Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-18 / 347. szám
a Dunántúli Tlgplo 1980. december 18., csütörtök Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Váncsa Jenő: Előtérben a gabona- és a hústermelés (Folytatás az 1. oldalról) években tovább emelkedik a lakosság jövedelmében a társadalmi juttatások aránya. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk' — a rászoruló időseken kívül — a nagy- családosokra. A terv előirányozza, hogy megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásárlóértékét, s hogy kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől függően — mérsékelje a pályakezdő ifjúság terheit, s főként, hogy javuljanak a pályaválasztás, családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi föltételei. Társadalompolitikai Ezután kért szót Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Elmondotta, hogy az országgyűlés tíz állandó bizottsága megtárgyalta a népgazdaság hatodik ötéves tervéről benyújtott törvényjavaslatot, amelyhez 69 képviselő fűzött észrevételt. Számos olyan javaslatot tettek, amelyet az Országos Tervhivatal elnöke elfogadott, így azok már a törvény szerves részét képezik. A törvényjavaslat bizottsági előadója a világgazdasági, a nemzetközi politikai viszonyok hatásainak tükrében bizonyította, hogy a fejlődés útja: a szerkezetváltással egybekötött technikai-technológiai korszerűsítés. Ugyanakkor az is világos, hogy a gazdaságos termelés legfőbb ismérve a jövőben az lesz, hogy ki mennyire tud a Ülésezik az országgyűlés. Képünkön: dr. Bognár József, a törvényjavaslat bizottsági előadója. céljainkkal összhangban ' megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakás-, egészségügyi és általános iskolai ellátás fejlesztésére. öt év alatt 370—390 ezer lakás épül, felújítanak százezer állami lakást, s fokozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét, fölszereltségét, ezzel legalább másfél millió állampolgár lakáshelyzete javul. Faluvégi Lajos befejezésül az ár- és szabályozó rendszer rugalmas alakításának teendőit taglalta, elemezte a vállalatok középtávú tervezésének tapasztalatait — egyszersmind utat mutatva a hátralevő tennivalókhoz — méltatta a törvényjavaslatok előkészítését szolgáló társadalmi vitákat, majd ismételten hangsúlyozta: — meggyőződésünk, hogy a törvény- javaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek népünk érdekeinek, s hazánk további fel- emelkedésének reális lehetőségeire épülnek. legkisebb ráfordítással, munkával, anyaggal, energiával, tőkével, közbeeső termékkel s importtal maximális, tehát legnagyobb nyereséget elérni. A hozzászólók sorát megnyitva Szokola Károlyné (Somogy m. 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója elmondta: nap mint nap számos fórumon halljuk, hogy népgazdaságunkban jelentős tartalékok vannak. Ennek bizonyítására saját példatárából hozott fel figyelmet keltő eseteket. Felvetette például, szükséges-e minden kis- és középüzemben külön-külön munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi felelőst, rendészt és energetikust alkalmazni főállásban, mikor — véleménye szerint — e munkaköröket összevonva kevesebb ember is elláthatná. Felhívta a figyelmet arra lis', hogy napjainkban, amikor a gyermekintézmények fejlesztésére oly sokat áldozunk, s még sincs elegendő belőlük, a hatóságok ma még gyakran indokolatlanul szigorú normákat állítanak az építtetők elé, holott olcsóbb és ugyancsak megfelelő, esetenként átmeneti létesítmények is épülhetnének. S, Hegedűs László (Pest. m. 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára elmondotta, hogy a Hazafias Népfront elnöksége is megvitatta a VI. ötéves terv irányelveit, azzal egyetértett. A részletekre vonatkozóan számos javaslatot tett, jó részük bekerült a törvényjavaslatba. A tervezői munkába — hároméves előkészítés során — közvetlenül és közvetve — a társadalom legkülönbözőbb rétegéi is bekapcsolódtak. A képviselő javasolta, hogy a tervtörvényjavaslatnak a tervezési rendszer korszerűsítéséről, a fejlesztési változatok kidolgozásáról szóló paragrafusánál a kormány számoljon a társadalmi közreműködés szélesítésének szükségességével és gyakorlati S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára felszólal az országgyűlésen. módszerének kidolgozásával is. örömmel üdvözölte a képviselő, hogy a népfrontmozgalom kiegyenlítettebb település- fejlesztést szolgáló javaslatait a kormány a VI. ötéves tervjavaslatban is testet öltőn elfogadta. Sok függ attól, hogy a megyei tanácsok miképp ültetik át a gyakorlatba — a fejlesztési összegek elosztásakor, a végrehajtáskor — a törvény szellemét. Kangyalka Antal .(Csongrád m. 15. vk.), a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat makói gyárának igazgatója szükségesnek mondotta, hogy a közgazdasági szabályozók a mindenkori helyzethez alkalmazkodjanak, s valóban a népgazdasági célok elérésére ösztönözzenek. Javasolta azonban, hogy év közben ne módosítsanak a szabályozókon: az üzemek legalább egy esztendőre előre ismerjék gazdálkodásuk szabályait. Ha a dolgozó munkájának eredményeivel előre számolhat, feladatait jobb kedvvel végzi, és eredményei is jobbak lesznek. Figyelmeztetett arra is, hogy az ösztönző-rendszeren nem mindenki ugyanazt érti. A dolgo- izók nagy többsége helyesen fogja fel: az keressen többet, aki jobban dolgozik. Vannak azonban, akik olyan ösztönző rendszert szeretnének, amely a kevesebb munkát honorálja magasabb bérrel. A VI. ötéves terv sikere elsősorban azon múlik, hogy ösztönzést, elismerést kapjon a jó munka, és sikertelenek legyenek a kevés munkával jól élni szándékozók, az ügyeskedők próbálkozásai. Elmondta, hogy Csongrád megye tanyavilágának lélek- száma az utóbbi években folyamatosan csökkent, de még mindig csaknem 60 000-en laknak külterületeken. Ellátásukra több hatásos intézkedés történt, de továbbrq is sok még a tennivaló. Innen kerül ki a mező- gazdasági dolgozók, a mező- gazdasági gépkezelők jelentős része, s fontos, hogy számukra megfelelő életkörülményeket teremtsenek. Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Megállapította, hogy a beterjesztett törvényjavaslat súlyának megfelelően foglalkozik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság feladataival, amelyek a belső ellátásban és a külkereskedelmi egyensúly javításában egyaránt nagy jelentőségűek. Mint mondotta, az agrártermelés továbbfejlesztéséhez már az 1976— 80-as időszakban jó feltételek teremtődtek. Az elmúlt öt esztendő alatt az egy lakosra jutó gabonatermelés évi átlaga elérte az 1200 kg-ot, a hústermelés pedig túlszárnyalja a 140 kg-ot. Az élelmiszeripar fejlesztése ebben a tervciklusban alkalmazkodott legjobban c nyersanyagtermeléshez. Különösen a hús-, a tej-, a baromfi- és a növényolajipar növelte dinamikusan a termelést. Bővült a választék, sok új termék jelent meg a piacon. A belső ellátás a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb, az alapvető élelmiszerekből folyamatos és egyenletes az áruellátás. A mezőgazdaságba öt év alatt 123 milliárd, az élelmiszeriparba 52 milliárd, az erdő- és fagazdaságba 9 milliárd forintot ruháztunk be. Több százezer új szarvasmarha-, sertés- és juhférőhelyet létesítettünk, a gépi vonóerő 22 százalékkal nőtt. A műszaki feltételek szinte minden területen korszerűsödtek. Felkészültségünknek, a mező- gazdaságban dolgozók nagyszerű helytállásának köszönhető, hogy 1980-ban az ismert időjárási nehézségek ellenére is, eredményes évet zárunk, főleg a gabona- és a hústermelésben. Pedig egy hónapot késett a növények vegetációja, érése, és egy hónappal korábban köszöntött be a tél. A december elején lezúdult 30—40 centiméteres hótömeg több mint 1 millió tonna kukoricát és 400 ezer tonna cukorrépát talált a földeken. Ma már e hatalmas értékű termény döntő többsége biztonságban van. Az elmúlt öt esztendőben nem sikerült minden magunk elé tűzött célt elérni. Nem tudtuk megfelelően javítani a termelés gazdaságosságát, nem minden termékünkkel vagyunk a nemzetközi piacon versenyképesek. Tovább nőttek a gazdaságok közötti különbségek, nagy az eltérés az egyes tájegységek eredményei között is. Nem teljesültek a tervezett ültetvénv- beruházások, a naayüzemi ál- latférőhelyek, különösen a sertéstenyésztés és terménytárolók beruházásai maradtak el az igényektől. Mindezek ellenére elmondható: lényegesen magasabb színvonalról láthatunk a következő öt esztendő feladataihoz. Ágazatainkban — mondotta — a termelés további dinamikus növelésére van szükség. Csak így tudjuk kielégíteni a hazai fogyasztói igényeket, teljesíteni államközi kötelezettségeinket, és kihasználni egyéb külpiaci lehetőségeinket. Mező- gazdasági feladataink homlokterébe a továbbiakban is a gabona és hústermelést kell helyeznünk. A hazai ellátás mellett export-bevételeink több mint fele a hústermelésből származik. Termelésploitikai törekvéseinké téren is egyértelműek. A sertés- tenyésztés és a baromfiágazat adja a hústermelés 80 százalékát. és csak 20 százalék jut a szarvasmarha, juh és egyéb állatfajokra. Ezzel a termelésszerkezettel szinte egyedülállóak vagyunk Európában, hiszen a hústermelés zömét az abrakfogyasztó ágazatokra alapoztuk. A hazai hústermelést a jövőben is a sertés- és baromfiágazatok határozzák meg. Ezekre építünk azért is, mertviVáncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólal az országgyűlésen szonyaink között a takarmányellátásban a szemesabrak termelése adja a legnagyobb biztonságot. Terveink valóra váltásához nélkülözhetetlenek a tudomány eredményei, akár a genetikai alapok, akár a technikai-műszaki feltételek korszerűsítéséről legyen is szó. Az elmúlt öt esztendőben 379 új növényfajtát minősítettünk, 41 új állatfajtát, hibridet vettünk köztenyésztésbe. A búzánál teljes fajtaváltás történt, kukoricából a teljes hibrid-választékot kicseréltük. Korszerű eljárások egész sorát vezettük be. Legnagyobb kézimunka-igényű növényünket, az igen értékes cukorrépa termelését teljesen gépesítettük. A Minisztertanács legutóbbi ülésén fogadta el az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet, s a kormány szervezeti intézkedésekkel is igyekszik segíteni a kutatómunka hatékonyságát. A javaslat érinti legfontosabb természeti erőforrásunk: a termőföld védelmét és jobb hasznosítását is. Három évtized alatt kereken 350 ezer hektárral csökkent az ország termőföldje; emellett a rendelkezésre álló földterületből számításaink szerint mintegy 300 ezer hektár a légkülönbözőbb okok miatt csak gyomot terem. A tervbe vett hozamok elérésének feltétele a föld termőképességének javítása, a talajerő-utánpótlás színvonalának erőteljes növelése. Ezekre a tervjavaslat szerint a korábbinál nagyobb lehetőségeink lesznek. Meliorációra mintegy 30—35 százalékkal több pénzt tudunk felhasználni, mint a megelőző öt évben e jelentős összeg ésszerű hasznosítása — amely során a térségi komplex meliorációké az elsőbbség — fontos feladatunk. A miniszter szükségesnek mondotta, hogy a termelés folyamatfáiban egyidejűleg érvényesüljön az érdekeltség és a gazdasági kényszer — nemcsak szigorítjuk a gazdálkodás feltételeit, hanem a legkülönbözőbb áHorni eszközökkel ösztönözzük is a termelést. — A szocialista nagyüzemek mellett a magyar mezőgazdaság szerves része a háztáji és kisegítőqazdaságok — mondot. ta. — Enélkül sem a hazai fogyasztás igényeit, sem az ex- portjeladatokat maradéktalanul kielégíteni nem tudnánk. Az elmúlt időszak bizonyította, hogy megfelelő támogatás, jó társadalmi, politikai légkör és termelési biztonság mellett a kistermelés nemcsak szinten tartható, hanem növelhető is. Az egész ország érdeke, hogy a szocialista mezőgazdasáq szerves — a nagyüzemek által integrált — részeként hasznosuljanak a háztáji és kisegítő gazdaságokban meglévő eszközök és a munkaerő. Ezért a kistermelők továbbra is számíthatnak gazdálkodásuk állami támogatósára, termelési feltételeik javítására. Felkarolunk minden olyan kezdeményezést, mely tovább fokozza a nagyüzemek, a felvásárlók és forgalmazók kistermelést szervező tevékenységét. Számításaink szerint összesen 4,5 millió ember érdekelt valamilyen agrártermék előállításában, legyen az háztáji sertés, tej, tojás, gyümölcs, zöldség vagy bor. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második állampolgár, mint termelő kapcsolódik munkánkhoz. Ezért a termelés ágazati irányítása és szervezése rendkívül sokrétű. Nemcsak az iparsze- rűen termelő nagyüzemeket kell ellátnunk eszközökkel, anyaggal, géppel, hanem az állam- Dolgárok több milliós táborát is. Az élelmiszertermelés előtt álló feladatok nagyobbak, mint korábban bármikor. így tehát az agrártermelés gazdaságosságának első számú feltétele marad az előttünk álló VI. ötéves tervidőszakban is: a lehető legszervezettebben, leggazdaságosabban hasznosítsuk a termelés anyagi-műszaki erőit. Gazdaságaink, vállalataink 33 ezer mérnöke és üzemmérnöke, 63 ezer technikusa és 270 ezer szakmunkása a többi dolgozóval egvütt képes eleget tenni az új követelményeknek. Végül a miniszter utalva arra, hogy a törtvényjavaslat megfelel a társadalom igényeinek. s megfelel a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdőgazdaságban dolgozók érdekeinek is, azt az or- száoqyűlésnek elfogadásra ajánlotta. (Munkatársunk telelőn jelentése) Talán illő lenne az országgyűlésről tudósító újságírónak a Parlamentről, az ülésszak hangulatáról is szólni. Ám végighallgatva dr. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének expozéját, és érezve a hozzászólásokból az országgyűlés első munkanapjának szellemét — kiderült, hogy egy mondatot sem szabad most másra vesztegetni. Már az expozé után nyilvánvaló volt, hogy a VI. ötéves terv a minőségi munka terve lesz! A vitából aztán az is kiderült, hogy a terv nyitottsága, rugalmassága további gondolkodásra késztet mindenkit, bármi köze legyen is gazdasági életünkhöz. A magyar népgazdaság következő középtávú terve szervesen épül az V. ötéves tervben elért eredményekre, ugyanakkor mindenkori gazdasági helyzetünk, lehetőségeink fiOrszággyűlési jegyzet A minőségi munka terve gyelembevételével rugalmasan alkalmazkodik az éppen adott helyzethez. Baranyai képviselőkkel beszélgetve szinte kézzelfogható alakot öltött az V. ötéves terv is, és az elkövetkező évek feladatai is. Dr. Nagy József országgyűlési képviselővel a termelési szerkezet átalakításának baranyai eredményeiről beszélgettünk a szünetben. — Tulajdonképpen már a IV. ötéves terv koncepciója volt, hogy Baranya megye adottságainak megfelelő iparágakat is fejlesszünk, így a könnyűipart, az élelmiszer- ipart, valamint az eddig hiányzó gépipart — mondotta dr. Nagy József. - Egyértelműen elmondhatjuk, hogy Baranya megye e téren teljesítette az elmúlt tervidőszak célkitűzéseit. Csak példaként említve: elkészült a Kesztyűgyár új üzeme, valamint a bőrruházati üzem, ahol mint ismeretes, világhírű termékek készülnek. A Bőrgyárról ugyanezt el lehet mondani, nemcsak a termelése, hanem a termékstruktúrája is változott. A cipőgyártásban (Szigetvár) is nagy előrelépés történt. Az élemiszeriparban ugyancsak eredményekről beszélhetünk. Megépült a Baromfifeldolgozó és szinte valamennyi élelmiszeripari üzem megújhodott, például a Szigetvári Konzervgyár, a tejüzemek. És végre Baranya is rendelkezik jelentősebb gép- és híradástechnikai iparral. Horváth Lajos országgyűlési képviselőt, a Baranya megyei Tanács elnökét az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkárát kérdeztem a szünetben, mi a véleménye a VI. ötéves tervről, ami az eddigi középtávú tervek közül a legrugalmasabb, s a legnyitottabb. — A terv a ma belátható pályát számszerűsíti. A középtávú terv gazdasági megalapozottságát ma biztató és kevésbé kedvező folyamatok befolyásolják. Kedvező az, hogy a KGST-országokkal és főként legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval lezajlott tervkoordinációk erősítik a terv megalapozottságát, ugyanakkor a világban lezajló politikai és gazdasági konfliktusok további gondokat okozhatnak. — Ez természetesen új dolog — folytatta Horváth Lajos -, melyet meg kel! szokni és ehhez igazodni. A korábbi ötéves tervhez mérten — amely messze nem volt ilyen rugalmas, sőt talán kissé merev is volt — a VI. ötéves népgazdasági terv a maga nyitottságával új teendőket is jelez. Én úgy látom, hogy a népgazdasági és a vállalati terv kapcsolatára nagyobb figyelmet kell fordítani, a menetközben kialakuló egyensúlyi állapot és a netán kialakuló diszharmónia hatásait állandóan nyomon kell követni, hogy a gazdaságpolitika minőségi feladatait következetesen lehessen teljesíteni. A terv- és költségvetési bizottság olyan módosító indítványt terjesztett az országgyűlés elé, hogy a kormány, amennyiben ez indokolttá válik, kezdeményezze a hatodik ötéves tervtörvénynek az országgyűlés által történő módosítását. Ennek elfogadása nem mérsékli a terv rugalmasságát, viszont erősíti legfőbb népképviseleti testületünk meghatározó és ellenőrző szerepét. S. Zs. Olcsóbban, gazdaságosabban (Folytatás a 3. oldalon)
