Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-12 / 281. szám

H«armescflílc fordulat Pécs felkészül a földgáz fogadására „Terveink szerint itt lesz a földgáz 1982-re! Az ÁTB egye­dül a pécsi tervet fogadta el, erre célcsoportos beruházási összeget is biztosit. Szükségsze­rűen szorító követelmény, hogy a benzinbontásos gázszolgálta­tást Pécsett kiváltsuk az olcsóbb földgázzal." (Részlet dr. Ju­hász Ádám nehézipari állam­titkárnak a Dunántúli Napló ré­szére adott nyilatkozatából.) Eszerint elérhető közelségbe került Pécs o földgázhoz - a szó fizikai értelmében is, hiszen a minap zajlott le Baján a vá­rosi gázhálózat átállítása1, a baranyai megyeszékhely pedig az üIlés-bajai vezeték tovább­építése révén jut az új gázener­giához. A két év múlva esedé­kes váltás cr közel 110 éves pé­csi gázszolgáltatás harmadik nagy fordulata lesz. Az első - a szénalapú gázgyártás — csaknem egy évszázadig tar­tott, a benzinbontásos gázgyár­tás rövidéletűnek bizonyult, a jövő pedig a földgázé. S ha ez itt lesz, a gázgyártás meg is szűnik Pécsett, a Felszabadulás úti üzem pedig fogadja1 és el­osztja majd a földgázt. Minderre egy évtizeddel az­után kerül sor, hogy Pécsett megkezdődött a felkészülés a földgáz fogadására, azaz meg­kezdték a teljes gázvezeték-há­lózat felújítását. A vezetékcse­re szükségessége az ezt meg­előző években még elsősorban az élő hálózat nagyfokú avult- sága — és ennek következtében veszélyessége — miatt merült fel, s csak utána jött az, hogy ha már cserélik a vezetéket, akkor olyanra kell cserélni, ami később a földgáz szállítására is alkalmas. Ugyanis másmi­lyen ez a gáz... A napjaink­ban is használt gáz nedves, az egész rendszer is erre épült. A földgáz viszont száraz, a hagyo­mányos tömítéseiket hihetetlenül rövid idő alatt „tömörtelenné” tenné. Hegesztéssel egymáshoz kapcsolt csövekből álló vezeték­re volt tehát szükség. (Azért e helyen adózzunk annyi tisztelet­tel a régi gázvezetéknek, hogy kimondjuk: az egyre sűrűsödő meghibásodások ellenére is jól szolgálták a várost és lakossá­gát; a felújítások során meg­szüntettek olyan, a múlt szá­Jól vizsgáztak a műanyag csövek zadban épült vezetékeket is, amelyek még pár évtizedig ki­bírták volna, s jól szolgált az újmecsekaljai eternitcső-hálózat is.) Hol tart ma a pécsi gázve­zeték-hálózat rekonstrukciója? Hazenauer Andrástól, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat beruházási osztályvezetőjétől tudtuk meg, hogy a hetvenes évek elejétől mostanáig 167 millió forintot költöttek az elosztóhálózat fel­újítására és a rekonstrukció be­fejezéséig még mintegy 120 millió forintra lesz szükség. Hátra von még mintegy 35 km- nyi vezeték, amiből 8 km-re te­hető az öntöttvasból készült csövek hossza, a többi eternit. Az évtizedes felújítási prog­ram a hegesztett acélcsövek­kel kezdődött. Ez nehéz iskolát jelentett a Gázműnek, hiszen 'különlegesevi képzett 'hegesz­tőkre volt szükség. S minthogy ilyenek a kezdet kezdetén még nem voltak, képezni kellett. Gázvezetéket csak kiváló mi­nőségben szabad hegeszteni, a minőséget pedig az acélon is áthatoló röntgensugár ellenőr­Ü. Később — 1974-ben — egy újdonság jelentkezett: o ke­mény polietilénből készült mű­anyag cső, anriből - 200 milli­méteres átmérőig — kis- és kö­zépnyomású vezetékeket építe­nek elsősorban olyan helye­ken, ahol a felszíni forgalmi terhelés ezt megengedi. Az ed­dig épült vezetékek jól vizsgáz­tak mindenféle szempontból. A csövek könnyen mozgathatók, nincs szükség a korrózió elleni védelmükre, o hegesztés nem igényel különleges képzettséget, mindössze a hegesztési hőmér­sékletre kell kényesen ügyelni, hiszen néhány fokos eltérés az élettartamot évekkel csökkent- heti. A rekonstrukció a legtöbb gondot a belvárosban jelenti, ahol a szűk utcákban összezsú­folódnak a különféle vezetékek, s emiatt meg kell alkudni az előírásokkal: sok helyen nem lehet betartani a védőtávolsá­gokat. S még ilyen megalkuvás mellett is számolni kell azzal, hogy néhány utcában, ahol a minimális védőtávolság sem tartható, s ahol csak nagyon kevés fogyasztó van, megszün­tetik a gázszolgáltatást. Az elosztóhálózattal egyide­jűleg kezdték meg Pécsett a belső — fogyasztói — hálózat szükséges rekonstrukcióját is, amire eddig 64 millió forintot költöttek, s ami Újmecsekolját kivéve a város más területein idén be is fejeződik. A régeb­ben falba ágyazott vezetéke- ketfalon kívülre hozták, megszün­tették a menetes kötéseket és végrehajtották mindazon készü­lékek cseréjét is, amelyek nem állíthatók át a földgáz haszná­latára. Ebbe o folyamatba tar­tozott a régi gáztűzhelyek fel­cserélése az égésbiztosítóval el­látott Komfort típusú tűzhe­lyekre. A földgázra várakozás köz­ben felmerül a kérdés: vórható- e a hálózat bővítése, új terüle­tek bekötése? A város szándé­ka, hogy gázzal lássák el Má- lomot, Nagyárpádot, Patacsot, Postavölgyet és a Bálicsi úttól nyugatra lévő lakóterületet. H. I. Gázvezeték-építés PécSett a János utcában Már óvodáskorban el kell kezdeni Gyermekfogászat Mohácson A fogszuvasodás, a fogak ál­lapota még kevéssé izgatja az embereket, kivéve, amikor el­kezd fájni. Egy gyermekfogászati szűrés alkalmával találkozott az or­vos olyan ötödikes osztállyal, ahol mindössze két ép fogaza­tó gyermeket találtak! Akadt olyan tizenhat éves lány, aki­nek már műfogsorra volt szük­sége. A szomorú ebben a két példában az, hogy nem szélső­séges esetek. A megoldást a hatásos felvilágosítás, a gyer­mekifogászati ellenőrzés, ellá­tás rendszeressé tétele jelenti. Mindezek figyelembevételé­vel kiemelkedő eredményként üdvözölhetjük a mohácsiak kez­deményezését. Amire Baranyá­ban csak Pécsett, s az ország­ban is igen kevés helyen akad példa: sikerült megszervezniük egy főállású fogszakorvos al­kalmazásával, külön erre a cél. ra fenntartott rendelő kialakí­tásával a gyermekfogászatot. Dr. Marosi Irén, járási-váro­si főorvos: — Nemrégiben két új fog­orvost sikerült a városba csá­bítani úgy, hogy a tanács la­kást biztosított részükre. Ezzel azonban csak a felnőttellátás oldódott meg, a gyermekek réndszeres szűrése, megelőző, ellátása még mindig csak az igény szintjén maradt. De sze­rencsénk volt. Találtunk megfe­lelő orvost, jelentős segítséget kaptunk a megyei egészség- ügyi vezetéstől, a városi tanács­tól és a kórház-rendelőintézet vezetőitől. A Park utcai iskola megfelelő helyiséget bocsátott rendelkezésünkre, így idén, még a tanév elején — ponto­san szeptember közepén —• megkezdhetjük a rendszeres munkát. Bauhoffer József, az iskola igazgatója: — Faludi doktort úgy mutat­tam be a tantestületnek, mint új kollegát, s nincs ebben sem­mi túlzás. Közös munkánk ered­ménye lehet az, hogy a fogor­vosi rendelő ne a rettegést vált­sa ki a gyerekekből. Dr. Faludi Ferenc fiatal em­ber. Élethivatásául választotta a gyermekek fogainak megmen­tését.- Már óvodáskortól el kell kezdeni az ilyen irányú egész­ségnevelést — mondta. — Ele­inte szinte meseszerűen, idő­sebb korban egyre inkább az értelemre hatva. Meg> kell, és meg lehet találni minden gye­rekhez a kulcsot, hogy elűzzük a félelmet, felébresszük a ma­guk iránti felelősségérzetet is. Meggyőződésem, hogy az őszin­teség az egyik leghatásosabb eszköz. Meg kell mondani, hogy mi fog történni, azt is, hogy most egy kicsit fáj, de azt is közölni, hogy ez miért elkerül­hetetlen, s a későbbiek során hogyan elkerülhető. Mohácson és a városkörnyé­ki községben — mintegy 1000 óvodással együtt— csaknem négyezer gyermek ellátását, szűrését, felvilágosítását kell el­végezni. Ha egy gyerekre — még mindig szűkén számolva —• csak öt rossz fogat számítunk, az is húszezer tömést jelent. Megfeszített munkatempót véve alapul, három év, amíg arra a pontra juthat, hogy csak a je­lenlegi problémákat felszámol­ja. Addigra viszont sikerül fel­térképezni, s a már meglévő, kitöltésre váró kartonokról le­olvasni valamennyi kis páciens állapotát. De csak akkor, ha ennek fontosságát a szülők is felismerik. Az alapvető műszerek már megérkeztek. Igaz, hogy egyelő­re egy hagyományos fúrógépet sikerült beállítani, de a ME- ] DICOR októberre ígérte a leg- I korszerűbb turbinás fúró szállt'- J tását. Kurucz Gyula j Belvárosi kérdőjelek Mi lesz a magántulajdonú házakkal? Sikerül-e fehér foltok nélkül megoldani a rekonstrukciót? A pécsi belváros rekonstruk­ciójának a sorsa sűrűsödik a Sallai utca 52-es számú ház tanulságos történetében. A küllemmel kezdjük. Ki tudja már, hány éve nyílt meg e házban átalakítás után a Kolumbia- presszó? ... Ennek tiszteletére a sarokház keleti frontját átfes­tették, a déli pedig maradt. Időközben egy látványos pin­cetömedékelési kísérlet szín­helye is lett e ház, aminek kö­szönhetően megszűnt az alulról jövő veszélyforrás, az állami be­avatkozás növelte a ház érté­két. A város ezután lépéseket tett, hogy a felemás helyzetet megszüntesse. A Sallai utcai kapu előtt legjobb ugyanis_el- fordított fejjel elmenni, oly el­szomorító látványt nyújt az alá­dúcolt, rendetlen kapualj. Be­lül az egész ház ilyen. Végle­tekig lestrapált, nagyméretű la­kásokból sok kis társbérletre osztott rossz lakások. A város szándéka szerint szép lakáso­kat akart csinálni, s ehhez a felújítás terveit is elkészítette. Egy kis bibi volt csupán: ve­gyes tulajdonú a ház. Néhány lakás erejéig a PIK a tüfajdo- nos, a többség a lakók tulaj­donában van. Úgy gondolták, hogy e tulajdonosokat új la­kással kártalanítják, s a kiürí­tett házat felújítják. Az egyik nem itt lakó tulajdonos kezdte duruzsolni: ne fogadják el az ajánlatot, mert „rosszul jár­nak". Jött a „meggondolás" és ugrott a felújítás. Illetve ... a résztulajdonosoknak a saját költségükre kellene elvégezni az elodázhatatlan felújítást, de ez sehogysem akar indulni. Az egyik résztulajdonos, Krajczár Sándor nyugdíjas panaszolja, hogy egyszobás lakásának fel­újításához minimum 120 ezer forintos OTP-kölcsönre lenne szüksége, de hát egy nyugdí­jas hogyan törlesszen ekkora kölcsönt... „Én bizony a ta­nács melett fogok szólni, ha is­mét napirendre tűzik ezt az ügyet." Akár kezdheti is, hi­szen a tanács ismét kezdemé­nyező lépésre készül. Lakógyű­lésen szándékoznak tisztázni a dolgokat, mert tűrhetetlen már, hogy a hajdani Szigeti-kapu helyén ilyen ház csúfoskodjon. * A belvárosi házak tekinté­lyes hányada magán- vagy vegyestulajdonban van, ez pe­dig. a régóta tervezett _ és, most talán a megvalósulás sza­kaszába jutó — rekonstrukció egyik sarkalatos problémája. Mint a fenti példából is látjuk, oz egyéni és a közérdek nehe­zen hozható közös nevezőre, különösen akkor, .ha ennek a feltétele tíz-, netán százezrek­ben mérhető. A tervszerű felújítások zömét a belváros azon részein végzik, ahol a tulajdonos az állam, illetve a PIK, s ennek a pénz­ügyi fedezete többé-kevésbé biztosított is. De mi lehet a PIK-házak közé beékelődő ma­gán- vagy vegyestulajdonú há­zak sorsa, és mi lehet éppen­séggel egy egész szektor sorsa, mint pl. a belváros észak-kele­ti szektoráé, bhol túlnyomó többségben magánkézben van­nak a házak, s e magánkezek többnyire nem degeszre tömött pénztárcába nyúlkálnak. Amikor erről beszélgettünk Szilágyi Domokossal, a Városi Tanács építési osztálya belvá­rosi rekonstrukciós csoportjá­nak a vezetőjével, figyelemre méltó gondolatok merülnek fel. Mindaddig nincs semmi gond, amikor csak a kötelező állagmegóvásról — ide sorol­hatjuk a városképileg fontos homlokzatfelújítást is — van szó. Bár... a belvárosi házak jó részénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyszerű meszelésnél itt többre van szükség és hogy nem lehet tet­szés szerint megváltoztatni a homlokzatot, amint ez évekkel ezelőtt a Leonardo da Vinci utca 8—10. számú háznál tör­tént (az _,új" háromszárnyú ablakokkal hosszú távra elcsú­fították az egyébként arányos megjelenésű belvárosi házat). Az 50-es évek elején végbe­ment nagy besűrítési folyamat­nak köszönhetően hallatlanul megnőtt a belvárosi lakások száma (olyan helyiségek léptek elő lakássá, amik soha nem voltak azok, s jó szívvel ma sem tekinthetjük annak), ami nem kerülte el a mgántulajdo- nú házakat sem. Hogyan lehet itt rendet teremteni? Újabb ál­lami pénzzel - a pincék u.tán lakásmegváltással — növelni a magánkézben levő ház érté­két? Vagy megvásárolni, kisa­játítani? Ez is visszaüthet a tulajdonosokra, akik _ tisztelet a kivételnek — nem sokat tet­tek a házukért, hiszen évek óta „lóg valami a levegőben", ha pedig az ilyen lerobbant házat napi áron veszik meg, vagy sajátítják ki (mert elke­rülhetetlenül meg kell tenni), ez nyilván áron alul történik. A felújítás minőségi változást is jelent a mai fogalmak sze­rint, hiszen ezt csak akkor szabad csinálni, ha a komfort­nélküli lakásból komfortosat, de inkább összkomfortosat tu­dunk csinálni. A PIK egy fö­démcserés lakásfelújítást — ki garantálhatja, hogy egy ma­gántulajdonú háznál ilyesmire nem kerülhet sor? — 700—750 ezer forintos költséggel tud elvégezni. A város és az OTP megyei igazgatósága közti megállapodás szerint 100 ezer forint hitel felvételére van le­hetőség Pécsett. És a hiányzó százezrek?... A kérdőjeleket csak sűríteni lehet, ha jobban belemélye­dünk a dologba, ritkítani alig­ha. Feltétlenül meg kell találni a módját, hogy a belvárosi re­konstrukció elveit egységesen, fehér foltok nélkül — és köz- megelégedésre, azaz (bármi­lyen nehéz is) az egyéni és a közösségi érdek közös nevező­re hozásával lehessen valóra váltani. Hársfai István HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom