Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-07 / 336. szám

ürulkocflík

íz alfa foetoprotein

Szűrővizsgálat az egészséges újszülöttekért

Mindegy, csak egészséges legyen! Az újszülöttvárás gyakran elhangzó, kicsit szorongó válasza ez arra, hogy fiút, vagy leányt várnak-e a leendő szülők. A bizonyosságra a gyermek születéséig várni kell. Azaz, most már nem minden esetben. Van ugyanis olyan magzati fejlődési rendellenesség, amelyre már a terhesség 16. hetében fény derülhet.

Magyarországon évente átlagosan 160 000 terhesség közül mintegy négyszáznál jelentkezik az úgynevezett velőcsőzáródási rendellenesség a koponyahiány, illetve gerinchasadék. Ezek a veleszületett fejlődési rendellenességek részben korai csecsemőhalálozáshoz vezetnek, a tovább élő csecsemő — az esétek túlnyomó többségében - magatehetetlen, testileg, szellemileg súlyosan fogyatékos marad.

Alig megfogalmazható, hogy mit jelent egy ilyen eset a szülők számára. Van azonban egy felmérés a gyakorlati oldalról, melyet dr. Czeizel Endre és munkatársai tettek közzé tavaly az Orvosi Hetilapban: „Az egy- egy spina bitidás életben tartására és gondozására fordított teljes összeget a szakemberek egymillió forintra becsülik. Ez, még a jelenleg elfogadott szelekciós terápiás elvek figyelem- bevételével is mintegy 150 milliós költséget jelent évente."

Az angliai Sheffield gyermekkórházának orvosa, John Lorber ugyancsak az Orvosi Hetilapban idén közölte három év alatt vizsgált 1500 csecsemővel kapcsolatos tapasztalatait. Mint írta: valamennyi aktív terápiában részesült, szelekció nélkül, de a hatalmas erőfeszítéssel járó segítő szándék végzetes eredményt hozott. „Több problémát hoztunk létre, mint amennyit megoldottunk. Egyre több, és súlyosan fogyatékos gyermek élte túl a beavatkozásokat, mérhetetlen sok fizikai és szellemi szenvedéssel, akik sohasem fogják tudni magukat eltartani és semmi reményük sem lehet normális családi életre."

Marad tehát minden egészségügyi törekvés, orvosi tevékenység alapja, legfőbb kiindulópontja a megelőzés. Ez pedig az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint azt jelenti, hogy meg kell akadályozni az ilyen súlyos fejlődési rendellenességben szenvedő magzat világrajövetelét. A cél tehát ezeknek a súlyos magzati károsodásoknak az idejében történő felismerése.

Van egy bizonyos magzati fehérje, az alfa foetoprotein, amely koponyahiány és gerinchasadék fennállása esetén fokozott mértékben található az anya szervezetében. Nyolc évvel ezelőtt vált nyilvánvalóvá, hogy a velőcsőzáródási rendellenesség következtében nemcsak a magzatvízben, hanem az anya vérében is kimutatható az alfa foetoprotein. Egy igen költséges módszerrel, a radioimmu- no-essay-vel milliomod grammnyi pontossággal ma már rutinszerűen állapítják meg ezt Angliában és egy-két skandináv országban. Ennek eredményeképp Sheffieldben például gyakorlatilag nem fordult elő, hogy velőcsőzáródási rendellenességgel szülessen gyermek.

Adott tehát a korai felismerés lehetősége, ám az eljárás igen •költséges mivolta lehetetlenné tette számunkra az általános országos szűrővizsgálat bevezetését. Márpedig több szaktekintély egybehangzó megállapítása szerint csak egy átfogó, jól szervezett megelőző program lehet alkalmas arra, hogy megakadályozza évente 400 rendellenes újszülött világra jöttét, ami a csecsemőhalálozásnak további csökkenését is eredményezné.

Baranya megyében dr. Pejtsik Béla, területi szülész főorvos, a Megyei Kórház szülészeti—nő- gyógyászati osztályán 1974-ben kezdett foglalkozni a velőcsőzáródási rendel lenesséq korai felismerésének vizsgálatával. Kitűnő segítőtársnak bizonyulta POTE Mikrobiológiai Intézetének víruslaboratóriuma, ahol dr. Pácsa Sándorral és munkatársaival kidolgozták az „EISA", egy viszonylag olcsó és egyszerű laboratóriumi eljárás e célra történő alkalmazását. Ezzel a radioimmun essay-vel azonos értékelhetőségé eredmények érhetők el.

Ez év március elsejétől — rengeteg szervező, felvilágosító munka után — Baranya megyében az országban elsőként megkezdődött az átfogó velőcsőzáródási rendellenességre vonatkozó szűrővizsgálat. (Azóta Zala megye is bekapcsolódott ebbe a munkába.)

A centrális terhesgondozás keretében a terhesség 16. hetében vett vért a POTE Mikrobiológiai Intézet loboratóriumában megvizsgálják. Amennyiben az eredmény a normál mennyiségnél 2,5—3-szoros alfa-foteopro- tein mennyiséget mutat, újabb vérmintát vesznek. Ha az eredmény nem változik, ultrahangos vizsgálatra utalják a leendő anyát. Ha ez a vizsgálat kideríti a koponyahiányt, akkor ezzel befejeződött a vizsgálat, s a szülők beleegyezésével elvégzik a művi abortuszt. Negatív eredmény esetén ezután a magzatvízből vett mintát vizsgálják. Ha a laboratóriumi eredmény itt is a fejlődési rendellenességre utal, ugyancsak a művi abortuszt javasolják.

A rendszeres szűrővizsgálat megkezdése óta. Zala megyével együtt mintegy 4000 terhes kismamát vizsgáltak meg, ennek eredményeképp 10 esetben fedtek fel velőcsőzáródási rendellenességet. Közülük két érdekesebb eset: az egyiknél a vérla-k boratóriumi vizsgálata veszélyeztetettséget mutatott, az ultrahangos vizsgálat azonban negatív eredménnyel zárult. A magzatvíz alfa-foteoprotein értéke azonban rendellenesen magas volt, ezért terhességmegszakításra került sor. A magzaton elvégzett kórbonctani vizsgálat 1,5 cm-es nyitott gerinchasadékot mutatott ki. Egy másik esetben az ultrahangos vizsgálat ikerterhességet mutatott ki, az egyik magzatnál rendellenes fejlődéssel. Az asz- szony azóta egy egészséges 1700 grammos újszülöttnek adott életet, a másik magzat súlyos velőcső károsodással, holtan jött világra.

Orvosok, s különösen a védőnők áldozatkész munkájára, a szűrővizsgálat további szervezésére, tárgyi feltételeinek bővítésére is szükség van, s ez nem könnyű feladat. De az eddigi tudományos kutatások és a Baranya megyében elért eredmények azt igazolják, hogy a viszonylag csekély áldozat bőven megtérül.

Kurucz Gyula

Ajtócsapkodástól hangos az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet egyik laboratóriuma: fá- rasztással vizsgálják a műanyagtokos faajtókat. Ami nekünk „rendes ajtóhasználóknak” három—öt évig tart, azt egy gép rövid idő alatt elvégzi. Hidraulikus karja tizezerszer vágja be az ajtót. A kísérlet alatt a tok kilazulását is figyelemmel kísérik.

Készül az új ügyvédi törvény

Új törvényben szabályozzák majd az ügyvédek jogait és kötelességeit, tevékenységük, magatartásuk fontosabb szabályait. Ebből az alkalomból tanácskoztak Pécsett két napon át az Igazságügyminisztérium, az Országos ügyvédi Tanács és Dunántúl ügyvédi irodáinak vezető munkatársai. A megbeszéléseken részt vett a Megyei Bíróság elnöke és Baranya főügyésze is. A tanácskozás után beszélgettünk dr. Lukács Tiborral, az Igazságügyminisztérium fő- osztá I y vezető jéveL

— Mi tette aktuálissá az új ügyvédi jogszabály elkészítését?

— 1958-ban született a ma is hatályban lévő törvényerejű rendelet az ügyvédekről. AlapKomió gondja a megoldás előtt

Újabb települések kapnak egészséges ivóvizet

Hét településen létesül társulati vftmű, tizenöt helységben új fúrt közkutat létesítenek

Hatévesek a csepregi négyes ikrek. Kovács Adrienn, Zsuzsa, Katalin, Ildikó. Felvételünk az óvodában készült

Ha most zárnánk az évet, ivóvíz kapcsán a következőkről számolhatnánk be: a 296 baranyai településből 83 már vízműről kapja az ivóvizet; 30 mezőgazdasági vízbázisra való rácsatlakozással, 14 tartályos és 4 tartálykocsis ellátással jut jó minőségű vízhez.

A cél és a feladat egyértelmű: minden település egészséges ivóvizű legyen.

Tehát 1981. január 1-től is van még mit tenni! Megyénk 165 településén az ásott kutak nitrátos vizét isszák, azzal főznek és mosnak. Tény: a nitrátos víz a terhes és szoptatós anyáknak, a csecsemőknek és a kisgyerekeknek ivásra és főzésre is veszélyes.

Vegyük sorjában, mit valósítottak meg eddig és mit tesznek a VI. ötéves terv időszavízhiány, a Pécsi-tavon létesített vízkiemelőmű naponta 2000 köbméter vizet adott a bányászvárosnak. Rövidesen ez a többletmennyiség is kevés lesz. Év végéig megvalósul a megyében: a bakonyai és a kő- vágószőlősi vízmű; a komlói járás 10 községének gondjait tartályos vízellátással enyhíti a Baranya megyei Vízmű Vállalat.

— Az alapellátás terén milyen változások várhatók a következő ötéves tervidőszakban?- A tervek szerint 7 település társulati vízmüvet, 15 település új, fúrt közkutat kap és a fennmaradó 143 település ivóvízgpndjait palackos vízellátással oldjuk meg. Ez utóbbi két megoldás csakis az iváshoz és a főzéshez ad jó minőségű

kában Baranya kedvezőbb ivóvízellátása érdekében? A közérdekű ügyben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízellátási és csatornázási osztályának megbízott vezetője, Szathmáry Magdolna ad felvilágosítást.

— Mennyivel enyhültek idén a megye ivóvizgondjai?- Az üzembe helyezett szederkényi vízbázis naponta 8000 köbméter vizet ad Pécsnek. A DRW beváltotta ígéretét: az igények szerint a Duna-vízzel együtt már naponta 33 ezer köbméter vizet adhat a pécsieknek. Tovább épült a Duna-2. regionális vízműrendszer 1000 milliméteres Sentab vezetéke Mohács felé. Pécsnek idén sem voltak vízgondjai. Komlón gyakorlatilag nyáron sem volt

ivóvizet. A lakóházak vezetékes vízellátása továbbra is egyéni kezdeményezés és befektetés útján valósítható csak meg az ásott kutakból.

— Pécs és Komló pillanatnyi igénye kielégített, további fejlődésük egyik alapkövetelménye, hogy ne legyen vizgond- juk.

— Valóban, de más településeknél is hasonló a helyzet. A végleges megoldást jelentő és minden igény kielégítésére képes vízművek építése, bővítése feladat marad 1985 után is. Sok helyütt csak enyhíteni tudjuk a gondokat. De . térjünk vissza Pécsre és Komlóra. A megyeszékhely 1985-re a Duna—2. vezetéken már naponta 30 ezer köbméter vizet kap Margitta-szigetről. Addig is

Négy községben üzemel már tartályos kút

kell a többletvíz. Az üszögi fogadóállomás már a szederkényi vízzel együtt napi 33 ezer köbméter jó minőségű vizet ad, szűrőkapacitását még tovább növeli a DRW. Bővítik a mohácsi vízkiemelő derítőrendszerét, üszögön újabb hat gyorsszűrő épül, ezzel 1982 re már naponta 43 ezer köbméter ivóvizet adnak a Pécsi Vízműnek. Az ellátás biztonságát növeli az újabb 10 ezer köbméteres ivóvíztároló medence, melyet a DÉLVIÉP épít. Angol belső cementáló géppel jövőre kezdik és várhatóan 1982-re fejezik be a „régi", 700-as vezeték rekonstrukcióját. A pécs— mohácsi ezres vezeték 37,5 kilométeréből fél év múlva már 25 kilométernyi lesz üzemkész.

— És Komló?

— Megkezdték a 600-as szakasz építését az üszögi teleptől, a tervek szerint Komló 1982 végén már erről a vezetékről naponta 3000 köbméter ivóvizet kap. Ugyanakkor Vasas vízgondjai is megszűnnek.

Az 1985 utáni időszakban a kisregionális rendszerek további nagyobb mérvű bővítése várható... A cél továbbra is: minden település egészséges vizet kapjon Baranyában. Ha másképp nem, hát közkútból, tartályból, palackból. Egyrészt erőfeszítések — másik oldalon a rossz beidegződés. Mert hiába van egészséges ivóvíz, ha a szülők a házi kutak nitrátos vizét itatják kicsinyeikkel . . .

Murányi László

elveiben ma is megállja a helyét ez a jogszabály, ám sok területen az élet már túlhaladta. Hogy egyetlen példát mondjak: két évtizeddel ezelőtt még több ügyvéd folytatott magángyakorlatot Magyarországon, míg ma már az ügyvédi kar 1600 tagja munkaközösségekben fejti ki tevékenységét.

— A készülő törvénynek mely vonásai érdekelhetik és érinthetik a nagyközönséget?

— Fontos célunk az ügyvédi tevékenység közösségi jellegének erősítése. Az állampolgári jogok maradéktalan érvényesülésének nélkülözhetetlen garanciája az ügyvédi függetlenség. Az új törvény meg kívánja erősíteni mind a közösségi jelleget, mind pedig az ügyvédi függetlenséget. E két tendencia súlypontja az ügyvédi önkormányzat erősítése. A megyékben működő ügyvédi kamarák és az ügyvédi munkaközösségek új jogosítványokat kapnak majd. Szeretnénk, ha az érdemi munka színvonala erősödne és felkészültebb, a hivatás etikai magaslatán álló ügyvédek szolgálhatnák a lakosság érdekeit. Nem vagyunk megelégedve az etikai-fegyelmi helyzettel és éppen ezért szeretnénk néhány fontos előírást az ügyvédi etikai kódexből átemelni majd ebbe az új, magasabb szintű jogszabályba. Az ügyvédek állandó konfliktushelyzetben dolgoznak, hiszen általában akkor keresik fel őket az emberek, ha valamilyen problémájuk van. Jó lenne, ha a készülő törvény még tisztábbá tenné az ügyvállalás etikáját, s a korábbinál határozottabban szabályozná az ügyvédek és a perbeli felek viszonyát. A polgári perben az egyik fél mindig veszít, ám az például megengedhetetlen, hogy az ellenfél jogi képviselőjét az ügyvéd ellenségnek tekintse. Szintén újdonság a 22 évvel ezelőtti helyzethez képest a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tevékenysége. Több száz ügyvéd dolgozik e szolgálatban, s szeretnénk, ha ennek jogi szabályozása helyet kapna a törvényben.

— A sajtó hasábjain és a lakosság körében is az ügyvédekkel kapcsolatos leggyakoribb beszédtéma a munkadij és a hálapénz kérdése.

— Kevesen tudják: ma az ügyvédek 100 forint munkadíjból átlagosan 40 forintot kapnak kézhez. Az ügyvédek régóta hangoztatott jogos igénye a mainál megfelelőbb jövedelem- és adópolitika kialakítása. Szeretnénk az ügyvédeket a jelenleginél érdekeltebbé tenni a munkában, a munkafeltételek fejlesztésében. Olyan önfenntartó gazdálkodást kialakítani, amely megszüntetheti a hálapénz intézményét. Mindezt úgy, hogy a lakosságnak ne jelentsen anyagi terheket; azaz nem a munkadíjak emelésével.

— Mikor lép életbe az új törvény?

— Különböző fórumokon folynak a szakmai és társadalviták a tervezetről. A törvényjavaslat szövegét a jövő év elejére szeretnénk elkészíteni, s várhatóan még 1981-ben megszületik és kihirdetésre kerül a jogszabály.

E. A.

HÉTVÉGE 5,