Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-05 / 274. szám
Pátzay: Munkácsy Pátzay: Szabadság fája Pátzay múzeuma Kapuváron Az elmúlt évtizedben sok életmű, jelentős festői, szobrászati hagyaték került muzeális gondozásba adományozás útján. A sort Szőnyi István emlékmúzeuma nyitotta — azóta lendre nyíltak, nyílnak az állandó gyűjtemények szerte az országban. így Pátzay emlékmúzeuma is Kapuvárott. Jellemzőié a teljesség. Itt született, itt temették el, itt állították fel „Lenin"-jét és a ,,Kenyérszegő"-t, itt avatták fel múzeumát Dióhéjban ennyi a történet. S mén valami — a csönd, mely övezi város és szobrász egymásra találását, a csönd, melv méltó keretet ad o műnek, mely orszáqos kincs. Pátzay Pál 1896-ban született Kapuvárott, itt végezte középiskolai tanulmányait. s bár szobrászi felkészülését megzavarta a háború, első kiállítása 1917-ben nyílt. Ettől kezdve rendszeres művészi tevékenysége, melyet állandó siker jellemez. 1928-1930 között római ösztöndíjas volt, 1935-ben álla. mi aranyérmet kaoott - a fel- szabadulás után kitüntették a HÉTVÉGE 8. Kiváló Művész címmel és kétszer is Kossuth-díjjal. 1962-ben Kapuvár díszpolgára lett. így vall erről maga Pátzay Pál: „Kapuvárott születtem. Hozzákötődő gyermekkori emlékeim kcpuvárivá tesznek. Ismerem Európa nagyvárosait és emlékezéseimben- ezek közé sorolom Kapuváramat is... Minden hivalkodás nélkül mondom: életemben sok megbecsülésben, kitüntetésben volt részem. Legkedvesebb mégis az volt, amikor Kapuvár díszpolgára lettem”. Szalai Sándor akadémikus nyilatkozta legutóbb a tv-ben, hogy egy ország olyan nagy, amilyen nagy. gyá fiai teszik. E nyilvánvaló igazsáqhoz bízvást hozzátehetjük: Pátzay szobrai révén Kapuvár is nagyváros a kontinens szellemi térképén. Az ő panteonja remekműveket termett, elsősorban a „Kenyérszegő"-re és a székesfehérvári Huszáremlékműre gondolok, s arra a sok műre, melynek gipszeredetijeit a kapuvári Pátzay-mú- zeumban láthatjuk — portréit Gounod, Kodály, Kopernikusz, Munkácsy Mihály, Verdi, Virág Benedek, Bartók Béla, Janus Pannonius, Széchenyi István, Németh László, Kazinczy Ferenc, Illyés Gyula, Bernáth Aurél alakjáról. Tudása, ízlése, embersége életének és művészetének egysége. Alapító tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak, ő mintázta azt a Petőfi-jelvényt, melyet a fasizmus ellen tüntetők viseltek 1942-ben. Veszélyes időkben is helytállt, meggyőződésétől soha nem tánto- rult el. Ahogy Pogány ö. Gábor jellemezte: „Pátzay Pál a nagy elődök örökségének tanulmányozásai alapján érlelte ki magában hivatása teljesítésének az eszményeit, s ezekhez az eszményekhez mindig is híven ragaszkodott". Pátzay mérték lett, mérték maradt. A szobrászi utókornak és Kapuvárnak is. Művészetének, emberségének minősége révén emelkedett azzá. Tanítványainak egész sora őrzi és növeli értékeit, bennük folytatódik Pátzay tökélyig érlelt munkássága. S az is utókorának méltó vonása, hogy Kapuvárott felavatták szülőháza falán emléktábláját, s hamarosan odakerül Domonkos Béla Pátzay-portréját ábrázoló dóm. borműve is. 80 éves volt Pátzay, amikor 1976-ban a városnak ajándékozta műveit, akkor nyílt megi állandó gyűjteménye, s itt nyugszik a kapuvári temetőben. Egy éve, szeptember 14-én hunyt el az a Pátzay Pál, aki a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Képző- művészeti Főiskola tanára és századunk egyik legnagyobb magyar szobrásza volt, s aki tiszta, maradandó üzenetet hagyott hátra művészetében - né. pünknek címzett nemzeti kincset. L. M. Kezdődik az őszi dzsesszévad Bizonyára örömmel fogadja minden dzsesszkedvelő a hírt: az Ifjúsági Házban működő Pécsi Jazz Klub havi egykoncertes sorozata mellett újabb két dzsesszsorozat indul Pécsett az őszi évadban. Az utóbbi években egyre növekvő érdeklődés kíséri a dzsessz hazai fejlődését. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakán 15 év alatt felnőtt ifjú dzsessz-muzsikus nemzedék egyre erőteljesebben és érettebben vesz részt a hazai zenei életben. A fiatal muzsikusokból alakult együttesek valameny- nyien sajátos, a dzsessz gyökereiből táplálkozó, mégis egyé. ni utakat járnak. S ha stiláris jegyeikben különböznek is egymástól, a határtalan lelkesedés és a műfaj alázatával párosult akarás valamennyiük közös vonása. Ezek az együttesek Budapesten és a legutóbbi országos fesztiválokon már sikerrel szerepeltek. A közönség lel. kés tetszése eredményeként most az országos dzsessz-klubhálózat úgy döntött, hogy a már közismert, kiemelkedő teljesítményt nyújtó együttesekkel karöltve egy-egy sorozatban éppen nekik szán vezető szerepet. Pécsett a hagyományoknak megfelelően folytatódik a Pécsi Jazz Klub koncertsorozata — általában minden hónap harmadik kedd estéjén — az Ifjúsági' Házban. Tervek szerint a* hazai kiválóságok mellett külföldi együtteseket is szerepeltetnek műsoraikban. Itt kerül megrendezésre az idei amatőrtalálkozó is. Felújítják az egykor oly vonzó vasárnap délelőtti dzsesszmatiné sorozatot a Helyőrségi Művelődési Otthonban. (Volt FÉK). A koncerteken minden korosztályt szívesen látnak a rendezők, annál is inkább, mert programjaik a legszélesebb skálán mozognak majd. Szeretnék a műfaj teljes keresztmetszetét bemutatni a minden hónap első vasárnapján rendezendő matinék közönségének. Premier október 5-én a Binderkvartett köz. reműködésével. — Még csak terv, de ha sikerül, együtt örülhet muzsikus és közönség a matinékat követő délutáni „jam-ses- sion" sorozatnak a földszinti (FÉK) presszóban. Eddigi viszonylagos zártságából először lép ki és ajánlja el. sősorban az egyetemi-főiskoloi ifjúságnak dzsessz programjait a Pollack Mihály Műszaki Főiskola klubja. A havi két alkalommal (hétfő estéken) rendezendő koncertek igyekeznek a legmodernebb irányzatokat és törekvéseket prezentálni. A sorozatot október 6-án a Dimenzió együttes indítja, majd október 21-én a Balina együttes folytatja. A bővülő lehetőségek az eddigieknél nagyobb választékot ígérnek. Olyan választékot, amelyben minden dzsesszkedvelő megtalálhatja a maga kedvenceit. Akkor is. ha Pécsett nem lesz egyelőre nemzetközi rangú dzsesszfesztivál. Bornemissza Géza Tv-filmen a Horger-ügy A produkcióban pécsi színészek is szerepet kaptak Faludy László és Vajek Róbert a film egyik jelenetében Lengyel Menyhért ébresztése A Pécsi Nemzeti Színház bemutatója elé „Vasárnap délután a Folies Caprice .helyiségében esemény történt, megjelent a magyar dráma, melyet ebben a vigasztalanul szürke, vizenyős idényben hiába vártunk ... A közönség . . . egy drámát fogadott, mely mint irodalmi munka figyelemre méltó és értékes, mint ígéret, nagyon sok. A szerző neve, jól jegyezzük meg: Lengyel Menyhért.” E lelkesült sorokat Kosztolányi Dezső írta le 1907-ben egy Kassáról jött fiatal bank- tisztviselő első drámájának (A nagy fejedelem) bemutatása után. Az egyébként igen szigorú Kosztolányi ezúttal sem tévedett. Világirodalmi méretű tehetség értékeit, ígéretét ismerte fel, akinek pályafutása nemcsak a század eleji modern magyar dráma bontakozásában egyedülálló. Színpadi népszerűségben s irodalmi értékekben egyaránt — főleg a század első évtizedeiben — a legsikeresebb magyar író, aki akkortájt Molnár (későbbi) színpadi sikereit is messze túlszárnyalta. Mégis, ha ma bárkit megkérdeznénk, mit tud Lengyel Menyhértről, bizony kevesen tudnának válaszolni, és ez legkevésbé sem a magyar irodalom- és színházszerető közönség hibája. Egy-egy évfordulója vagy korábbi látogatásai kapcsán nagy-nagy felbuzdulásokat hallhattunk, olvashattunk: játszani kéne a drámáit, fel kéne fedeznünk végre . . . Alig történt valami. Két drámáját bemutatták ugyan az elmúlt tíz évben (A Waterlooi csatát a Madáchban, a Sancho Parisa királyságát Veszprémben), de Lengyel Menyhért irodalmi és színházi közgondolkodásunkban ma sem áll azon a helyen, amely megilletné. Lengyel Menyhért üstökös csóvája hosszú ideig nagy fényekkel vibrált a világ színpadain, pályakezdése után. Itthon versengett érte a Nemzeti és valamennyi prózai színházunk a század első évtizedében. Méltán, hisz mindent tudott a színházról, ami a jó író sajátja, művei rendkívüli színpadtechnikai készséggel hatásos, kiélezett jelenettechnikára épültek. Gondolatilag erősen vonzódott az emberek erkölcsi-lélektani problémáihoz és mindenfajta társadalmi igazságtalanság éles elítéléséhez. Soha nem „sajátosan magyar” problematikához közelített, mindig világméretekben gondolkodott. A legtöbb támadás emiatt érte. A legjobbak — Schöpflin, Hatvány és mások —, a Nyugat írói kiálltak mellette és Bartók is, akinek halhatatlan remekéhez szövegkönyvet írt (A csodálatos mandarin). Azután „eltűnt”. Hosszú ideig film- szüzséket gyártott a hollywoodi .álomfutószalag” részére. Élete utolsó évtizedeit római penziókban élte le; 74 őszén végleg hazatért — meghalni. Pedig élni szeretett volna, élni és megérni fontos művei feltámadását. A Pécsi Nemzeti Színház most törleszt a magyar színházi élet adósságából. Október 11-én bemutatja az író első nagy világsikerű művét, a Tájfunt. A mű, amelyet Berlinben Reinhardt vitt először színre (1907), a japán világuralmi törekvésekre világít rá, egy izgalmas lélektani dráma kereteiben. A darab hazai fogadtatása —• csakúgy, mint az egész világon — rendkívül nagy hatású, de igazán kevesen értették meg. Kosztolányi például az író „izzó fajgyűlöletét" dicséri, míg — paradox módon — egy, az ötvenes évek elejéről datált irodalomtörténeti „értékelése" éppen azért ostorozza, hogy „ ... milyen kártékonyán igyekszik nevetségessé tenni a haza, a nép iránt érzett kötelességtudatot" ... E vélemények közt tallózva mind erősebb annak a tudata bennem, hogy végre méltó helyére kellene állítanunk Lengyel Menyhértet (is) a magyar irodalomban. Egyébként a Tájfun pécsi bemutatója egy elfeledett évszámot is felidéz. 1980. január 12-én múlt 100 éve, hogy az író Balmazújvároson megszületett. Talán két hetilapunk emlékezett rá néhány sorban ... W. E. Érdekes, dokumentumjellegű filmet forgatott a Magyar Televízió szegedi stúdiója József Attila és Horger Antal „afférjáról". Az 1925-ös esztendőben történt eseményeket eleveníti föl a film, a Horger-ügy mélyére kíván látni és ezen keresztül elemzi, világítja meg a költő életében bekövetkezett változásokat. S nyomon kíséri József Attila költői fejlődését. A forgatókönyvet Péter László, a szegedi Somogyi Könyvtár tudományos főmunkatársa készítette saját kutatásai alapján. A filmben megszólal József Attila egykori egyetemi társai közül H. Kovács Mihály és Erdődi József. A film riportere, Várkonyi Balázs többek között Szigeti Lajos József Attila-kutatóval is beszélget. A tévéjátékban a Pécsi Nemzeti Színház művészei is szerepelnek. Horger Antalt Faludy László, Horger asszisztensét Galambos György és az Esti Kurír riporterét Vajek Róbert alakítja.
