Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-26 / 295. szám
A közelmúltban a komlói járási pártbizottság áttekintette a társközségek fejlesztésével foglalkozó megyei párt-végrehajtóbizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatait, megjelölték a legfontosabb teendőket. Erről beszélgettünk dr. Vida Jászét elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával. I- Milyen arányban találhatóak társközségek a járásban? — A komlói járásban 16 tanács 56 község közigazgatási feladatait látja el, melyből 40 társközség. Ezek közül 100-tól 200 lélekszámú 9, 200-500 között 23, 500 lélekszám feletti 8 község. A társközségekben összesen 13 812 lakos él, járásunk lélekszámúnak 29,4 százaléka.- A járási pártbizottság azt állapította meg, hogy e községekben nem egyenletes a fejlődés, a politikai, társadalmi tevékenység, a közélet igen különböző szintű. — Valóban arra a következtetésre jutottunk, hogy helyzetüket nem lehet egységesen megítélni, hiszen fejlettségükben, jövőjüket tekintve különböző szinteken vannak. Egyeseknél a fejlődést, másoknál az egyhelyben maradást, sokaknál a visszafejlődést tapasztalhatjuk. Természetes, hogy ez mindenütt más feladat elé állítja az állami és politika szervezeteket. A járási irányítástól azt követeli meg, hogy nagy figyelmet fordítsunk a társközségekben élő lakosság politikai han. gulatónak tanulmányozására, tájékoztatásukra, meggyőzésükre. Nagyobb figyelmet kapott e munka koordinálása. Elsősorban a pártszervezetek tevékenységének tulajdonítunk nagy jelentőséget, hiszen e községek közül tízben működik önálló pártszervezet, taglétszámuk a járás párttagságának 7,9 százaléka. A székhelyközsé. gekben lévő alapszervezetek taglétszámának közel 25 százaléka ugyancsak a társközségekben él. Vannak a társközségekben olyan párttagok is akik a munkahelyeiken működő alapszervezetek tagjai. Számolnunk kell azzal, hogy a társközségekben a jövőben is élni, dolgozni fognak emberek, a mezőgazda- sági munka megélhetési lehetőségeket biztosít számukra, ezért a fejlődés lehetőségeit, ahol annak megvannak a feltételei, biztosítani kell. Természetesen bizonyos nehezítő körülményekkel számolunk. Mi azt állapítottuk meg, hogy e községekben, éppen a társadalmi mozgás következtében, a kommunisták jelentik azt az erőt, mely képes a legszükségesebb feladatok elvégzésére aktivizálni a lakosságot. Sokat tesznek annak érdekében, hogy bevonják az embereket a politikai életbe, szervezik a községfejlesztési feladatok megvalósítását segítő társadalmi munkákat. Azokban a községekben ahol nem működik pártszervezet, a tömegpolitikai munkához nagy segítséget nyújtanak a helyi népfrontbizottságok, a KISZ- szervezetek, a tömegmozgalmak. A társközségek tanácstagjainak tevékenysége igen aktív, eredményes munkát fejtenek ki a tanácsi feladatok, a település- fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében, jó a kapcsolatuk a lakossággal, a helyi mozgalmi szervekkel. I- Milyen gondokkal találkoznak e községek társadalmi életében?- Gondot okoz, hogy a társközségek lakosságmegtartó képességét általában az elmúlt években nem sikerült biztosítani, összességében lakosságuk száma lassan csökken, ez az utóbbi két évben 2,6 százalék volt. Sokan a székhelyközségekbe, il. letve munkahelyeikhez közelebb eső településekbe költöztek. De a differenciáltságot igazolja az a tény, hogy vannak olyan társközségek is a járásban, ahol a településfejleszHÉTVÉGE 4. A Dunántúli napiö MEG! lÉRDEZT D A társközségek helyzete a komlói járásban Változó cégtáblák I gaz-e, hogy ipari minisztériumokat vonnak össze? Hogy január elsejétől „X” vállalat „Y" gyáregysége önálló lesz? Hogy „Z" tröszt ugyan nem szűnik meg, de létszámát leépítik, működési hatásköre beszűkül, nem szólhat bele vállalatai gazdálkodásába, nem csoportosíthatja át pénzüket? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják manapság a vállalati közvéleményt, mely a borgazdasági, a cukoripari és a dohányipari trösztök megszüntetése óta tele van találgatásokkal, vajon hogyan tovább, kik következnek. Beszélgetés dr. Vida Józseffel, az MSZMP komiéi járási bizottságának első titkárával Kishajmás a fejlődő társközségek közé tartozik, ahol o település fejlődése szembetűnő tés szembetűnő, a lakosság létszámának csökkenése megállt, illetve számuk bizonyos mértékben emelkedik. Sajnos a társközségekben nagymértékben csökken az értelmiségi lakosok száma. Éppen ebből következik, hogy a kommunistáknak, a mozgalmi szervek aktivistáinak, tanácstagoknak kell magukra vállalni azokat ai feladatokat, me. lyeket a községek többségében az értelmiségi foglalkozásúak végeznek. Azt tapasztaljuk, hogy e községekben növekszik az idősek, a nyugdíjasok aránya. Az elköltözöttek megüresedett lakásaiba általában nagycsaládosok költöztek. Akik e községekben élnek, azok több. sége mezőgazdasági üzemben dolgozik, jelentős szerepe van a háztáji gazdaságoknak is. Ugyanakkor a fiatalkorú munkaerő nagy része ipari üzemben, községeiktől távol vállal munkát. I — Mindez milyen hatást gyakorol e községek eleiére?- A kisközségekben élők hátrányos helyzete sok tekintetben még most sem szűnt meg. Az itt folyó kulturális életben több helyen stagnálás, esetenként visszafejlődés tapasztalható. A kulturális, egészségügyi fejlődés feltételei csak kis mértékben biztosítottak. A meglévő művelődési intézmények, iskolák, klubkönyvtárak rossz állapotban vannak. A lakossági szolgáltatás helyileg csak minimális. Sok qondot okoz a kereskedelmi alapellátás biztosítása is. Ugyanakkor azt tapasz, táljuk, hogy az itt élő emberek többsége becsületesen, tiszte- ségesen dolgozik, szívesen részt vesznek a községfejlesztési feladatok elvégzésében, sok társadalmi munkát vállalnak, örvendetes, hogy életszínvonaluk több területen együtt fejlődött a járás lakosságáéval. I- Említette, hogy kulturális életükben stagnálás tapasztalható. — Azt tapasztaljuk, hogy a társközségekben a lakosság kulturális igényszintje alacsony, azok kielégítésében jórészt csak a televízió játszik szerepet. A közművelődési tevékenységet nehezíti a szakember-ellátottság hiánya. Nagy szükség lenne arra, hogy ennek enyhítése érdekében a székhelyközségek értelmisége több segítséget nyújtson számunkra. Elismeréssel kell szólni arról, hogy néhány községben, ahol ez megvan, például Gerényesen, Zengővárkonyban vagy másutt, kiemelkedő munkát végző szakkörök, együttesek működnek. A nemzetiségek lakta településeken megfelelő színvonalon ápolják kulturális hagyományaikat, töb. bek között Óbányán, Ófalun. A társközségekben megoldott a tanköteles korba lépő gyermekek iskolai előkészítése. Az alsófokú oktatási intézmények to. auláinak jelentős része azonban hátrányos helyzetű, különösen a cigánygyerekek között magas az osztályismétlők, az évvesztesek, a kimaradók aránya. Az általános iskolák körzetesítése megtörtént, azzal a szülők többsége egyetért, néhány helyen azonban a befogadóképesség elégtelensége okoz gondot, magas a bejáró tanulók száma.- Elhangzott már, hogy a társközségek fejlődésé, ben nagy szerepe van ' a társadalmi munkának.- Igen. A legfontosabb helyi feladatok megvalósítása ezekben a községekben csak azért biztosítható, mert ahhoz a lakosság sok társadalmi munkát nyújt. Ennek összege például 1979-ben közel hatmillió forint volt. Természetesen továbbra is vannak olyan gondok, melyeket a társadalmi összefogás ellenére sem sikerült megoldani. Jelenleg csak két társközségben van önálló orvosi körzet. 22-ben pedig meghatározott időszakonként van orvosi rendelés, a fennmaradó, többnyire kis lélekszámú településeken semmilyen helyi orvosi ellátás nincs. A községek jelentős részében az orvosi rendelésre, tanácsadásra szolgáló helyiségek elavultak, rosszul felszereltek. Mindössze hat társközségben rendelkeznek egészséges ivóvízzel, a többiben ez megoldatlan. Problémát jelent a szennyvízelvezetés, a szemételhelyezés, a környezetszennyeződés. A nagyobb lélekszámú társközségek, ben az alapellátás megoldott, a kisebbekben erről nem beszélhetünk. Gyakori a boltok rendszertelen nyitvatartása, a boltos hiánya, a szűk árukészlet, több helyen nincs hús- és tejtermékárusítás, kifogásolható még a kenyérellátás is. — Miben jelölték meg a jövő feladatait? — A járási pártbizottságnak konkrét és hosszútóvú tervei vannak a társközségek politikai, gazdasági és művelődési életének fejlesztésére. Ezeket mind felsorolni nehéz lenne, ezért csak néhányat kívánok közülük kiemelni. Úgy látjuk, hogy az eddigi színvonal növelésének alapvető feltétele a pártszervezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének továbbfejlődése. A párttagság aktivitását növelve érhetjük el, hogy a kis. községekben színvonalasabb legyen a pártélet, a közéleti tevékenység. Támaszkodni kívánunk a tanácsokban, a népfrontban, a KISZ-ben, a mozgalmi szervekben rejlő erőkre, akik sokat tettek és még többet tehetnek a községfejlesztési elképzelések megvalósításában, a művelődés fejlesztésében, a tár. sadalmi munkák szervezésében. Szükségesnek tartjuk, hogy a tanácsok, társadalmi és tömegszervezetek a járást átfogóan készítsenek munkaprogramokat a társközségek politikai és gazdasági életének fejlesztésére. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket a jövőben úgy kell hasznosítani, hogy azok a társ. községekben a kommunális és szociális ellátottság javítására, a jó ivóvízellátásra több lehetőséget biztosítsanak, Számítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek, az áfészek eredményesebben segítik majd az alapvető szolgáltatási igények kielégítését, a háztáji gazdaságok zavartalan termelését, fejlesztését. Mitzki Ervin Persze, a gazdasági sajtó már korábban is sokat cikkezett az iparirányítás és a vállalati szervezet korszerűsítéséről, szenvedélyes viták dúltak a vállalati önállóság és érdekeltség, a kisvállalatok számának gyarapítása, a háttéripar megteremtésének szükségessége körül. Mégis, a bomba a trösztbontásokkal robbant, ennek hullámverései pedig most újfent felerősödtek. Az elmúlt héten az MSZMP Központi Bizottsága foglalkozott az ipar- irányítás fejlesztésével. A Központi Bizottság további intézkedéseket tart szükségesnek, melyek lehetővé teszik, hogy a kormány munkájában erősödjék az iparpolitika kidolgozása és megvalósításának irányítása, a végrehajtásban pedig növekedjék az érdekeltségre alapozott vállalati felelősség és önállóság. Az idők folyamán a magyar ipar már számtalan átszervezésen esett át, sikereseken és fél- resikerülteken egyaránt. A mostani változásokat felfokozott várakozás előzi meg, hiszen ezek a szervezeti változások 1968, tehát az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta húzódnak, most pedig végre átfogó megújulás elé nézhetünk. A KB-közlemény, utal arra, hogy az iparirányításban ésszerű szervezeti változtatásokra van szükség. Ugyanakkor korszerűsíteni kell a vállalati szervezetet, valamint a trösztök és a nagyvállalatok belső irányítási rendszerét. Ez utóbbi mellesleg az említett trösztbontásokkal, egyes gyáregységek önálló vállalattá alakításával már folyik. És ebbe a sorba illik bele a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, s majdan a szolgáltatásokban is bevezetendő újszerű gazdálkodási és elszámolási rendszer, amikor is a vállalkozók önállóan és saját kockázatukra vezethetik a rájuk bízott állami üzleteket. Hogy egészen pontosan miként is lesz, erről egyelőre még semmi nem látott napvilágot, de hót nyilvánvalóan, a szervezeti intézkedések kidolgozásához idő kell. Mint arra a korábbi tapasztalatok intenek, nem csinálhatunk kampányt, félre is sikerülhetne a dolog. Papíron könnyedén önállóságot adhatunk bármelyik nagyvállalat gyáregységének, csak kérdés, a gyáregységnél megvannak-e az önállóság feltételei, felkészültek-e rá. S nyilván, nem lenne ésszerű minden trösztöt feláldozni a vállalati önállóság oltárán, arra senki sem gondol, hogy mondjuk a Magyar Államvasutak részekre bontva jobban megfelelne feladatainak. Vagyis a gazdasági szervezet megújítása nem divat, a változtatásokat egyetlen cél vezérli: tisztábban érvényesüljön gazdaságunkban az érdekeltség és a felelősség. Az írásunk elején feltett, a vállalati közvéleményben keringő kérdésekre tehát a válasz: az iparirányításban és a vállalati szervezetben változások lesznek. Nyilván változások várhatók Baranyában, nálunk is dolgoznak nagyvállalati gyáregységek, tröszti vállalatok. Minderre fel kell készülni, a változásoknak elébe menni. így gondolkodott a megyei vezetés is, amikor a kérdést illetően széles körű eszmecserébe kezdett az érintettekkel, hogy egységes megyei álláspontot alakítson ki. De foglalkoznak a kérdéssel a helyi tudományos szervezetek is, a közeljövőben összehívandó tanácskozáson, a szervezeti változások elvi kérdéseit vitatják meg. Csak természetes, a baranyai vállalatokat érintő minden döntésnél figyelembe kell venni a megye álláspontját is, hiszen a helyi ismeretek és vélemények nélkülözhetetlenek. Mindemellett az eseményekre fel kell készülniük a vállalatok dolgozóinak és vezetőinek is. Már ahol cégtábla változás is. Már ahol cégtáblaváltozós esetenként új vállalati felállást, méginkább merőben új hozzáállást követel. Miklósvári Zoltán MAGNÓMOTORÖK KECSKEMÉTRŐL: A BRG Kecskeméti Magnetofongyárában az eddigi szalagos rendszer helyett négyfős csoportokban szerelik a magyar konstrukciójú magnómotorokat. Az új munkaszervezéssel harminc százalékkal emelkedett a termelés, javult a minőség. A korábban importból beszerzett magnetofonmotorokat most a kecskeméti gyár állítja elő.
