Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-02 / 302. szám
1980. november 2., vasárnap Dunántúlt napló 11 Módosították a terveket Nem szállított időben a FŰTŐBER Egy délelőtt a Kassa utcai öregek napköri otthonában Három hónapot késett az építkezés Átadás előtt a siklósi láncgyár új üzemcsarnoka tán, az emeleti irodába a falhoz lapuló falépcső vezet. Ebben a környezetben azonban ez évben hétmillió forint termelési értéket állítanak elő, de elérhették volna a tízmillió forintot is, ha(!) az első félév végére elkészül a telep korszerű gyártócsarnoka. A Lánc- és Kovácsoltáru Ipari Szövetkezet siklósi gyárának új, hétszáz négyzetméteres alapterületű üzemcsarnokát a Baranya megyei Tanács Magas és Mélyépítő Vállalat építi. Bertram Jenő a siklósi városi tanácson legutóbb megtartott koordinációs értekezleten azt ígérte, október végére átadják a gépszerelőknek a csarnokot, a szociális helyiségekkel pedig november végére elkészülnek. Odaérkeztünkkor, pénteken délelőtt a láncgyári irodában Alvári Mihály telepvezető, Kisvár/' János, a szövetkezet műszaki vezetője és Szabó János műszakellenőr éppen az új üzemcsarnok betelepítését tervezgették. Az építő vállalattól a napokban kaptak levelet: november 10. után megkezdhetik a technológiai szerelést, és november 25-én , átadják az öltözőket, fürdőket is, de fél évig csak ideiglenesen fütik az épületet, mert a FÜTÖBER nem küldi időben a berendezéseket. Az építők és a szövetkezet sem tudta rábírni a szállítót a korábbi határidőre. Kisvári János elmondta, az előző években elsősorban importból lehetett beszerezni a fontos mezőgazdasági láncárut. Ez évben a szövetkezet siklósi gyára kapott megbízást az ország ellátására. Ezért is vált szükségessé az egység fejlesztése, mert úgy tervezték, a budapesti telepükről is idetelepítik a mezőgazdasági láncgyártó részleget. Mivel az üzemcsarnok nem készült el időben, a budapesti gyárra hárult a nagyobb feladat, s valószínű, nem^tudnak ők sem időben szállítani valamennyi megrendelőjüknek. Megkérdeztük Bertram Jenőt, a Baranya megyei Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat igazgatóját,, miért maradtak el az építésben? Egy éve kezdték a csarnokszerelést, a dunaújvárosi acélváz-szerkezetekből — mondta —, az összeállítással nem is lett volna gondjuk, de időközben kiderült, nincs kivitelező az acélszerkezetekhez szükséges felülvilágító és szellőző berendezések gyártásához, ráadásul ezek terveit módosítani is kellett, így végül is a vállalat saját műhelyében készítik el. Nem segítette a munkájukat a FŰTÖBER sem, csak az év utolsó negyedére vállalta a fűtőberendezések szállítását. A szövetkezet vezetőinek most legfőbb gondja a termelés mielőbbi beindítása: az egykori pécsi Fémipari Vállalat és a budapesti telep gépeit telepítik Siklósra, amik egy része az udvaron vár a beszerelésre. Növelik a gyár munkáslétszámát is, a következő években hatvan—hatvanötén dolgoznak majd itt. A tervek szerint jövőre — a beindulás évében — tíz-tizenegy millió forint értéket állítanak elő, majd 1982-től tizenötmillió forint értékű mezőgazdasági láncárut küldenek az ország mezőgazdasági üzemeibe. Gáldonyi M. TARTALMAS HOLNAPOK A mellettünk levő fürdőszobában csobog a víz. Hamarosan elzárják a csapot, s csak a figyelmeztető szavakat halljuk: tessék vigyázni, óvatosan, igy ni, rendben vagyunk, itt a szappan. Délelőtt kilenc óra. A pécsi Kassa utcai öregek napközi otthonában megkezdődött a szokásos napi fürdés. — Mindennap legalább hatnyolc idős ember fürdik nálunk — magyarázza Balogh Mártonné, az otthon vezetője —, elsősorban azok, akiknek lakásában nincs fürdőszoba, illetve azok, akik egyedül már nem mernek erre vállalkozni: félnek a rosszulléttől, elcsúszástól. Később átmegyünk a kék csempés, kék kádas fürdőszobába. A sarokban hajszárító burát látok, a másik szobában már készül a frizura. — Éveken át a Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet Bem utcai üzletének dolgozói jártak hozzánk frizurát készíteni társadalmi munkában. Sokat tanultunk tőlük, s most már magunk is elboldogulunk egymás hajával — bizonygatja a „fodrász" néni. Ez a kicsi szoba egyben d foglalkoztató helyiség, vagy/s az alkotóműhely. Itt tárolják a rengeteg fonalat, hulladékanyagot, amikből a sok-sok játék, kézimunka készül. Itt a varrógép, a tévé, a rádió és itt vannak a már elkészült hímzések, térítők, blúzok, kis- ruhák, gyermekruhák. A társalgóban — ami egyben ebédlő is — most a fal mellé szorítják a székeket. Vendégeket várnak, a Táncsics Mihály utcai óvodásokat. Jönnek is az apróságok, fehér ing, blúz, sötét szoknya, nadrág valamennyiükön. Körbeállnak, gyermekverseket mondanak, játszanak, énekelnek. A vendéglátók gyorsan megtanulják a refrént, együtt énekelnek, tapsolnak a kicsikkel. Búcsú- záskor mind a 27 kisgyermek egy-egy katicabogarat kap ajándékba. Dióhéjból készült. Behorgolták piros fonallal, a pöttyöket feketéből hímezték. Tízéves a Kassa utcai őre-- gek napközi otthona. Évről évre negyven—ötven idős ember az állandó napközbeni vendége ennek az egykori családi háznak. Ebédet, uzsonnát kapnak minimális térítés ellenében. A legmagasabb havi díj 440 forint, de a jelenlegi 42 tag közül 19-nek - anyagi körülményeikre való teikntettel — nem kell fizetniük. Minden évben legalább kétszer kirándulnak. Idén Kalocsán és Szegeden voltak. Színházba, moziba járnak, házi ünnepségeket, mulatságokat rendeznek. A 400 ágyas klinika orvosai nemcsak az idős kor életviteléről, hanem különböző országokról is tartanak itt diavetítéses előadást. Több óvodával, bölcsődével és üzemmel tartanak kapcsolatot. Ezeknek a kialakításában a HNF Belváros l-es számú körzeti bizottságának nőbizottsága volt segítségükre. A patronálóik közé tartozik a PIK Petőfi Sándor, a Minőségi Ruházati Szövetkezet Zetkin Klára, a Kesztyűgyár Dobó Katalin, a Posta Szállítási üzemének Barátság, a Konzum Áruház és a Széchenyi téri ajándékbolt Hámán Kató szocialista brigádjai, a mohácsi Temaforg Vállalat. Ők adják a hulladékanyagok jelentős részét is, amikből az ügyes kezű, szorgalmas öregek szebbnél szebb térítőkét, játékokat készítenek. Nagy részüket elajándékozzák óvodáknak, bölcsődéknek, gyermekorvosi rendelőknek, sokat viszont értékesítenek. A pénzből részben új anyagot vásárolnak, részben megjutalmazzák a legügyesebb, legszorgalmasabb kézimunkázókat. Dél felé többen kijönnek a szobákból az udvarra. Oda állnak, ahol a meleg napsugarak érik őket... T. É. recepteket, a szerb, a szlovén és a horvát konyha elfeledett ínyencségeit. G. O. Elviselhetetlen körülmények között dolgoznak a siklósi láncgyár munkásai. A sötét, szűk műhelyekben gép gép háHogy ne az utcán csavarogjanak... Az Apacsok alaposan beleszóltak a komlói Úttörő- és Ifjúsági Ház programjába. A hibás persze a televízió, amiért éppen szombat délelőttre tűzte ki .az indiánfilm vetítési idejét. Szó ami szó, másutt el is kél az izgalmas tv-program, amikor szabad szombaton otthon a család, de Komlón a gyerekek szórakoztatását „helyi erőből" igyekeztek megoldani. Tegnap délelőtt „igazoltan" voltak távol a gyerekek; Cza- nik Istvánné, a komlói úttörőház igazgatója és munkatársa, Buzsáki Istvánné három-négy kisdiák számára rendezte meg a Kisdobos októberi száma alapján a játékos vetélkedőt. A felnőtteknek ilyenkor be kell látni, hogy a televízió nagy konkurrencia. A ház szombati napja egyébként úgy kezdődik, hogy már háromnegyed nyolckor 4—5 nebuló várja az igazgatónőt. Tíz óráig pingpongoznak, játszanak, majd délig a kötött foglalkozáson vesznek részt a gyerekek. Délután ismét mindenki maga keresi meg a szórakozását, aztán jönnek az idősebbek, a tinédzserek és lassan átveszik a kicsik helyét. Október elején cserebere- délelőtt volt kisdobosoknak: képeslap, szalvéta, gyufacímke, bélyeg cserélt gazdát vásári hangulatban. A következő szabad szombaton a felsőtagozatosoknak rendeztek sport- és ügyességi vetélkedőt. Tegnap a Kisdobost „vesézték ki" a gyerekek, két hét múlva karate-bemutató, azután pedig filmvetítés lesz. December két szabad szombatját sakkszimultán, tv-foci verseny és mesebolt tölti majd ki. — Mennyire ismerik ezt a programot az iskolákban? — Mindenhová elküldjük a műsortervet. Hogy aztán felolvassák-e a gyerekeknek, az már az iskolától és tanártól függ - válaszolja az igazgatónő. - Igazság szerint az volna a legjobb, ha szabad szombaton minden gyerek otthon lenne — legalább a hét egy napján együtt a szülőkkel. Sokan azonban egyenesen elküldik 'hazulról a kicsiket. Ezzel a ténnyel számolnunk kellett, s ezért kezdtük el a szabad szombatos programok szervezését. Ha már nincs otthon a gyerek, legalább ne az utcán csavarogjon. — Én tudtam, hogy az Apacsok megy a tévében, de inkább ide jöttem - üti föl a fejét az egyik kislány a társasjátékból. — Jó itt, ameddig csak lehet, maradok . . .-hSzabad szomhalon a komlói Hjúsáii Házban Értékes régészeti leletek Száznegyvenegy avarkori sirra bukkantak a régészek Dunaújvárosban, ahol a Béke városrész szomszédságában húzódó temető maradványait kutatják. A napokban befejeződött ásatási idény számos meglepetéssel szolgált: többek között 14 lovassirra bukkantak, s több, az avarok életéről valló kerámia tárgyat és fémből készült ékszert, övcsatot találtak. Igazi régészeti különlegességet is hozott az idei feltárás: az egyik női sírban érdekes leletre bukkantak: q hajdanvolt gyászolók a halott szájába aranylapból készített pénzutánzatot - sírobulust - tettek, azzal bocsátották utolsó útjára. lfendeglink volt Márkovics Márk Három nemzetiség, horvátok, szerbek, szlovénok számára íródik oz egyik legsajátságosabb hazai újság, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének hetilapja, a Na- rodne Novine. Magyar fordításban talán a Népújság lenne a leghívebb elnevezése. Megjelenésében is olyan sokarcú ez a lap, mint a délszláv népek közössége. Három nemzetiség számára íródik tehát, két nyelven, szerb-horvátul és szlovénul, és mindez kétféle írásmóddal: cirill betűkkel a szerbek számára, latin betűkkel a horvátoknak és a szlovéneknek. Hat belső és öt külső munkatárs szállítja a Narodne Novine számára az anyagokat, valamint számtalan tudósító az ország minden részéből, hiszen a magyarországi délszláv- ság hazánk 11 megyéjében él mintegy száz településen. Találkozás a Narodne Novine főszerkesztőjével 1946-ban indult a lap, Nase Novine - A Ml Újságunk címmel, korábban közösen jelent meg a hazánkban élő szlovák nemzetiséggel, , majd 1957-ben született meg mai címe, a Narodne Novine. A lap főszerkesztője Márkovics Márk pénteken este anké- ton találkozott a pécsi délszláv klub tagjaival a Nevelők Házában, ahol közösen vitatták meg a lap tartalmi és formai kérdéseit, az olvasók kívánságait.- Legfőbb célunk, hogy sokoldalúan, minden területről tájékoztassuk a hazánkban élő délszláv nemzetiség tagjait - mondotta a lap feladatáról a főszerkesztő. - Sokrétű a feladatkörünk, hiszen a napilap, a hetilap és a folyóirat funkcióját is el kell látnunk. Az utóbbi feladatra indítottuk a Kultúra című rovatunkat, ahová várjuk a nemzetiségi értelmiség írásait. Mivel nagyon sok külső munkatárssal dolgozunk, ez év decemberében szeretnénk őket összehívni egy tanfolyamra, ahol az újságírás, a lap céljaival ismertetnénk meg őket. Régóta keressük a kapcsolatot hasonló profilú és nagyságrendű jugoszláviai lappal is. Valószínű, hogy az eszéki Magyar Képesújság lenne megfelelő partner számunkra.- Kik a lap olvasói a délszláv nemzetiség körén belül, kiknek készül a lap? — Elsősorban még mindig a falun élő idősebb emberek, de az utóbbi években sok olvasót toboroztak számunkra az iskolák, a fiatalok azok köréből, akik a nemzetiségi iskolákban tanulták anyanyelvűket. Mintegy 1400 példányt fizetnek elő az országban és 1800 példányt adunk el utcán vagy postai kézbesítőknél. És végül néhány észrevétel a pécsi olvasóktól: javasolták, szerepeljen több mezőgazdasági témájú cikk a lapban, éppen a falusi olvasókra való tekintettel. Jó lenne, ha nyelvtanfolyamot indítana hasábjain a Narodne Novine azok számára, akik most tanulják a nyelvet. És végül egy népszerűségre számító ötlet: érdemes lenne felkutatni és publikálni a faluhelyen még ismert régi
