Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-13 / 12. szám
e Dunántúli napló 1981. január 13., kedd Lánchídi séta re számított, s így a szakadatlan közösülésre (értsd: közlekedésre) alkalmas” híd meg- építésésre. A szerződés szerint az építtető részvénytársaság 78 évig szedheti a vámot, aztán a híd ,,a Nemzet tulajdona” lesz. William Thierney Clark angol mérnök (nem rokona a kivitelező, ugyancsak angol Clarknak) tervei szerint 1839-ben megkezdték a munkálatokat, három évvel utóbb, augusztus 24-én a pesti parton ünnepélyesen lerakták az alapkövet. Történelmünk sajátos fordulata, hogy a nemzeti haladás és függetlenség lendületében létrehívott híd csak több mint három hónappal a szabadság- harc bukása, Görgey fegyver- letétele, továbbá alig másfél hónappal Batthyány Lajos volt miniszterelnöknek s az Aradon elítélt honvédtábornokoknak a kivégzése után, 1849. november 20-án nyílt meg. A 78. évnél előbb, még 1870-ben állami tulajdonba került. Több mint száznegyven éves fennállása alatt sok minden módosult, cserélődött rajta. Acélszerkezetét először még az első világháború előtt cserélték ki nagyobb teherbírásúra, egyúttal a pályaszélességet is növelve, 540-ről 645 cm-re. A két háború között a pesti hídfőnél, a közúti aluljáró készült el. S amikor a második világháború utón újjáépült, a pillérkapukat is szélesebbre építették föl a korábban megnövelt, 645 cm-es pályaszélességnek megfelelően, hogy két autóbusz jól elférjen egymás mellett. Az újjáépítés a hídavatás centenáriumára fejeződött be: 1949. november 20-án adták át a forgalomnak az újjászületett Lánchidat. Azóta 1973-ban került sor a forgalom lezárása mellett a tüzetes átvizsgálásra és időszakos felújítására. N. F. Ennél a történetnél sokkal kellemesebb volt az a sláger, ami a háború, sőt az újjáépítés után járta a híd centenáriuma idején. Ebben a szívét kitáró szerelmespár „a megszépült, új Lánchídon" ment „a Az egyenjogúság és a híd Budapest nemcsak főváros, hanem az ország földrajzi középpontja is, egyebek között innen számítjuk az utak távolságát. Az oroszlán nyelve A nulla kilométernél, a Clark Ádám téren, a Várhegy előtt megállva az ország első dunai hídjára látunk. Legendás híd ez. Gyermekkoromban talán az első modern „horrormesét” a Lánchíd oroszlánjáról hallottam. E történet ekképpen szólt, hogy amikor a hidat fölavatták, az építő azt mondta, ha bármi hibát találnak, ő a folyóba veti magát. S valaki azt vette észre: az oroszlánszobroknak nincs nyelvük. A munkája tökéletlensége miatt elkeseredett alkotó öngyilkos lett... Ennek a történetnek azonban sokkal több a gyengéje, mint a lánchídi oroszlánnak. A híd ugyanis 1849. november 20-án nyílt meg — az oroszlánok ellenben csak 1852-ben készültek el. A híd építésze, Clark Adóm 1866- ban halt meg — az oroszlánokat viszont Marschalkó János szobrász készítette. (Ő egyébként 1819-ben született és 1877-ben halt meg!) boldogság felé". Az előző történet és ez a dalocska tehát évszázados hídtörténetet ível át. . . A Lánchíd 380 méteres folyamszélességet ível át a mederben álló két pillér kapuzatán átfűzött láncokra függesztve. A Pest és Buda közötti állandó híd építésének a gondolata már a XVIII. század vége felé fölmerült, de még sokáig csak a tavasztól télig álló hajóhíd (s ha a folyó erősen befagyott, szalmával erősített „jéghíd") kötötte össze a két partot. A reformkor küszöbén már több terv is született a hídépítésre — 1823 -ban Banitz György hadmérnöké, két évvel később Szvoboda Jánosé. 1828- ban Trattner Károlyé, azután az „ördöglovas”, gróf Sándor Móric kérésére Brunei angol mérnöké —, de csak Széchenyi István kezdeményezése vezetett eredményre. Ő 1832-ben _ létrehozta a Hídegyesületet, kijárta József nádor támogatását, és szívós érvelő, népszerűsítő munkával elérte, hogy a társadalomnak mondhatni az egésze magáévá tette az ügyet, mint az ország javát szolgáló s Pestet és Budát egy fővárossá összekötő létesítményt. E tekintetben különösen jelentős állomás volt ez 1836. évi országgyűlés, amelyen azt is sikerült a megyék, a nemesség képviselői részvételével törvénybe foglalni, hogy „hídvámot kivétel nélkül mindenki fizetni tartozik”, tehát a nemesek is, akik nem adóztak. így lehetett biztosítani, hogy érdemes legyen pénzt befektetni, mert az megtérül. Születés és újjászületés 1838. szeptember 27-én kötötték meg a szerződést „két oszlopú, minden célra és teherHoltomiglan - holtodiglan? Az 1980. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyv érdekes számadatokat közöl a házasságkötések és a válások alakulásául a közelmúltban és napjainkban. A házasságkötések száma jelentősen csökkent az előző évihez képest. 1978-ban Magyar- országon 92 438 házasságot kötöttek, 1979-ben pedig 87 176- ot. Még számottevőbb a csökkenés a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest. 1970-ben ugyanis 96 612 volt az új házasságok száma. A válások ugyanebben az időszakban így alakultak: 1970-ben 22 841, 1978-ban 28 407, 1979-ben valamivel kevesebb, kereken 28 000 házasság bomlott fel. Ami a házasságot kötők családi állapotát illeti: az új házasfelek körülbelül 80 százaléka azok közül került ki, akik első ízben lépnek házasságra. A fennmaradó kereken 20 százalékon osztoznak az elváltak és az özvegyek. Az özvegyek csők kenő esélyét egy újabb házasságra nyilván az is befolyásolja, hogy a várható életkor hossza fokozatosan eltolódik a nők javára: az 1980-as nép- számlálás szerint hazánkban a 60 éves és annál idősebb lakosok közül 1061 ezer a nő és 751 ezer a férfi. Tehát az idős nők nehezen találnak korban megfelelő társat. Érdemes utánanézni annak is, hogy mikor nősülünk, mikor válunk. Az 1979-ben házasságra lépő nők 75,8 százaléka volt 18-29 év közötti életkorú (a házasságot kötő férfiak 70,7 százaléka tartozott ebbe o korcsoportba). A 16 éven alul házasságot kötő nők aránya mindössze 0,5 volt, a férfiak csak 16. évük betöltése után köthetnek házasságot, viszont öreg ember nem vén ember —100 újdonsült férj közül 11, 100 új menyecske közül 15 volt 40 éves, vágyán-, nól idősebb. Az elvált nők közül 2 százalék 20 éves sem volt még, amikor kimondta az igent, 20-49 éves kora között vált el 88,9 százalék, a fennmaradó 91 százalék pedig már 50 éves korán túl. A „válás magyar módra” statisztikájához az is hozzátartozik: mennyi idő kell a házastársaknak ahhoz, hogy végleg megúnják egymást. 78-ban és 79-ben egyaránt a felbontott házasságok 3,1 százalékában a férj és feleség egy évet sem bírt ki együtt. Az 1-4 évi együttélés után felbontott házasságok aránya így alakult 1979-ben: 1 év után 7,9, 2 év után 8,8, 3 év után 8,2, 4 év után 7,3 százalék. Az 5—9 évi házasság után elválók az ösz- szes válópereseknek valamivel több mint negyedét tették ki. A 10—19 év után felbontott házasságokból adódott az ösz- szes válás 24,3 százaléka. Jócskán akadtak azonban olyanok is, akik 20 évet vagy még annál is többet töltöttek együtt, s ezután váltak. Minden hetedik válóperes fél ebbe a kategóriába tartozott 1979-ben. Millíardokba kerül Aszfaltszőnyeget terítenek az 51. sz. főúton Óvjuk útjainkat! STOP Pécsett, a város egyik legforgalmasabb gépkocsiszervizében, az AFIT Bolgár Néphadsereg úti mosójában jó pór hónapja nem működik az automata rendszerű kocsimosó. Azóta a két műszakban dolgozó személyzet csak kézi mosást vállal és így a forgalom mintegy a felére esett vissza. A szerkezet speciális villanymotorjának javítását végül is a Mecseki Szénbányák pécsújhegyi villamos üzemének dolgozói vállalták. A beszere'ési munkák elvégzése után várhatóan a hónap végétől ismét üzemelni fog a népszerű Ceccato. * Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatóságának gépjármű kárrendezési fiókjánál is észlelhető volt, hogy az újévi jó hangulat, mámor egyeseknél felelőtlenségbe csapott át. Az új esztendő „köszöntésének” következményeként mintegy 20 gépkocsi-kárbejelentést vettek fel a szakértők. Volt köztük csillagszórótól kigyulladt gépkocsiponyva, petárdával megégett autó, sőt letört tükrök, bezúzott szélvédők is. Fantomautók Akik szürkületben, esőben, havazásban, ködben — tehát gyenge látási viszonyok közepette — autóznak, gyakran lehetnek részesei egy ijesztő élménynek. A szabályos világítással közlekedő kocsik közül váratlanul előbukkan egy-egy fantomautó. Létezésüket csak vészes közelségük árulja el, mert vezetőik nem kapcsolják be a tompított fényt. Ez a semmivel sem magyarázható és menthető szokás fölöttébb veszélyes helyzeteket teremt. Nem kevésbé az ugyancsak szabálytalan, városi világítás menetközbeni használata is. Tessék elképzelni a következőt: elhaladunk egy szemből jövő, tompított fénnyel közlekedő kocsi mellett. Mögötte semmi sem látszik, előttünk viszont egy lassan haladó jármű. Irányjelző, gáz — előzni kezdjük. És ekkor a szürke semmiből föltűnik a világítás nélkül közeledő kocsi . . . Fékezzünk, gyorsítsunk? Sikerül, nem sikerül? Idegtépő pillanatok és nem ritkán szerencsétlenek is. A vétkes és a vétlen számára egyaránt... Azzal minden autós egyetért, hogy látni kell. De arról, hogy látszani legalább olyan fontos sokan megfeledkeznek. Számos példa bizonyítja, hogy azokat a kocsikat, amelyek valamivel fölhívják magukra a figyelmet, kevésbé fenyegeti az összeütközés veszélye. Közismert az élénk színek pozitív hatása, vagy a fényes nappal is bekapcsolt fényszóróval közlekedő kocsik nagyobb biztonsága. Nem nehéz elképzelni, hogy mennyivel rosszabb a helyzet akkor, ha a látás amúgy is korlátozott. Tessék megkeresni egy sötét szobában egy fekete macskát. És a kivilágítatlan járművek alig jobbak a fekete macskánál. Az ésszerűtlen és ostoba „takarékosságot” a fénnyel egyébként sem indokolja semmi. A kocsik többségénél generátor elégíti ki az elektromos fogyasztók energiaigényét. És teszi ezt akkor is, ha a gyújtáson kívül egyetlen fogyasztó sincs bekapcsolva, de bőséges tartalékkal rendelkezve akkor is, ha az áramfogyasztók többsége üzemben van. Lényegét tekintve a dinamóval szerelt kocsik sincsenek rosszabb helyzetben. Búsbarna László Egy négyzetméter útfelület gondozása, megóvása évente 12 forintba kerül, egy kilométer úté átlag 80 ezer forintba. Országos gond: a fenntartás. A fenntartási munkák mértékét mindig a forgalom nagysága határozza meg. A főutakra évente 900 kilométer hosszúságú, új aszfaltszőnyeg kerül, az alsóbbrendű utakon az olcsóbb felületjavítás is elegendő. A négy megyén átvezető 4. sz. fő- közlekedési úton a fővárostól Nyíregyházáig most fejezték be a buszmegállók kitérőinek megépítését; országszerte folyik az útburkolati jelek egységesítése. S mibe kerül mindez? Az új aszfaltburkolat létesítése kilométerenként 2 millió forintba kerül, ezt nem szabad „elspórolni”, mert a 6500 kilométeres főúthálózatot csak így lehet fenntartani. A 23 500 kilométeres alsóbbrendű úthálózat állapotát szerényebb módszerekkel kell megőrizni. Egyetlen tél útfenntartási számlája csak a sózás, hóeltakarítás költségét tekintve 200 millió forint - a forgalom biztonságát szolgáló táblák, jelzések, széljelző oszlopok, útburkolati jelek ára évente ugyancsak 200 millió forint. Summázva, az állami utak fenntartására évente összesen megközelítően 3 milliárd forintot költenek. Óvjuk útjainkat. Talán jelszó is lehetne, létjogosultságát szoA Skoda gyár a nyolcvanas évek közepén kíván áttérni a fronthajtású modellek gyártására. Az egyelőre nem ismeretes, hogy a jelenlegi motorvariációk kerülnek-e előre, vagy újabb licencvásárlással oldják-e meg az erőforrás kérdését. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: Megyei Kórház (fertőző épület), sebészet: Pécs- bányatelep. Baleseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon:: 11-169, Munkácsy Mimorú példák teszik időszerűvé. A közúti hidak az úthálózat részei. Vannak közöttük régi épí- tésűek, kereszttartós hidak, amelyeken az áthaladás csak magassági korlátok, között lehetséges. Több nagy híd, közöttük a békési Körös-híd, azért szakadt le, mert egy arra haladó daruskocsi vezetője nem engedte le a daru gémjét, s az beakadt a kereszttartóba. S más hasonló eset is előfordult az utóbbi időben. Ezért külön felhívják a munkagépek és nehéz rakományt szállító gépkocsivezetők figyelmét: járművük rakományát útközben többször is ellenőrizzék, mert a megcsúszott rakomány súlyosan megsértheti a hídtartó gerendákat, ezzel súlyos balesetet és sok milliós kárt okozhat. Néhány évvel ezelőtt főútvonalaink mentén megjelentek a fényvisszaverő prizmák. Ezeket importáljuk, s nem győzik pótlásukat. A másra nem használható műanyag csíkokat egyesek felelőtlenül letépik, nem törődve azzal, hogy ködös időben balesetveszélyt okoznak az országutakon. Az M 1-es út olyan szakaszain, ahol a vadátjárás gyakori, ún. vadriasztó prizmákat szereltek fel az autósok védelmére. Ezt az osztrák találmányt kísérleti célból hozták be. A prizmákat az utolsó darabig ellopták. A kísérlet ezzel be is fejeződött, többet nem hoznak belőlük . .. A jelenleg gyártott modellek fejlesztése, finomítása természetesen addig is folytatódik. Elsősorban a zajszint csökkentése és az üzemanyag-fogyasztás mérséklése várható, az európai autógyártásban már egyedülálló farmotoros konstrukciónál. hály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpolikli- nika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390; este 7-től reggel 7 óráig. Fronthajtású modellek Kórházi felvételes ügyeletek
