Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-12 / 281. szám
Baranyában most először November 1-től szociális foglalkoztató lesz Pécsett Egyelőre kevés a munkaadó Keretei bármikor bővíthetők A 14 budapesti és hét vidéki szociális foglalkoztató után november 1-én indítják a pécsit. Egyelőre bedolgozókként vehetnek részt a munkában a jelentkezők, vagyis a kezdet kezdetén még mindenki otthonában fogja elvégezni a vállalt munkát. A későbbiekben, természetesen létrehoz a tanács egészségügyi osztálya egy — vagy esetleg több — munkahelyet is. Ezeket a helyiségeket úgy választják majd. meg, hogy a jelentkezők lakásához közel essenek. De a bedolgozók még ebben az esetben is maguk döntik majd el, hogy a közös munkahelyen vagy otthon kívánnak dolgozni. Több mint hetven mozgássérült szeretne valamilyen munkát vállalni Baranyában. De a szociális foglalkoztató nem csupán nekik biztosít kereseti lehetőségeket, hiszen ez csak félmegoldás lenne. Munkára találhatnak itt a megváltozott munkaképességűek, a nyugdíjasok, a szociális otthonok, az öregek napközijeinek lakói, a sokgyermekes anyák. Hetven- nyolcvanra tehető azok száma, akik már most, november elején kezdik a munkát, de ez a létszám várhatóan igen hamar kiegészül száz főre. A város négy pontján béreltek ki egy-egy helyiséget. Ezek a foglalkoztató telephelyei lesznek; egyelőre irodaként és raktárként működnek. Milyen munkát tudnak biztosítani? Elsősorban olyasmit, ami kézi munkát igényel, olyan jellegűt, amely nagyobb üzemeknek nem kifizetődő, ha maguk csinálják, de amelyekre mégis szükség van. \ A városi tanács egészség- ügyi osztályán továbbra is várják azoknak az üzemeknek, gyáraknak, vállalatoknak a jelentkezését, ahol ilyenfajta bérmunkát szívesen rábíznának azokra az emberekre, akik nehéz munkát már nem tudnak végezni, de feltétlenül hasznosíthatják még képességeiket. Egyelőre csak három intézmény jelentkezett igényeivel: a POTE, az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények és a Pécsi UNIVERZUM Szövetkezet. További munkaadók mellett azonban még munkavállalók jelentkezésére is számítanak, öt típusba sorolható a munka, amit induláskor vállalni lehet: varrás, bérmunkában és saját vállalkozásban, szintetikus alapanyagok feldolgozása, csomagolás, csomagolóanyag készítése bérmunkában; kötés, kézimunka saját vállalkozásban, könyvkötészet, egyszerű papíripari bérmunka, fémipari, műszeripari bérmunka. Az anyagot, a munkaeszközöket természetesen házhoz szállítják, s a kész termékért is elmennek. Aki nem bérmunkára jelentkezik, s itt elsősorban a kötni, varrni és kézimunkázni szeretőkre gondolunk, annak a foglalkoztató alkalmazottai a kereskedelmi értékesítésben segítenek. S végül a heti munkaidő nem haladhatja meg a 30 órát. Dricső ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén szerepelt... megtárgyalta... határozatot hozott... — A szokásos tudósítás a lényegre szorítkozva szinte semmit sem árul el arról a munkáról, ami a megye e fontos államhatalmi szervében folyik, s ami megelőzi azt a pillanatot, amikor Horváth Lajos tanácselnök megszólal: Köszöntőm a végrehajtó bizottság igen tisztelt tagjait. Megállapítom, hogy határozatképes számban jelentek meg, a végrehajtó bizottság ülését ezennel megnyitom. Napirendünk írásos javaslatát megkapták. Megkérdem, van-e valakinek kérdése?... Észrevétele?.. . Nincs. Megállapítom, hogy végrehajtó bizottságunk a kiadott napirendi pontokat tárgyalja. Első napirendi pontunk .. Legutóbb szeptember 24-én, szerdán ülésezett a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága, s ez ama ritka esetek egyike volt, amikor a vb vendégségbe ment. A Pécsi Állami Gazdaság volt a vendéglátó és az üszögi telep a színhely. Előzőleg az ÁG kiállításon mutatta be termékeit, tevékenységét, majd a vb tagjai a tanácskozás színhelyéül kijelölt tárgyalóteremben színes film segítségével ismerkedhettek a gazdaság területeivel, az ott folyó munkával; a kísérőszöveget élőben Cser László igazgató mondta. És ezek után került sor a fentebb már idézett mondatokra. Mindenekelőtt vessünk egy pillantást az elhelyezkedésre. Nagyon lényeges ez, hiszen van egy megszokott ülésrend, megszokott szomszédokkal. Ez most egy kissé felborult, hiszen a tisztségviselők a vb-tagok közé szorultak. Az elnöki asztalnál az elnöklő Horváth Lajos ül. Előtte a hosszú asztal bal oldalán dr. Földvári János általános elnökhelyettes, Cser László, a PAG igazgatója, mint meghívott, Piti Zoltán elnökhelyettes, dr. Jerszi István, a Megyei Párt- bizottság titkára, dr. Diólási Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója, Pirisi Jánosné, a Pedagógus Továbbképző Intézet vezetője, Cálfi István, a Mecseki Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese, dr. Bleyer Erzsébet dobszai körzeti orvos és dr. Hazafi József, a vb titkára. A másik oldalon: dr. Kis- vári András, az MNB Baranya megyei igazgatóságának a vezetője. Takács Gyula elnök- helyettes, Morvái Nándor MÉV- autószerelő, dr. Varga-Sabján László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának az első titkára, Czente Gyula, Pécs városi tanácselnök, dr. Árgyelán János, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője és Szili József, az SZMT titkára, mint meghívott. Az asztal végén egy B—90 típusú magnetofon — a „gyorsíró kisasszony” — és Tóth Józsefné jegyzőkönyv- vezető, mellette pedig dr. Sasvári László, a megyei tanácsi apparátusi pártbizottság titkára, aki hivatalból is résztvevője a vb-üléseknek. A felsorolásból is láthatjuk, hogy szakmailag is jól összeválogatott testületről van szó, amely e tekintetben is átfogja a megye egészét. Ebből következik az a munkamegosztás — szereposztás? — is, ami a vb- ülések rendszeres látogatója számára természetes. Kellő hangsúllyal mindenki ahhoz igyekszik elsősorban hozzászólni, amihez szakmailag is legjobban ért. Persze vannak napirendi pontok, amikhez szinte mindenki hozzászól és valóban szenvedélyes a vita, amit az elnök időnkénti — néha derültséget keltő megjegyzésekkel fűszerezett — közbeszólásával tart a helyes mederben. • Mi is a végrehajtó bizottság? „A tanácsi mechanizmusban központi helyet elfoglaló szerv, ami egyrészt fogadja a fentről jövő irányítást, másrészt gondoskodik annak végrehajtásáról — magyarázza dr. Hazafi József, a végrehajtó bizottság titkára.- Ez az egyetlen szerv, amely alárendeltségi viszonyban van a kormányzati szervekkel és fölérendeltségben az alsóbb tanácsi szervekkel." Az ülés napirendje, aminek elfogadásáról már szóltunk: beszámoló a PAG munkájáról, a megye hatodik ötéves tervkoncepciója, a szervezeti és működési szabályzat módosítása, a soron következő tanácsülés előkészítése és számos egyéb időszerű kérdés — szám szerint 14 napirendi pont; mind olyan, amiben dönteni a vb kötelessége. Hogyan áll össze a napirend? Ezt a tanács szervezési és jogi osztályának a vezetője, dr. Farkas Károly foglalja össze: „Az előző év vége felé megkeressük mindazokat a szerveket - párt, népfront, szakszervezet stb. —, amelyek javaslatot tehetnek a tanács munkatervére. A javaslatokból áll össze jelleg szerint a tanács és a végrehajtó bizottság munkaterve, ezek adják egy-egy ülés ún. fő napirendi pontjait. A többi menet közben jön". Az egyes témák előkészítése igen alapos munkát kíván, a legfontosabbak megjárják a tanács bizottságait, egyesek pedig még a tanácsi szférából is kikerülnek lakossági, munkahelyi megvitatásra. • Most éppen Cser László, a PAG igazgatója kap szót írásos előterjesztésének — „Beszámoló a PAG munkájáról, különös tekintettel a lakosság ellátása érdekében végzett tevékenységre" — szóbeli kiegészítése végett. A négy és fél oldalas, négy táblázattal szemléletesebbé tett anyag átfogó képet rajzol a gazdaság munkájáról és rávilágít az egyik legnagyobb gondra, a földcserék szükségességére, A kiegészítés után kezdődik a vita. Előbb kérdéseket tesznek fel a vb-tagok, akik így is bővíteni akarják informáltságuk körét. Ezúttal sok ilyen előzetes kérdés hangzott el. A válaszok után az elnök megnyitja a vitát, a hozzászólók pedig sorrendben: dr. Kisvárt András, dr. Diófási Lajos, dr. Jerszi István, dr. Földvári János, és Szigeti Ernő, az Állami Gazdaságok Központjának o főosztályvezetője. A hozzászólások sok kérdést érintenek, de egyvalami mindnél visszatér: a földcsere. Szemlátomást nehezen fogadható el, hogy az ÁG földterületének egy jelentős része Bonyhádtól Keszüig különböző termelőszövetkezetek földjei közé ékelődik. Egyetértés van abban, hogy segíteni kell a cserék lebonyolítását. Hogyan? Elsősorban az önkéntesség vonalát erősítve. • E napirendi pont ürügyén a beszámoltatásról kérdezzük Horváth Lajost: „Ez a tanácsi munkában a nem-tanácsi környezettel tartott kapcsolat fontos eleme. A lakosság érdekvé. delme jegyében időről időre számon kérjük különböző szervektől a tevékenységüket. A PAG azért érdekes, mert mint minden állami gazdaságnak, ennek is megvan a maga sajátos szerepe a lakosság ellátásában, a területfejlesztésben, a munkaerő-gazdálkodásban. Ez a gazdaság sivár és veszteséges közelmúltja után a számára egészen újszerű és támogatandó tevékenységbe kezdett: többet akar nyújtani a város ellátásában. Ezt segítendő tűztük napirendünkre a beszámoltatást, mert a vb társadalmi erejét akarjuk felhasználni a szándék erősítésére, netán tovább- gyűrüztetésére." • Szünet következik és ez alatt beszélgetünk dr. Diófási Lajossal, aki az új felállású vb-ben a doyen lehetne, hiszen 1967 óta egyhuzamban tagja ennek a testületnek, s minden ülésen elmondja a véleményét. „Nem várok soha 180 fokos fordulatot attól, amit itt elmondok, viszont kitapinthatóan érzem, hogy figyelembe veszik a véleményemet, s tudom azt is, hogy többnyire elindítottam valamit, ami talán csak évek múlva hozza meg az eredményét." • „Folytatjuk az ülést, napirenden szerepel a megye hatodik ötéves tervkoncepciója. Megkérdem Piti Zoltán tanácselnökhelyettest, van-e kiegészítése?" - „Igen, van; tájékoztató jellegű . . ." Mi pedig: arra figyeljünk most, amit az elnökhelyet, tes az előzményekről mondott: „1978-ban indult a hatodik ötéves terv előkészítése. Felmértük az ötödik ötéves terv várható teljesítését, lakossági szükségletszámitásokat végeztünk, megnézve azt, hogy a különböző korosztályok igényeinek a kielégítésénél mire kell figyelemmel lennünk, hogy a népgazdaság lehetőségeihez igazodva mindenki számára érezhető és értelmezhető ellátásjavulást biztosítsunk. Renge. teg egyéb vizsgálódás után állt össze a koncepció, amelyre épül a tervjavaslat. Ennek főbb fejezeteit egyeztetjük a gazdálkodó szervekkel, begyűjtjük a tanácsi fejlesztést közelről érintő vállalati terveket. Így fog elkészülni a megye területi terve . ■." A tanács „alkotmánymódosítása” von napirenden. Dr. Hazafi József ismerteti paragrafus, ról paragrafusra a szervezeti és működési szabályzat változásait. Utána: ,,Van-e valakinek kérdése?" — hangzik az elnöki kérdés és mintegy zárójelben hozzáfűzve a derűt keltő megjegyzés: „ ... ha pedig volna, mondanám, hogy vonuljon el a kérdező Hazafi elvtárssal, annyira szakmai dologról van itt szó ..." Nincs jelentkező, a módosítás elfogadtatott. Az ütem most már felgyorsul, ebben részük van az előterjesztésre kerülő anyagoknak is, a tanácselnök gyorsabb ütemet diktáló munkamódszerének is. És figyelve azt, ahogyan sebesen váltják egymást a következő napirendi pontok, akaratlanul is arra gondol a kívülálló: nem kell-e még mindig túl sok, formális döntést hoznia a vb-nek? Ami itt egy másodperc alatt eldől, abban talán az illetékes szakigazgatási szerv is dönthetne. • Végezetül egy bejelentés, egy utólag: kiosztott írásos anyag kapcsán. A Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya készített tájékoztatót dr. Juhász Adóm nehézipari államtitkár legutóbbi pécsi tárgyalásáról. A hasonló jellegű tájékoztatókat — és erről szólt a bejelentés — a jövőben rendszeresítik. Ez is egyik formája a megye vezető párt- és állami testületé közti kapcsolatnak. Erről beszél, gettünk a végrehajtó bizottság egyik tagjával, dr. Jerszi Istvánnal: „A Megyei Tanács vezetői közül ketten — Horváth és Földvári elvtársak — tagjai a Megyei Pártbizottságnak, Horváth elvtárs ezen felül még a Megyei Párt-végrehajtóbizottságnak is. Ö tehát a megye első számú állami vezetőjeként vesz részt a megyei pártvezetés munkájában, kommunistaként pedig a tanácstestületben kép. viseli a párt álláspontját. S hogy ez fordítva is érvényes legyen, valamelyik megyei pártvezetőnek is ott kell lennie a Megyei Tanács vezető testületében. Az én kötelességem, hogy a központi és a megyei pártszen/ek megbízásából segítsem a tanács kommunista vezetőit a politika megvalósításában. A tanács azonban sok mindennel foglalkozik, amiknek csak egy részéhez tudok a magam felkészültsége alapján hozzászólni. Ismernem kell tehát azoknak az álláspontját is — az első titkártól az apparátusi munkatársakig —, akik bizonyos kérdésekhez jobban értenek. Tehát amit a végrehajtó bizottság ülésén elmondok, az tükrözi a megyei pártvezetés véleményét is." • „ ... Végrehajtó bizottsági ülésünknek ezzel vége. Megköszönöm az elvtársak közreműködését." Legközelebb egy hónap múlva, október utolsó szerdáján, tehát 29-én ü| össze a vb. „Egyszerre kell érvényesítenünk a lakosság és a központi akarat érdekeit — ebben áll a végrehajtó bizottsági munka nehézsége és felelőssége - jellemzi a testületben folyó munkát a tanács elnöke. — Igyekszünk a munkát úgy végezni, hogy a helyi politika legfontosabb kérdései és a központi elvárásokból adódó feladatok egyaránt a napirendünkön legyenek. Nem a vitán van a hangsúly, hanem a helyes és megfontolt döntésen és a végrehajtás szervezésén." Hársfai István HÉTVÉGE 4. 11 Megyei Tanács végrehajtó bizottsági üléséről msmsm ...«ßlSti 3 ....... 5 a V mm®■pi • «a : .a» je *a e 3N I 3 3* ■yt% ■ 3
