Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-26 / 295. szám
Mit ér a pécsi belváros? 30 éves a polgári védelem Gyakorlatok - hasznos munkával Játsszunk csak a gondolattal: mit ér a pécsi belváros? Előrebocsátom: a kérdés nem is olyan lehetetlen, mint első hallásra tűnik. Van ugyanis egy közgazdasági módszer, amivel különböző gazdasági folyamatokat vizsgálnak. Pécsett a Ivov-kertvárosi építkezésnél is értékelemzéssel határozták meg a leggazdaságosabb módszereket. S ha van értékelemzés egy épülő városrészre, miért ne lehetne valami hasonlót csinálni egy meglevőre... Hátha ennek segítségével jobban megértjük, miért szükséges a belvárosi rekonstrukció. Lvov-Kertváros értékelemzésének kimunkálásában részt vett Ribacz lános, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat közgazdásza. A belváros „értékelemzésében” is az ő segítségét kértük. Az összehasonlítás végett is. Lvov-Kertváros = 6 és fél milliárd Az összehasonlítást pedig kezdjük azzal, hogy rápillantunk a térképre. Mindkét terület kb. egy négyzetkilométernyi. Ezenkívül aztán nem sok hasonlóságot találunk. Azért sem, mert Lvov-Kertváros ban napjainkig 9067 lakás épült fel, a belvárosban pedig összesen 4045 lakást tartanak nyilván. Lakást? E mennyiség egy nem lebecsülendő hányada a szó valódi értelmében nem lakás. Ez az egyik forrása a belvárosi gondoknak. Aztán Lvov-Kertváros mo az ott élő közel 30 000 embernek ún. alapellátást nyújt, a belváros pedig 170 000 pécsi, nek — és a messzi környéknek — felsőfokú ellátást ad. De hadd ne soroljam a hasonlóságot keresve a különbözőségeket, mert akkor mindjárt azt kérdezhetik: mit is akarunk az összehasonlítással. Majd kiderül . . Szóval Lvov-Kertváros ... Az egyre izmosodó déli városrész alapvetően lakóterület (vagy a számomra elfogadhatatlan kifejezéssel: lakótelep). A 9067 lakás (rögzítsük a rész. leteket is: az 'eredetileg Lvov- Kertvárosnak mondott területen 5204, a Siklósinak mondott részen eddig 3863 lakás épült), ami bruttó költséggel számolva — 1 lakás = 600 ezer forint (közművekkel, utakkal, üzletekkel, iskolákkal stb.) — 5,44 milliárd forint. Ezt „fejeljük meg" még 1 milliárddal, mert ennyit kellett a városrész érdekében az erőmű kapacitásbővítésére, KPM-utak építésére stb. költeni. Ez tehát erősen közelít a 6 és fél milliárdhoz, ami egy lakásra vetítve 720 ezer forintot tesz ki. És milyen ez a Lvov-Kertváros? Egy biztos: annyira nem zsúfolt, mint a belváros. Bár gyakori a kifogás az alig egy évtizedes múltú városrésszel szemben, hogy nagyon bezsúfolták. Nem mondom, az uránvárosi szellősség — mármint a „régi” Lvov- Kertvórosban — vágyálom, de azért hol van ez is a belvárostól ... Ha újraépítjük a belvárost... Eme adatok alapján próbáljuk meg felépíteni a belvárost. Valaki egyszer — látva a sok gondot, nehézséget, amivel ez a belvárosi rekonstrukció jár — így fakadt ki: „Le kéne bontani ezt az egészet és panellal beépíteniTudom, szentségtörő gondolat ez, de azért közelítsünk most innen és építsük fel újra a belvárost. Ehhez azonban tudnunk kell néhány adatot. Van ugye 4045 lakás, 259 000 négyzetméternyi alap- területű 'közintézmény, 150 000 négyzetméternyi közlekedési te. rület, 25 000 négyzetméternyi közpark stb. Ha 580 000 forinttal számoljuk a lakásokat, az 2,3 milliórdba, a hozzátartozó közműhálózat — árát lakásonként 150 000 forinttol számolják — 700 millióba kerül, a köz- intézmények — 15 000 forintos egységáron — 3,8 milliórdért épülnének meg, a közlekedési területek 750 millióért, a közparkok pedig 75 millióért, ami összesen 7,7, milliárdot tesz 'ki. Ennyit és nem többet! Mert ez a belváros feltehetően — nem pécsi belváros lenne. Vagyis ... építészei bizonyára beleadnának apait-anyait és egy izgalmasan szép, modern városközpontot alkotnának... Manapság ugyanis városközpontokat és nem belvárosokat építünk: ez utóbbiakat a történelem szülte. És ez ad egy ki nem számítható értéktöbbletet. (A számítási adatokkal kapcsolatban annyit, hogy az előzőekben 600 000 forintos bruttó költséggel, most pedig 580 000 forintos nettó költséggel számoltunk: az ok az, hogy ma egy panellakás nettó költsége 420 000 forint, ugyanez egy belvárosi jellegű területen a műszaki-gazdasági norma (MGN!) szerint 30—35 százalékkal több lehet, amit a kivitelező további 10—15 százalékkal, mint akadályoztatás! felárral toldhat meg. Egybevetve tehát: egy most épült Lvov-Kertváros és egy újra felépítendő belváros közel ugyanannyiba kerül. De a belvárost nyugodtan megfejelhetjük. Ha úgy vesszük, hogy a panelházakon és az előregyártott elemekből felhúzott középületeken kívül felépítünk egy szép, modern színházat. egy-egy pompás múzeumot és képtárt, néhány áruházát. üzletközpontot, a közlekedési csomópontokban aluljárókat stb. és máris jóval a 10 mil. liárdon felül vagyunk. Amire azt mondhatja valaki: na és?... mire a mostanit felújítják, az is benne lesz annyiban ... Csak 4,6 milliárd?... Node honnan vesszük ezt? Hiszen még nem is tudjuk, mit ér a mai belváros. Hát lássuk! Azt mondjuk, hogy a lakások 1,5 milliárdot érnek, a közintézményekre 1,8 milliárdot számolunk, a közlekedési területek értéke 200 millió, a közparkoké 20 millió, és akkor még nem tudjuk, mibe kerül az, ami a föld alatt van. A pincék eddig 400 milliót vittek el, a közművekre pedig vegyük kölcsön az előbbi számításból a szerény 700 milliót. Mindez együtt bizony „csak” 4,6 milliárd forint. Valóban, csak ennyit érne a belváros? Az értéke: felbecsülhetetlen Ha csak úgy vesszük, mint kőhalmazt, akkor csak ennyit. De ez a belváros nem egyszerűen kőhalmaz. Sokkol, de sok. kai több annál. Azt mondjuk, hogy az igen vegyes lakásállomány 1,5 milliárd... de ki mondja meg, hogy egy 200 éves műemlékházban levő lakásnak mj az értéke. Hogy a közintézNemigen akad az országban olyan gazdag sziklakért! botanikai gyűjtemény, mint a pécsi Geisler utca 15. számú ház kisméretű udvarában. A másfél évvel ezelőtt elhunyt dr. Barla-Sza- bó Jenő hosszú évek szenvedélyes és kitartó munkájával hozta létre ezt a maga nemében páratlan, több mint ezerféle növényből álló kertet. Az utóbbi másfél évben gazdátlanul maradt gyűjteményt a kipusztulás fenyegette: nem volt, aki gondozza a kertet, s az értékes növényritkaságokat már mények 1,8 milliárdot érnek... de ki mondja meg, hogy a Káptalan utca 2., mint Pécs legrégibb lakóháza mennyit ér; vagy a dzsámit, a székesegyházat milyen egységárral számoljuk. Hogy a közlekedési terület 200 millió forint, ha csak útként és járdaként vesszük... de ki tudja megmondani annak az utcahálózatnak a történeti értékét, amely a XII. század óta szinte változatlan. Nem, a belvárosnak nincs forintban kifejezhető értéke. Bármiféle okoskodás révén próbálnánk is „beárazni" mindazt, amit két évezred halmozott fel e négyzetkilométernyi területen, fiktív számokat írnánk, a 10 milliárd éppúgy nem lenne igaz, mint a 100 milliárd. Csak egyet tudhatunk biztosan: olyan értékünk a pécsi belváros, amit óvni és gondozni nemcsak az önmagunkkal, hanem az egyetemes emberi kultúrával szembeni kötelességünk is. csaknem embernagyságú gaz borította. Végül a Hazafias Népfront, a Városi Tanács és a Tanárképző Főiskola növénytani tanszékének köszönhetően olyan megegyezés jött létre, amelynek segítségével, még éppen idejében, sikerült megmenteni a kertet. A gyűjtemény ma már a főiskola botanikus kertjében látható. A növények mentése dr. Tihanyi Jenő tanszékvezető szakmai irányításával folyt, s a munkában a főiskola dolgozóin kívül a kert korábbi gondozója Harmincéves a polgári védelem. Elődjéről, a légoltalmi szervezetről hallva igencsak kegyetlen személyes, vagy filmélmények jutnak eszünkbe o második világháborúból: szirénázás, elsötétítés, bombázás, óvóhelyek, rom és pusztulás. Az új szervezet - már békében — a hagyományos rombolások és fegyverek elleni védekezést, a lakosság mentését szabta meg feladatul, felkészülve a mind korszerűbb tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre. A kezdeti időszakra még az alig néhány éve véget ért világháború nyomta rá bélyegét. Azóta egyre inkább a béke vívmányainak védelme, elemi károk és katasztrófák elhárítása — árvíz, földrengés, robbanás stb. — az ezekre való felkészülés került a polgári védelem kiképzési és felkészítési terveibe. Ilyen szempontból is érdemes visszatekinteni három évtizedre. o Horváth József harminc éve városi törzsparancsnok-helyet- tesként kezdte e tevékenységet, 1953-tól Pécs városi pv törzsparancsnok. Segítségével tekintjük át a kezdést és jutunk el napjainkig. — Miből állt akkor a légoltalmi. majd a polgári védelmi munka? — Az üzemekben, vállalatoknál és a lakosság körében önvédelmi szervezeteket hoztunk létre, nagyon sok aktívával tevékenykedtünk. A kiképzésekben az elsősegély, a tűzoltás, lomtalanítás, rendfenntartás, elsötétítés és az óvóhelyek műszaki felkészítése kapott hangsúlyt, óvóhelyek épületek és föld alatti segélyhelyek. Akkor még élt az emberekben a világháború emléke. ■ — A felkészítés hogyan történt? — Légoltalmi tájékoztatókat szerveztünk a lakosságnak 1958—64 között 10-10 órában, is segített. Valamikor a kertben legalább ererkétszáz növényfaj nyílt, de ebből, sajnos, néhány kipusztult. Hogy mennyi, és milyen fajta, az egyelőre nem derült ki, ugyanis, semmilyen lista nem maradt a számtalan fajta sziklakerti évelőkről, hagymás virágokról, A több mint kéthetes mentés után az igazi munka még csak most kezdődik: valamennyi átültetett növény azonosítása, a gyűjtemény feldolgozása, s ehhez legalább egy év szükséges. d. cs. majd 1964—70 között az MHSZ- szel, a tanáccsal közösen 15 órás tájékoztatókat tartottunk, ezeken több tízezer pécsi lakos vett részt. Az üzemekben, intézményekben munkaköri kiegészítésként jelenleg is tartunk tanfolyamokat, kiképzéseket, felkészítést. A lakosságnak pv-napo- kat és kiállításokat szervezünk, az iskolákban a honvédelmi ismeretek tárgyon belül a polgári védelmi tudnivalókról is szó esik, — Mi ma a pv-ismeretek gyakorlati haszna? — Az egészségügyi alapismereteket, az elsősegélynyújtásban, a tűzvédelemben való jártasságtól egészen a permetezésig széles a skála. A háztáji gyümölcsösök és szőlők permetezésekor még a házilag elkészített védőálarc is sokat véd, ez is beletartozik az ismereteink körébe. A pv beolvadt a hétköznapokba, a termelőmun. kába, szakalegységeink és önvédelmi szervezeteink gyakorlataikat már hasznos munkát végezve tartják. o Gyakorlat és hasznos munkavégzés? Igen. Lássuk, hogy fest ez a valóságban. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnál Szántó Nándor; — A júniusi gyakorlatunkon élelmiszerellátó szakaszunk Or- fűn tábori konyhán és tábori körülmények között főzött egy napig, hogy adott esetben bárhová kitelepülve biztosíthassa az élelmezést, önvédelmi alegységeink mozgósítás után takarítják ki teljesen egy sor éttermünket — mentesítési gyakorlatként, szabad időben és anyagi ellenszolgáltatás nélkül. A Pécsi Dohánygyárban, Magyar Miklós: — A gyárban a gyors gépek fokozott balesetveszélyt jelentenek, elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett dolgozóink balesetkor tudják, hogy mi a teendőjük, de mondhatnám ezt a tűzvédelmi szakalegységünkre is. Néhány éve, a volt gyárkéményünk lerobbantását követően a műszaki alegységünk tagjai — gyakorlatképpen — takarították el a romokat. És természetesen munkaidőn túl, szabad idejükben, ingyen. Pécsi Faipari Szövetkezet, Deák János: — A májusi nagy esőzések utón 10-én a Nagyárpádi úti fatelepünket elöntötte a víz, veszélybe kerültek a milliós értéket képviselő vegyi anyagok és eszközök. Segítségünkre jöttek a tűzoltók, a honvédség és a vízügyesek és riadóztattuk a mi önvédelmi alegységeinket is — gyakorlatként, A kárunk így is félmillióra rúgott, de többször ennyit mentettünk meg. * Az élet- és vagyonvédelem szinte észrevétlenül vált részévé a polgári védelmi munkának és mindennapjainknak. Murányi HÉTVÉGE 5. Hársfai István Botanikus kertbe kerültek a növényritkaságok Megmentenek egy ritka gyűjteményt
