Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-22 / 351. szám

Tudósítóink jelentik m Tudósitóink jelentik ~ Tudósítóink jelentik j| Tudósítóink Je fent tk p— Zsömle-premier a siiteményesüzemben Érdeklődve és izgatottan átlt mindenki — szakemberek és vendégek egyaránt — a „zsöm- lesor"-nak nevezett automata végéhez pénteken a déli órák­ban: milyen lesz az első adag péksütemény, ami a futószala­gon előbukkan a kemencéből? Mondhatom, kellemes élmény­ben volt részünk: a zsömlék egyforma nagyságúak, egyenle­tes színűek és valóban kerekek voltak, nemcsak a közismert dalban, a valóságban is. Ahogy már korábban jeleztük, pénteken délelőtt tartották a pécsi süteményüzemben az oszt­rák gyártmányú zsömle-automa­ta gépsor próbaüzemét. A régi süteményüzemben kilenc pék munkája kellett ahhoz, hogy egy óra alatt hétezer zsömlét készítsenek, ehhez a gépsorhoz mindössze három ember közre­működése szükséges, s így egy óra alatt 14 500, teljesen egy­forma péksütemény gyártható. Hozzá kell tenni azt is, hogy meglehetősen rövid idő alatt: attól kezdve, • hogy a csöveken elkezdik a liszt áramoltatását az új típusú, magyar dagasztó­gépbe, kelesztéssel, sütéssel együtt nyolcvan perc múlva bukkan elő a kemencéből az el­ső zsömle, s ettől kezdve folya­matos a gyártás. A zsömlék mé­retéhez, szép formájához hozzá­járul a jugoszláv gyártmányú, Farin elnevezésű adalékanyag is, amely a liszttel, élesztővel, sós vízzel együtt kerül a dagasz­tógépbe. A késztermék egy 34 méteres szalagon halad tovább; útköz­ben kiemelik közülük a selejtet. Ez a távolság arra is jó, hogy közben kissé kihűlnek a zsöm­lék, s így nem nyomják egymást szállítás közben, mint az koráb­ban a meleg péksüteményekkel gyakorta előfordult. Ezt még az­zal is elősegítik, hogy kisebb, ötven darabos lapos rekeszbe hélyezik el, s így kerülnek ki az üzletekbe. Nemcsak több, egyenletes minőségű és friss lesz a zsömle az új gépsor se­gítségével, de higiénikusabb is: szinte teljesen emberi kéz érin­tése nélkül készülnek. A süteményüzem hatalmas gyártócsarnokában részleges műszaki átadás tanúi lehettünk, ugyanis ezt 1982-ben még egy kiflisor, s a távolabbi jövőben egy darabos pékárusor átadása követi majd. A rendszeres zsöm- legyárlás itt a jövő év első ne­gyedévében kezdődik, de a KÖ­JÁL engedélyével a karácsony előtti ellátásba is besegítenek egy kicsit. A régi sütemény­üzemben a zsömlekészítés csak jövőre, az új gépsor teijes ka­pacitású működtetése után áll majd le. Dücsö Cs. A géplánc egyik egysége gombócokat formál a megdagasztott masszából Proksza László felvétele Dunaföldvár: Magyar László emlékverseny Dunaföldváron mintegy száz­ezer forint értékű jutalmat osz­tottak ki a szombaton késő es­tig tartó Magyar László Afrika műveltségi verseny országos döntőjében. A nagyközségi pártbizottság afrikai tárgyakkal és Magyar László életére vo­natkozó dokumentumokkal dí­szített termében rendezett ve­télkedőn a nagy felfedező em­lékéhez fűződő megyékbeli, a Kalocsán, Szekszárdon és Szombathelyen tartott elődöntő­ből továbbjutott legkisebb csa­patok tagjai bizonyították ala­pos ismereteiket Magyar László életéről és felfedező munkássá­gáról, Afrika földrajzóról, tör­ténelméről és főleg jelenéről. Bébipulyka fehérborban, mártással Mától minipulyka-vásár a pécsi élelmiszerboltokban A pécsi ABC-óruhózak arany- vasárnapi újdonsága a pulyka­vásár volt. Szombaton a pécsi baromfifeldolgozó szalagjait pulykavágásra állították át, hogy friss, előhűtött áruval lát­hassák el a boltokat. Angliában, Svájcban, Fran­ciaországban a karácsonyi asz­tal elmaradhatatlan ínyencsége a gesztenyével töltött pulykasült. Nálunk nem karácsony a kará­csony hal nélkül, pedig a puly­ka is van olyan ízletes, ha jól elkészítik. A pécsi baromfifeldolgozó igyekezett kisebb testű, 2,5—4 kilós, ún. minipulykát tartogat­ni a pécsiek karácsonyi asztalá­ra. Ez, egy négytagú családnak két napra elég. Ára kilónként 48 forint. Mától már minden élelmiszerboltban árusítják. íme egy különleges pulykare­cept. Hozzávalók: 1 db bébipulyka, 10 dkg füstölt szalonna, 1 dl tejföl, 1 dl fehérbor, 1—1 szál sárgarépa és petrezselyemgyö­kér, darabka zeller és karalábé, 2 kanál zsír, 1 babérlevél, só, törött bors, majoránna. □ Hétfői A sütésre előkészített és egészben hagyott pulyka bőre alá papírvékonyságúra vágott füstöltszalonna-szeleteket csúsz­tatunk úgy, hogy a bőr minde­nütt sima maradjon. A pulykát kívül-belül megsózzuk, hasüre­gébe kevés majoránnát szórunk, lábait zsineggel a püspökfalat­hoz kötjük (ne feledjük el a combokból az inakat kihúzni), tepsibe tesszük és leöntjük for­ró zsírral. Mellé teszünk 1—1 szál tisztított sárgarépát, gyöke­ret, zellert és karalábét vékony szeletekre vágva, 1 babérleve­let, pár szem borsot, hozzáön­tünk 1 dl fehérbort, kevés vizet és a sütőben — többször locsol- gatva — pároljuk. (Elfőtt levét szükség szerint mindig pótol­juk.) Ha a hús megpuhult, pi­rosra sütjük, a tepsiből kiszed­ve vágódeszkára tesszük és 10 —15 percig pihentetjük. (A for­ró sültet nem lehet szépen sze­letelni !) Zsírjában a zöldséget jól ösz- szetörjük', 1 dl tejföllel simára keverjük. Ebből a mártásból pár kanálnyit a felszeletelt hús alá öntünk, a többit külön csészé­ben tálaljuk. Burgonyakrokett vagy gombóc illik mellé. Jó étvágyat! — Rné — Meddig nyújtja még a tél. Orfű téli csendjében Mint hatalmas fehér rétes­tészta, feszül a tavakon a vé­kony jég. Vajon meddig nyújt­ja méq a tél? Itt-ott máris föl­szakadt és ahol fölszakadt, ott a horgász is tud kezdeni vala­mit. A vízmelletti házikókat té­liesítették, elhagyatottan áll­nak a parton. Néha a távolban fölugat egy kutya, fölberreg a busz, nagy messzire valahol, valamit kalapálnak. Mecsekrákosnál kis patak igyekszik a Pécsi-tóba, befolyá­sánál szinte hemzsegnek a kis­halak. Megfigyelem az itt tevé­kenykedő barna bőrkabátos, kucsmás horgászt, aki éppen megmeríti csalihalfogó hálóját a bársonyos vízben. Kiemelés után a hálóban ott csillog a nap fakó fényében a megannyi apró ficánkoló haltest. — Saj­nos nagyon picik - mondja a horgász. — Alig akad köztük né­hány feltűznivaló. Azért kivá­laszt egyet, ráteszi a horogra, aztán platty ... Az úszó először fekszik, majd meredt vigyázzál­lásba vágja magát, mint elöljá­rója előtt a katona. Nézzük. Fegyelmezetlen katona az ilyen, mert rövid idő után elkezd sé­tálgatni. A kishal viszi ide-oda. Egyszer mintha meg is merül­ne, de úgy látszik, csak valami vízalatti faág foghatta meg a kishalat, mert a bevágás üres. Megyek Tekeres felé, Papp Györgyöt, a MOHOSZ B. m. In­téző Bizottságának halőrét ke­resem, akit az idejáró regiment- nyi horgász csak úgy emleget, hogy a Gyuri . . . — Nincs és most télen nem is lesz tilalom — mondja — mert csak majd tavasszal telepítünk. Körülbelül 18 mázsa pontyot teszünk a tóba. — Mennyi lesz az engedély? — Ügy tudom, hatszáz forint. Elmondja, hogy az itteni ta­vak két-három hete fagytak be. Előtte még jócskán fogtak 50— Szekszárdi A céhektől az atomerőműig Szekszárdon három érdekes kiállítás nyílt: a régi megyehá­za épületében levő megyei le­véltárban a tanácsok Tolna me­gyei 30 esztendejét felidéző, továbbá a megye ipartörténetét és fejlődését a céhektől kezd­ve a Paksi Atomerőmű és a Szekszárdi Húskombinát építé­séig szemléltető kiállítást mu­tatják be. Mindkét kiállítás írá­sos, képes dokumentumok, ko­rabeli újságcikkek, közigazga-. tósi okmányok, jegyzőkönyvek, plakátok hiteles felsorakoztatá­sával ad betekintést a kor ál­talános történetébe és társa­dalmi körülményeibe is. Az ipartörténeti kiállítás egyik rit­ka dokumentuma például: a Paksi lapok — Duna vidéke cí­mű újság 1886. december 6-i példányszáma, melynek vezér­cikke a nyomorúságosán élő paksi és járásbeli munkásokat amerikai kivándorlásra csalárd ígéretekkel csábító emberke­reskedők üzelmeire hívta fel fel­háborodottan a figyelmet. Pá­ratlan a Nyomdaipar Magyar- országon című folyóirat csak­nem nyolcvan évvel ezelőtti és a Tanácsköztársaság című hi­vatalos lap 1919. április 22-én megjelent eredeti példánya. Már napjainkban is becses do­kumentum a Paksi Atomerőmű alapító levelének fotókópiája és a Szekszárdi Húskombinát épí­téséről szóló együttműködési megállapodás tudósítása. A harmadik kiállítás a tizen­éves fennállását rendezvényso­rozattal megünnepelt szekszáidi Babits Mihály megyei művelő­dési központ szakköreinek, cso­portjainak, klubjainak műkö­désébe nyújt bepillantást az in­tézmény márványtermében de­cember végéig. (B. L.) Védelem alatt Baranya legöregebb tál Védelem alá kerültek Bara­nya legöregebb fái — hírmon­dói a táj hajdani növényvilágá­nak. A Szebényben található molyhostölgy korát 300—350 év­re becsülik. Fajtájának a leg­nagyobb példánya az ország­ban: magassága meghaladja a 20 métert és ugyanennyi lomb­koronájának az átmérője. Az ormánsági Besence falu hatá­rában lévő magyar kőris 250— 300 éves lehet. Lombkoronájá­nak kerülete száz méter, elférne alatta a kis Besence egész la­kossága. A zselici Mozsgón egy másfélszáz éves szilfa került vé­delem alá, hatalmas méreteire jellemző, hogy törzskerülete 320 centiméter. A drávai síkságon fekvő Kétújfalu dísze egy ugyan­csak másfélszáz éves hársfa, amelynek magassága harminc méter, azaz vetekszik a falusi templomtornyok magasságával. Bolyban egy ezüsthársat, Ibafán pedig egy- platánt nyilvánítottak védetté — mindkettőt a XVIII. század utóján ültették. .? 60 centis csukákat. Most elég jó a csukaállomány, mert már a három évvel ezelőtt betele­pített 700 darab is horogérett. A forgalom persze ilyenkor ki­csi. A „pécsi tavi horgászok" főleg pontyoznak, ha lehet. Na meg itt tilos a léki horgászat, ezért a horgász-mozgás in­kább a Hermann-tavon a na­gyobb. — Mit» csinál ilyenkor télen? — A tavakat és a víz oxigén- tartalmát ellenőrzőm. Az oxi­géntartalom eddig kifogásta­lan volt. Nem kellett lékelni. Megyek vissza Mecsekrákos felé. — Fogott valamit? — kér­dezem a bőrkabátos horgászt. Nem — mondja ő és minden csalódottság nélkül figyeli to­vább a sétálgató őrszemet. . . Pardon, az úszót. Bebesi K. ­Azért Dunaföldváron, mert gyer­mekévei egy részét ott töltötte Magyar László, s nevét viseli a helyi gimnáziumon kívül két szocialista brigád is, kalandos életéről pedig kitűnő kiállítás látható a várban. Az igen szoros küzdelemben végül is a könyvtárnyi, tízezer forint értékű könyvvel és a Du- naföldvári Nagyközségi Tanács serlegével járó első helyet a kalocsai I. István király Gimná­zium csapata szerezte meg. Második a dunaföldvóri Ma­gyar László Gimnázium, har­madik a szekszárdi Radnói Miklós Gimnázium csapata,, szintén kisebb könyvtárra való könyvet nyert. A további sor­rend: 4. a tamási, 5. a szom­bathelyi Nagy Lajos, 6. a szin­tén szombathelyi Rudas László Gimnázium. Igazában mind­egyik csapat jól . járt, mert ju­tott valamennyinek és egyéni­leg is a vállalatok által ado­mányozott ajándékokból, köz­tük Csepel kerékpárt, fotólabo­ratóriumot és KERAVILL vásár­lási utalványt is kaptak a szor­galmas diákok. B. L. Megtévesztett téli álmodok A Mecsek vidékén az im­már két hete tartó szokatla­nul enyhe időjárás megzavar­ta az állatvilág természetes rendjét. A novemberi ziman­kó idején téli álomba merült állatok közül némelyek fel­ébredtek és úgy viselkednek, mintha már közel volna a ta­vasz. A Dráva mentén meg­szakították pihenésüket a mo­csári teknősök és eleség után kutatnak az iszapban. A de­nevéreket ugyancsak megté­vesztette az időjárás, előjöt­tek a rejtekhelyükből és ismét hallani a cincogásukat az esti órákban. A Tenkes-hegy alján lévő méhészetekben újra meg újra kirepülnek a szabadba a kaptárok lakói: tisztuló repü­lésüket végzik a méhek. A Mecsek felett észak felé húz­nak a vadlibák, minden bi­zonnyal őket is megtévesz­tette az időjárás. Gyűjt/e a ÍT1ÁRKA-kupakot I Ha 50, bármilyen MARKA-kupakot összegyűjt és 1981. március 1-ig beküldi, vagy beviszi azokat b MARKA-kupak központba, (Budapest, Hegedű u. 9., 1061) amellyel részt vesz a nyereménysorsoláson. Főnyeremény: egy LADA személygépkocsi. Sorsolás: 1981. április 18-án. A Márka-kupak központ nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig és - aénteken 13-tól 17 óráia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom