, Beremend, Villány csak akkor lehet a vonatot indítani, ha telefonon jelzik, hogy a so­rompó már zárva. Ha Villány­ból indítanak egy rövid sze­mélyvonatot Magyarbólyra, ilyenkor mindössze 300—400 másodpercig villog a piros lámpa a KRESZ-tankönyvek- ben tanult maximális 40 má­sodperc helyett. Továbbá van egy automatikus védekezése is ennek a kísérleti sorompó­nak: bármi hiba van, a piros folyamatosan villog. 10—20 perces várakozás után mi. akik ncponta többször erre autózunk, tudjuk, hogy hiba van és a legközelebbi vonat­áthaladásig villogni fog —, mert kézzel nem váltható visz- sza a már egyszer véletlenül bekcpcsolt lámpa. Ilyenkor a sok ideges vezető körülnézés nélkül áthajt. De egyszer csak jön a vonat. . . Kocsis Emil * A fenti levélre Benkő Jó­zsef mérnök-tanácsos, a MÁV Telefonpanaszok az áram­szolgáltatóhoz: — Kiszakadt a konnektor a falból... — Ki­égett a biztosíték, sötétbe bo­rult a lakásom... A DÉDÁSZ ügyeletese sajnálkozik, ez nem az ő asztaluk, talán kisiparos, vagy bárki más segíthet. — Ha automata mosógépet, villanytűzhelyet, hőtároló kály­hát vesz nálunk valaki, mi kö­zöljük, választhat: hogyan és kivel helyezi, helyezteti üzembe. Azt is megmondjuk, hogy a hő­tároló kályhát csak a DÉDÁSZ engedélyével kötik be — közli Pap Tamás, a pécsi, Kossuth Lajos utcai Elektronszakürlet vezetője. A pécsi Villamossági szak­üzlet vezetője, Sóki József ké­résemre sorolja a hiánycikkek listáját: — A legkeresettebb 13,5-ös és 16-os vékonyfalú műanyag cső több hónapja nincs. A csa- pófedeles vízmentes, valamint a süllyesztett kettő plusz földelt dugalj úgyszintén hiánycikk . . . — A hibás terméket vissza­cserélik? — Ha nálunk vették és a blokk is megvan: igen. — Kapcsolókhoz, du ga íjak­hoz milyen pótalkatrész kap­ható? — Semmilyen. Ha bármilyen kis „mütyür” tönkremegy vala­melyikben, akkor helyette komplett újat kell venni. * A villanyáram mindennap­Biztosító-berendezési Fenn­tartási Főnökség üzemeltetési vezető mérnöke az alábbi vá­laszt adta. Villány állomás és Villány- elágazás között kiépített fény­sorompó nem „kísérleti" és nem is kézi működtetésű, mint ahogy a levélben szerepel. A sorompót Villányból induló vo­natoknál a sorompót fedező­jelző blokkelem indítja. Vil- lány-elógazás felől (Magyar- bóly, Beremend) — a sorompót az elágazáshoz érkező vonat­nak biztosított bejáratok (vó- gányútzárás) alkalmával úgy­nevezett iránykallantyúk indít­ják. A vonatok indításához te­lefoni értesítésre a dolgozók részéről szükség nincs. Ugyan­is a sorompó lezárt állapotá­nak (felváltva villogó vörös fények) ellenőrzése a jelzők ál­lításának műszakilag ellenőr­zött feltétele. A vonatok indításának Ma- gyarbólyból és Beremendről nem feltétele a Villány és Vil- lány-elágazás közötti sorompó lezárt állapota. A sorompó automatikus lecsukása után, amennyiben az elhaladt vonat valami oknál fogva nem nyitja fel 10 perc után, „Zavarba" (sorompójelzők sötétek) megy. A sorompó zavaroldását Vil­lány állomás forgalmi szolgá­lattevője automatikusan a za­varfeloldó gomb kezelésével jóink részese — ugyanakkor ve­szélyes. Tehát mindenki nem mer, nem is tud mit kezdeni, ha baj van a lakásában. Illet­ve: szerelőt keres, vagy hozzá­értő valakit. Ez a legbiztonsá­gosabb. A DÉDÁSZ hibaelhárításnál csak annyiban érdekelt, hogy a házi csatlakozási pontig, eset­leg a mérőóráig bekövetkezett hibát javítja ki. Új ház építé­sénél meg kell terveztetni erre jogosult személlyel a hálóza­tot, el kell fogadtatni és csak utána kezdődhet a kivitelezés. Ha minden rendben, akkor a DÉDÁSZ szerelője ráköti a la­kást (házat) a hálózatra. A fo­gyasztónak a villanyórát is meg kell vennie. A belső hálózat rekonstrukciója, vagy nagy tel­jesítményű készülék üzembe helyezése előtt is hasonló a helyzet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni: hőtároló kályha és villanybojler megvétele előtt meg kell szerezni az Energia­felügyelet előzetes engedélyét, ezzel kell a DÉDÁSZ-hoz menni — ott dől el, hogy konkrétan abba a lakásba be lehet-e sze­relni. S ha nem? Ezért nem érde­mes előre pénzt beleölni! S ha igen? Kivel végeztessük el a hálózatbővítést? És ki vállalja a nagyfogyasztású készülék üzem.- behelyezését? Hőtároló kályha összerakásá­ra csak a GELKA jogosult. Az automata mosógépek üzembe helyezését is elvégzi, ehhez tudja megszüntetni. A sorom­pó lezárási idejének megálla­pításánál a 40 másodperc a legminimálisabb idő, melyet a MÁV megenged. Ezt az időt minden esetben sorompónként számítással határozzák meg az útátjáró helyszínrajzi és a köz­úti járművek műszaki jellemzői alapján, A minimális lezárási időt a vasúti pályára engedé­lyezett maximális sebességgel közlekedő vonat érkezése előtt is bizosítani kell. A vasúton közlekedő különböző típusú vonatok tényleges sebessége viszonylag széles határok kö­zött ingadozik. A vonat sebes­ségét ugyanis számos tényező befolyásolja.- Következés­képpen a tényleges lezárási idő is változik, mégpedig a vonat haladási sebességével fordított arányban. Továbbá a sorompó üzemkészségét felül­vizsgáltattam, megállapítá­sunk szerint havonta 2—3 eset­ben volt üzemzavar. Intézkedtünk, hogy a Ma- gycrbóly, Beremend irányból érkező vonatok részére Villány- elágazásnál a jelzőket a vona­tok érkezése előtt lehető leg­rövidebb idővel állítsák szabad állásba, ezzel kissé csökkent­hető a sorompó lezárásának ideje. A sorompó üzemkészsé­gének biztosítása érdekében annak műszaki ellenőrzését az elkövetkező időkben hetente elvégeztetem. kedvező esetben a vizet is csat­lakoztatni tudják. De villany- szerelési munkát (hálózatbőví­tés, stb.) nem vállalnak. — Ez ügyben ki segít? A PIK energetikusa, Spárer Csaba: — Az állami bérleményen belüli elektromos hiba elhárí­tásának, vagy az elektromos hálózat bővítésének költsége teljes mértékben a bérlőt ter­heli. Villamos téren csakis az érintésvédelmi felülvizsgálattal foglalkozunk — tervszerűen. Szerelőink csak azt nézik, hogy a földelt konnektor valóban földelt-e, esetleg kicserélik a „patkóit” biztosítékot és felhív­ják a bérlő figyelmét az ilyen „bütykölés” veszélyeire. — Tehát nem javítanak? — Lakáson belül nem, az a bérlő ügye. Ránk csak a lép­csőházi közvilágítás és a lift ja­vítása, karbantartása tartozik. Számtalan lakástüzet és bal­esetet okozott már a házi bar­kácsolás: a szakszerűtlenül megtoldott vezetékek; a kilazult kapcsolók és konnektorok; dug- aljcseréknél a védőföldelés ösz- szeCserélése a nulla-vezetékkel; a bakelitfoglalatba csavart százas égők (higgyük el: a ba­kelit csak 60 wattos égőig biz­tonságos, azon felül ajánlatos porcelónfoglalatot beszerelni, szereltetni I) . .. Aki ért az ilyesmihez, szer­száma, anyaga is van hozzá, annak könnyű . . . (Folytatjuk) Murányi László Közérdekből szólok! Telefon­hang Tárcsázok. Közületet (vál­lalatot) hívok telefonon. Hosszan megy ki a csenge­tés — eredménytelenül t.. Makacsul hallgatom a sem­mibe vesző csengetési jel­zést, míg végre megszólal egy hang: „Tessék!" így tö­mören, fakón, a méltatlan­kodás árnyalatával. Ebben a rövid szócskában mi min­den tud összesűrűsödni?! Benne van, hogy a „Tes­sék!” a HIVATAL, a maga tekintélyével, fontosságával és miért zavarok én a hét­köznapi kisember Bemutatkozom. Elmon­dom nevem, arra várva, hogy a névtelen „Tessék!" is felfedi kilétét, amiből megtudom, hogy valóban az jelentkezett, akit hív­tam ... Az előbbi hang emelkedettebbé, rendreuta- sítóbbá válik: „Tesséék .. .!" Nem hagyom magam. Most már makacskodom: „x vállalat (vagy titkárság)?” A kurta „igen"-re még nyomatékosabb „Tessék!!!” következik, jelezve, hogy ne akadékoskodjak, ne za­varjam a HIVATALT (vál­lalatot), mondjam már, mit akarok. Próbát teszek. Újra be­mutatkozom, de hozzá te­szem, hogy melyik hírközlő szervtől keresem a hívottat. - Fordulat következik! Az ed­digi hang leveti rideg hiva­tali fensőbbségét, kötetlen­né, még előzékennyé is változik és kapcsol. .. Nem értem e változást! Személyemben nem érdem­iem meg a telefonálás ele­mi szabályában előírt ud­variasságot, a hívott hiva­tal (vállalat) önmagát meg­nevező bejelentkezését? Ezt csak az újság, rádió, vagy a felettes szerv tekintélyé­nek jár? Van a jelentkezésnek ár­nyalatiig enyhébb változa­ta is, mint az „Igen ... !” vagy a „Halló...!" de a folytatás ugyanez. Változtatni kellene ezen. Ezt követeli a kölcsönös megbecsülés, udvariasság, meg a hivatal, vállalat te­kintélye, megbecsülése is. Talán az is megoldható lenne, hogy ne kelljen per­cekig várni a bejelentke­zésre ... És hogy hogyan? Talán úgy, hogy az ügyben érdekeltek időnként felhív­ják saját központjukat, tit­kárságukat és erre is oda­figyelnének ... Halász Rezső Köszönet érte! Hálás szívvel mondok köszö­netét a Húsipari Vállalat min­den dolgozójának, akik kommu­nista szombat alkalmával kere­setük egy részét gyermekeimnek ajánlották fel mivel édesapjuk tragikus hirtelenséggel nemré­gen halt meq. Munkatársi sze- retetből példát mutattak. Kö­szönet érte! özv. Reigerné és két kiskorú gyermeke Villanyszerelés és javítás Veszélyes a kanyarodás az Ybl Miklós útról a 39-es dandár útra a képen látható gödrök miatt (Fotó: Erb János) Jogi tanácsadó Balogh T. kérdezi, hogy fegyel­mi felelősségrevonás esetén milyen büntetések szabhatók ki, és mikor lehet a kedvezmé­nyeket megvonni? A Munka Törvénykönyvének 55. § (1) bekezdése szerint a munkaviszo­nyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szem­ben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) a személyi alapbér csökken­tése, e) áthelyezés, f) elbocsátás. A (21 bekezdés értelmében a most ismertetettek közül a c)—e) pon­tokban foglalt büntetések közül ese­tenként együttesen többet is ki lehet szabni. Elbocsátás mellett pedig a c) pontban meghatározott bünteté­sek közül akár egy, akár több al­kalmazható. A Munka Törvénykönyve végrehaj­tási rendeletének 71. § (1) bekez­dése a fentebb ismertetett c) pont­tal kapcsolatban akként rendelkezik, hogy büntetésként kiszabható a) a természetbeni juttatás, ked­vezményes beszerzés, a prémium és a részesedési alapból járó év végi juttatás külön-külön vagy együtte­sen történő csökkentése, illetőleg megvonása legfeljebb egy évre, ide­értve a már esedékessé vált és még ki nem fizetett juttatást is; b) az a) pontban nem emJitett juttatás és kedvezmény legfeljebb egy évre történő csökkentése vagy megvonása, ha munkaviszonyra vonat­kozó szabály azt nem zárja ki. Ezek körét a kollektív szerződésben fel kell tüntetni; c) személyi fizetés vagy a bér- tendszerben meghatározott soron kí­vüli előléptetés visszavonása; d) a szolgálati dm vagy a rang­fokozat megvonása és e) a munkáltató által adományo­zott elismerő jelvény, cim vagy ok­levél visszavonása. Kollektív szerződés előírhatja, hogy elbocsátás és áthelyezés büntetéssel a felsorolt kedvezmények és juttatá­sok közül egyesek csökkentése, ille­tőleg megvonása együtt jár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom