Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-03 / 272. szám

1980. október 3., péntek Dunántúlt napló 5 Érdekes tv-műsor a föld alól Gépesített, gyors és ölesé eljárás hető, hogy nincs az útlezárá­sok miatt lenyelt rengeteg bosszúság, közlekedési nehéz­ség, különösen Pécs belváro­sát ismerve. Az is tiszta nye­reség, hogy éppen Baranya székhelyén került sor erre a kísérletre, még ha csak a víz­mű dolgozóinak szakmai fej­lődését vesszük figyelembe. K. Gy. Füvesített töltésszakasz Hetvehely közelében A gazdaság elégedett Füvesítés vízágyúval Új módszer a vasúti rézsűk védelménél Izgalmas tv-műsor, pedig a képernyőn ember nem szere­pel. Nem is szerepelhet, hi­szen mindaz, ami a monito­ron látható, egy mindössze 25 centiméter átmérőjű csőben zajlik. Valamilyen hengeres tárgy kúszik oda, ahol a ka­mera a tömítési hibát mutat­ta, aztán ez a kerek valami egyszerre tágulni kezd, kitölti a csövet, s a többiről már csak a technológiai leírások­ból, illetve az utólag elvégzett kontrollvizsgálat mérésered. ményeiből értesülhetünk. A fent leírtak bővebb ma­gyarázatra szorulnak, ezt egy tegnapi esemény kapcsán Hainess Jenőtől, a Pécsi Víz­mű főmérnökétől kaptuk. — Négy évvel ezelőtt átfogó vizsgálatot végeztünk a város olyan csatornahálózatáról, amely feltárás, vagyis útfel­bontás nélkül hozzáférhetetlen. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a talajviszonyok, az alá- pincézettség, s nem utolsósor­ban a közúti dinamikus for­galom igen sok meghibáso­dást okozóit. E hibáknak két fő csoportja van: az egyik az úgynevezett csőtokoknál — a csövek összeillesztésénél — a tömítés elégtelensége, a má­sik a csöveken bekövetkezett hosszanti repedések, vonal­menti hibák. — A javítás, a karbantartás úgy is megoldható, hogy nem bontják fel az úttestet, nem cserélik, hanem tömedékelik a csőkötést, avagy „kibélelik” a csöveket. Ugyanis azon a mó­don, ahogy a tv-kamera elju­tott a kritikus helyre, eljuthat a javító anyag is. Az ÉVM és az ÉTI Mélyépítési és Kutatás- fejlesztési Irodája az ilyen irá1- nvú vizsgálatokra Pécset je­lölte ki. Mintegy másfél évvel ezelőtt egy svéd eljárást pró­báltunk ki, most pedig az NSZK-beli IBAK cég „Penetryn" módszerét. A két techno­lógia ' tulajdonképpen nem különbözik egymástól, csupán a szerszám kiképzésében, illet­ve a tömedékelő anyagban van különbség. A tegnapi vizs­gálatunk szerint ez oz eljárás nagyon jó eredményeket ho­zott. Amint a főmérnök elmondta, a módszer lényege, hogy a hi­bás csőszakaszt a berendezés légmentesen elzárja, ezután a két komponensből álló mű­anyagot, az úgynevezett epoxi­gyantát a vízáteresztő résbe sajtolja. A módszer nagyon jónak bi­zonyult, de ez csak a csőkö­tésnél jelentkező szivárgás megszüntetésére alkalmas. Nemsokára — ugyancsak Pécs belvárosában — egy angol sza­badalmat próbálnak ki, amely­nek lényege, hogy a hosszan­ti repedéseknél valósággal ki­béleli a csatornát. Hogy drágák ezek az eljá­rások, tőkés valutáért szerez­hetők be, ez nem kétséges. De sokkal drágább felbontani az úttestet, biztosítani a ja­vítás alatt is a csatorna folya­matos üzemelését. Az pedig semmiféle valutában nem mér­Hidrobiológus- napok Tihanyban Tihanyban csütörtökön meg­nyitották a XXII. hidrobiológus napokat, százhúsz magyar hid­robiológus részvételével. A há­romnapos tudományos ülésen 43 előadás hangzik el a tu­dományág részeredményeiről, nagy vizeink és halastavaink hidrobiológiái problematikáiról. Az első napi programban a Velencei-tó kapta a „főszere­pet": az úgynevezett úszó-láp- világ vízminőségi kérdéseit vi­tatták meg. Nagy tömegű földmunkával járó vasútépítésnek lehettünk tanúi az elmúlt évek során a Godisa—Abaliget—Bükkösd ál­lomások közötti vonalszaka­szon. Az egymást váltogató magas töltések és mély bevá­gások építésekor csírátlan — minden növényi élettől mentes —, terméketlen talajt tártak fel. Az elkészült földművek ferde felületeit, rézsűit az elmosás, szélfújás, felületi csúszások, valamint a vizek romboló hatá­sa ellen növényzet telepítésé­vel lehet és kell megvédeni. A humusz nélküli, steril terü­leteken azonban nehezen nő­nek a fűfélék, soká alakul ki védelmet nyújtó növénytakaró. Az eddigi gyakorlat alap­ján a vasúti rézsűket 15 cen­timéter vastag humuszréteggel fedték le, majd megfelelő fű­magok keverékével vetették be. E hagyományos módszernek ál­talában több hátránya is van. Nem gépesített, nagy élőmun­ka-ráfordítást igényel, ezenkí­vül eredményessége az időjá­rás függvénye. Szárazságban öntözni kellene, nagy esőzések alkalmával a csapadék le­mossa a termőtalajt és a magvakat. így jó pár hónapba beletelik, mire létrejön a kí­vánt gyepszőnyeg. Addig az újonnan létesített földmű rom­lásnak indul, olyan csuszamlá- sok keletkezhetnek, melyek a forgalom biztonságát is ve­szélyeztetik. Ennek megelőzésére most újfajta, gépesített füvesítéssel óvják meg a rézsűket a vas­útépítők. Az úgynevezett Ver- dyol Hydrosa eljárás so­rán a vetést, magtakarást, ön­tözést, trágyázást és az erózió elleni biztosítást nem egymás után, hanem összevontan egy- időben végzik. Mindezt egy három összetevőből álló — importból származó — anyag­gal lehet elérni. Ez tartalmaz­za az adott talajhoz kiválasz­tott fűmagokat, talajjavító- és -védőszereket. Az előírt meny- nyiségű hatóanyagot négyzet- méterenként 1,5—2 liter vízzel keverve juttatják a humusz­mentes felületre. Terepjáró gépkocsira és vasúti járműre is szerelhető speciális vető­gép vízágyújával „lövik” a föld felszínét, mely semmiféle előkészítést nem kíván. Amíg a szerződés szerint erre csak södik, a néhány milliméter ré­tegben felhordott anyag stabi­lizálja a talajt és elősegíti annak termővé válását. Ké­sőbbiekben ezt a feladatot a növénytakaró veszi át, mely­nek gondozása a szükség sze­rinti kaszálással végezhető. A hatékony, gyors és olcsó füvesítési eljárást műszaki és természetvédelmi szempontból is kiváló megoldásnak tartják. Kivitelezésével a Csákvári Ál- lomi Gazdaság foglalkozik. Németh Tibor Diákok közt Balatonszéplakon Gyümölcsszedés exportra örökké visszatérő témái: jól szervezték-e meg a diákmun­kát? Hogyan fogadja a gazda­ság a friss munkaerőt, és meg­felelően felkészítették-e a fiata­lokat a végzendő feladatokra? Számos rossz emlékű kudarc teszi indokolttá ezeket a kér­déseket. Amikor mindkét fél egymásra mutogatott: nem szer­vezték meg a munkát, rossz te­rületre küldték a diákokat, és viszont: ezek nem is akartak dolgozni, csak azt nézték, mi­kor nem figyel oda a munka­vezető ! Székhelyétől kissé messze, Balatonszéplakra utaztatta el diákjait idén a Pécsi Tudomány- egyetem. A Közgazdaságtudo­mányi Kar hallgatói egy héttel ezelőtt már norma-rekordokat döntögettek, amit a jogászok még túl is szárnyaltak ezen a héten. Sebestyén Sándor, a Sió­foki Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese és Lencse Vince növénytermesztési főága, zatvezető-helyettes is úgy nyi­latkozott. hogy a pécsi diákok teljesítményével mind a minő­séget, mind a mennyiséget il­letően, meg vannak elégedve. Az almaszedésnél sikerült meg­tartani az exportszínvonalat, ami különösen fontos, hiszen gyü­mölccsel betörni a világpiacra ma már nem könnyű dolog. Az elégedettség kölcsönös. Dr. Kiss László táborvezető és helyettese, Cremsperger Gábor kari KISZ-titkár is dicsérte a jó összhangot a gazdasággal. En­nek egyik jele például az, hogy amikor az egyik nap erős szél fújt, a paradicsomföldön dol­gozó diákok teát kaptak, pedig a szerződés szerint erre csak 4 fok alatt lett volna kötelez­hető a gazdaság. Minden vi­tás kérdést emberi hangon, a kölcsönösen megfelelő megol­dásra törekedve beszélnek meg. Az egyetemisták a kereset 30 százalékát ajánlották fel a KISZ-nek, a többit megtartják. Volt olyan brigád, amelynek tagjai az első elszámoláskor napi 290 forintot könyvelhettek el. Az anyagi ösztönzés ilyen formája természetesen jobban sarkallja az egyetemistákat, mintha szép szólamokkal pró­bálnák őket jobb munkára ösz­tökélni. H. J. Csaternajavitás útfelbontás nélkül Fekete zászló a Bőrgyáron Négyen vesztették életüket az országúton Szerdán 21.20 órakor a 6-os főút Tolna megyei szakaszán, a tolnai közúti felüljáró és a fácánkerti elágazás között egy műsza­ki hiba miatt vontatott tehergépkocsi áttért az úttest bal oldalára, s ott összeütközött a Pécsi Bőrgyár vele szemben szabályosan köz­lekedő személygépkocsijával, amelyet Nyúl Tibor, 42 éves gépko­csivezető vezetett. A baleset következtében a személygépkocsi vezetője, valamint utasai közül Csendes László, a Pécsi Bőrgyár 49 éves igazgatója és Hornyák József 45 éves igazgatóhelyettes a helyszínen, Ribli János 56 éves gyáregységvezetö pedig a kórházba szállítás után meghalt. A baleset körülményeinek tisztázására a rendőrség szakértő be­vonásával folytatja a vizsgálatot.------------------------=--------------*---------------------------------------­N incs borzalmasabb a csendnél. A bőrgyár bejáratá­nál fekete zászlók és csend. Az imént jöttek be a délutá- nosok, egy pillanatra megáll­nak az igazgatósági épület előtt. Csendes László igazgató a napokban vette át a Budapes­ti Nemzetközi Vásár nagydíját, amit ai „Niagara” sertésvelúr bőr kifejlesztéséért kapott a gyár. Amikor nyolc esztendő­vel ezelőtt a Beruházási Bank igazgatói beosztásából a két­ezres kollektíva élére nevez­ték ki, a közgazdászt munkás és műszaki egyaránt befogad­ta. Nem a Munkaérdemrend ezüst fokozata és a Hevesi Gyula emlékérem volt a mérv­adó, hanem elsősorban az, hogy a Pécsi Bőrgyár termé­kei rangot vívtak ki a világ­piacon. És ebben nagy érdeme volt Hornyák József igazgatóhe­lyettesnek, aki huszonegy év­vel ezelőtt friss diplomásként végigjárta a bőrgyártás vala­mennyi folyamatát, és aki min­dig bátorította a fiatal műsza­kiakat. Az igazgatóhelyettes, akinek munkáját ugyancsak a Munkaérdemrend ezüst foko­zatával ismerték el, a gyári munkásőrszakaszban teljesített szolgálatot. Ribli János, a sertés gyár­részleg vezetője ez év tava­szán, hazánk felszabadulásá­nak évfordulóján kapott Álla­mi Díjat. Huszonhárom eszten­deje dolgozott a Pécsi Bőr­gyárban és a cipővelúr, vala­mint a ruházati bőrök fejlesz­tése terén kiemelkedő érde­meket szerzett fiatal munka­társaival a hazai bőrgyártás­nak. Emellett elévülhetetlen az a segítség, amit a kubai bőr­gyártás beindításához, tovább­fejlesztéséhez nyújtott. Nyúl Tibor gépkocsivezető ugyancsak 1957-től a gyár dolgozója. Egymillió kilométert vezetett balesetmentesen, és az elismerő kitüntetést ez év tavaszán vette át. Könyvajánlatunk Időben a könyv ünnepéért Az ünnepi könyvhét 1981. évi rendezvényeinek elvi és szerve­zési kérdéseit tárgyalta kedden a pécsi Mozgalmi Házban az Olvasó népért mozgalom Bara­nya megyei szervező bizottsága kibővített ülésén. E korainak tűnő tanácskozás célja minden eddiginél hatékonyabban meg­szervezni az 1981. évi ünnepi, könyvhetet. A baranyai szerve­zők célja igazi könyvünneppé szervezni a könyvhét rendezvé­nyeit. A könyvtárak a könyv- terjesztés mellett szeretnék mozgósítani a megye települé­seinek különböző társadalmi és gazdasági szerveit. Az író—ol­vasó találkozókat egyéb művé­szeti rendezvényekkel kívánják gazdagítani, és képzőművészeti pályázatok révért mozgósítani akarják az óvodás és általános iskolás gyerekeket is. A Bara­nya megyei Könyvtár program­ajánlattal áll máris a közönség rendelkezésére, illetve meg­kezdte a közművelődési intéz­mények helyi igényeinek, javas­latainak összegyűjtését is. Fellegjáró Henri Troyat-nak eddig meg­lehetősen kevés regénye jelent meg magyarul, pedig egyike a legnépszerűbb francia íróknak. Az ok valószínűleg abban ke­resendő, hogy a hivatalos kriti­ka nemegyszer fanyalogva fo­gadta műveit. Leggyakrabban azt vetették az író szemére, hogy szántszándékkal keresi a különc figurákat, s történeteit mindig valamilyen megmagya­rázhatatlan titokzatosság lengi be. Meseszövése kissé a krimik cselekményére emlékeztet. Az olvasók tízezrei azonban — nem első eset! — másként ítélték meg Troyat műveit, megjele­nésüket immár több évtizede kitüntetett érdeklődésük kíséri. Fellegjáró című regényében is megtaláljuk mindazt, omi Troyat írásművészetének szem­betűnő jellemzője. Hősei olyan emberek, akik ugyan a hétköz­napok megszokott világában élnek, de ehhez a világhoz másként viszonyulnak, mint em­bertársaik. Különcségeikkel ta. Ián hóbortosaknak tűnnek, azonban mindenképpen szere- tetre méltóak. Az események, melyek velük történnek, helyen­ként ellenállhatatlanul nevetésre ingerelnek, máshol az emberi esendőség átsuhanó komorsá­gát érezzük meg bennük. Itt is lappang egy titok, melyre az író nem derít fényt, megfejté­sét az olvasók képzeletére bíz­za. Leginkább a főszereplő két idős hölgy, s kiismerhetetlen albérlőjük, Paul jellemvonásai­nak megrajzolásával remekel az író. A jószándékú, de naiv és a végsőkig befolyásolható Marguerite, valamint a minden, kin hatalmaskodni vágyó Ger­maine ellentéte a furcsa hely­zetek egész sorát szüli. Köztük egy ideig Paul megjelenése te­remt egyensúlyt, mely azonban egy ponton felbillen, s , ettől kezdve izgalmas, beláthatatlan következményekkel járó fordu­latot vesz a történet. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom