Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-20 / 349. szám
1980. december 20., szombat Dunántúli napló 5Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézés Ösztönzőbb lakáscserék A tanácsokhoz forduló lakásigénylők mintegy 30 százaléka cserét kíváni főleg minőségi változást, nagyobbat, korszerűbbet, de az esetek egy részében már a kisebbre váltás szükséglete is előtérbe kerül. Ezekre az esetekre kínálnak a korábbinál bővebb lehetőséget a lakásügyi jogszabályod korszerűsítéséről, módosításáról most megjelent új rendelkezések, amelyek anyagilag és az ügyintézés egyszerűsítésével egyaránt ösztönöznek a cserére, a nagyobb lakásforgalomra. A lakásgazdálkodás és elosztás új lehetőségeit az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányelvekben összegezte, s ebben különösen fontos 'követelménynek jelölte meg, hogy a tanácsok helyezzék előtérbe a szervezett lakáscserét. Ezért szükséges, hogy az új és a megüresedett lakások egy részéből — amit tanácsi rendelettel határoznod meg — lakáscsere-alapot hozzanak létre. Ezzel a bázissal gazdálkodjanak, mégpedig elsősorban lépcsőzetes cserével, lehetőleg olyan igénylők kapjanak lakást, akik maguk is szabaddá teszik addigi otthonukat, ma korszerűbbért leadott kisebb komfortos, félkomfortos vagy komfort nélküli lakás ugyanis véglegesen vagy átmenetileg kielégítheti a kisebb családok, a fiatal házasok igényeit. A különböző pénzügyi jogszabályok módosítása, kiegészítése szerint a jövő évtől számos új intézkedés tágítja a a szervezett akcióban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban lévő lakások cseréjének kereteit, csökkenti kötöttségéit. Egyebek között megszűnik az a megkötés, amely szerint az első tulajdonos öt éven belül csak a tanács hozzájárulásával adhatta vagy cserélhette el a tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakását. Elmarad ez az ötéves várakozás akkor is, ha a szövetkezeti lakásokat az OTP-nek kínálják fel vásárlásra. A kedvezményes feltételekkel szervezett csereakcióban pedig azok is részt vehetnek, akiknek már a szerzés időpontjában kicsi volt a lakás. Egyszerűsítették a tanácsi értékesítésű lakások bérlakásra cserélésének rendjét. Az új szabály szerint ilyenkor nem kell visszafizetni az állami támogatást, ha a lakáshasználatbavé- teli díj háromszorosa több mint az egyébként megtérítendő állami támogatás összege. Hasonlóan járnak el a munkás- lakás-építési akcióban létesített és a tanácsi bérlakás közötti csere esetén. Adó- és illeték- kedvezmények is segítik a cserét. így a lákások szabad forgalmában a jövő évtől o vevő már kevesebb, 17 helyett 12 százalékos illetéket fizet. A fővárosban, a nagyobb városokban és a megyékben a lakáscserék és az ingatlanfor- golom áttekintése és elősegítése érdekében indokolt, hogy a tanácsok központosított nyilvántartást alakítsanak ki, és központilag kezeljék a lakáscsere- alapot. Célszerű, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szerveket is jobban érdekeltté tegyék a csereigények felderítésében, előkészítésében és lebonyolításában is. December 28-án ülésezik a Megyei Tanács December 28-ra idei utolsó ülésére hívják össze Baranya megye Tanácsát. Erről tárgyalt tegnapi rendkívüli ülésén a tar nács végrehajtó bizottsága. A tanácsülés napirendjére tűzik a megye hosszú távú településhálózat-fejlesztési koncepciójának felülvizsgálatáról szóló jelentést és a vele kapcsolatos további feladatokra vonatkozó javaslatokat. A tanácsülés elé terjesztik jóváhagyásra a megye 1981. évi működési, költségvetési és fejlesztési tervét, valamint a megye tanácsi gazdaságának hatodik ötéves tervi fejlesztési koncepcióját. A továbbiakban a végrehajtó bizottság időszerű gazdasági kérdésekben döntött és egyebek közt jóváhagyta a 76,6 millió forint tervezett költségű új komlói kenyérgyár beruházásának 1981. évi indítását. Határozott a végrehajtó bizottság a sellyei szülőotthon megszüntetéséről is. Az intézkedésre azért került sor. mert a szülőotthon kihasználtságának állandó és folyamatos csökkenése alapján az illetékes szervek arra a következtetésre jutottak, hogy további működtetése gazdaságtalan lenne. A szülőotthon ellátási területéről származó szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg-ellátást a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztálya veszi át. A szülőotthon épületét bölcsődévé alakítják át. fl Pécsi Akadémiai Bizottság pályadíjai Közzétették a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottsága által az 1980. évre meghirdetett pályázatok eredményeit. A Dunántúli Tudományos Intézet székházában tegnap délelőtt Bihari Ottó akadémikus, a PAB elnöke ismertette a bizottság által díjazásban részesült pályázók névsorát és a pályaműveket. 26 az idei díjazottak száma, főként pécsi intézetekben dolgozó szakemberek ők, de jelentkeztek pályamunkákkal Baranya, illetve a Dunántúl más városaiból is. A témák köre rendkívül széles: a jogtudomány, a közigazgatás, az építészet, a geológia, az orvostudomány, a helytörténet és a nemzetiségtörténet témáit is megtalálhatjuk. Bihari Ottó köszöntő szavai után elmondta, hogy a pályázatra érkezett tanulmányokat az Akadémiai Bizottság ajánlani fogja az érdekelt intézményeknek, hogy a tudományos eredmények mielőbb beépüljenek a gyakorlatba. Ezután ismertette a pályadíjakat: A Pécsi Akadémiai Bizottság első díjban részesítette Varga István, dr. Kecskés László, dr. Sükösd Ferenc, Wéber Béla, dr. Losonczy Hajna, dr. Kovács András és dr. Kiss György munkáit, valamint három kutató- csoport, Oszbach György és Kraicsi Péter, dr. P. Komáromy Zsuzsa, dr. Dobolyi Csaba és Czakóné Vér Klára, továbbá dr. Hanyecz Lajos és dr. Pintér József pályaműveit. Második díjban részesült Pappné Betlehem Márta, Martin László, dr. Hanyecz Lajos, Nagyrészt társadalmi munkában szolgáltatóház készült el több mint másfél millió forint értékben Szentlőrincen. Elsősorban a kisiparosok fogtak össze és közülük többen kitüntetést kaptak a HNF-től példamutató társadalmi munkájukért. így kitüntették Gál Jenő lakatost, Kurucz István vízvezetékszerelőt, Vida Ferenc tv-műszerészt, Tóth Sándorné^ női szabót, valamint Kovács László műanyag- burkolót. Baranyában ez az első kisiparos szolgáltatóház, amely központi támogatással, vagyis az Országos Központi Szogláltatásfejlesztési Alap hozzájárulásával épült. Helyet kapott benne a tv-sze- relés, a háztartási gépjavítás, a női fodrászat, valamint a férfiszabászat pavilonja. A modern kisipari szolgáltafóház építésében sokat segített még Marton Gyula villanyszerelő. Pernecker Vendel szobafestő, valamint Gazdag Sándor lakatos. Győztes az újpetrei tsz csapata László, Zelkov József és Nédel József szerezték meg a megyei első helyezést és a rendező szervek — a TESZÖV, a Baranya megyei Tanács, a KISZ Megyebizottsága, a pécsi AG- ROKER és a házigazda, Megyei Növényvédő Állomás által felajánlott első díjat; fejenként 600—600 forintos vásárlási utalványt. Jutalomban részesítették Gyanó Imrét, a tsz növényvédős üzemmérnökét, a győztes csapat felkészítőjét is. A második helyet az egyházaskozári, a harmadikat a görcsönyi, a negyediket a kétújfalui, az ötödiket pedig a felsőszentmártoni tsz csapata szerezte meg. Valamennyi helyezett csapat tagjai vásárlási utalványt nyertek. A díjakat Öry István, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa adta át. Baranyában 1962 óta folyik növényvédő szakmunkásképzés. Az azóta eltelt 18 év alatt 2200 szakmunkást képeztek ki, akik közül jelenleg 800-an dolgoznak ebben az oly fontos és nagy szaktudást igénylő, veszélyes munkakörben. Szaktudásuk karbantartása és a nap mint nap megjelenő új kémiai szerek megismerése állandó továbbképzést igényel. A tegnapi vetélkedő célja is a továbbképzés, ismeretfelfrissítés volt. A verseny színvonala, mint arra dr. Reisinger Péter, a Növényvédő Állomás főmérnöke lapunknak adott nyilatkozatában rámutatott, arról győzte mea a zsűrit, hogy a gyakorlatban dolgozó fiatal szakmunkások a növényvédőszerek, a műtrágyák és gépek használatában jártasak. Rendelkeznek a legfrissebb ismeretekkel is. Szoros versenyben alakult ki a sorrend, hisz az elérhető maximális 70 pontból az újpetreiek 65-öt szereztek meq, de még az ötödik csapat is 60 pontot ért el. Az immár ha#/ományos — ez volt a ha.tnadik — vetélkedőt jövőre újra menrendezik. Hét kérdéscsoportbán, 10—10 tesztkérdésre kellett helyes választ adni azoknak a termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakmunkásoknak, akik részt vették az ifjú növényvédők tegnap Pécsett megrendezett megyei vetélkedőjén. A verseny reggel 9-kor kezdődött Cserkúton, a Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás székházában. Nyolc termelőszövetkezet és két állami gazdaság küldte el 4-4 fős csapatát. A 40 versenyző több száz feladatot oldott meg helyesen. Délben már eredményt hirdettek. A mindvégig szoros versenyben az újpetrei Petőfi Tsz négy fős csapata nyújtotta a legjobb teljesítményt. A csapat tagjai Mórion József, Szabó dr. Kengyel Miklós, dr. Körinek László, Földesi András, dr. Ló- ránd Tamás, dr. Széli Kálmán, Benza György, Bojtár László, valamint dr. Kovács András. Harmadik díjat kapott Papp László, valamint dr. Sípos Bélá- né és dr. Rédey Katalin közös munkája. G. O. Kötelességmulasztás December 19-e, délután negyed négy. A Tolbuhin út 27. számú ház lakói telefonálnak, rosszul érzik magukat, hányingerük van, keserű a szájízük (nemcsak átvitt értelemben, valóban), fejfájás és álmosság környékezi őket. A háromemeletes ház olajfűtésű, a kémény rossz, dől a füst; négy család szenved tőle. Ha csak egyikük is befűt, mind a négy lakásban észlelhető, mégpedig erősen valamennyi tünet. Ahol nem fűtenek be, ott a füstön kívül még dermesztő hideg is van. Gyerek, 84 éves idős asszony nemigen bírják ezt, s félnek az éjszakától, az esetleges füstmérgezéstől. Még az ablakokat is kitárják. Természetesen értesítik a Kéményseprő Vállalatot azonnal. Ketten fél háromkor meg is érkeznek, s kijelentik, nem is lett volna kötelességük már jönni, az ő munkaidejük rég lejárt. Egy lakatot kellett volna eltávolítani, hogy a javítást elvégezzék. A lakók vállalkoztak erre, de nem várták meg, közölték: így is csak másnap reggel — legfeljebb. Mert ha fönt marad a lakat, akkor két nap is beletelik. Elmentek. S addig mi lesz? Fölhívtuk a Kéményseprő Vállalatot, ahol megtudtuk, a munkaidő csak három órakor jár le. Ez a két ember munkaidőben megtagadta a hiba kijavítását, s emellett felelőtlenül otthagytq a füstben a lakókat. Egyébként, azt hiszem, ha már elmúlt volna három óra, ilyen esetben akkor is sürgős intézkedésre van szükség . . . d. cs. Ki tud többet a Szovjetunióról? Az idei tanévre is meghirdették a rendező szervek, a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége a középfokú tanintézetek diákjai számára a Ki tud többet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedősorozatot. Az érdekeltek már elküldték nevezési lapjaikat; Baranya 31 középfokú tanintézetéből 27 adta be jelentkezését a versenyre: gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek mintegy 1300 diákot képviselve. Az iskolai vetélkedőket a téli szünet után, január első felében kezdik meg Baranya megyében. És végül a győzteseknek járó jutalmakról: háromszobás berendezett faház 3 évi használata Balatonberényben - ez a két első díj. 35 ezer forint a két második, 25 ezer a kiosztásra kerülő két harmadik díj, amit az iskola csak ifjúságpolitikai célokra használhat fel. Ifjú növényvédők megyei vetélkedője FILMJEGYZET Árnyékfilmezés R égóta töröm a fejem azon, hogy új gazdasági kategóriát kellene kitalálni: az egy főre eső gyenge filmek száma sokatmondó közgazdasági adat volna. Ezek szerint gazdag ország az, amelyik könnyedén megengedheti magának, hogy teljesen sovány ötletekből filmeket gyárthasson. Ilyen tehetős ország például 0 Német Szövetségi Köztársaság, az Árnyékbokszoló című filmből következtetve. Ennél gazdagabb már csak az az állam, amelyik nemcsak gyártja a gyenge filmeket, hanem bőségesen importál is belőlük. Ilyen országnak tekinthetjük a mi hazánkat. Ha látott már valaki összedobált építési anyagokat, téglát, deszkát, cserepet, ablaküveget egy kupacban, akkor el tudjuk képzelni, milyen az a film, amit közhelyekből, avítt mozitrükkökből, természetellenes színű filmszalagból, ripacs- szereplőkből dobáltak össze. S ebaj, legalább a mondanivaló, az erkölcsi tanulság legyen nemes, elgondolkodható — kívánhatnánk a lesújtó formai jegyek ismeretében. De a tartalom még üresebb, mint a körítés: aki bűnöző akar lenni, tanulja meg a játékszabályokat, műkedvelők az alvilágban nem élhetnek meg — valami ilyesmit kellene kiértenünk Michael Fengler Schattenboxerének „kacagtató" slusszpoénjából, midőn a két póruljárt főhősnek felajánlja szolgálatait egy kisfiú. A történet? Olyannyira primitív, hogy összezagyválni sem lehet: két fickó „lébecol” a frankfurti kocsmában, rendezetlen családi háttér, kiábrándult feleség, pénzhiány stb. Véletlenül heroinszállítmányt csípnek el, de a menő banda résen van és hőseink hoppon maradnak. Ezután újabb ajánlat, képrablás következik, ismét kevés sikerrel. Hiába, kapcsolatok nélkül nem lehet . . . Felvillan néha egy kis családi perpatvar, egy kurtizán popója, rúgókés, autóreflektor, kevéske vér (tizennégy éven felülieknek). A bandafőnök ősz, hosz- szú hajú, idétlen napszemüvege van, a történet folyománya nem kerüli ki a garázsokat és a raktárudvarokat sem, mint ahogy az a krimi-giccsek nagykönyvében olyan szépen megírva vagyon. A filmben a kritikus helyzetekben mindenki egyszerre lép, egyszerre fordul meg, sokatmondóan összenéz, minta westernekben. A rosszabbak- ban. L átunk anatómiai — vagy traumatológiai? - csodát is: a bolondos ifjú véknyába döfött konyhaikéssel vidáman elbiceg az autójáig, sőt még egy kis üldözésre is jut ereje, amíg aztán el nem felejti, hogy a kőfal valamivel keményebb, mint az ő kocsijának orra. A látványtól Sonny félig agyonverve artikulátlan sikolyban tör ki, a drámát fokozandó. De a néző ekkor már a film végét jelző csengőre figyel, és a kabátja ujját keresgéli. Egy vigasza van: talán az alkotók és a film átvevői is rájönnek egyszer, hogy nemcsak a bűnözéshez, a filmezéshez is -ész és szaktudás kell. H. J.
