Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-22 / 291. szám

e Dunántúli napló 1980. október 22., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A társbérletekről A z 1971. július 1-én hatályba lépett — jelenlegi - lakásügyi jogszabályunk egyik fontos célkitűzése o sok súrlódásra okot adó társbérleti lakásrészek fokozatos megszüntetése. Az 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 16. §-a kimondja: „Tanácsi bérlakást két vagy több személy között társbér­letként megosztva kiutalni, ille­tőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybevenni nem szabad." E jogszabályi rendelkezés — a közhiedelemmel ellentétben - nem jelenti a még meglévő társbérletek azonnali megszün. tetését, hanem azt, hogy amennyiben tanácsi bérlakás­ban társbérleti lakásrész meg­üresedett, azt - a lakásügyi hatóság - újabb társbérlő ré­szére nem utalja ki. Tehát amennyiben a meg­üresedett társbérleti lakásrész a lakásban visszamaradt társbér­lő lakásigénye mértékének fel­ső határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a megüresedett lakásrészt a visz- szamaradt társbérlő részére — annak kérelmére — kiutalni. Ha a lakásban több vissza­maradt társbérlő tarthat igényt a megüresedett társbér­leti lakásrészre, a lakásügyi hatóság a körülmények figye­lembevételével dönti el, hogy a megüresedett lakásrészt me­lyik kérelmező részére utalja ki. Ha a megüresedett társbér­leti lakásrész két- vagy több­szobás, a lakásügyi hatóság a lakásrészt a kérelmezők között megoszthatja. Ha a két társbérleti lakás­részből álló tanácsi bérlakás­ban az egyik társbérleti lakás­rész megüresedett, és arra1 a lakásban visszamaradt társbér­lő lakásigénye mértékének, fel­ső határa sem terjed ki, a1 visz. szamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni, és részére megfelelő, önálló lakást kell kiutalni. Az így megüresedett nagy szobaszámú tanácsi bér­lakást a lakásügyi hatóság névjegyzéken szereplő sokgyer­mekes igénylő elhelyezésére fel lakásrészre az arra jogosult visszamaradt társbérlő nem tart igényt, úgy a külön bejárattal nem rendelkező társbérleti la­kásrészt újból társbérletként ki. utalni nem szabad, hanem a visszamaradt társbérlő lakásré­szét igénybe kell venni, részé­re megfelelő önálló lakást kell kiutalni, majd az ekként kiürí­tett egész lakást — önálló bér­leményként — olyan igényjogo­sult részére kell kiutalni, aki­nek lakásigénye az egész la- > kásra, illetőleg mindkét társ­bérleti lakósrészre kiterjed. Külön bejáratú az a társbér­leti lakásrész, amelynek lakó­szobája a lakás közlekedési helyiségéből, főzőhelyiségéből, illetőleg lakószobának vagy há. lófülkén'dk nem minősülő la­káshelyiségből közelíthető meg. A társbérlők az egyes helyi­ségek használatának módjá­ban a kiutaló határozattól el­térően is, bármikor megálla­podhatnak. Ha a felek e meg­állapodásukat írásba foglalják, és bejelentik a lakásügyi ható­ságnak, a kiutaló határozatot a megállapodásnak megfelelő, en módosítani kell. A társbérlők lakáshasznála­tát illetően a társbérlő önálló bérlő. A társbérlő kizárólago­san a lakásnak csak a számára kijelölt részére (lakószobáit és más helyiségeit) használhatja. A társbérlők által közösen hasz­nált helyiségek használatának módját a társbérlők megállapo­dása határozza meg. A társ­bérlők az általuk közösen hasz­nált helyiségeket: — a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően használhatják; — együttesen kötelesek tisz­tán tartani; — bútorral és más tárgyakkal csa'k a velük együtt lakó szemé, lyek számának arányában, és oly módon foglalhatják el, hogy a közlekedéshez és a rendelte­tésszerű használathoz elegendő hely maradjon. A társbérlő más személyt — házastársának és családtagjai­nak kivételével — csak a másik tudja használni. Ha a vissza­maradt társbérlő a megürese­dett - lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó — társbérleti lakásrész kiuta­lását nem kéri, a lakásügyi ha­tóság a társbérlő részére meg­felelő önálló lakást ajánlhat fel. Ha azonban a társbérlő a felajánlott lakást nem fogad­ja el, a lakásügyi hatóság a megüresedett társbérleti lakás­részt ismét társbérletként utal­ja ki. A múltban sok olyan lakás­részt utaltak ki társbérletként, amely külön bejárattal nem rendelkezett, illetve ahol a társbérleti lakásrész kizárólag a másik társbérlő lakószobáján átjárva közelíthető meg. Az ilyen társbérleti lakásré­szek fokozott ütemű felszámo­lása érdekében a jogszabály kimondja, hogy ha nem külön- bejáratú társbérleti fakásrész üresedett meg, azt újabb társ­bérlő részére nem szabad ki­utalni. Az ilyen lakásrészt - kérel­mére — a lakásigényének mér­tékére tekintet nélkül a vissza­maradt társbérlő részére kell kiutalni. Ha a lakásban nem egy, hanem több társbérlő ma. radt vissza, a megüresedett társbérleti lakásrészt közülük — kérelmére — annak a szomszé­dos társbérlőnek kell kiutalni, akinek a különbejáratú lakás­részén keresztül a megürese­dett lakásrész megközelíthető. Ha a megüresedett társbérleti társbérlő hozzájárulásával fo­gadhat be a lakásrészébe. A társbérlők lakáshasznála­tát a jogszabály - indokoltan — elkülönítve tárgyalja a bér­lőtársak lakáshasználatától. A bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni. A bérlőtársakat a lakásbér­leti jogviszonyból eredő köte­lezettségeik — ha a közöttük lévő jogviszonyból más nem kö_ vetkezik - egymás között egyenlő arányban terhelik. Kö­telezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. Ebből következik, hogy o lakással csak együttesen jogosultak ren­delkezni. Például a lakás elcse. rélésére irányuló szerződést va­lamennyi bérlőtársnak alá kell írnia. A bérlőnek a lakásban lakó házastársa akkor is bérlőtárs, ho a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. A bérlőtárs más személyt — a kiskorú gyermekének kivételé­vel — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Velényi Lászlóné előadó Pécs m, város Tanácsa V. B. Hivatala lakás- és helyiség­gazdálkodási osztály E szerkesztőség postájából A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat házai állagának megóvása érde­kében talajnedvesség elleni utólagos szigeteléssel látja el az épü­leteket. 30 fokos dőlési szögben fúrják meg sűrűn a falat a 70 cm-es fúróval, majd szigetelőanyagot injektálnak a lyukakba, végül perlites habarccsal tömedékelik. Képünk a Doktor Sándor utcában készült. Az illetékes válasza yy 45 Hycomat yy A Dunántúli Napló június 15-i számában cikk jelent meg a mozgássérültek problémáiról, gépjármi vezetői képzésük nehézségeiről. A cikkben felvetett kérdéseket dr. Veroszta Imre, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályve­zető-helyettese megvizsgáltatta az Autóközlekedési Taninté­zet igazgatójával, Réthy Attilával, aki az alábbi választ adta: Rapszodikus jegyautomaták Nem újdonság, hogy „rap- szodikusak” o pécsi buszok jegyautomatái. Hányszor, de hányszor előfordul, hogy míg az előttünk próbálkozónak kiadta a jegyet, nekünk már nem, sőt,1 elnyelte a kétforintost is. Aztán egyikét megálló im'r a ismét működésbe lép ez a kiismerhe­tetlen szerkezet. De mi von, ha eközben fölszá11 egy ellenőr?! Az roppant kínos. Mint, chogy kínos volt annak az ol­vasónak is, aki a közelmúltban, közvetlen azután, hogy meg­büntették, felkereste a szerkesz­tőséget. A fent leírt eset történt meg vele. Hiába dobta be a kétforintost, nem adott jegyet az automata, erre számos utas tanúja volt, s rajta kívül még többen ugyanígy jártak. Csak­hogy fölszállt egy ellenőr, s csodák csodája, a jegykiadó működni kezdett. Neki sikerült, s ezek után a buszon utazók semmi módon nem tudták bebizonyítani, hogy ők nem „bliccelni" akartak és nem tehetnek semmiről. Mindegyiküknek ismét meg kel­lett venni a jegyet, plusz ötven. forintos büntetést is fizettek. Hiába tanúsították, hogy az automata nem működött, rá­adásul még föl is világosították őket, hogy „utas utasnak nem tanúskodhat". Ez mondjuk, ön­magában is érdekes, mert a buszon kizárólag utasok van­nak, úgyhogy ezek után nem világos, kit lehetne egy mozgó járművön tanúnak hívni. Ezen­kívül a bennünket fölkereső ká­rosult panaszkodott az ellenőr által használt hangnemre is: az illető úgy beszélt velük, mint a fülön fogott bolti tolvajokkal. S hogy mindez nem kitalált me. se, bizonyítsa azt a nekünk át­adott pótdíjjegy száma: 001 so­rozat 026568. Megjegyzendő, hogy a „Vonal- és járatszám’’ helyét az ellenőr kitöltetlenül hagyta. Vajon, miért? d. cs.----------------- * -----------------­Kö zmegelégedésre szolgálna A Dunántúli Napló szeptem­ber 25-i számában megjelent „Fecskesor a tejbisztróban" cí­mű riporttal kapcsolatban sze­retnék néhány sorban hozzá­szólni. A tejbisztró régóta beszéd tárgya már, magam is többször kértem a bővítését, mert a fő­étkezések óráiban nagy a zsú­foltság. A belvárosnak olyart helyén van, ahova sokan jár­nak, mindenki könnyen megkö­zelítheti. A bővítésre javasolt terv; a tágas kocsibejárón még ponyvázott teherautó is befér, ezt meg lehetne szüntetni és a mellette levő lakással együtt a bisztróhoz csatolni. A bejárat a Sallai u. 1. számú házzal közös lenne. Az a néhány lakó bizo­nyára nem zavarná a Sallai u. 1. számú ház lakóit. A bisztró épületének emeleti lakásaihoz vezető tágas és elavult falép­csős lépcsőházat is meg lehet­ne szüntetni. Helyette az udva­ron építenének falhoz simuló, zárt, üvegezett lépcsőházat az emeleti lakásokhoz. Ez a kis át­alakítás bizonyára a lakók és a bisztró vendégeinek közmeg­elégedésére szolgálna. Talán nem is kerülne sok pénzbe. Igaz, a bisztró épülete műem­lék. A belső átalakítások, kor­szerűsítések ezen nem rontaná­nak semmit. A bejárat meg­szüntetése sem. Nem hinném, hogy Pécs, amely sok dologban nemcsak országosan, hanem külföldi vi­szonylatban is példamutató, ilyen egyszerű, közérdekű dol­got elhanyagolna. Hisz a biszt­ró az egész éven át érkező ki­ránduló csoportoknak is jótéte­ménye, mert közel van és arány­lag jutányos áron, meleg étel­hez jutnak. Márton Sándor „Az ATI autósiskolái valóban nem rendelkeznek Trabant Hy­comat oktatógépkocsikkal. Ez a jelenleg az ügyfelek részéről jelentkező igények alapján nem is lenne indokolt: évente mind­össze 50-60 személy jelentke­zik Budapesten ilyen igénnyel az ATI-nál. Ez évben szeptem­ber 2-ig 44 jelentkező volt. A vidéki iskoláktól hasonló igé­nyekről eddig jelzést nem kap­tunk. Budapesten a jelentkező­ket az általuk igényelt és ki­utalásra megvásárolt saját gép­kocsikon tanítják hozzáértő ok­tatóink. Megkeresésünkre a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vál­lalat közölte, hogy az éves or­szágos import mintegy 1000 da­rab. (Természetesen ennek je­lentős része vezetői engedél­lyel már rendelkező rokkantak­hoz kerül.) Elképzelhető lenne a jövőben néhány ilyen rok­kantkocsit vásárolni és oktatási célra beállítani. Viszont ez szá­mos - szerintem kellőképpen nem megoldható — problémát vetne fel: - a gépkocsik ki- hasznóltsági foka igen-igen alacsony lenne még megyén­ként egy-egy gépkocsi eseté­ben is; — a mozgásszervi fogyaté­kosságok egyénenként változ­nak, és ennek megfelelően az orvosi bizottságok is egyénen­ként más-más átalakításokat írnak elő a gépkocsikra; — a szóban forgó ügyfelek — éppen mozgásszervi korláto­zottságuknál fogva — nehezen tudnának az autósiskoláig, és onnan hazáig közlekedni az ok. tatási folyamat idején stb. Sokkal célszerűbbnek látszik a jelenleg a fővárosban alkal­mazott módszert továbbfejlesz­teni és országosan általánossá tenni. Amennyiben a jövőben ilyen igény felmerül, készek va­gyunk megyénként 2-3 oktatót egy erre a célra összeállított tanfolyamon a Trabant Hyco­mat gépkocsik üzemeltetésére — és oktatásra — felkészíteni. Ezáltal megoldódik a jelent­kezők közlekedési gondja is: a jelenleg is létező, úgynevezett „saját kocsis" rendszerben az oktató az órát az ügyfél jár­művén, annak lakása előtt kez­di és fejezi be. Az erre a cél­ra használt Trabant-pótfékek a Hycomat típusba is beszerelhe­tők, ilyenekkel egyszerűen el lehet az ATI iskoláit látni. Továbbra is megoldatlan ma­rad a nagyvárosoktól távol la­kó rokkantak helyzete. Az ok­tató 50—100 kilométerre utazta­tása esetenként 2-3 gyakorló­óráért nem látszik kivitelezhető, nek. Egy másik lehetséges prob­léma pedig azoknak a rokkan­taknak a helyzete, akikről a jármű megvásárlása és tetemes oktatási költség ráfordítása után derül ki, hogy egyéb, sze­mélyiségi okok miatt alkalmat­lanok a közúti közlekedésre. Tekintettel a szóban forgó kérdéseknek az érdekeltek szempontjából igen nagy jelen- tőséaére és a rokkantak nem­zetközi évére, a kérdés megol­dását soron kívül napirendre Kovács Gáborné, Komló: A problémája jogilag rendezhető, ezért forduljon közjegyzőhöz vagy ügyvédhez. P. A. jeligére üzenjük, hogy a levelében leírtak alapján cserélhet munkahelyet, sőt 1—2 hónapot pihenhet is anélkül, hogy az a nyugdíj jogosultsá­gát veszélyeztetné. ,,A környék lakói"-nak üzen­jük, hogy távolj tervben szere­pel az Eszéki út—Sarohin tábor. Jogi tanácsadó! U A. K.-né az iránt érdeklődik, hogy kitagadásnak mikor van helye? Polgári Törvénykönyvünk 663. §-ában írtak szerint kitagadás­nak van helye, ha a köteles­részre jogosult a) az örökhagyó után örök­lésre érdemtelen lenne; b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársá­nak életére tört, vagy sérel­mükre egyéb súlyos bűntettet követett el; d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kö­telezettséget súlyosan megsér­tette ; e) erkölcstelen életmódot folytat; f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is ki­tagadhatja. Tájékoztatásul még közöljük, hogy a kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten meg­jelöli. T. Béla 19 éves korában mun­kahelyén üzemi balesetet szen­vedett. Akkor részére ellátást állapítottak meg, ami igen ala­csony. Kérdése: Lehet-e baleseti rok­kantsági nyugdíjának újbóli megállapítását kérni? Az újbóli megállapításra ak­kor van lehetőség, ha huszon­negyedik életévét azóta már betöltötte. Ezzel kapcsolatban az 1975. évi II. törvény 92. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „Az a sérült, aki balesete idején huszonnégy évesnél fia­talabb volt, huszonnegyedik életévének betöltése után kér­heti baleseti rokkantsági nyug­díja összegének az újbóli meg­állapítását. Ebben az esetben azt a keresetet kell alapul ven­ni, amelyet a sérültnek a bal­eset időpontjában betöltött munkakörével azonos vagy ha­sonló munkakörben foglclkoz- tctottak a sérült huszonnegye­dik életévének a betöltésekor átlagosan megkeresnek annál a munkáltatónál, ahol a sérült a baleset időpontjában dolgo­zott. Ha a baleset a szakmun­kás tanulóviszony ideje alatt következett be, arra a munka­körre vonatkozó átlagkeresetei kell alapul venni, amelyre a tanuló képzése irányult.” Miért kell bukdácsolni...? Az Acsády utcai óvoda-böl­csőde körül, valamint a Pollack M. u. belső házsora között kö­rülbelül két éve kiépítették — gondolom, tetemes költséggel — o közvilágítást. Bár tavaly té­len is voltak problémák, de a nyári időszámítás bevezetése­kor végképpen sötétbe borult a környék, mely azóta egyfolytá­ban tart. Este 6-kor már teljes a sötétség. Rengeteg gyermek tét haza iskolából, felnőttek a munkájukból — a bozótos úton és két lépcsősor között — az or­rukig sem látva. Félelmetes a környék. Miért kell az itt lakók­nak bukdácsoltok? Szerintem egy világítótest azért van, hogy fényt árasszon, nem pedig, hogy élettelenül meredjen a sö­tétségbe. rak u. vége részének bekap­csolása az outóbuszforgalorp- ba. „Egy állandó előlizető"-nek hogy lehet kiskorú dédunokájá­ra ingatlan tulajdonjogot átru­házni és haszonélvezeti jogot fpnntaTtani. „Egy óvónő"-nek: írásban kérje a táppénze és gyermek- gondozási- segélyének lakásra való küldését. tűzzük az ATI-nál." Sör Lajosné Szerkesztői üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom