Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-22 / 291. szám
e Dunántúli napló 1980. október 22., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A társbérletekről A z 1971. július 1-én hatályba lépett — jelenlegi - lakásügyi jogszabályunk egyik fontos célkitűzése o sok súrlódásra okot adó társbérleti lakásrészek fokozatos megszüntetése. Az 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 16. §-a kimondja: „Tanácsi bérlakást két vagy több személy között társbérletként megosztva kiutalni, illetőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybevenni nem szabad." E jogszabályi rendelkezés — a közhiedelemmel ellentétben - nem jelenti a még meglévő társbérletek azonnali megszün. tetését, hanem azt, hogy amennyiben tanácsi bérlakásban társbérleti lakásrész megüresedett, azt - a lakásügyi hatóság - újabb társbérlő részére nem utalja ki. Tehát amennyiben a megüresedett társbérleti lakásrész a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a megüresedett lakásrészt a visz- szamaradt társbérlő részére — annak kérelmére — kiutalni. Ha a lakásban több visszamaradt társbérlő tarthat igényt a megüresedett társbérleti lakásrészre, a lakásügyi hatóság a körülmények figyelembevételével dönti el, hogy a megüresedett lakásrészt melyik kérelmező részére utalja ki. Ha a megüresedett társbérleti lakásrész két- vagy többszobás, a lakásügyi hatóság a lakásrészt a kérelmezők között megoszthatja. Ha a két társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásban az egyik társbérleti lakásrész megüresedett, és arra1 a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének, felső határa sem terjed ki, a1 visz. szamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni, és részére megfelelő, önálló lakást kell kiutalni. Az így megüresedett nagy szobaszámú tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság névjegyzéken szereplő sokgyermekes igénylő elhelyezésére fel lakásrészre az arra jogosult visszamaradt társbérlő nem tart igényt, úgy a külön bejárattal nem rendelkező társbérleti lakásrészt újból társbérletként ki. utalni nem szabad, hanem a visszamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni, részére megfelelő önálló lakást kell kiutalni, majd az ekként kiürített egész lakást — önálló bérleményként — olyan igényjogosult részére kell kiutalni, akinek lakásigénye az egész la- > kásra, illetőleg mindkét társbérleti lakósrészre kiterjed. Külön bejáratú az a társbérleti lakásrész, amelynek lakószobája a lakás közlekedési helyiségéből, főzőhelyiségéből, illetőleg lakószobának vagy há. lófülkén'dk nem minősülő lakáshelyiségből közelíthető meg. A társbérlők az egyes helyiségek használatának módjában a kiutaló határozattól eltérően is, bármikor megállapodhatnak. Ha a felek e megállapodásukat írásba foglalják, és bejelentik a lakásügyi hatóságnak, a kiutaló határozatot a megállapodásnak megfelelő, en módosítani kell. A társbérlők lakáshasználatát illetően a társbérlő önálló bérlő. A társbérlő kizárólagosan a lakásnak csak a számára kijelölt részére (lakószobáit és más helyiségeit) használhatja. A társbérlők által közösen használt helyiségek használatának módját a társbérlők megállapodása határozza meg. A társbérlők az általuk közösen használt helyiségeket: — a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően használhatják; — együttesen kötelesek tisztán tartani; — bútorral és más tárgyakkal csa'k a velük együtt lakó szemé, lyek számának arányában, és oly módon foglalhatják el, hogy a közlekedéshez és a rendeltetésszerű használathoz elegendő hely maradjon. A társbérlő más személyt — házastársának és családtagjainak kivételével — csak a másik tudja használni. Ha a visszamaradt társbérlő a megüresedett - lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó — társbérleti lakásrész kiutalását nem kéri, a lakásügyi hatóság a társbérlő részére megfelelő önálló lakást ajánlhat fel. Ha azonban a társbérlő a felajánlott lakást nem fogadja el, a lakásügyi hatóság a megüresedett társbérleti lakásrészt ismét társbérletként utalja ki. A múltban sok olyan lakásrészt utaltak ki társbérletként, amely külön bejárattal nem rendelkezett, illetve ahol a társbérleti lakásrész kizárólag a másik társbérlő lakószobáján átjárva közelíthető meg. Az ilyen társbérleti lakásrészek fokozott ütemű felszámolása érdekében a jogszabály kimondja, hogy ha nem külön- bejáratú társbérleti fakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni. Az ilyen lakásrészt - kérelmére — a lakásigényének mértékére tekintet nélkül a visszamaradt társbérlő részére kell kiutalni. Ha a lakásban nem egy, hanem több társbérlő ma. radt vissza, a megüresedett társbérleti lakásrészt közülük — kérelmére — annak a szomszédos társbérlőnek kell kiutalni, akinek a különbejáratú lakásrészén keresztül a megüresedett lakásrész megközelíthető. Ha a megüresedett társbérleti társbérlő hozzájárulásával fogadhat be a lakásrészébe. A társbérlők lakáshasználatát a jogszabály - indokoltan — elkülönítve tárgyalja a bérlőtársak lakáshasználatától. A bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni. A bérlőtársakat a lakásbérleti jogviszonyból eredő kötelezettségeik — ha a közöttük lévő jogviszonyból más nem kö_ vetkezik - egymás között egyenlő arányban terhelik. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. Ebből következik, hogy o lakással csak együttesen jogosultak rendelkezni. Például a lakás elcse. rélésére irányuló szerződést valamennyi bérlőtársnak alá kell írnia. A bérlőnek a lakásban lakó házastársa akkor is bérlőtárs, ho a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. A bérlőtárs más személyt — a kiskorú gyermekének kivételével — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Velényi Lászlóné előadó Pécs m, város Tanácsa V. B. Hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osztály E szerkesztőség postájából A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat házai állagának megóvása érdekében talajnedvesség elleni utólagos szigeteléssel látja el az épületeket. 30 fokos dőlési szögben fúrják meg sűrűn a falat a 70 cm-es fúróval, majd szigetelőanyagot injektálnak a lyukakba, végül perlites habarccsal tömedékelik. Képünk a Doktor Sándor utcában készült. Az illetékes válasza yy 45 Hycomat yy A Dunántúli Napló június 15-i számában cikk jelent meg a mozgássérültek problémáiról, gépjármi vezetői képzésük nehézségeiről. A cikkben felvetett kérdéseket dr. Veroszta Imre, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese megvizsgáltatta az Autóközlekedési Tanintézet igazgatójával, Réthy Attilával, aki az alábbi választ adta: Rapszodikus jegyautomaták Nem újdonság, hogy „rap- szodikusak” o pécsi buszok jegyautomatái. Hányszor, de hányszor előfordul, hogy míg az előttünk próbálkozónak kiadta a jegyet, nekünk már nem, sőt,1 elnyelte a kétforintost is. Aztán egyikét megálló im'r a ismét működésbe lép ez a kiismerhetetlen szerkezet. De mi von, ha eközben fölszá11 egy ellenőr?! Az roppant kínos. Mint, chogy kínos volt annak az olvasónak is, aki a közelmúltban, közvetlen azután, hogy megbüntették, felkereste a szerkesztőséget. A fent leírt eset történt meg vele. Hiába dobta be a kétforintost, nem adott jegyet az automata, erre számos utas tanúja volt, s rajta kívül még többen ugyanígy jártak. Csakhogy fölszállt egy ellenőr, s csodák csodája, a jegykiadó működni kezdett. Neki sikerült, s ezek után a buszon utazók semmi módon nem tudták bebizonyítani, hogy ők nem „bliccelni" akartak és nem tehetnek semmiről. Mindegyiküknek ismét meg kellett venni a jegyet, plusz ötven. forintos büntetést is fizettek. Hiába tanúsították, hogy az automata nem működött, ráadásul még föl is világosították őket, hogy „utas utasnak nem tanúskodhat". Ez mondjuk, önmagában is érdekes, mert a buszon kizárólag utasok vannak, úgyhogy ezek után nem világos, kit lehetne egy mozgó járművön tanúnak hívni. Ezenkívül a bennünket fölkereső károsult panaszkodott az ellenőr által használt hangnemre is: az illető úgy beszélt velük, mint a fülön fogott bolti tolvajokkal. S hogy mindez nem kitalált me. se, bizonyítsa azt a nekünk átadott pótdíjjegy száma: 001 sorozat 026568. Megjegyzendő, hogy a „Vonal- és járatszám’’ helyét az ellenőr kitöltetlenül hagyta. Vajon, miért? d. cs.----------------- * -----------------Kö zmegelégedésre szolgálna A Dunántúli Napló szeptember 25-i számában megjelent „Fecskesor a tejbisztróban" című riporttal kapcsolatban szeretnék néhány sorban hozzászólni. A tejbisztró régóta beszéd tárgya már, magam is többször kértem a bővítését, mert a főétkezések óráiban nagy a zsúfoltság. A belvárosnak olyart helyén van, ahova sokan járnak, mindenki könnyen megközelítheti. A bővítésre javasolt terv; a tágas kocsibejárón még ponyvázott teherautó is befér, ezt meg lehetne szüntetni és a mellette levő lakással együtt a bisztróhoz csatolni. A bejárat a Sallai u. 1. számú házzal közös lenne. Az a néhány lakó bizonyára nem zavarná a Sallai u. 1. számú ház lakóit. A bisztró épületének emeleti lakásaihoz vezető tágas és elavult falépcsős lépcsőházat is meg lehetne szüntetni. Helyette az udvaron építenének falhoz simuló, zárt, üvegezett lépcsőházat az emeleti lakásokhoz. Ez a kis átalakítás bizonyára a lakók és a bisztró vendégeinek közmegelégedésére szolgálna. Talán nem is kerülne sok pénzbe. Igaz, a bisztró épülete műemlék. A belső átalakítások, korszerűsítések ezen nem rontanának semmit. A bejárat megszüntetése sem. Nem hinném, hogy Pécs, amely sok dologban nemcsak országosan, hanem külföldi viszonylatban is példamutató, ilyen egyszerű, közérdekű dolgot elhanyagolna. Hisz a bisztró az egész éven át érkező kiránduló csoportoknak is jótéteménye, mert közel van és aránylag jutányos áron, meleg ételhez jutnak. Márton Sándor „Az ATI autósiskolái valóban nem rendelkeznek Trabant Hycomat oktatógépkocsikkal. Ez a jelenleg az ügyfelek részéről jelentkező igények alapján nem is lenne indokolt: évente mindössze 50-60 személy jelentkezik Budapesten ilyen igénnyel az ATI-nál. Ez évben szeptember 2-ig 44 jelentkező volt. A vidéki iskoláktól hasonló igényekről eddig jelzést nem kaptunk. Budapesten a jelentkezőket az általuk igényelt és kiutalásra megvásárolt saját gépkocsikon tanítják hozzáértő oktatóink. Megkeresésünkre a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat közölte, hogy az éves országos import mintegy 1000 darab. (Természetesen ennek jelentős része vezetői engedéllyel már rendelkező rokkantakhoz kerül.) Elképzelhető lenne a jövőben néhány ilyen rokkantkocsit vásárolni és oktatási célra beállítani. Viszont ez számos - szerintem kellőképpen nem megoldható — problémát vetne fel: - a gépkocsik ki- hasznóltsági foka igen-igen alacsony lenne még megyénként egy-egy gépkocsi esetében is; — a mozgásszervi fogyatékosságok egyénenként változnak, és ennek megfelelően az orvosi bizottságok is egyénenként más-más átalakításokat írnak elő a gépkocsikra; — a szóban forgó ügyfelek — éppen mozgásszervi korlátozottságuknál fogva — nehezen tudnának az autósiskoláig, és onnan hazáig közlekedni az ok. tatási folyamat idején stb. Sokkal célszerűbbnek látszik a jelenleg a fővárosban alkalmazott módszert továbbfejleszteni és országosan általánossá tenni. Amennyiben a jövőben ilyen igény felmerül, készek vagyunk megyénként 2-3 oktatót egy erre a célra összeállított tanfolyamon a Trabant Hycomat gépkocsik üzemeltetésére — és oktatásra — felkészíteni. Ezáltal megoldódik a jelentkezők közlekedési gondja is: a jelenleg is létező, úgynevezett „saját kocsis" rendszerben az oktató az órát az ügyfél járművén, annak lakása előtt kezdi és fejezi be. Az erre a célra használt Trabant-pótfékek a Hycomat típusba is beszerelhetők, ilyenekkel egyszerűen el lehet az ATI iskoláit látni. Továbbra is megoldatlan marad a nagyvárosoktól távol lakó rokkantak helyzete. Az oktató 50—100 kilométerre utaztatása esetenként 2-3 gyakorlóóráért nem látszik kivitelezhető, nek. Egy másik lehetséges probléma pedig azoknak a rokkantaknak a helyzete, akikről a jármű megvásárlása és tetemes oktatási költség ráfordítása után derül ki, hogy egyéb, személyiségi okok miatt alkalmatlanok a közúti közlekedésre. Tekintettel a szóban forgó kérdéseknek az érdekeltek szempontjából igen nagy jelen- tőséaére és a rokkantak nemzetközi évére, a kérdés megoldását soron kívül napirendre Kovács Gáborné, Komló: A problémája jogilag rendezhető, ezért forduljon közjegyzőhöz vagy ügyvédhez. P. A. jeligére üzenjük, hogy a levelében leírtak alapján cserélhet munkahelyet, sőt 1—2 hónapot pihenhet is anélkül, hogy az a nyugdíj jogosultságát veszélyeztetné. ,,A környék lakói"-nak üzenjük, hogy távolj tervben szerepel az Eszéki út—Sarohin tábor. Jogi tanácsadó! U A. K.-né az iránt érdeklődik, hogy kitagadásnak mikor van helye? Polgári Törvénykönyvünk 663. §-ában írtak szerint kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el; d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettséget súlyosan megsértette ; e) erkölcstelen életmódot folytat; f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja. Tájékoztatásul még közöljük, hogy a kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. T. Béla 19 éves korában munkahelyén üzemi balesetet szenvedett. Akkor részére ellátást állapítottak meg, ami igen alacsony. Kérdése: Lehet-e baleseti rokkantsági nyugdíjának újbóli megállapítását kérni? Az újbóli megállapításra akkor van lehetőség, ha huszonnegyedik életévét azóta már betöltötte. Ezzel kapcsolatban az 1975. évi II. törvény 92. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „Az a sérült, aki balesete idején huszonnégy évesnél fiatalabb volt, huszonnegyedik életévének betöltése után kérheti baleseti rokkantsági nyugdíja összegének az újbóli megállapítását. Ebben az esetben azt a keresetet kell alapul venni, amelyet a sérültnek a baleset időpontjában betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben foglclkoz- tctottak a sérült huszonnegyedik életévének a betöltésekor átlagosan megkeresnek annál a munkáltatónál, ahol a sérült a baleset időpontjában dolgozott. Ha a baleset a szakmunkás tanulóviszony ideje alatt következett be, arra a munkakörre vonatkozó átlagkeresetei kell alapul venni, amelyre a tanuló képzése irányult.” Miért kell bukdácsolni...? Az Acsády utcai óvoda-bölcsőde körül, valamint a Pollack M. u. belső házsora között körülbelül két éve kiépítették — gondolom, tetemes költséggel — o közvilágítást. Bár tavaly télen is voltak problémák, de a nyári időszámítás bevezetésekor végképpen sötétbe borult a környék, mely azóta egyfolytában tart. Este 6-kor már teljes a sötétség. Rengeteg gyermek tét haza iskolából, felnőttek a munkájukból — a bozótos úton és két lépcsősor között — az orrukig sem látva. Félelmetes a környék. Miért kell az itt lakóknak bukdácsoltok? Szerintem egy világítótest azért van, hogy fényt árasszon, nem pedig, hogy élettelenül meredjen a sötétségbe. rak u. vége részének bekapcsolása az outóbuszforgalorp- ba. „Egy állandó előlizető"-nek hogy lehet kiskorú dédunokájára ingatlan tulajdonjogot átruházni és haszonélvezeti jogot fpnntaTtani. „Egy óvónő"-nek: írásban kérje a táppénze és gyermek- gondozási- segélyének lakásra való küldését. tűzzük az ATI-nál." Sör Lajosné Szerkesztői üzenetek
