Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-19 / 348. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés teli ülésszaka Elfogadták a VI. öléves tervet az 1981. évi költségvetést, a honvédelmi törvény mndnsitását hatodik ötéves tervről szóló törvényjavaslat feletti vitával, napirend szerint folytatta munká­ját csütörtökön az országgyűlés. A téli ülésszak második munkanapján az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több ve­zetője és tagja is. Havasi Ferenc beszéde A vitában elsőként Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Komárom megye 1. sz. választókerületének képviselője szólalt föl. Beszédében kül­politikánk és gazdasági fej­lődésünk, tennivalóink össze­függéseire mutatott rá a nem­zetközi helyzet tükrében. Hang­súlyozta : — A leszerelés a fegyverzet alacsonyabb szintjén megvaló­suló egyenlő biztonság, az enyhülés elősegíti a népek kö­zeledését, a gazdasági kap­csolatok elmélyítését, segít úrrá lenni olyan globális prob­lémákon, mint amilyen az ener­gia- és élelmiszerhiány, a ter­mészeti erőforrások ésszerű hasznosítása, az emberi kör­nyezet védelme. Hazánk külpolitikájáról szól- vc a KB titkára aláhúzta: — Szorosabbra fűzzük kap­csolatainkat a Varsói Szerződés országaival, lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük védelmi erőinket, ugyanakkor követke­zetesen küzdünk az enyhülési folyamat eredményeinek meg­őrzéséért, s a mainál kedve­zőbb nemzetközi helyzet kiala­kításáért. Megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz, a szocialista or­szágokhoz fűződő kapcsola­tainknak. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgal­makkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demok­ratikus, antiimperialista törek­véseivel. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján —a józanul gondolkodó politikai tényezőkre építve — tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Ezek után Havasi Ferenc ar­ról beszélt, hogy a nyolcvanas évtized első felében sem vár­ható kedvező fordulat a külgaz­dasági feltételek alakulásában, s még a törvényjavaslatban előirányzott magas hatékony- sági követelmények érvényesül­tével is számítani kell arra, hogy áruforgalmunkban öt esz­tendő alatt további 6—7 száza- lékkai romlik a cserearány. — Amikor hatodik ötéves ter­vünk indulásának hazai felté­teleit vizsgáljuk — mondotta a gazdálkodás lehetőségeinek formálódását más szemszögből megvilágítva a Központi Bizott­ság titkára —, lényegében arra keressük a választ, hogy nép­gazdaságunknak milyen mér­tékben sikerül alkalmazkodnia a megváltozott és a jelenleg is gyorsan változó külső feltéte­lekhez. Ha némileg késlekedve is, de az ötödik ötéves terv időszakában megkezdődött az igazodás ezekhez a változások­hoz, s ennek eredményei ma már mérhetőek, a központi ter­vező és irányító szervek tevé­kenysége azonban időnként még nem volt kellően össze­hangolt. — Ezért változtattunk és vál­toztatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Célunk, hogy az irányítás in­tézményei kisebb létszámúak, de tevékenységüket színvonala­sabban ellátó szervezetek le­gyenek. — A gazdaságirányításban, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézke­dések, amelyek a vállalatok szervezési-döntési és belső irá­nyítási-ösztönzési rendszerének fejlesztését célozzák. A nemzet­közi versenyképesség növelése a termelésnek a változó igé­nyekhez való rugalmas alkal­mazkodása, a vállalati önálló­ság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének ki­bontakoztatása, a belső tarta­lékok mozgósítása mind-mind szükségessé teszi, hogy átte­kintsük a vállalatoknál a ko­rábbi években kialakult szer­vezeti rendszert és belső me­chanizmust. A hatékonyabb munka tartal­mi változásokat és megújulást feltételez, szögezte le Havasi Ferenc. A mérsékeltebb növe­kedési ütem továbbra sem zár­ja ki, sőt igényli egyes ágaza­tok, vállalatok tevékenységének dinamikus fejfődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságo­san tudják bővíteni az expor­tot, kiváltani az importot, ki­elégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyor­sabban növelhetik termelésü­ket. E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő felada­ta a termelés korszerűsítése, gazdaságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos csök­kentése, esetleg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztathatók hatéko­nyan, akkor át kell irányítani őket más, népgazdaságilag hasznos tevékenység végzésére. Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a következő­ket mondotta a Központi Bi­zottság titkára: — Az életszínvonal stabilizá­lásának programja - amit a Központi Bizottság körültekintő és sokoldalú mérlegelés alap­ján elfogadásra ajánl — egyál­talán nem lebecsülendő. Érde­mes emlékeztetni arra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Mindenekelőtt a lét- biztonságról, azoknak a vívmá­nyoknak a védelméről, amelyek között éhező és rosszul öltözött ember társadalmi okokból nincs ebben az országban; a munka­képes korúak teljes foglalkozta­tottságáról, az ingyenes egész­ségügyi ellátáshoz való állam- polgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anya­gi feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyug­díjrendszerünk nemzetközi ösz- szehasonlításban kiállja a pró­bát.- A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom — mon­dotta befejezésül Havasi Fe­renc. Képviselők felszólalásai Ezt követően Szabó Mária (Veszprém megye 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvény­megmunkálója beszámolt ar­ról, hogy vállalata két nagy ér­tékű beruházásba kezdett, s az üzemek szakemberszükségleté­ről belső átcsoportosítással gondoskodtak. Sokaknak kellett új szakmát tanulniuk, de öröm­mel vállalták, hiszen, ha a vál­lalat keresett, új termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedelmekre is kihat. Gál László (Tolna m. 1. vk,). A SZOT főtitkárhelyettese rá­mutatott: Nincs az a szabályo­zórendszer, amelyben automa­tikusan beépíthető lenne a kez­deményezőkészség, az alkotás­vágy, a tenniakarás, az érzelmi kötődés a szakmához, munka­társakhoz. Mindennek nagy je­lentőséget tulajdonítanak a szakszervezetek, mert pótolha­tatlanok és forintban ki sem fe­jezhetők azok az értékek, ame­lyeket a jó üzemi légkör, az eredmények és gondok együt­tes vállalása jelent. Az a ma­gatartás, amelyet a hibák kri­tikus szemléletével, a szüntelen jobb megoldásokat kereső em­ber - a szocialista brigádtag, az újító és feltaláló, a nagyobb rendért síkra szálló és kockáza­tot js vállaló vezető — képvisel. Horváth Miklós (Vas m. 2. vk.), a Vas megyei Pártbizott­ság első titkára az országrész iparának megújulásáról szá­Újabb ABC-áruliáz Lvov-Kertvárosban Ma nyílik meg Lvov-Kert- város újabb ABC áruháza, amely a 16-os busz vég­állomása körül lakóknak könnyíti meg a bevásár­lást. A városi tanács hat és fél milliós beruházásának kivitelezője a BÉV volt. A december tizenötödiki mű­szaki átadást igen gyorsan követte az üzletnyitás, ez­zel is hozzájárulva a kará­csonyi és szilveszteri bevá­sárlások egyszerűbb lebo­nyolításához. Mindennap reggel 6 órakor nyitják az üzletet, a záróra este 7-kor, szombaton délután négy órakor lesz. molt be, elmondva, hogy a me­gye iparában foglalkoztatottak 23 százaléka került új munka­helyre munkakörbe a termék- szerkezet korszerűsítése során, a dolgozók ezrei vállalták az átképzést, az új feladatokat, hiszen világos volt előttük a cél. Balogh László (Békés m. 15. vk ), .a békési Egyetértés Tsz el­nöke hangoztatta: Nemzeti kin­csünket, a termőföldet még hatékonyabban kell védeni, a gyakorlati tapasztalatok ugyan­is azt igazolják, hogy az erre szolgáló befektetések igen gyorsan megtérülnek, ezért a szűkös energialehetőségek el­lenére sem szabad a komplex meliorációs programot lassítani. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az áruel­látás színvonala kielégítő, s a fogyasztási cikkek piaca ki­egyensúlyozott. A továbbiak­ban arról szólt, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordíta­nak a nyugdíjasok, a fiatalok, s általában a kiskeresetű réte­gek ellátására; az olcsóbb ter­mékeknek is helyük van a bol­tok polcain, s arról is szó le­het, hogy ugyanaz az áru — sokféle élelmiszer — olcsóbb csomagolásban, kisebb por­ciókban is kapható legyen. (Folytatás a 2. oldalon) Két traktor húzott egy ekét tegnip Keresztespusztán, a Pécsi Ál­lami Gazdaság határában, ahol hat traktor dolgozott, hogy meg­szánthassanak akkora területet, amekkorát rendes körülmények között három traktor szokott elvégezni. Kopjár Géza felvétele Befejezés előtt a mezőgazdasági munkák A kukorica kilencven százalékát levágták Két Rába Steiger traktor von­tatta tegnap a cukorrépa kisze­dő gépet, a borjádi Üj Elet Termelőszövetkezetben, de mindkettő megsüllyedt, le kellett állmok. A 245 lóerős Rába trak­toroknak a szántás sem ment a nagy sárban, becsúsztak a ba­rázdába. Borjádon ezért telje­sen félreállították ezeket, és a jó öreg magyar Dutrák, a szov­jet MTZ-k és a cseh Krisztál- traktorok mögé akasztották az ekét. — Tegnap Baranya-szerte — de ezt is kizárólag a kevés­bé latyakos táblákon — csak szántani lehetett. Amikor a technika csődöt mond, marad a kézi munka. A felsőszentmártoni Zrínyi Tsz- ben tegnap is negyven gumi­csizmás asszony törte a hibrid- kukoricát. Tíz mázsa letöréséért 300 forintot fizet a szövetkezet. A vetőmagnak való csöves ku­koricát Dutra vontattb pótko­csikra rakták. A sáros földről a kövesútig két traktor húzott egy pótkocsit. így vonszolták ki a renden lévő cukorrépát is, 15 honvédségi és nyolc tsz vontató szállította a termést a drávafoki átvevőhelyre. A mágocsi tsz-ből 50 vagon répát szállítottak el tegnap Ka­posvárra. Még 50 hektárjuk sze- detlen. Hiába jött a gépi segít­ség Mozsgóról, a szekszárdi Mezőgép-tői, a cukorrépa kisze­dő gépek elsüllyednek a nagy sárban. A hét elejei enyhülés nem kedvezett a betakarítók­nak. Elolvadt a nagy hó, ten­gelyig ér a sár. Enyhe fagyokat várnak az egész megyében, s akkor karácsony hetében vé­geznek a munkákkal, kivéve a szántást. Tegnap délig a kukorica 90 százalékát vágták le Baranyá­ban. A visszalévó 5700 hektár szerteszét van a megyében. A legnagyobb kukoricaterület a mozsgói tsz-ben van még kinn, 450 hektár. Villányban 250, Má- gocson 80, Nagydobszán és Belvárdgyulán 250—250 hektár, Egyházasharasztiban és a két- újfalui tsz-ben 200—200 hektár kukoricatermés betakarításával kell még megbirkózni. A cukorrépa 92 százalékát ta­karították tegnapig be. Hat kö­zös gazdaságban van még föld­ben a cukorrépa, összesen 133 hektáron, ami 450 vagon. De­pókban 160 vagon, renden pe­dig 17 vagon répa várja az el­szállítást. A cukorrépát termelő gazdaságok segítik egymást. Borjádra a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát, Mágocsra a mozsgói tsz, Felsőszentmárton- ba pedig a drávasztárai szövet, kezet küldött kiszedő szedőgé­peket. Az őszi mélyszántás a terület 67 százalékán történt meg, ami azt jelenti, hogy 39 560 hektár földet kell megszántani az iga­zi nagy tél beállta előtt a Ba­ranya megyei traktorosoknak. — Rné — Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 348. szám 1980. december 19., péntek Ára: 1,20 Ft Sárból vfóttól mentik a termést

Next

/
Oldalképek
Tartalom