Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-24 / 293. szám
T980. október 24., péntek Dunántúli napló 5 Egységesebb ítélkezési gyakorlat Az új Polgári Törvénykönyv 3. esztendejében Ülést tartott a megyebíróság polgári és gazdasági kollégiuma M eg kell-e indokolnia a munkáltatónak véleményét, amikor nem javasolja dolgozója külföldre utazásának engedélyezését? Meddig tartható a fegyelmi büntetés anyaga a dolgozó személyi dossziéjában? Meddig érvényesíthető a jótállási igény? Mikor köteles a balesetet szenvedett károsult orvosilag javallt plasztikai műtétnek alávetnie magát? Több pécsi stílbútor a hazai üzletekben Szép eredmények a Faipari Szövetkezetben Ilyen és ehhez hasonló igen konkrét jogi kérdések szerepeltek a Pécsi Megyei Bíróság Polgári és Gazdasági Kollégiuma csütörtöki ülésének napirendjén. A fontos bírói fórum a Polgári Törvénykönyv módosított rendelkezéseivel összefüggő ítélkezési gyakorlatot vizsgálta dr. Gátos György és dr. Csarsch Péter megyei bírósági elnökhelyettesek előterjesztése alapján. Emberi mivoltunk polgári jogi védelmével, a személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatban bíróságaink előtt, az új PTK életbe lépése óta mindössze hat per fejeződött be. Ügy tűnik, hogy a korábban alig-alig élő jogi intézmény felélesztése, bővítése még nem kellő körben ismert. A talán legérdekesebb ilyen jellegű ügy felperese egy fiatal műszaki értelmiségi volt, akinek útlevélkérelmét a munkáltató „Az utazás engedélyezését nem javaslom" feljegyzéssel látta el. A vállalat igazgatója eljárását azzal indokolta, hogy a fiatalember családi helyzete rendezetlen, mert elvált és házasságon kívüli kapcsolatban áll egy munkatársnőjével. A kollégium ülésén éles vita bontakozott ki a tekintetben, hogy a munkáltató mennyiben köteles alaposan megindokolni elutasító javaslatát. A szerződések körében három fontos kérdést vitattak meg. A fizetővendég-látásról szóló megállapodásokat, a közös háztartásban élők vagyoni viszonyainak egyes kérdéseit, valamint az ajándék visszakövetelése új szabályainak alkalmazását. A kártérítési felelősség legizgalmasabb kérdése a nem vagyoni kár. Baranyában az elmúlt három esztendőben kilenc ügyben több mint másfél millió forint — nem szakkifejezéssel élve — erkölcsi, eszmei kártérítést ítélt meg a bíróság. A legnagyobb összeg félmillió forint volt (két láb térd feletti elvesztése, egy 8 éves gyermek esetében); a legalacsonyabb összeg pedig 20 ezer forint volt (arcon maradandó sérüléseket hagyó vágások, egy 25 esztendős hölgynél). Éppen ez utóbbi esetben vetődött fel annak a kérdése, hogy elvárható-e a károsulttól, hogy plasztikai műtétnek vesse alá magát a kárenyhítési kötelezettség megvalósítása érdekében. A kollégium állásfoglalása szerint ilyen esetben a nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál a plasztikai műtét várható eredményére vonatkozó orvosszakértői vélemény alapján kell dönteni. Gazdasági életünk szabályainak változása élénkítheti a gazdasági bíróság ügyforgalmát. Szavatosság, szerződésszegés, hibás teljesítés, az állami lakásépítéssel kapcsolatos kötbérigények kérdéseiről volt szó a gazdasági bíróság vezetőjének előterjesztésében. A Pécsi Megyei Bíróság Polgári és Gazdasági Kollégiumának tegnapi ülésén született állásfoglalások segítséget nyújtanak abban, hogy egységesebbé váljon az ítélkezési gyakorlat Baranyában. Már az első benyomás is arról győz meg, hogy a MEZŐGÉP hosszú időre rendezk«- dett be a volt drávaszabolcsi lengyárban. Az üzemet új kerítés fogja közre, és új a portaépület is, a kapubejáró mellett. Megszólal a sziréna, az órámra tekintek, éppen kilencre jár; a csarnokokból kék munkaruhás emberek igyekeznek az étterem irányába, hogy a rendelkezésre álló negyedóra alatt elköltsék reggelijüket. A furcsa mindössze az, hogy senkinél sincs elemózsiás táska. Itt ugyanis — mint a MEZŐGÉP valamennyi üzemében — a reggelit és nem az ebédet biztosítja a vállalat a dolgozóknak. Még az emberek az étkezdében vannak, Kóródi János üzemvezető összegzi a január elsejétől történteket. — Nehéz szívvel hagytam el a villányi gyáregységet —, öt pécsi képzőművész alkotásaiból látható kiállítás tegnaptól Budapesten, a Rákóczi út 30. szám alatt a Fényes Adolf teremben. Csizmadia László, Ficzek Ferenc, Gellér B. István, Pinczehelyi Sándor és Valkó László valamennyien tagjai a fiatal képzőművészek több száz főt egyesítő stúdiójának. Munkáikat azonban nem csupán ez és nemcsak pécsi voltuk kapcsolta egy kiállításba. Mint Dohai Ágnes művészettörténész, a kiállítás rendezője elmondta, öt különböző törekvés, a kérdé. sek ötfajta megközelítése jellemzi ezt a kiállítást. Közös Édesített vegyesgyümölcs A Skála-Coop hálózat üzleteiben napokon belül megjelenik a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet és a Hungaronek- tár közös vállalkozásában elkészült gyümölcsfeldolgo- zó-üzem első terméke: az édesített vegyesgyümölcs. A megtisztított, kimagvazott gyümölcsöt az előkészítést követően főzik, majd a következő munkafázisban víztartalmát csökkentik, illetve cukortartalmát növelik. Ezután 40 Celsius fokon szárítják, szőlőcukorban megforgatják és csomagolják. A 20 dekás dobozokban forgalomba kerülő csemege 60 deka nyers gyümölcs értékével egyenlő. A közös vállalkozásban felépült feldolgozóüzem naponta 18 mázsa gyümölcsből hat mázsa készterméket gyárt. kezdi a korra is fiatal üzemmérnök —, mert ott olyan mun-, kásgárdával dolgoztam együtt, akiknek már a gondolatait is ismertem. Itt viszont olyan embereket kellett bevezetnünk a lakatosipari alapismeretekbe, akik még talán kalapácsot sem fogtak azelőtt a kezükbe. Ezt persze az asszonyokra értem. De jó időben mondom, hogy ők is, mint ahogy a férfiak gyorsan átálltak és a kezdeti nehézségek után megszokták az új követelményeket. Sőt néhányon elvégezték már a he- gesztőtanfolyamot is. Eddig ti- zennégymillió forint értékű termelést produkáltunk az öt köbméteres alumínium-tartályokból és a panelházakba szerelendő „aluvent" szellőzőcsövekből. Kilépünk a gyárudvarra és az üzemvezető megállít. Emlékszik a régi irodaépületre? Mint látja, azt is átépítjük. Kicseréltük a nyílászárókat és a mai kövebenne, és ezért szerepel együtt az öt alkotó, hogy valameny- nyien az ember és környezete, a föld, a természet, a tárgyi környezet viszonyát vizsgálják. Eszközeik a grafika és a fotó, ezzel az eszközzel keresi Gellér B. István például egy képzeletbeli város rekonstrukcióját s ad variációkat Pinczehelyi Sándor az ötágú csillag témájára. Közülük egyedül Ficzek Ferenc mutat be plasztikákat a Műcsarnok által szervezett kiállításon, amely november 16-ig látható a Fényes Adolf teremben. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert arattak a Pécsi Faipari Szövetkezet bútorai A pécsiek több díjat is nyertek, többek között a BNV és az ARTEX vásárdíját, s ami még fontosabb, megrohamozták, megrendelésekkel halmozták el őket o hazai és a külföldi vevők. Tegnap az 550 fős szövetkezet tagjainak képviseletében megjelent dolgozók előtt a vezetőség nevében Kle- ment László elnök mondott köszönetét az utóbbi évek kemény és céltudatos munkájáért, melynek eredményeként a faipari a bútoripari ágazatban a második, a szövetkezeti bútoriparban pedig az első számú exportőrré lépett elő. A szövetkezetnek máris rengeteg megrendelése van o jövő telményeknek megfelelő öltözőt, fürdőt alakítunk ki belőle. A gyártócsarnokra sem ismer rá, mert betemettük az aknákat: ezerkétszáz köbméter földet hordtunk a valamikori kádakba és az egészet lebetonoztuk, az alapterület vagy ezer négyzetméter. Tízmillió forintot fordítunk az átalakításra, felújításra. Kicseréltük az egész üzemben a villamos szerelvényeket, korszerűsítjük a fűtési rendszert is. A szomszédos műhelyben pattogó kalapácsok zaja fogad. Az asszonyok — a kilencven főt foglalkoztató üzem egyhar- mada nő — a szellőzőcsöveket illesztik és szegecselik össze. Jancsik Mihályné, Hefner Istvánná és Kollár Károlyné alkotja az egyik brigádot. Ők a szellőző záróidomait szegecselik a legalább kétméteres szakaszok végére. Kollár Károlyné valamennyiük véleményét fogalmazza meg, mikor azt mondja: — Az első napokban sajnáltuk a lengyárat, de most már nem kívánjuk vissza. Azelőtt? Nyolcvan kilós bálákat emelgettünk a szálosztályozóban és a portól vályogot köpött az ember. — Most már elégedettek vagyunk a keresettel is — szól közbe Jancsikné. Havi átlagban a tizennégy forintos órabér és az elért teljesítmény alapján megkeressük a háromezerötszáz—hatszáz forintot, ami nem kevesebb mint amennyit korábban hazavittünk. A bejárásra sincs gondunk, mert a vállalat autóbusza hoz és visz bennünket naponta. Az üzemvezető búcsúzóul még megjegyzi. — A további fejlődés is biztosított, mert a nagyteljesítményű daraboló festő- és felületkezelő berendezés beállításával a jövő év első felében már korrózióálló alapanyagot biztosítunk majd a többi gyáregység részére. Salamon Gyula évre. Mindenekelőtt régi és nagy vevőjüknek, a Szovjetuniónak jövőre 1200 darab ülőgarnitúrát szállítanak. Tőkés vevőik közül több nyugatnémet cég is jelentkezett, a szövetkezetből ezekben a napokban sorra indítják útnak a villámgyorsan, néhány nap alatt elkészülő különböző stílbútor mintadarabokat. Egy angol cég hajlandó lenne átadni teljes gyártási programját, s jövőre többek között 1000 darab írószekretert vásárolna. A kiállítások látogatói régóta joggal nehezményezik, a pécsi stílbútorokat nem látják viszont a hazai üzletekben. Jó hír, a szövetkezet a BÚTORÉRT-tel a közeljövőben ír alá szerződést a jövő évi szállításokra, ennek értelmében a korábbi évi 30 millióval szemben 70 millió forint értékű stílbútort adnak a hazai piacra, amit kooperációban készítenek más ipari szövetkezetekkel. Ezeket a bútoro. kát a Domus Áruházakban, köztük a majdani pécsi Domusban árusítják. Közben folyik a szövetkezet saját mintaboltjának átalakítása, itt is szélesebb választékot szeretnének nyújtani. A tegnap tartott értékelésen egyébként az eredményekhez gratulált! 1 Haász József, a KISZÖV elnöke és Kádár Német Béláné, az ipari szövetkezetek ágazati pártbizottságának titkára. Tüzelőellátás A belkereskedelem a fűtési idényre elegendő szilárd tüzelőanyagról gondoskodott, a meg. felelő ellátás azonban a szállítási szerződések teljesítésén múlik — hangsúlyozta’ Selmeci La- josné belkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen a tüzelőellátás helyzetét, kilátásait ismertette. Elmondotta, hogy a kereskedelem a lakosság alapvető ellátásához erre az évre 6 510 000 tonna hazai és import tüzelőre kötött szerződést, s a téli ellátásmegalapozása már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A lakosság a kereskedelemhez hasonlóan ugyancsak felkészült a fűtési idényre, a nyári kedvezményes akcióban a tavalyinál 7,6 százalékkal több, összesen 1 180 000 tonna szenet és brikettet vásárolt előre. Ezzel több mint 120 millió forintot megtakarítva 320 000-350 000 család téli tüzelőszükséglete került jóelőre a pincékbe. Az akció után is — a tűzifa kivételével — kielégítette az igényeket a kereskedelem. az állami és szövetkezeti Tüzép-telepek például október közepéig 5,5 százalékkal több tüzelőt adtak el a tavalyinál. Igaz, változatlanul adódnak problémák a választékkal, a jobb minőséqű szén az igényekhez képest kevés, s nehezíti a helyzetet az import bizonytalan érkezése is. Nagyobb gond a tűzifa-ellátás. A miniszterhelyettes elmon. dotta, hogy változatlanul csők a tavalyi szintet tudják tartani. Ezért is lenne kívánatos nagyobb gondot fordítani az erdő- gazdaságok nyújtotta lehetősé, gekre a fakitermelés utáni „böngészésre”, a tüzelőnek alkalmas gallyak, ágak összegyűjtésére. Az mindenképpen örvendetes, hogy az utóbbi hónapokban, így szeptemberben is, az erdőgazdaságok növelték szállításaikat, így a nyári időszakhoz képest valamit javult az ellátás. A hazai szénbányászat többletet is vállalt az esetleg kimaradó import kiegészítésére, fgy — átlagos téllel számítva — az 1980'198j1. évi fűtési idényre biztosítottnak látszik o me(g- felelő ellátás. Folyóiratszemle Munkastílus A Társadalmi Szemle októberi száma közreadja Lázár György és Kádár János legutóbbi parlamenti beszédét. Ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy e nagyjelentőségű, hosszú távra feladatokat megjelölő beszédeket, a folyóirat olvasói ismét tanulmányozhassák, illetve ahhoz bármikor, ha arra szükségük van hozzájuthassanak. Ez különösen a propagandistáknak, a politikai oktatásban résztvevőknek nyújt segítséget jövőbeni munkájukhoz. Bizonyára sok pártmunkás, o politikai, vagy közéletben tevékenykedők érdeklődését kelti majd fel az az interjú, melyet Kékesi Katalin készített dr. Postás Sándorral, az MSZMP Debrecen városi Bizottságának első titkárával. A Pártpolitika a városhatáron belül című írásban arra keres a kérdező választ, hogy a közismerten jelentős történelmi múltú városban, ahol a hagyományok a jelenlegi életmódban is hatnak, hogyan alakítják az élet pártirányítását, a teendők megtervezését, a határozatok végrehajtását? Különös részletességgel bontakozik ki a beszélgetés során a felszabadulás után formálódott új munkásság körében végzett munka. Egy helyi sajá- tosíságból indulnak kií ennej: elemzése során: ugyanannyi munkás dolgozik a városban, mint ahány tanulója van Debrecennek. A mai munkások többsége a földművelést cserélte ipari munkára. E körűimé, nyék jelentős erőfeszítéseket igényelnek és sok feladatot jelentenek a pártmunkában. Ezek közül figyelemre méltó: annak érdekében, hogy a termelési kultúra, a munkásműveltség a megfelelő rangra emelkedjen, az ismeretgyarapításnak, az üzemi közélet szocialista vonásai erősítésének hatásos, hatékony szervezési kereteit kellett megteremteni. Ennek egyik legfontosabb példája a Korunk valósága vetélkedő, amely egy évtizede bontakozott ki, s ma már tizenhárom és fél ezernél több szocialista brigádtag részvételét biztosítja. Időközben ez országos mozgalommá szélese, dett — nálunk Munka és művelődés címmel bontakozott ki —, s a munkások ismeretszintjére és igényeire építve, önművelődésüket szorgalmazva, igen sikeres közművelődési tevékenységnek bizonyult. A megkérdezett ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy o munkásművelődés fejlesztését célzó minden kezdeményezéstől eredményt várni hiú ábránd lenne korszerű, s egyre tovább fejlődő üzemek nélkül. Ez a fejlődési folyamat azonban igen jelentős a városban, s tizennégy nagyüzemünk közművelődését szervező bizottságai, oz ezeket összehangoló tanács munkája szép eredményeket hozott. Új könyvtárak, klubok szerveződtek az üzemekben, ug. rásszerűen megnőtt az igény a tanulásra, vállalati együttesek alakultak, melyeknek színvonalas produkciói ma már a város kulturális életének szerves részei. Nagy jelentősége van annak, hogy a munkások és a szellemi dolgozók, az üzem és a város találkozásának fő szervezője o két éve impozáns új otthonábo költözött Kölcsey Ferenc Műve. lődési Központ, mely kiépítette saját üzemi közönségszolgálatát, vállalta a gyárak művelődési bizottságai vezetőinek képzését. kialakította azokat a köz. művelődési keretéket, melyek a munka, a munkáséletmód bemutatását széleskörben, eredményesen biztosítják. M. E. E. A. Lenbála helyett fúrógép és kalapács Drávaszabolcsi változások A további fejlődés is biztosított Pécsi alkotók kiállítása a Fényes Adolf teremben
