Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-24 / 293. szám

T980. október 24., péntek Dunántúli napló 5 Egységesebb ítélkezési gyakorlat Az új Polgári Törvénykönyv 3. esztendejében Ülést tartott a megyebíróság polgári és gazdasági kollégiuma M eg kell-e indokolnia a munkáltatónak véleményét, amikor nem javasolja dolgozója külföldre utazásá­nak engedélyezését? Meddig tartható a fegyelmi büntetés anyaga a dolgozó személyi dossziéjában? Meddig érvé­nyesíthető a jótállási igény? Mikor köteles a balesetet szen­vedett károsult orvosilag javallt plasztikai műtétnek alávetnie magát? Több pécsi stílbútor a hazai üzletekben Szép eredmények a Faipari Szövetkezetben Ilyen és ehhez hasonló igen konkrét jogi kérdések szerepel­tek a Pécsi Megyei Bíróság Polgári és Gazdasági Kollé­giuma csütörtöki ülésének na­pirendjén. A fontos bírói fó­rum a Polgári Törvénykönyv módosított rendelkezéseivel összefüggő ítélkezési gyakorla­tot vizsgálta dr. Gátos György és dr. Csarsch Péter megyei bírósági elnökhelyettesek elő­terjesztése alapján. Emberi mivoltunk polgári jo­gi védelmével, a személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatban bíróságaink előtt, az új PTK életbe lépése óta mindössze hat per fejező­dött be. Ügy tűnik, hogy a ko­rábban alig-alig élő jogi in­tézmény felélesztése, bővítése még nem kellő körben ismert. A talán legérdekesebb ilyen jellegű ügy felperese egy fia­tal műszaki értelmiségi volt, akinek útlevélkérelmét a mun­káltató „Az utazás engedélye­zését nem javaslom" feljegy­zéssel látta el. A vállalat igaz­gatója eljárását azzal indo­kolta, hogy a fiatalember csa­ládi helyzete rendezetlen, mert elvált és házasságon kívüli kapcsolatban áll egy munka­társnőjével. A kollégium ülé­sén éles vita bontakozott ki a tekintetben, hogy a munkál­tató mennyiben köteles alapo­san megindokolni elutasító ja­vaslatát. A szerződések körében há­rom fontos kérdést vitattak meg. A fizetővendég-látásról szóló megállapodásokat, a kö­zös háztartásban élők vagyoni viszonyainak egyes kérdéseit, valamint az ajándék visszakö­vetelése új szabályainak al­kalmazását. A kártérítési felelősség leg­izgalmasabb kérdése a nem vagyoni kár. Baranyában az elmúlt három esztendőben ki­lenc ügyben több mint másfél millió forint — nem szakkifeje­zéssel élve — erkölcsi, eszmei kártérítést ítélt meg a bíróság. A legnagyobb összeg félmillió forint volt (két láb térd feletti elvesztése, egy 8 éves gyermek esetében); a legalacsonyabb összeg pedig 20 ezer forint volt (arcon maradandó sérü­léseket hagyó vágások, egy 25 esztendős hölgynél). Éppen ez utóbbi esetben vetődött fel annak a kérdése, hogy elvár­ható-e a károsulttól, hogy plasztikai műtétnek vesse alá magát a kárenyhítési kötele­zettség megvalósítása érdeké­ben. A kollégium állásfoglalá­sa szerint ilyen esetben a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál a plasztikai műtét várható eredményére vo­natkozó orvosszakértői véle­mény alapján kell dönteni. Gazdasági életünk szabá­lyainak változása élénkítheti a gazdasági bíróság ügyforgal­mát. Szavatosság, szerződés­szegés, hibás teljesítés, az ál­lami lakásépítéssel kapcsolatos kötbérigények kérdéseiről volt szó a gazdasági bíróság veze­tőjének előterjesztésében. A Pécsi Megyei Bíróság Pol­gári és Gazdasági Kollégiumá­nak tegnapi ülésén született állásfoglalások segítséget nyújtanak abban, hogy egysé­gesebbé váljon az ítélkezési gyakorlat Baranyában. Már az első benyomás is ar­ról győz meg, hogy a MEZŐ­GÉP hosszú időre rendezk«- dett be a volt drávaszabolcsi lengyárban. Az üzemet új ke­rítés fogja közre, és új a por­taépület is, a kapubejáró mel­lett. Megszólal a sziréna, az órámra tekintek, éppen kilenc­re jár; a csarnokokból kék munkaruhás emberek igyekez­nek az étterem irányába, hogy a rendelkezésre álló negyedóra alatt elköltsék reggelijüket. A furcsa mindössze az, hogy sen­kinél sincs elemózsiás táska. Itt ugyanis — mint a MEZŐ­GÉP valamennyi üzemében — a reggelit és nem az ebédet biztosítja a vállalat a dolgo­zóknak. Még az emberek az étkezdé­ben vannak, Kóródi János üzemvezető összegzi a január elsejétől történteket. — Nehéz szívvel hagytam el a villányi gyáregységet —, öt pécsi képzőművész alko­tásaiból látható kiállítás teg­naptól Budapesten, a Rákóczi út 30. szám alatt a Fényes Adolf teremben. Csizmadia László, Ficzek Ferenc, Gellér B. István, Pinczehelyi Sándor és Valkó László valamennyien tag­jai a fiatal képzőművészek több száz főt egyesítő stúdiójának. Munkáikat azonban nem csu­pán ez és nemcsak pécsi voltuk kapcsolta egy kiállításba. Mint Dohai Ágnes művészettörténész, a kiállítás rendezője elmondta, öt különböző törekvés, a kérdé. sek ötfajta megközelítése jel­lemzi ezt a kiállítást. Közös Édesített vegyesgyümölcs A Skála-Coop hálózat üz­leteiben napokon belül megjelenik a vajai II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet és a Hungaronek- tár közös vállalkozásában elkészült gyümölcsfeldolgo- zó-üzem első terméke: az édesített vegyesgyümölcs. A megtisztított, kimagvazott gyümölcsöt az előkészítést követően főzik, majd a kö­vetkező munkafázisban víz­tartalmát csökkentik, illetve cukortartalmát növelik. Ez­után 40 Celsius fokon szárít­ják, szőlőcukorban megfor­gatják és csomagolják. A 20 dekás dobozokban for­galomba kerülő csemege 60 deka nyers gyümölcs ér­tékével egyenlő. A közös vállalkozásban felépült feldolgozóüzem naponta 18 mázsa gyü­mölcsből hat mázsa kész­terméket gyárt. kezdi a korra is fiatal üzem­mérnök —, mert ott olyan mun-, kásgárdával dolgoztam együtt, akiknek már a gondolatait is ismertem. Itt viszont olyan em­bereket kellett bevezetnünk a lakatosipari alapismeretekbe, akik még talán kalapácsot sem fogtak azelőtt a kezükbe. Ezt persze az asszonyokra értem. De jó időben mondom, hogy ők is, mint ahogy a férfiak gyorsan átálltak és a kezdeti nehézségek után megszokták az új követelményeket. Sőt né­hányon elvégezték már a he- gesztőtanfolyamot is. Eddig ti- zennégymillió forint értékű ter­melést produkáltunk az öt köb­méteres alumínium-tartályokból és a panelházakba szerelendő „aluvent" szellőzőcsövekből. Kilépünk a gyárudvarra és az üzemvezető megállít. Emlékszik a régi irodaépületre? Mint lát­ja, azt is átépítjük. Kicseréltük a nyílászárókat és a mai köve­benne, és ezért szerepel együtt az öt alkotó, hogy valameny- nyien az ember és környezete, a föld, a természet, a tárgyi környezet viszonyát vizsgálják. Eszközeik a grafika és a fotó, ezzel az eszközzel keresi Gellér B. István például egy képzelet­beli város rekonstrukcióját s ad variációkat Pinczehelyi Sán­dor az ötágú csillag témájára. Közülük egyedül Ficzek Ferenc mutat be plasztikákat a Mű­csarnok által szervezett kiállí­táson, amely november 16-ig látható a Fényes Adolf terem­ben. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert arattak a Pécsi Faipari Szövetkezet búto­rai A pécsiek több díjat is nyertek, többek között a BNV és az ARTEX vásárdíját, s ami még fontosabb, megrohamoz­ták, megrendelésekkel halmoz­ták el őket o hazai és a kül­földi vevők. Tegnap az 550 fős szövetkezet tagjainak képvise­letében megjelent dolgozók előtt a vezetőség nevében Kle- ment László elnök mondott kö­szönetét az utóbbi évek kemény és céltudatos munkájáért, mely­nek eredményeként a faipari a bútoripari ágazatban a má­sodik, a szövetkezeti bútoripar­ban pedig az első számú ex­portőrré lépett elő. A szövetkezetnek máris ren­geteg megrendelése van o jövő telményeknek megfelelő öltözőt, fürdőt alakítunk ki belőle. A gyártócsarnokra sem ismer rá, mert betemettük az aknákat: ezerkétszáz köbméter földet hordtunk a valamikori kádak­ba és az egészet lebetonoztuk, az alapterület vagy ezer négy­zetméter. Tízmillió forintot for­dítunk az átalakításra, felújítás­ra. Kicseréltük az egész üzem­ben a villamos szerelvényeket, korszerűsítjük a fűtési rendszert is. A szomszédos műhelyben pat­togó kalapácsok zaja fogad. Az asszonyok — a kilencven főt foglalkoztató üzem egyhar- mada nő — a szellőzőcsöveket illesztik és szegecselik össze. Jancsik Mihályné, Hefner Ist­vánná és Kollár Károlyné al­kotja az egyik brigádot. Ők a szellőző záróidomait szegecse­lik a legalább kétméteres sza­kaszok végére. Kollár Károlyné valamennyiük véleményét fogal­mazza meg, mikor azt mondja: — Az első napokban sajnál­tuk a lengyárat, de most már nem kívánjuk vissza. Azelőtt? Nyolcvan kilós bálákat emel­gettünk a szálosztályozóban és a portól vályogot köpött az em­ber. — Most már elégedettek va­gyunk a keresettel is — szól közbe Jancsikné. Havi átlag­ban a tizennégy forintos óra­bér és az elért teljesítmény alapján megkeressük a három­ezerötszáz—hatszáz forintot, ami nem kevesebb mint amennyit korábban hazavittünk. A bejá­rásra sincs gondunk, mert a vállalat autóbusza hoz és visz bennünket naponta. Az üzemvezető búcsúzóul még megjegyzi. — A további fejlődés is biz­tosított, mert a nagyteljesítmé­nyű daraboló festő- és felület­kezelő berendezés beállításával a jövő év első felében már kor­rózióálló alapanyagot biztosí­tunk majd a többi gyáregység részére. Salamon Gyula évre. Mindenekelőtt régi és nagy vevőjüknek, a Szovjetunió­nak jövőre 1200 darab ülőgar­nitúrát szállítanak. Tőkés vevőik közül több nyugatnémet cég is jelentkezett, a szövetkezetből ezekben a napokban sorra in­dítják útnak a villámgyorsan, néhány nap alatt elkészülő különböző stílbútor minta­darabokat. Egy angol cég hajlandó lenne átadni tel­jes gyártási programját, s jö­vőre többek között 1000 darab írószekretert vásárolna. A kiállítások látogatói régóta joggal nehezményezik, a pécsi stílbútorokat nem látják viszont a hazai üzletekben. Jó hír, a szövetkezet a BÚTORÉRT-tel a közeljövőben ír alá szerződést a jövő évi szállításokra, ennek értelmében a korábbi évi 30 millióval szemben 70 millió fo­rint értékű stílbútort adnak a hazai piacra, amit kooperáció­ban készítenek más ipari szö­vetkezetekkel. Ezeket a bútoro. kát a Domus Áruházakban, köz­tük a majdani pécsi Domusban árusítják. Közben folyik a szö­vetkezet saját mintaboltjának átalakítása, itt is szélesebb vá­lasztékot szeretnének nyújtani. A tegnap tartott értékelésen egyébként az eredményekhez gratulált! 1 Haász József, a KISZÖV elnöke és Kádár Né­met Béláné, az ipari szövetke­zetek ágazati pártbizottságának titkára. Tüzelő­ellátás A belkereskedelem a fűtési idényre elegendő szilárd tüzelő­anyagról gondoskodott, a meg. felelő ellátás azonban a szállí­tási szerződések teljesítésén mú­lik — hangsúlyozta’ Selmeci La- josné belkereskedelmi minisz­terhelyettes csütörtöki sajtótá­jékoztatóján, amelyen a tüzelő­ellátás helyzetét, kilátásait is­mertette. Elmondotta, hogy a kereske­delem a lakosság alapvető el­látásához erre az évre 6 510 000 tonna hazai és import tüzelőre kötött szerződést, s a téli ellá­tásmegalapozása már hónapok­kal ezelőtt megkezdődött. A la­kosság a kereskedelemhez ha­sonlóan ugyancsak felkészült a fűtési idényre, a nyári kedvez­ményes akcióban a tavalyinál 7,6 százalékkal több, összesen 1 180 000 tonna szenet és bri­kettet vásárolt előre. Ezzel több mint 120 millió forintot meg­takarítva 320 000-350 000 csa­lád téli tüzelőszükséglete került jóelőre a pincékbe. Az akció után is — a tűzifa kivételével — kielégítette az igényeket a ke­reskedelem. az állami és szö­vetkezeti Tüzép-telepek például október közepéig 5,5 százalék­kal több tüzelőt adtak el a ta­valyinál. Igaz, változatlanul adódnak problémák a válasz­tékkal, a jobb minőséqű szén az igényekhez képest kevés, s nehezíti a helyzetet az import bizonytalan érkezése is. Nagyobb gond a tűzifa-ellá­tás. A miniszterhelyettes elmon. dotta, hogy változatlanul csők a tavalyi szintet tudják tartani. Ezért is lenne kívánatos na­gyobb gondot fordítani az erdő- gazdaságok nyújtotta lehetősé, gekre a fakitermelés utáni „bön­gészésre”, a tüzelőnek al­kalmas gallyak, ágak össze­gyűjtésére. Az mindenképpen örvendetes, hogy az utóbbi hó­napokban, így szeptemberben is, az erdőgazdaságok növelték szállításaikat, így a nyári idő­szakhoz képest valamit javult az ellátás. A hazai szénbányászat több­letet is vállalt az esetleg kima­radó import kiegészítésére, fgy — átlagos téllel számítva — az 1980'198j1. évi fűtési idényre biztosítottnak látszik o me(g- felelő ellátás. Folyóiratszemle Munkastílus A Társadalmi Szemle októberi száma közreadja Lázár György és Kádár János legutóbbi par­lamenti beszédét. Ezzel lehető­séget biztosít arra, hogy e nagyjelentőségű, hosszú távra feladatokat megjelölő beszéde­ket, a folyóirat olvasói ismét tanulmányozhassák, illetve ah­hoz bármikor, ha arra szüksé­gük van hozzájuthassanak. Ez különösen a propagandisták­nak, a politikai oktatásban résztvevőknek nyújt segítséget jövőbeni munkájukhoz. Bizonyára sok pártmunkás, o politikai, vagy közéletben te­vékenykedők érdeklődését kelti majd fel az az interjú, melyet Kékesi Katalin készített dr. Pos­tás Sándorral, az MSZMP Deb­recen városi Bizottságának első titkárával. A Pártpolitika a vá­roshatáron belül című írásban arra keres a kérdező választ, hogy a közismerten jelentős tör­ténelmi múltú városban, ahol a hagyományok a jelenlegi életmódban is hatnak, hogyan alakítják az élet pártirányítá­sát, a teendők megtervezését, a határozatok végrehajtását? Különös részletességgel bon­takozik ki a beszélgetés során a felszabadulás után formáló­dott új munkásság körében végzett munka. Egy helyi sajá- tosíságból indulnak kií ennej: elemzése során: ugyanannyi munkás dolgozik a városban, mint ahány tanulója van Deb­recennek. A mai munkások többsége a földművelést cse­rélte ipari munkára. E körűimé, nyék jelentős erőfeszítéseket igényelnek és sok feladatot je­lentenek a pártmunkában. Ezek közül figyelemre méltó: annak érdekében, hogy a termelési kultúra, a munkásműveltség a megfelelő rangra emelkedjen, az ismeretgyarapításnak, az üzemi közélet szocialista voná­sai erősítésének hatásos, haté­kony szervezési kereteit kellett megteremteni. Ennek egyik leg­fontosabb példája a Korunk valósága vetélkedő, amely egy évtizede bontakozott ki, s ma már tizenhárom és fél ezernél több szocialista brigádtag rész­vételét biztosítja. Időközben ez országos mozgalommá szélese, dett — nálunk Munka és műve­lődés címmel bontakozott ki —, s a munkások ismeretszintjére és igényeire építve, önművelő­désüket szorgalmazva, igen si­keres közművelődési tevékeny­ségnek bizonyult. A megkérdezett ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy o munkásművelődés fejlesztését célzó minden kezdeményezéstől eredményt várni hiú ábránd lenne korszerű, s egyre tovább fejlődő üzemek nélkül. Ez a fej­lődési folyamat azonban igen jelentős a városban, s tizen­négy nagyüzemünk közművelő­dését szervező bizottságai, oz ezeket összehangoló tanács munkája szép eredményeket hozott. Új könyvtárak, klubok szerveződtek az üzemekben, ug. rásszerűen megnőtt az igény a tanulásra, vállalati együttesek alakultak, melyeknek színvona­las produkciói ma már a város kulturális életének szerves ré­szei. Nagy jelentősége van annak, hogy a munkások és a szellemi dolgozók, az üzem és a város találkozásának fő szervezője o két éve impozáns új otthonábo költözött Kölcsey Ferenc Műve. lődési Központ, mely kiépítette saját üzemi közönségszolgála­tát, vállalta a gyárak művelő­dési bizottságai vezetőinek kép­zését. kialakította azokat a köz. művelődési keretéket, melyek a munka, a munkáséletmód be­mutatását széleskörben, ered­ményesen biztosítják. M. E. E. A. Lenbála helyett fúrógép és kalapács Drávaszabolcsi változások A további fejlődés is biztosított Pécsi alkotók kiállítása a Fényes Adolf teremben

Next

/
Oldalképek
Tartalom