Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-13 / 12. szám
1981. január 13., kedd Dunantiili napló 3 A gyártás egyszerű, gyors Csizi Csaba bemutatja a mérlegen, hogy az iszap tégla 90 dekával könnyebb a vele azonos méretű lyukacsos égetett téglánál Fotó: Erb János Két tehén nevelte őket Négyes ikrek Gyöngyösmelléken A „gyanúsított” egy hormonkészítmény Számvetés a mezőgazdasági m _ ■ Ff___y B| | M Tiszta képet a lehetőségekről és a tennivalókról A korábbiaknál is jobban munkojellegűek lesznek az idén a termelőszövetkezetekben e héten megkezdődő, a munka eredményét összegző és a további tennivalókat meghatározó küldöttgyűlések, illetve zárszámadó közgyűlések. Tégla a balatoni iszapból A Magyar Fejlesztési Bank támogatja az elképzelést Érdemes-e folyami homokból, vagy tavi iszapból téglát, csempét előállítani, amikor agyagban és „szárazföldi" homokban gazdag ország vagyunk? Első hallásra könnyűnek tűnik kimondani a nemet, de amikor meghallgattam dr. Csizi Csaba 39 éves főiskolai adjunktus és szilikátipari technológus érvelését, más véleményt alkottam. Ő és három technikustársa: Dallmann Rezső, Nagy Pálné, Osváth Imre a Pécsi Pollack- Mihály Műszaki Főiskola szili- kát- és vegyipari gépészeti intézetében nyolc éve szorgalmazza eredményes kísérletsorozat tapasztalatai alapján, hogy érdemes a Balaton kikotrott iszapjából téglát készíteni. Hasznosítani a tó iszapját A Keszthelyi-öbölben, ahol a legerőteljesebb az eliszaposodás, alig két év alatt a vízügyi szervek egymillió köbméternyi iszapot emeltek ki és építettek be a partvédelmi művekbe. Ez a kitermelési tempó nem folytatható, ugyanis a rengeteg iszapot hiába terítik ki a mezőgazdasági területekre, ha a termővé alakítás költséges, sőt nem is gazdaságos. Hová kerüljön a tetemes mennyiségű iszap, hogy kárba ne vesszen? A Balatonban pedig csak nő az iszap vastagsága, most átlag a négy méternél tart és emiatt mind fokozottabb fenékkotrásra van szükség, hogy a biológiai életet veszélyeztető iszapdúsulástól megmentsék a magyar tengert. Hasonló ütemben kotornak a Velencei- és a Fertő-tavon, de mindegyik helyen csak a partra kerül az értékes iszap. A Pécsi Műszaki Főiskola négyfős kollektívája elsősorban környezet- és természetvédelmi okok miatt akarja, hogy a mész- ben és a szilícium-dioxidban gazdag iszapot gazdasági haszonnal értékesítsék, amire sehol a világon nincs még példa. Bár Nyugat-Európában a folyami homokot előnyben részesítik a téglagyórtásban, nálunk ehhez hasonló példával egyedül a barcsi mészhomok téglagyár szolgál a Dráva-homok felhasználásával. Hazánkban fontos, hogy a balatoni iszapot hasznosítsák, mert az eutrofizáció, vagyis a vízi biológiai élet elhalása felgyorsult és következményeként az iszapréteg any- nyira hízik, hogy 2—3 év múlva nincs hová elteríteni a kibányászott iszapot. A pécsi kutatók négy éven át többször próbálkoztak az előkezelt balatoni iszap égetésével a főiskola elektromos kemencéiben, de ily módon mindössze burkolócsempét sikerült kikísérletezni. Az égetéssel viszont a tégla minőségét veszélyeztető szerves és különféle szennyező-mérgező anyagok megsemmisülnek. Az újabb kísérletre a barcsi mészhomoktéglagyár adott lehetőséget. Az autoklávokban nagy nyomású gőzzel kezelték az iszaptéglát, mely tökéletesen megszilárdult és előkészítés közben nem kellett idegen anyagot hozzáadni. Elég, ha a kazettákban 1—2 évig ülepítik az iszapot, hogy az a nap szárító hatására földnedvessé váljon. A Műszaki Főiskola két évig, majd ugyanennyi ideig az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is támogatta anyagilag a próbálkozást. Nem hiába, hiszen sikerült a szolgálati találmányt a Találmányi Hivatalba beadni, és az utóbbi időben az egész törekvést patronálja, menedzseli a Magyar Állami Fejlesztési Bank, melynek a képviselői néhány hete optimista hangnemben levelet írtak Csizi Csabának, hogy a szabadalommá elfogadást gyorsítják és vállalkozó kedvű vállalatokat keresnek az iszaptégla gyártásához. A MÁFB szerint a hatodik ötéves terv időszakában biztosan lesz ajánlkozó egy iszoptéglagyór kivitelezésére, üzemeltetésére —, természetesen komoly állami támogatás igénybevételével. Az biztos, hogy a gyártás egyszerű, gyors, de energiaigényes, főként sok hőenergiára van szükség. De a végtermék, vagyis az iszaptégla egyebek között minőségben és a szilárdságban egyenértékű a kisméretű agyagtéglával, sőt a hőszigetelő képessége annál ötven százalékkal, míg a mészhomoktéglánál száz százalékkal jobb. Ezenkívül a vakolatot hosszú ideig tartja. Az ÉMI már két éve kimondta, hogy az iszaptégla első osztályú. Keszthely közelében A Somogy és Zala megyei Tégla és Cserépipari Vállalat szívesen társulna, ha állami beruházásból, vagy akár saját erőből valaki létesítene egy iszaptéglagyárat a Keszthelyiöböl szomszédságában, ugyanis Barcsra szállítani az iszapot a nagy távolság miatt nem éri meg. Legalább kétszáz- milliós beruházásról lenne szó. Egy olyan gyárat kellene megépíteni, ahol évente átlag harmincmillió iszaptéglát szárítanak ki, mintegy kétszázezer köbméter balatoni iszap előkezelésével. Csak a Keszthelyiöbölben évente épp ennyi iszap rakódik le. Csuti J. Tisztelt Szerkesztőség I Ameny- nyiben érdekelné önöket, a múlt év január 7-én termékenyítettem Gyöngyösmelléken, Szabolcsi József, 323859-es számú 6 éves tehenét, amely 9 hónapra megellett. Négy borja lett; kettő bika, kettő üsző. A borjak szépek és egészégesek. Megtekinthetők, Gyöngyösmellék, Petőfi u. 17. sz. alatt Szabolcsiéknál. Palaczki Zoltán A levél nyomán utaztunk Gyöngyösmellékre. Szabolcsi József, KPM dolgozó portáján egy igazi kis mintagazdaságot találtunk. Jószág minden talpalatnyi helyen. Az ólakban 22 disznó kéri a napi porciót, az istállóban egy igásló, három tehén, egy tizenhat meg egy két hónapos üsző. S ebbe az amúgy is zsúfolt istállóba szü- tett bele a Zsuzsa tehén négy borja. A négyes ikrek közül már- csok a jobb hátsó lábára kissé bicegő Bimbó maradt a háznál. A másik hármat Görcsöny. be adták el egy gazdóhoz. Bimbó is szép és fejlett, de el- léskor az anyja véletlenül rálépett a lábára, ezért most három lábon ugrál. — Talán majd levágjuk, hisz bicegős tehenet nem akarok nevelni. Amúgy is túl sok a jószág. Takarmány még csak akadna. Van öt hold földünk, ezt én művelgetem, A fiam meg tsz-tag Kétújfaluban, ő is kap takarmányt. Helyünk nincs már ennyi állatnak, meg én sem bírok annyival egyedül. Szabolcsiné vezeti a háztáji gazdaságot. Kell a keresetkiegészítés, hisz a kislánya még iskolás, pályaválasztás előtt áll, ki kell taníttatni. Azt mondja nem éri meg jószággal bajlódni, hisz alig van belőle 2000 forint tiszta bevétel havonta. Hát a semminél ez is több. Más a helyzet, mikor a tehenei friss- fejősek és ontják a sok tejet. De az egyik rnár magas vemhes elapasztóban van. A Zsuzsit, a négyes ikrek anyját úgy megviselte a dolog, hogy egészen leromlott, alig tejel. így a négy borjú a Zsömlye tehén tejét kapta, meg még vettek tejport is, hogy azzal pótolják ki a napi adagot. A háziasszonyt a Zsuzsa felől faggatom. Azt mondja két éve vették Teklafaluból 24 000 forintért. Tavaly csak egy borja volt, aztán nem akart többet fogni. Ezért kezdték el injekcióz- ni. Az iinszemínátorok ma már állatorvosi ellenőrzés mellett rutinszerűen alkalmazzák átmeneti meddőség esetén a hormonkészítményeket. Több szer van forgalomban: Gestyl, Gho- riogonin és az Elsapross-készít- mény. Ezek a hormonhatású szerek gyakran okoznak, állatorvosi szaknyelven szólva, szuper ovulációt. Ez az a jelenség, amikor egyszerre nagyon sok petesejt válik )e és több is megtermékenyül. Tavaly ugyanebből a körzetből érkezett hír egy hatos ikerellésről. A kétújfalui hatosikrekből azonban születés után csak kettő maradt meg, négy elpusztult. Az állatorvosok és állattenyésztők csak a zigóta transzplantációnál tartják előnyösnek a többes ikerellést, egyébként azt mondják szarvasmarhánál nem kívánatos. Főként ha kü- lönneműekről van szó, mint ez esetben, mert ilyenkor az üszőborjak állítólag nem elég életképesek ahhoz, hogy tehenet neveljenek belőlük. Nem tudni Kaposi Jenőék Görcsönyben milyen sorsot szánnak a három . testvérnek. Szabolcsiék azonban bármilyen szenzációt is keltett, hisz a faluban erre még nem volt példa, nem szeretnének többet négyes ikreket. Legyen a Zsuzsa tehénnek jövőre csak egy borja, egy szép kis üsző, ami tovább viszi a fajtáját. — Rné — A három évvel ezelőtt módosított termelőszövetkezeti törvény a sorrendiségben elsőbbséget biztosít a küldött-gyűléseknek. Korábban a közös gazdaságokban a közgyűlés nyújtott lehetőséget a tagságnak arra, hogy megfogalmazza véleményét a szövetkezeti élet belső rendjéről, a gazdálkodás gyakorlatáról, továbbá a tervezésről és a falvak életében meghatározó jelentőségű szövetkezeti kulturális tevékenyégről. A szövetkezeti életnek ez a fóruma azonban időközben szűkké vált, mivel az elmúlt időszakban számos gazdaság egyesült és a több ezer hektárosra bővült nagyüzemek gyakran több falunyi tagságának véleménye egyetlen nagy tanácskozáson „elveszett” volna. Már az elmúlt két évben jól vizsgázott a küldöttgyűlés, amelyen eredményesen vitatja meg a tagság a gazdálkodás alakulását, valamint a tervkészítés részleteit, lehetővé téve ezzel, hogy a későbbi közgyűlés valóban a gazdaság egésze szempontjából fontos témákkal foglalkozzon. Az idén egyébként szinte kettéválik a két fórum szerepe, mivelhogy 1981 a hatodik ötéves terv induló éve. Ennélfogva különleges jelentősége van a tennivalók pontos rögzítésének, a vitának, amely nyomán kikristályosodik majd egy-egy üzem középtávú fejlesztési elképzelése. Ezért a MÉM és a Pénzügyminisztérium együttes intézkedése lehetőséget adott a tsz-eknek arra, hogy a közgyűlést a korábbi gyakorlattól elEnergiatakarékossági céllal napkollektorok prototípusait készítette el a Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. A használati meleg víz előállítására és növényházak talajfűtésére alkalmas újdonságok sikerrel szerepeltek a nemzetközi kiállításokon. Meszlényi Zoltán és Szabó Gyula szolgálati találmánya a vállalat dicsőségét öregbítette. A napkollektor fényelnyelő elemeiben speciális fagyálló folyadék cirkulál, hogy a nap sugárzó energiájából a hőt hasznosítsa, akár idényjellegű pótfűtéshez is. A napkollektor alkalmazása - ami nem egyenlő a napelemmel —, elterjedt az USA-ban, Kanadában, az NSZK-ban, Franciaországban, Ausztriában és Jugoszláviában. Hazánkban még a Villamosenergiaipari Kutató Intézet foglalkozik napkollektor-szerkesztéssel, elsősorban légfűtési céllal, de kísérleteivel nem előzte meg a barcsi ESZKV-ét. A napkollektor első hazai al- - kalmazója, Meszlényi Zoltán ta- psztalatszerzés céljából nyugat- európai országokat keresett fel, legtöbbször magánerőből. Sokat járt Ausztriában. A mintadarabok kifejlesztésekor a tanácsára kapcsolatot alakítottak ki a barcsiak a Tiszai Vegyi Kombináttal, a Budaiakkal, a barcsi Kemikáliái, hogy jó minőségű festékekhez, vegyi anyagokhoz jussanak. A megfelelő hőszigetelő anyag kikísérletezésében pedig sokat segített az Eszak-magyarországi Vegyiméinek sajóbábonyi gyára. Épül a kísérleti miniüzem, miközben a Budapesti Prizma Tervező Szövetkezetnél egy kötérően az idén későbbi időpontban akkor rendezzék meg, amikor már tiszta képet kaphatnak a vitában részt vevők az ötéves tervidőszak reális helyi lehetőségeiről és tennivalóiról. Ennélfogva a sorrendben előbb megtartott küldöttgyűléseken a tagság megvitatja majd az elmúlt évi gazdálkodás feladatait, valamint az 1981-es tennivalókat. A küldöttgyűlésen jóváhagyott mérleg alapján fizethetnek a termelőszövetkezetek prémiumot a tagságnak és az alkalmazottaknak. A később megtartott közgyűlésen a ható. dik ötéves terv feladatai kerülnek napirendre, mégpedig a küldöttgyűlés ajánlásai ‘és az időközben összeállított helyi programok, tervek, elképzelések alapján. Az országban 1338 termelő- szövetkezet, 60 mezőgazdasági szakszövetkezet és 16 halászati termelőszövetkezet készít számadást. A rendelkezések szerint, amennyiben a taglétszám 300 alatt van, úgy nincs szükség küldöttgyűlésre, a megvitatandó anyag egyenes úton a közgyűlés elé kerülhet. Ennélfogva a kisebb tsz-ekben. ahol a küldöttgyűlés elmarad, két közgyűlés lesz; az elsőn a legközelebbi tennivalókat elemzik, a második közgyűlésen pedig a középtávú elképzeléseket vitatják meg. A veszteséggel gazdálkodó üzemek tevékenységét, ugyanúgy mint a korábbi években, felülvizsgálják Szakértő csoportok adnak majd útbaigazítást a gazdálkodás jövedelmezőségének helyreállításához. zépüzem tervét rendelték meg,, hogy két év múlva a sorozat- gyártásra készülhessenek fel. A legalább 20-25 milliós beruházás költségéből bizonyos ösz- szeget szívesen vállal át az Építési és Városfejlesztési Minisztérium. Decembertől a Székesfehérvári Könnyűfémművel együttműködve 50 kollektort állítanak elő. Mindre akadt vevő, de nem magánszemélyek, hanem vállalatok. Hiszen a használati meleg vizet produkáló kollektor irányára 7-8 ezer, míg a fűtőkollektoré 10-12 ezer forint. A költséget csak növeli, hogy a már meglévő fűtési rendszerbe mindenképpen be kell építeni a Fűtőberendezéseket Gyártó Vállalat hőcserélő bojleréit is. A speciális kivitelezési terveket egyébként az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalat szállítja. A jól beszerelt kollektor 15 évig üzemel zavar nélkül. Túl drágák még a jelenlegi kollektorok, pedig a gyártásukhoz szükséges összes alap- és nyersanyag belföldi, csupán a mérőműszerek lesznek külföldiek. A magas árból a sorozat- gyártással akarnak lefaragni, ami csak akkor sikerül, ha magas szinten szakképzett a munkásállomány és a szakmai vezetés. Szabó Gyula időközben elment a barcsi vállalattól, most épp Meszlényi Zoltán készül erre A legjobbak épp a legnagyobb próbatétel előtt lépnek ki a vállalat kötelékéből. Elgondolkoztató tények: vajon ezek után a vállalkozás milyen mértékben sikerül? Cs. J. Energiatakarékosság Sikerül-e sorozatban gyártani a magyar napkollektort?
