Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-21 / 350. szám
Ei a gép csomagolja a közkedvelt kockasajtot Emelkedik a tejfogyasztás, de még nem vagyunk az élvonalban IK tejipar reménykedik Aki több tejet és tejterméket fogyaszt, több lesz a jövedelme...? Éjfél után két órakor indul az első kocsi, majd folyamatosan a többi: 17 tankautó és *10 termoszkocsi gyűjti be naponta a tejet, illetve szállítja ki a tejet és tejtermékeket 952 kereskedelmi egységbe. A boltok zöme már a reggeli nyitásra megkapja az árut Pécsett és a megyében. Az egész szállítási gépezet az idő függvénye, sőt maga a tej tejtermékké való feldolgozása is. Másnapra halasztani semmit nem lehet, a határidő-eltolódás fogalmát a tejipar nem ismeri. A Earanya megyei Tejipari Vállalat évente mintegy 125 millió liter tejet forgalmaz, ebből 18-20 millió liter más megyékből kerül be az üzembe, a többit Baranyából szállítják. A téli időszakban a napi „tejforgalom" 260 000 liter, nyáron 330 000 liter. A vállalatnak - Pécsen kívül — van még üzeme Sellyén, Bolyban, Vémén- den és Villányban. Ezek sajt- üzentek, illetve sajtérlelők. A feldolgozott folyadéknak 22-24 százaléka fogyasztói tej, 3 százaléka ízesített (kakaó stb), 2 százaléka úgynevezett savanyított termék, mint például c joghurt, kefir, 5—6 százalékát étkezési túrónak, 28—30 százalékát sajtnak dolgozzák fel, 30—35 százalék kerül porí- tásra. Az egészségügyi előírások szigorúak. A látogatókat a csarnok egyik oldalán, emeletnyi magasságban húzódó „galérián” kísérik végig, ahonnét nagyjából belátható az egész termelési vonal. A gépek, berendezések rozsdamentes acélból készültek. Csupán a tejporgyár beruházási költsége 72 millió forintba került 1974-ben. Az igczgató dr. Szupper Márton, a kereskedelmi osztály vezetője Gellei József. — A tejpornak kiegyenlítő szerepe van. — Ügy értsem, hogy a felesleges tejet a tejporgyár felveszi? — Igen, nagyjából így van. Az idén körülbelül négy és fél ezpr tonna tejport állítunk elő. — Mennyi haszon van ezen? — Hoszon? Semmi. Éppen olyan államilag dotált, mint talán az egész tejipar. A számok tanúskodnak. A tejpor termelői ára kilónként 46 forint, fogyasztói ára pedig 40, tehát a fogyasztó olcsóbban kapja, rr.int amennyibe előállítása kerül. Egy liter tej 6 forint, egy kilogramm tejporból 10 liter tej kapható. Az igazgató mondja: — A vásárló nem is tudja, hogy ha több tejet és tejterméket fogyaszt, több lesz a havi jövedelme ... — Ez vicc ... — Nem, nem! Ki lehet számítani . . . Például a vaj nyolcvanegy százalékos állami dotációt „élvez”, mondhatnánk azt, hogy c fogyasztó „egyet vásárol, kettőt kap”. Nézzük csak: a teavaj ára 6 forint, termelői ára 9,64 forint, a különbözet az államot terheli. A dotáció a tejnél 38 százalék, c sajtnál általában 60 százalék! Magyarországon az egy főre eső évi tejfogyasztás jelenleg 156 liter, de tíz esztendővel ezelőtt csak 111 liter volt. A tejipar reménykedik, hogy a 6. ötéves terv végére ez a szám 190-195 literre emelkedik. Mindenesetre nem állunk az élvonalban az országok rangsorában. ÉrdeKes fejtegetésekbe bocsátkozunk. A húsprogram — ezen belül most a marhahúst értjük - nagyjából ismeretes. Fejleszteni kell a szarvasmarha- tenyésztést. S ahol sok a szarvasmarha, ott sok a tej. De a tejfogyasztás görbéje már lassabban emelkedik. — Erinek ellenére azért az utóbbi években a tejtermékek iránti kereslet javult. Ez viszont a kulturált táplálkozás iránti törekvést jelzi — mondja Gellei József. Erre is vannak adatok: 1976 és 197? között Baranyában a fogyasztói tej forgalma 10 százalékkal, az ízesített tej 52 százalékkal, a joghurt és kefir 26 százalékkal, a tejföl 11 százalékkal, a túró 16 százalékkal, ömlesztett sajtok 25 százalékkal, natúr sajtoké 10 százalékkal növekedett. A vaj forgalma viszont visszaesett. — Miért? — Senki sem tudja. Mint ahogy azt sem, hogy miért szeretik a pestiek inkább a joghurtot és a pécsiek miért a kefirt. Egyszerű táplálkozási szokás. Nekünk is voltak olyan termékeink, amelyek már „lefutottak", nem is forgalmazzuk ezeket. Ilyen volt a Zengő sajt, a Roily, a Roki, öcsi, Holló sajtok. Viszont helyettük új termékek léptek be: a Gervais, a Camember, az Anikó, a Misina sajt. vagy a nagyon ízletes Margaréta vaj. Természetesen a tejtermékeknek jelentős része társvállalatoktól érkezik és a pécsi üzem forgalmazza, kölcsönösségi alapon. A vállalat cikklistáján 107 termék szerepel, ebből 44 saját „gyártmány". Rab Ferenc Sokan várják, hogy valaki rájuk nyissa az ajtót... • • Önzetlenül az idősekért A Leöwey Klára Gimnázium kezdeményezése Cili felkapaszkodik az ablak- párkányra, Klára hozza a vizet és a törlőrongyokat. A két lány gyorsan tisztára, fényesre dörzsöli az ablakokat. Mariska néni elégedetten figyeli őket a fotelből. A két leöweysta három év óta rendszeresen megfordul özv. Horváth Dezsőné pécsi, Kodály Zoltán úti lakásában. Hetenként legalább egyszer takarítanak, ablakot tisztítanak, bevásárolnak. — ünnepekkor ajándékot is hoznak nekem — büszkélkedik a 80 éves néni — és bárhol vannak, mindig küldenek képeslapot. Nagyon szeretem őket. Én nem tudom megfizetni a gondoskodásukat, legfeljebb csokoládéval, süteménnyel kínálva próbálom viszonozni a kedvességüket. — Mariska néni is a mi gimnáziumunkban tanult — mondja Varjú Cili — és mindig mesél az életéről. — Valamikor a belklinikán dolgozott, mini" szakácsnő, a férje is onnét ment nyugdíjba —- meséli Tóth Klára. — A belklinika nem feledkezett el róla, ma is onnét kapja az ebédet. Mivel csők a lakásban tud mozogni, ide hozzák a lakására. —■ Mindig nagyon várom a lányokat. Nemcsak azért, hogy segítsenek, hanem hogy beszélgethessek velük. A szomszédaim, Sipos Józsefék is nagyon jók hozzám, mindig megkérdezik, keli-e valami a boltból és tévét nézni is áthívnak magukhoz, de hát napközben ők sincsenek itthon. Ezért is jó, ha jönnek Cilié-k. Varjú Cecília és Tóth Klára most negyedikesek. Klára tanárképző főiskolára, Cili orvos- tudományi egyetemre készül. — Mi lesz Mariska nénivel, ha befejezitek a gimnáziumot? — Akkor is tovább jövünk hozzá. A Leöwey Klára Gimnázium időseket támogató mozgalma nem újkeletű. Négy évvel ezelőtt, mikor Horváth Lajosné tanárnő átvette a vöröskeresztes munkát, már szép hagyományai voltak az időseket patronáló akciónak, Husznai Gáborné, a gimnázium tanára kezdeményezte és szervezte az első kapcsolatokat. Az ő osztályába járt dr. ütő Tamás főorvos lánya is, aki otthon elmesélte, milyen mozgalmat indítottak a gimnáziumban. Édesapja megkereste az iskola vezetőségét, elmondva, hogy a II. kerületben sok idős ember szorul támogatásra, jó lenne kiszélesíteni a gondozottak körét. A gimnázium felvette a kapcsolatot a város házi szociális gondozásának vezetőivel. A hivatásos gondozók tartottak tájékoztató, felkészítő előadásokat a gyerekeknek, ők kísérték el, mutatták be őket az idős embereknek, s beindult a szervezett mozgalom . . . — Négy-öt kivételével a gimnáziumunk minden osztályában vannak olyan tanulók, akik patronálnak — mondja Tóth Edit lll/d. osztályos tanuló, aki a mozgalmat összefogja. — Szám szerint 85-en 21 idős emberről gondoskodnak. Ebben a tanévben további 41 tanuló jelentkezett patronálásra. Egy- egy nénit, bácsit többnyire ket- ten-hárman látogatnak, hogy a tanulás, a szakkörök és egyéb elfoglaltságuk mellett rendszeresen eljuthassanak hozzájuk. Arra is van példa, hogy egy egész osztály gondoskodik egy házaspárról. Mindketten világtalanok. Hozzájuk naponta, általában reggel, délután és este is fel-felszalad valaki. Ez az osztály most negyedikes, épp váltanák őket a másodikosok, Varjú Cecília és Tóth Klári munka közben Fotó: Proksza László — Minden szeptemberben fel. mérjük, kik azok, akik újonnan jelentkeznek, illetve akik továbbra is vállalják idős emberek gondozását — mondja Horváth Lajosné. — Vannak, akik visszalépnek. Az okot sosem kérdezzük. A többség folytatja a gondoskodást, s példájuk mindig követőkre talál. A valakivel való törődés felelősségérzete, az idős emberek iránti tisztelet ösztönzi őket. Ezért nem sajnálják az időt és a fáradságot, amit rájuk fordítanak. Mi jóelőre megmondtuk nekik, a köszönömön és a hálás mosolyon kívül ne számítsanak semmire, viszont itt az iskolában rendszeresen értékeljük és elismerjük a munkájukat. Azt is tudjuk, hogy a gondozottakon kívüJ még nagyon sok idős ember örülne, ha valaki időről időre rájuk nyitná az ajtót, megkérdezné, hogy vannak, mit kell segíteni. Ezért is fordultunk levélben felhívással Baranya valamennyi középiskolájához: kezdjék el, illetve szélesítsék az idős emberekről való gondoskodás mozgalmát. Eddig öt iskolából kaptunk választ... Török Éva dött, beteges. HÉTVÉGE 7. de a házaspár egyelőre hallani sem akar róla. — Te is patronálsz? — Most nem. Zita néni, akit egy osztálytársammal támogattunk, meghalt. Én most elsősegélynyújtó tanfolyamot vezetek. Korb Éva IV/d osztályos tanuló. — A mi osztályunkból sokan, 25-en járunk idős nénikhez, bácsikhoz. Én Keszthelyi Józsefnét látogatom két év óta, több osztálytársammal együtt. Takarí. tunk, bevásárolunk, fát vágunk. ■—- Te is aprítasz tüzelni valót? — Igen. A nagyszüleim vidéken élnek, megtanítottak fát vágni. Sándor Péter, Varga Zoltán és Papp Zoltán Mátyás Vilma néni tüzelőjéről gondoskodik egy év óta. A Janus Pannonius utcai régi bérház kétszobás emeleti lakásában hozzátartozók nélkül él a 82 éves asszony. A magas, egyablakos szobában cserépkályha, mellette több vödörben odakészítve a szén és az üres hamus vödör. — Péterék minden héten jönnek, felhozzák a pincéből a tüzelőt, leviszik a hamut. A másik szobámat kiadtam egy idős férfinak. Nem pénzért, hanem mert elhozza az ebédemet, bevásárol nekem. Biztos ő is felhozná a szenet, de nincs lelkem kérni rá, hiszen ő is törőA tejport zsákokba csomagolják
