Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-19 / 288. szám
HORGÁSZAT Horgászkezelésű vizek őszi halasítása Horgászkezelésű vizeinkben most jött e| a vetés ideje. Az őszi halasítások mértékétől függ a következő évi fogás eredményessége. Hogy is néz ki a baranyai horgászvizek halasítási programja az erre való felkészülés? Év elején az intéző bizottság minden vízkezelő egyesületnek felajánlotta halbeszerzési segítségét, mellyel többen is éltek. Néhány egyesületnek több éves szerződéses kapcsolata van termelő üzemekkel, ők évek óta onnan szerzik be a telepítéshez szükséges ' halat. Felmérésünk szerint a megyé. ben minden horgászkezelésű víz halasításához szükséges halmennyiség előzetesen le van kötve, lehalászásra és szállításra vár. Az intéző bizottság kezelésében lévő vizek közül a drávai holtágak halasítása a legkritikusabb, mert ha az őszi esőzések megindulnak, oda teherautóval már nem lehet bejutni. Ezért ezeknek a vizeknek halasítását már szeptemberben el kellett végezni. Kihelyezésre került a piskói tóba 1430 kg, a zalátai Ó-Drávába 598 kg, a kisszentmártoni tóba 512 kg, a mérnökházi tóba 200 kg és a hiricsi tóba 300 kg ponty, melyet 149 420 forintért vásároltunk. Ebben az évben kétszer ja1csak 632 db-ot a különbözetet országos engedélyben váltották meg, melynek árbevétele megoszlik a Balatoni Halgazdaság, a HTSZ Szövetség és a MO- HOSZ között. A Pécsi tó halasítása a Bika. li Haltermelési Rendszeren keresztül a partnergazdaság lehalászásának megkezdésekor történik, előreláthatólag novem. bér 10-e után. A Pécsi tavi te- rületijegy-bevétel és a MO- HOSZ-segélynek a Pécsi tóra jutó hányadát teljes mértékben halasításra fordítjuk. A kovácsszénájai tó árbevétele fedezte a megvásárolt és kihelyezett halat, amely súlyban megegyezik az előző évivel, de darabban annak kb. fele, mert a kihelyezett egyedsúly o tavalyinak több mint kétszerese. A kizárólagos horgászkezeié, sű vizek halgazdálkodását a jelenlegi területi jegy és halárak mellett nem lehet az előző évek szintjén tartani. Az egyesületek és az intéző bizottság csak a befolyt területi engedélyek árából tud halat vásárolni, ami jóval kevesebb, mint eddig az egy horgászra jutó átlagfogás volt. Például a 600 forintos Pécsi tavi területi jegyből 8-10 kg körüli hal vásárolható, ezzel szemben az elmúlt években az egy főre jutó halfogás a 20 kg-ot meghaladta. Szólni kell a ragadozó halakról, melyek II. nyaras beszerzése szinte lehetetlen. Csukát egyedül a hortobágyi gazdaság értékesített korlátozott mennyiségben. Egyesületeink kedvezőbb helyzetben vannak, mert náluk a jól szervezett egyesületi irányítás mellett tag. díjuk egy részét is halasításra lehet fordítani, vagy nagyobb mennyiségű halasitás érdekében többlethalasítási hozzájárulást megajánlani. Ez évi tapasztalat alapján horgászaink igen megkedvelték az országos érvényű területi engedélyt, ezzel horgászidéjüket sok víz között osztották meg, alkalmuk volt az ország különbö. ző vizein horgászni. Reméljük, hogy — a pénzügyi lehetőség határáig — minden vízkezelő ki fogja helyezni a jövő évi eredményes horgászat alapjául szolgáló halmennyiséget, ennek feltételei a megyében biztosítottak. Kovács Zoltán Vadásztársaságaink nuárban és júliusban volt halárváltozás. Az őszi halkihelyezés mennyiségét a régi áron terveztük, melyhez a területi jegy ára is arányos volt. Az ár. változás következtében a területi jegyek árából Így a tervezettnél kevesebb halat lehet a vizekbe helyezni. Nehezíti a gondokat, hogy az országos területi engedélyek miatt az Ifinél további árbevétel-kiesés jelentkezett. Igaz, hogy a szövetség központi segélyből ezt részben kiegészítette. Alapelvként kell elfogadnunk, hogy minden víz annyi halat kapjon, ameny- nyit arról a vízről befolyt területijegy árbevételéből fedezni lehet. Ez a Pécsi tó helyzetét kritikussá teszi, mert 1979-ben eladtunk rá 1358 db területi engedélyt ezzel szemben az idén 9 f ! f | g ■ | |f|| ___If ■ V adásztársaságaink éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodnak, míg hosszú távú tervet csak 10 évenként készítenek. A vadgazdálkodás első hosszú távú terve 1979-ben járt le. Ez évben előkészítjük az első vadgazdálkodási ötéves tervet, amely 1981-től, 1985-ig első ízben épül be a népgazdasági ötéves tervezésbe. E- mellett elő kell készítenünk a vadgazdálkodás távlati irányelveit, amelyek újabb tíz évre (1980-tól, 1990-ig) meghatározzák működésünket. Az elmúlt tíz évben gazdasági téren feladatunk volt a vadászterületek potenciális lehetőségeink hasznosítása, a legnagyobb hozam elérése, a legjobb minőségű állomány fenntartása egy-egy adott területen és a vadkárok elviselhető szintre való csökkentése. Ennek eredményeként megyénkben tíz év alatt megtízszereződött vadásztársaságaink bevétele és pénzgazdálkodása, amelyet a lőttvad értékesítése és a külföldiek vadásztatása biztosított. Megnövekedett pénzügyi alapjaink lehetővé tették a gazdálkodás megalapozását szolgáló fejlesztések bevezetését, amely különösen az apróvadtenyésztés fejlesztésében nyilvánult meg, míg nagyvadállományunknál a . trófeaminőség javítása volt a cél. Az utóbbi években kiemelt feladatként kezeltük a vadászat export orientációjának fokozását, melyben megyénk a lőttvad-ér- tékesítésben és a külföldi bér- vadásztctások eredménye alapján országosan a második helyre lépett elő. A vadászat távlati programjában saját területünkön tovább kell erősítenünk gazdálkodásunk tervszerűségét, a vadásztársaságok önnállóságára, ni, jobban hasznosítva a Megyei Trófea Bíráló Bizottság munkájából levonható következtetéseket. Apróvadállományunk minőségének, genetikai tisztaságának megőrzésére nagyobb gondot kell fordítanunk. A feladatok végrehajtásában fontos szerepe van a szőrmés- és szárnyas ragadozók állományszabályozásának, melyhez a különböző érdekeltségű szervek összehangolt munkája szükséges. A sportvadászat fejlesztésének lehetőségéhez változatlanul fenn kell tartani az egyesületi és állami vadászterületek 82—18°/n-os arányát. Ez társadalompolitikai kérdés, amelyen belül a vadászok számának további növelésére a vadászati lehetőségek bővülésével kerülhet sor úgy, hogy az egy főre eső teríték ne csökkenjen. Országosan az egy főre eső vadászterület 240 ha/fő átlagot mutat, melyet léhyegesen nem haladja meg megyénk átlaga Az ötvenéves bélyegmúzeum kincsei A világ bélyegmúzeumai sorában az elsők között 1930-ban nyílt meg a Magyar Posta Bélyegmúzeuma. Tulajdonképpen a világ egyetlen önálló bélyegmúzeuma, mert másutt a postamúzeumok keretében működnek. Az itt őrzött többmilli- árd forint értékű, mintegy kilencmillió bélyeg valóságos kéHÉTVÉGE 6. pes világtörténelem, egyben jól szemlélteti a nyomdatechnika és e kisgrafikai remekművek művészi színvonalának fejlődését. Az állandó kiállítási anyag 450 négyzetméter nagyságú teremben, falba süllyesztett, fénytől, hőtől védett, kihúzható fémkeretes üveglapok között, világrészenként és államonként csoportosítva, 200 ezer darabból áll, A szakkönyvtárban többezer könyv, katalógus és a folyóirattár található. kezdeményezésére alapozva növeljük a vadgazdálkodás hatékonyságát. A természetvédelmi célok érdekében biztosítani kell a környezeti tényezők és az élővilág fennmaradását. Biztosítani kell a törzsállomány minőségének megőrzését. Védelem alá kell helyeznünk a veszélyeztetett vadfajokat. A mező- és erdőgazdálkodási művelésben végbement technológiai változás a vad élőhelyét lerontotta. Az élőhelyromlásból adódó veszteségeket bizonyos mértékig pótolni lehet, mesterséges apróvadtenyésztéssel, de a főfeladatunk az intenzív élőhely-karbantartás, amely a vadgazdálkodás érdekei mellett természetvédelmi célokat is szolgál. A nagyüzemi növénytermesztésben nem hasznosító földterületek vadásztársasági gazdálkodásra történő igénybevételét vadrejtők, csenderesek telepítését az illetékes szervek intézkedésével és jó szervezéssel támogatni kell. Nagyvadállományunk esetében — amely megyénkre jellemző — az állományminőség jól mérhető mutatójának a jövőben is a trófeát kell tekinteGazdasági célkitűzéseinknél megyénk vadgazdálkodásának éves bruttó termelési értékét tovább kell növelni. Tartani kell a lőttvad-értékesítés, bérvadásztatás szintjét, valamint a hazai felhasználás és az export értékesítés arányait. A vadgazdálkodós fejlesztésének extenzív lehetőségei kimerültek, így az eredmények növeléséhez nőtt a vadgazdálkodós beruházási igénye. Ehhez az anyagi feltételek adottak, de az intenzív fejlesztéshez több helyen a meglévő erőforrások átcsoportosítására lehet szükség. Vadegészségügyi helyzetünk megyénkben megnyugtató, de a következő tervidőszakban a vadgazdálkodás területén folyamatossá kell tenni a vadegészségügyi ellenőrzést és vizsgálatot. A szakoktatás és szakemberellátottság területén a hivatásos vadászok szakmai továbbképzését biztosítani kell és támogatni kell a sportvadászok szakmai ismereteit bővítő tanfolyamok szervezését. A közelgő időszakban éves gazdálkodási terveinket, valamint a középtávú ötéves tervünket és a távlati irányelveinket az elkövetkezendő 10 évre nagy körültekintéssel kell elvégezni és biztos alapokra kell helyezni, mert csak így lehet a vadgazdálkodás színvonalának növekedését a jövőben biztosítani. Farkas János hhhmh Őszi munkák a kiskertben A termés nagy része már beérett és munkánk megérdemelt eiedményét betakarítottuk. Pihenni azonban még most sem lehet. Most időszerű feladatainkkal már a következő évi termésünk biztonságát alapozzuk meg, tehát nagyon fontos ezeket elvégeznünk, A gyümölcsöskertekben most legkényesebb tennivaló a mechanikai védekezés. A lehullott leveleket, fertőzött gyümölcsöket szedjük össze és semmisítsük meg. Ezzel a monília és lisztharmat fertőzésének veszélyét, valamint a kártevők átte- lelésének lehetőségét csökkentjük. A gyümölcsfák törzseire (körte, kajszi, szilva, ringló, cseresznye, meggyfa) helyezzünk fel hernyóenyves öveket. Ezek a téli araszolok elleni védekezést szolgálják. A kártevők bebábo- zódása a talajban történik, A repülésre képtelen nőstények — mivel tojásaikat minél magasabbra akarják elhelyezni — a fák törzsein haladnak felfelé, így azután a hernyóenyvövekkel könnyen összegyűjthetjük és megsemmisíthetjük. Az öv általában 10—12 centiméter széles pergamenszerű papír, amelyet hemyóenywel kell bekenni. Természetesen a papírcsík két szélét nem, mert akkor a kártevők nem tudnának alámászni. Az öveket zsineggel rögzítsük a fák törzseire. Általában december közepéig szükséges a használatuk és 8—10 naponként ajánlatos cserélni. Az almafákat a szüret befejezése után — amennyiben vo- rasodás veszélyét észlelnénk, rézoxidklorid 50 WP. 0,3 száza, lékos lével permetezzük. A késői érésű fáknál, amennyiben az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt még lehetséges, a kaliforniai pejzstetű ellen Sa- tox 20 WSC. 0,4 százalékos vagy Unitron 40 EC. 0,2 százalékos szerrel érdemes még egyszer védekezni. A körtefáknál ugyancsak a varasodás veszélyét kerülhetjük el a rézoxidklorid 50 WP. 0,5 százalékos permetezésével. Az őszibarackfáknál a tafrinás levélfoltosság áttelelői gombafo- nálzatának és a klaszterospó- riumos levéllyukacsosodás áttelelő micéliumának pusztítása ér. dekében — ugyancsak rézoxidklorid 50 WP. 0,3 százalékos permetezőszert használjunk. A bogyósgyümölcsűeknél — szamóca, málna, ribizke, köszméte — szintén nagyon fontosak a mechanikai védekezések. A lehullott, fertőzött levelek ösz- szegyűjtésével, elégetésével jelentősen csökkenthetjük a levél; foltosság tavaszi fertőzésének lehetőségeit, valamint elpusztíthatjuk a sodrómolyok telelő her. nyóinak jelentős részét. Szőlőgyümölcsösben most van a szüret. A munka azonban ezzel nem fejeződött be. A jól előkészített talajba ilyenkor kell telepíteni a szőlőt. A fajták megválasztásánál legyünk figyelemmel a különböző érési időszakokra. Kiskertekbe 4—5 fajta szőlőt telepítsünk. A szaporítóanyag beszerzésénél legyünk nagyon óvatosak. Legmegnyugtatóbb, ha államilag engedélyezett faiskolából, illetve lerakótokból szerezzük be a teljesen egészséges szaporítóanyagot. Ilyenkor kell elvégezni a szőlő bújtatását illetve most kell bújtatni a zöldoltással beoltott vesszőket is. A szőlőben lombhullás után már végezhetjük a fedési munkákat. Ez a téli fagyok elleni védekezés, de egyben az őszi, mély talajmunka is. Hegy- és dombvidéki ültetvényeken a fedés nem általános. Azokban a szőlőkben, ahol fedésre nincs szükség, ott is végezzük el az őszi mély talajmü- velést. A 2 méternél nagyobb sortávolságra ültetett szőlőben kétévenként — minden második sorban 30—40 centiméter mélységben lazítsuk meg a talajt. A konyhakert is sok tennivalót ad. A fagyérzékeny zöldségféléket a továbbiakban már nem hagyhatjuk a szabadban A még éretlen paprikát, paradicsomot, uborkát is szedjük le Beérni már nem tudna, viszont sovanyításra nagyon jól felhasználhatjuk. Ebben az időszakban kell elvetni a saláta, sóska, spenót magvait, hogy a tavaszi primőröket biztosítani tudjuk. A petrezselyem vetésére is alkalmas ez az időpont. Az óltelelő salátánál és kelkáposztánál fontos, hogy a talaj féregmentes legyen. Kalocsay Klári |l|j NŐVÉN YVÉpEtE M Vetőmagvak csávázása A veteményeskert növényvédelmi munkáit a vetőmagvak csávázásával kell kezdenünk. Az alkalmazott szerek megakadályozzák a vetőmaggal terjedő, illetve a talajban élő kórokozók elsődleges fertőzését, elősegítik a fiatal palánták kezdeti fejlődését, megkönnyítik, hatékonyabbá teszik a későbbi védekezéseket. Kisüzemben a munkafolyamat két formája ismeretes: a porcsávázás és a nedves csóvózás. Porcsávázás esetén az elvetendő magmennyiséget és a kimért vegyszert egy erre a célra használható edénybe rakva 5 percig rázzuk. A por így a magvakra tapad. Nedves csávázás során először elkészítjük az előírt töménységű csávázólevet éppen úgy, mintha permetlevet készítenénk. A vetéshez szükséges magmennyiséget 10—15 percig g csávázólébe helyezzük, A csávázott mag azonnal vethető, vagy megszárítva a vetésig tárolható. Mivel a jelenleg forgalmazott Dithane M—45 és az Orthocid csak egyes betegségek ellen hatásos, csávázáskor Chinoin Fundazolt is keverjünk a fenti szerek valamelyikéhez. Dithane M—45 és Chinoin Fundazol keveréknél ágy kilogramm vetőmaghoz egy-egy gramm vegyszer szükséges. Amennyiben csak Orthocid- szerrel csávázunk egy kilogramm vetőmaghoz 3 gramm szükséges. Kivételt képez az uborka-, spenót-, sárgarépa-, kelkáposzta-, és a paradicsommag, melyek csávázásához 5 gramm Orthocid szükséges egy kilogramm vetőmaghoz. A vegyszerek túladagolásától óvakodjunk, mert csírázás- gátlást okozhatnak. A csávázott vetőmag csak vetésre hasznáU ható! Dr. Frank József Kapásra várva a mattyi tá partján
