Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-31 / 300. szám

1980. október 31., péntek Dunántúli napló 5 A Komló városi Tanács tárgyalta Javulta szolgáltatások színvooala A tanácsok megalakulásá­nak harmincadik évfordulójára emlékeztek tegnap a komlói Városi Tanács ülésén. Az ün­nepség keretében Feiner Ist­vánná, a HNF városi bizott­ságának titkára a „Kiváló Tár­sadalmi Munkás" kitüntetést adta át Gallusz József tanács­tagnak, az MSZMP Komló vá­rosi Bizottsága első titkárának, valamint Orosz Józsefnek, a városi tanács pénzügyi osztály- vezetőjének és Schmidt József- nének, a városi tanács társa­dalmi ünnepségeket szervező iroda vezetőjének. A tanácsok megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából alapított el­ismerő oklevelet hat komlói tanácstag, illetve tisztviselő kapja meg. Az ünnepélyes megemléke­zést követően egyebek között a szolgáltató egységek tevé­kenységét vitatta meg a városi tanács. Tizenegy szolgáltató válla­lat, illetve szövetkezet gondos­kodik Komló lakóinak sokol­dalú ellátásáról. Az elmúlt két ötéves tervidőszakban több kor­szerű műhely, létesítmény épült, ami lehetővé tette az új szolgáltatások bevezetését, és az ellátás, a kulturált kiszol­gálás fejlesztését. A város köz­pontjába települt a Patyolat­szalon, a VILLGÉP és Gelka- szerviz. Két éve a nagyobb körzet igényeit is kielégítő AFIT-szerviz nyílt, s néhány he­te adták ót a Kossuth Lajos utcában a Fényszöv-szalont. A városi NEB az elmúlt években három szolgáltató egység, a VILLGÉP és a GEL- KA, valamint az AFIT-szerviz tevékenységét ellenőrizte, s el­ismerően nyilatkozott az ott végzett munkáról. Emellett a bizottság már 1977-ben felhív­ta a városi tanács figyelmét arra, hogy kevés magónkis- iparos dolgozik a városban, pedig a lakosság igényli ezt a kiegészítő szolgáltatási for­mát. Azóta a termelésellátás felügyeleti osztály intézkedett a vállalkozók letelepítésében, de a vártnál kevesebb műhely nyílt az elmúlt években. Bár a Kossuth Lajos utcában épülő tízszintes ház földszintjén hat műhelyt alakítanak ki, de ezek is csak az elavult, és szanált kisüzemek áttelepítését oldják meg. Miért nem a dolgozók mun­kaidejéhez igazodnak a szol­gáltató egységek?— kérdezték a tanácstagok sokak pana­szát tolmácsolva, hiszen töb­ben éppen azért nem keresik fel az üzleteket, mert nem akarnak hiányozni a munka­helyükről. Az érdekelt vállala­tok egyeztetik a nyitvatartási idejüket a tanácsi szakigazga­tási szervekkel, mégis érdemes lenne egy gondosabb felmérés alapján felülvizsgálni a meg­állapodásokat. A városi tanács elismerte a szolgáltató egységek munká­ját, de felhívta a figyelmüket arra, hogy a dinamikusan fej­lődő város polgárai a követke­zőkben még többet várnak e területen . . . G. M. Életmentők A Minisztertanács Életmentő Emlékéremmel tüntette ki Weil- ler Istvánt, a komáromi Lenáru. gyár segédművezetőjét és Mer. tin Lajos szakmunkástanulót, akik ez év augusztus 11-én a komáromi Dunaszakaszon ki­mentettek a vízből két fuldokló kisfiút. A kitüntetést a bátor életmentőknek csütörtökön Ta­tabányán adta« át Mokri Pál, a Komárom megyei Tanács elnö­ke. sorsok 0 fíimvásznon Jelenet az Őszi maraton című színes, szinkronizált szovjet filmből Honismereti kiállítás Térképek, fotók, újságok, köz­ségi és üzemi krónikák, iskola- történetek, munkásmozgalmi kiad­ványok gyűjteményéből nyílt kiál­lítás pénteken délután Pécsett a Mozgalmi Házban. A szervezett honismereti mozgalom húszéves jubileuma alkalmából nyitott ki­állítást a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Tanács művelő­désügyi osztálya rendezte. A több ezer oldalnyi dokumen­tum a teljességre való törekvés igénye nélkül enged bepillantani abba a szívós, következetes ku­tató és rendszerező munkának eredményeibe, melyet Baranya több száz lakója a honismereti mozgalomban tevékenykedve vé­gez. Itt láthatjuk többek között az 508-as számú Tarr Imre Szak­munkásképző Intézet tanulóinak Tarr Imre életútját feldolgozó kiadványát, a Szigetvári Várbará­ti Kör több dokumentumanyagát, az 1907-es, Pécsett rendezett ki­állítás fotókkal illusztrált törté­netét, s számos nemzetiség lakta baranyai község krónikáját. A kiállítás ma és november 3— 4-én naponta délelőtt 10-től 13-ig és délután 1S-tő| 18 óráig tekint­hető meg a Mozgalmi Házban. Szovjet filmek fesztiválja Megnyitó a pécsi Mozgalmi Házban Ünnepség Nagyharsányban Felavatták Sztárai Mihály szobrát „Modern ember voll a maga borában...” öt új és számos már koráb. ban játszott szovjet filmet veti. tenek le a baranyai mozikban október 30-a és november 12-e között. A szovjet film fesztivál­jának két hete lesz ez. Az alka. lom az idén is az Októberi For­radalom évfordulója. Tegnap este Pécsett, a Moz­galmi Házban Krasznai Antal­nak, a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei Bizottsága titká­rának rövid köszöntőjével kez­dődött meg a vetítéssorozat. — Ha csak egy-egy mondat­tal jellemezzük a szovjet film­művészet fejlődési korszakait, akkor a 30-as évek filmművé­szetének fő újítása az új em­beri személyiségvonások feltá­rása, a kortárs, a szocializmust építő ember megjelenése a filmvásznon. A Nagy Honvédő Háború éveinek filmjei egyrészt a háború tragédiáját, másrészt a legyőzhetetlen nép optimiz­musát tükrözték. A háborút kö­vető években neves és vonzó feladat volt a szovjet nép győ­zelmének átgondolása. A hő­sök elevenen élő emléke a va­lóságos események pontos, do­kumentumszerű ábrázolását, a valóban létező személyek újjá- teremtését igényelte. Az 50-es évék közepétől a fiatalok folya­matos beáramlása a szovjet filmművészet fejlődésének fon­tos előfeltétele és éltető forrá­Vietnam függetlensége kiki­áltásának és a munkás-paraszt állam megalakulásának 35. évfordulója alkalmából — az Országos Béketanács és a Magyar Külügyi Intézet rende­zésében — csütörtökön emlék­ülést tartottak a Hazafias Népfront budapesti Bizottsá­gának székházában. Az őszi szolidaritási hónap kiemelkedő Figyelemreméltó segítséget nyújtott a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei hatodik ötéves tervének kidol­gozásához azzal, hogy megvizs­gálta a magánerős lakásépítés helyzetét a területelőkészítés, a közművesítés, a hitelezési felté­telrendszer, a tervezés, az anyag- ellátás és a kivitelezési kapaci­tás vonatkozásában. Ismeretes: az épülő lakások «nagyobb há­nyada magánerőből valósul meg, országos érdek tehát, hogy mi­nél kevesebb legyen a gátló tényező. Megyénkben e tervidő­szakra 7960 magánerőből épülő lakást terveztek, ténylegesen 9000-nek a megépülése várható (a túlteljesítés az OTP-konst- rukció előretörésének köszönhe­tő), a következő öt esztendő­ben — számolva a várható ne­hézségekkel — visszafogottab­sa volt, a 60-as, 70-es évek­ben pedig egyenesen meghatá­rozóvá vált. Újult erővel nyilvá­nult meg a fiatal filmesek ér­deklődése a történelmi-forradal­mi téma, a polgárháború hősi korszaka iránt. Az utóbbi évek­ben napjaink embere éS törté­nelme lett a szovjet film köz­ponti témája. A szocializmust építő ember központba állítása természetesen nem új jelenség, ugyanez jellemezte a 30-as évek szovjet filmművészetét is. Az el­telt több évtizedben azonban az emberek megváltoztak, fej­lődtek, kialakultak a szocialista jellemvonások. A szocialista vi­szonyok és a lelki élet változá­sai a szovjet filmművészetben is nyomon követhetők — mond­ta egyebek között Krasznai An­tal. A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalat — amint az a kor­rekt műsorfüzetből kiderül — öt új filmet mutat be: az Őszi ma­raton, a Negyedik akadály, a Szibériádé. A frontvonal mögött valamint a Kofa és a költő cí­mű szovjet filmet vetítik le pre­mierként. Tegnap este a Moz­galmi Házban Georgij Danyije- la Őszi maraton című alkotását láthatta a közönség, Pécsen kí­vül köZös városi-járási filmbe­mutatók lesznek Komlón, Mo­hácson, Szigetvárott és Sikló­son is. eseményén részt vett a ha­zánkban tartózkodó vietnami értelmiségi küldöttség is. Az ünnepi eszmecserét Se­bestyén Nándorné, az OBT elnöke, a Béke-világtanács el­nökségének tagja nyitotta meg. Vietnam mint hangsúlyozta, ma is jelkép — az imperializmus elleni, az agresszió feletti győzelem jelképe. ban csak 7860-at terveznek, de a teljes lakásépítési előirányza­ton belül még így is emelkedik a magánerős lakásépítés ará­nya a korábbiakhoz képest. A NEB-vizsgálat kiemelt jelentősé­get tulajdonít a területelőkészi- tésnek és a közművesítésnek a város környéki és más kisebb te­lepüléseken, hogy fokozni lehes­sen azokon a letelepedési ked­vet. A hitelrendszer a magánépít- tető számára szinte áttekinthe­tetlen — 41 különböző kölcsön­fajta létezik! — a kedvezmé­nyek pedig, mivel viszonylag ke­vés települést érintenek, a la­káshiány újratermelését segítik — Azt a férifút, akinek arcát látni fogjuk, Sztárai Mihályt, négy és félszáz esztendő vá­lasztja el tőlünk. Megérde­melte, hogy megemlékezzünk róla: Baranya hőséről, a ma­gyar irodalom és a népi mű­velődés mesteréről, a bátor és igaz emberről, aki történel­münk legválságosabb korsza­kában megmentette a Duna és a Dráva mentén lakó magyar­ságot a végső pusztulástól. így kezdte beszédét tegnap délután Nagyharsányban dr. Esze Tamás kandidátus, a Du- na-melléki Református Egy­házkerület főgondnoka. Nyíró elő. Ezért is vetődött fel a vizs­gálati jelentés tegnapi vitájá­ban, hogy a munkáslakás-épí- tési akció hitelfeltételeinek olyan módosítására lenne szükség, hogy a munkás azokat bárhol igénybe vehesse. Kitér a vizs­gálat a bányászlakás-építéssel kapcsolatos gondokra is, ame­lyek sorában elsőként említhető, hogy a bányavállalatok szinte tehetetlenek azokkal szemben, akik a lakásért — azaz a ked­vezményekért — mindent vállal­nak, s amikor megvan a lakás, otthagyják a bányát. A NEB jogszabály-módosítást javasol: ilyen esetékben 'kényszer-lakás­cserét eszközölhessen a bánya. Gyula szobrászművésznek Sztá­rai Mihályt ábrázoló bronz mellszobrát avatta föl a köz­ség lakóinak, a siklósi járás és Baranya megye kuturális vezetőinek jelenlétében. Sztárai elsősorbán reformá­tor volt, franciskánus szerzetes, a páduai egyetem diákja, majd Luther követője. A leg­nagyobb hazai reformátorként tarthatjuk őt számon, de egész életműve túlmutat a vallási tevékenységen. Olyan korszak­ban volt a dél-dunántúli ma­gyarság szellemének ébrentar- tója, amikor a hódító török mindent elkövetett a mohame­dán hit elterjesztéséért, s a felbomlott feudális rend meg­maradt képviselőinek kisebb gondja is nagyobb volt a sze­gény sorban élők panaszainak meghallgatásánál. Sztárai színjátékokat, zeneműveket is írt, s emellett tanítói, társada­lomszervező tevékenységében is buzgólkodott. — Figyeljünk Sztárai életé­nek nagy tanítására: Vállalni kell azt a korszakot, amelyben élünk, gondjaival és feladatai­val együtt. Vidám szívvel és becsületesen. Illesse hála és tisztelet azokat, akik létre­hozták. Becsüljük meg a mű­vész nemes alkotását. Néz­zünk szembe Sztáraival öröm­mel, és vigyázzunk, hogy ami­kor ő tekint ránk, ne kelljen pironkodnunk előtte — fejezte be beszédét dr. Esze Tamás. A református templom kert­jében tartott ünnepélynek mél­tó keretet adott a Mecsek Fú­vósötös, amely Bakfark Bálint Fantázia című művét és Bach- korálokat játszott. H. J. Vietnam harcos ütja Folyóiratszelnie Lakásépítés Visszatérő téma: kik, miből, hogyan építenek családi házat, miként részesei társasház-épít- kezéseknek? Nem kevés a rossz, indulatú, nemegyszer a kétkedő megjegyzés: „mindez becsüle­tes úton nem lehetséges”. Dávid János: A magánlakás- építés forrásai és leltételei cí­mű írásában, mely a VALÓSÁG októberi számában jelent meg, ezeket a kérdéseket igyekszik a szociológiai vizsgálódás eszkö­zeivel megközelíteni. Abból in­dul ki, hogy a lakáshiánnyal foglalkozó viták a kérdést min­den esetben arról az oldalról igyekeztek megközelíteni, hogy azt az állami lakáselosztással hogyan lehetne csökkenteni vagy megoldani. Kétségtelen, hogy az állami lakásépítkezé­sek jelentősége a probléma megoldása szempontjából je­lentős, de napjainkban egyre világosabban látszik, hogy mint kizárólagos lehetőség elfogad­hatatlan. A lakáshiány felszá­molására két egymással elvileg harmonikus kapcsolatba állítha­tó eszköz van, illetve kínálko­zik: az állami és a magánerős lakástermelés. A szerző írásá­ban azt igyekszik megközelíte­ni, hogy melyek azok a ténye­zők, amelyek napjainkban a magánerős lakástermelést élte­tik vagy korlátozzák, nem tit­kolva el azt a körülményt, hogy bátran vállalva még a társa­dalmi egyenlőtlenségeket foko­zó kísérőjelenségeit: serkenteni kell a magánlakás-termelést. „Az állami és a magánerős lakástermelés egyaránt a tár­sadalom érdeke, s a társada­lomnak arra kell törekedni, hogy a lakástermelés e két szférája számára a hatékony működés összes feltételeit biztosítsa" — állapítja meg Dávid János. Ugyanakkor számba veszi azo­kat a sajátos köfülményeket, melyek a magánlakás építkezé­sek ütemét és méreteit befo­lyásolják. Az érdeklődők sok olyan kér­désre kaphatnak választ az írás­ból, illetve több olyan körül­ményre ráirányítja a figyelmet a szerző, melyek e probléma megoldása körüt nap mint nap felmerülnek. Ilyen többek között a családi gazdaság szerepe a lakásépítések forrásainak meg­teremtésében, a jövedelmek és a jövedelempótló források elem­zése, a telekgazdálkodás hely­zete, az OTP-kölcsönök szere­pe, a tanácsi irányítás kérdései. Mindezeket gondosan elemezve vonja le a cikk szerzője a kö­vetkeztetést: „A magánlakás­építés s általában a lakásszer­zés a lakossági jövedelemszer­zés. jövedelemnövelés egyik legfontosabb motívuma. Ez azt jelenti, hogv a lakásépítés és -szerzés útjából elháruló akadá­lyokkal nemcsak a nemzeti va­gyon gyarapszik lakások formá­jában, nemcsak a társadalomra nehezedő lakásgondok csökken­nek, hanem a gazdaság műkö­dése is felgyorsulhat". M. E. Nyugdíjasok háza Nyíregyházán Nyíregyházán elkészült a keleti országrész első nyugdíjasháza. A 71 laká­sos épületben 36 négy­zetméter alapterületű — 20 négyzetméteres szobá­ból, továbbá főzőfülkéből, fürdő- és előszobából álló — erkélyes otthonokat ala­kítottak ki. Az épület va­lamennyi emeletén társal­gó, tv- és orvosi szoba is készült. A tanács a nyug­díjasok házának lakói szá­mára állandó gondozónői és orvosi felügyeletről is gondoskodik majd. Az idős emberek no­vember közepén vehetik birtokukba új otthonukat. NEB-vizsgálat a magánerős lakásépítésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom