Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-24 / 232. szám

1980. AUGUSZTUS 24. NEMZETKÖZI MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Kométától Kolhidáig A Kométa bejáratása A világ húsz országában vív­tak ki népszerűséget maguknak a kométák, a grúziai Potij város Ordzsonikidze hajójavító üzem­ben gyártott kényelmes, gyors szárnyashajók. Sok-sok ilyen ha­jó hasítja a vizet Bulgária, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Jugoszlávia, az Egyesült Államok, Franciaország és más államok zászlói alatt. A 60 tonna vízkiszorítású Ko- métát két fő hajtóművel látták el. Egyenként 1000 lóerősek. A hajó legnagyobb haladási se­bessége 32 csomó. Szalonjában 116 utas helyezhető el. Külföldi szakemberek, gyorsasága, ele­ganciája, könnyű irányíthatósá­ga miatt „repülő delfinnek” ne­vezik a kométát. A potiji üzem sólyáiról 1961- ben bocsátották vízre az efső szárnyashajót. Azóta az üzem sólyáiról több tucat ilyen hajó került le. Jelenleg előkészületek foly­nak egy még tökéletesebb szár­nyashajó, a Kolhida gyártására. Az önműködő szabályozó szerkezet, a nagy teljesítményű hajtóművek és a Kolhida más újdonságai lehetővé teszik, hogy csaknem azonos méretekkel másfélszerte olyan sebességet érjen el, mint elődje. A Kolhida körülbelül 150 utast ízállíthat majd. A Kamaz ma és holnap A KAMAZ márka egyre ismertebbé válik világszerte. Abból a 150 ezer nehézterherautóból, amelyet 1976- ban megkezdett sorozatgyártásuk óta kibocsátottak, körülbelül 10 ezer ex­portra került. Amikor a Naberezs- nyije Cselniben lévő autógyártó óriás eléri tervezett kapacitását (évi 150 000 autó), minden hatodik szov­jet gyártmányú teherkocsi kámai ere­detű lesz. — Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kámai teherautók csak hatod­résszel szerepelnek a hazai teherautó­állomány összesített raksúlyában — pontosítja a dolgot Vlagyimir Barun, a kámai nehézteherautók főkonstruk­tőre. — Ha a komplexum eléri a ter­vezett szintet, akkor az országban ki­bocsátásra kerülő teherautók együt­tes raksúlya másfélszeresére emel­kedik. A Szovjetunióban minden har­madik tonna népgazdasági rakományt KAMAZ teherautókkal fognak szállí­tani. Ismeretes, hogy a KAMAZ egyesí­tette a világ autógyártásában elért legjobb eredményeket, sok állapot­jelzőjét tekintve, első osztályú kocsi lett. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a további konstruktőri munká­kat illetően afféle ,.felmentést" ka­pott. A nehézteherautók tökéletesíté­sét és korszerűsítését célzó munkák állandóan folynak. Jelenleg négy modifikációt gyár­tunk (összesen kb. 12 lesz belőlük). Ezek a következők: 8 tonnás bordás­vontató kocsi, nyergesvontató 14—15 tonnás kétkerekű pótkocsik vontatá­sához, dömperalváz és 10 tonna rak­súlyé vontatóautó. Hamarosan meg­kezdjük annak az új vontatómodellnek a sorozatgyártását, amely 20 tonna raksúlyé főútvonali pótkocsiszerelvény vontatására készül. Következő újdon­ságaink közé tartozik az a mezőgaz­dasági rendeltetésű 7 tonnás döm­per, amelynek három oldalra üríthe­tő kocsiszekrénye lesz. Teljesen új, perspektivikus KAMAZ- modelleket is kifejlesztünk. Közéjük tartozik a szivar alakú, áramvonalas vezetőfülkével rendelkező nyerges­vontató, fokozott raksúlyú pótkocsi­szerelvények vontatására. Ennek a modellnek most folynak az üzemi próbái. APN—KS ELÁS A közelmúltban adták át a légiforgalomnak az „Osijek— Klisa” regionális repülőteret. 400 millió új dinárba került a nagyvilágra ablakot táró hatal­mas új objektum, melyhez a Szlavónia—Baranya régió közö­sen teremtette elő az anyagi feltételeket. Húsz évvel ezelőtt vetődött fel először az eszéki regionális repülőtér megépítésének gon­dolata. Akkor a Cepinska úti gazdasági repülőtér bővítésére gondoltak. A jelenlegi elhelye­zéssel azonban elkerülték á na­gyobb települések, Eszék Vin- kovci és Vukovar közvetlen kör­nyékét. A korábban termőföld­ként szolgáló 142 hektáros te­rületén alakították ki az épí­tők, a zágrábi Hidroelektra és az eszéki Gradnja munkaszer­vezete a 2,5 km hosszú, 45 méter széles kifutópályát amely képes a jugoszláviai légiforga­lomban részt vevő valamennyi gép fogadására. Június első hétfőjén szálltak fel az első utasok „Osijek—Kli­sa" repülőteréről a Zágrábba tartó géppel (az utazási idő 40 perc). A tervek szerint ez év végéig 90 000 utas, naponta 250 személy utazhat, a következő CAU1BEHCKO flEAO A Perlá gép­gyár sikerei A „Perla" gépgyár egyi­ke azoknak az üzemeknek Nova Zagorában, amely gyors fejlődésével elősegí­tette, hogy a város fontos ipari központtá váljon. A gyár hatvan évvel ezelőtt kezdte meg működését, s ma a gyár kollektívája mind megyei, mind országos szinten, és .külföldön öreg­bíti a gépgyártók jó hírne­vét. A gyár már számtalan alkalommal különböző ha­zai és külföldi kiállításo­kon és vásárokon termé­keivel aranyérmeket nyert, s más elismerésben is ré­szesült, így 1926-ban Szta- ro Zagorában, 1927-ben Szolunban, majd Plovdiv- ban, Gorne Orehovicában, Várnában, majd Budapes­ten és más jelentős ipari központban. Az üzemet is­mert fejlesztési terve alap­ján, egyedüliként jelölték ki az új növényvédő beren­dezések gyártási technoló­giájának kidolgozására és bevezetésére, Ma a „Per­lő" gyárban készült gépek, mint a „Loza—3“ típusú háti permetezőgépek, úgy hazánkban, mint külföldön igen keresettek. A hetedik ötéves terv időszakában a gyár termékkínálata jelen­tősen gazdagabb lett. Új növényvédőgépek sorozat­gyártását kezdték meg. El­ismerés a gépgyártók szá­mára az a tény, hogy a termékeinek felét felújítot­ták. Valamennyi gép és berendezés, amelyet itt gyártanak, I. osztályú mi­nősítésű. A jó munkát bi­zonyítják a gépek kitűnő tulajdonságai, ezek között említhetjük a nagy teljesít­ményű „Perla—9”, „II. 12” és a „Loza-3" háti perme­tezőket. A szakemberek és konst­ruktőrök tevékenyégé azon­ban nem állt meg ezeknél az eredményeknél,* hanem folyamatban van az új „Freza FPS. 20”, valamint „Freza 180 T.”, „Freza 200 T" berendezések gyártásá­nak beindítása, valamint a „Murgas” traktoros poro­zó és a CKN 6 típusú pa­lántaültetőgép és még sok berendezés sorozatgyártá­sa. Jelenleg a „Murgas" traktorhoz készített perme­tező berendezések próba- üzemelése folyik, melyek konstrukcióját a ruszei me­zőgazdasági kutatóintézet szakemberei készítették el. Barbara és Horst Gettel kisfiúkkal, Larssal, néhány órával a szülés után Fotó: Olaf Scherer A legmodernebb szempontok szerint Q. Schweriner W Volks: leitung Egészségügyi komplexum 130 millió márkáért Április 15-én kilenc óra előtt öt perccel felhangzott az első újszülött sírása a Schwerin me­gyei kórház szülészeti kliniká­ján. A „hangadó" egy kisfiú volt, Lars Hanse, 3870 gramm súlyú, hossza 52 cm. Néhány perccel korábban a régi szülő­otthonban lezajlott az utolsó szülés, itt kislány pillantotta meg a napvilágot. A megyeszékhelyen átadták rendeltetésének a legmoder­nebb szempontok szerint beren­dezett női klinikát. Orvosok, szü­lésznők, ápolónők régi vágya teljesült, mert a régi klinika az utóbbi években szinte a szó szo­ros értelmében szétpattant a túlterheléstől, ez az intézmény nem tudott lépést tartani a nö­vekvő születési számmal. Az NDK szocialista gazdaságpoliti­kájának és szociálpolitikájának örvendetes eredménye, hogy az anyákra és gyermekeikre mind nagyobb figyelmet fordítanak, így például ismeretes, hogy az anyák 26 hetes fizetett szülési szabadságot kapnak, ezer már­ka szülési segélyt minden gyer­mekre, ezen kívül lehetőség van fizetett szabadság igénybe­vételére a második gyermek el­ső születésnapjáig. Az intézmény főorvosa, dr. Pe­ter Wille, egy kicsit közelebb­ről is bemutatja az új létesít­ményt: Minden lehetőséget megragadtak, hogy a szokásos bénító kórházi légkört száműz­zék. A tágas folyosókat pasztell­színűre festették, minden emele­tet más színűre. A szobákban melegbarna árnyalatok az ural­kodók, a berendezés kellemes lakószoba-hangulatot áraszt. A szülőszoba falait kék csempék borítják. Ezek persze csak a kül­sőségek, amelyek rögtön szem­beötlenek, de ezek is bizonyít­ják, hogy minden tekintetben az anyák jó közérzetéről gondos­kodnak. Beljebb haladva — természetesen a mindenkire kö­telező zöld színű ruházatban — meggyőződhetünk arról, hogy a felszerelés valóban a legmo­dernebb. Kezdve a felvételi szo­bától a vizsgálóig, a szülőszo­báig, az újszülöttszobákig itt minden az anya és gyermeke példás, mindenre kiterjedő or­vosi ellátását szolgálja. Néhány kiegészítő adat: Az eddigi négy szülőágy helyett most héttel ren­delkeznek. Három szülészeti és három nőgyógyászati rendelő van, saját műtővel. A legna­gyobb változás azonban a be­tegek elhelyezésében történt: háromágyas, mosdófülkés szo­bákat alakítottak ki, a kisma­mák állandó beszédkapcsolat­ban lehetnek a nővérszobával. És ami bizonyára a legszebb öröm az anyáknak, a babák naponta több órát töltenek az édesanyával, így az anya-gyer­mek kapcsolat az első naptól kezdve biztosított. Az új szülőotthon a harmadik elkészült létesítménye az építés alatt álló Schwerin megyei kór­háznak. Az egészségügyi komp­lexum, amely a város szélén te­rül el, a NSZEP Vili. kongresz- szusa határozatának alapján épül, a munkálatok 130 millió márkát igényelnek. Ute Hartig Fordította: Dr. Juhász Edit Bemutatjuk az eszéki regionális repülőteret Ugródeszka a nemzetközi piacok felé Képünkön az új eszéki repülőtér irányitótorony vezérlőpultja. D. Olwitz felvétele öt évben 125 280 utast fognak szállítani, az 1990-es esztendő­ben pedig mintegy 160 000 főt. Az első menetrend szerint heti öt alkalommal, szombat és va­sárnap^ kivételével minden nap van légijárat Eszékről a horvát fővárosba, Záqrábba és vissza. A nyári szezonban vasárnap es. , te indul repülőgép Dubrovnik­be, pénteken és szombaton Pu- lába, vasárnap és szombaton Splitbe, A hétvégi üdülésekhez, illetve a hétvégi visszautazás­hoz igazodnak az Eszék felé közlekedő tengerparti járatok. Egy.gép közlekedik Belqrádba o pénteki napokon és visszb hétfőn. E légijáratok jó szolgálatot tesznek a hivatalos ügyben Zág­rábba utazóknak, legfőképpen azonban a tengerre készülő nyaralóknak, hiszen' egy dub- rovniki út hosszú, fáradságos, és gépkocsival kétszer annyiba kerül, mint repülőgéppel. Mind­emellett az új repülőtér nagy lehetőségeket kínál a régió, Szlavónia és Baranya élelmi­szergazdaságának, elsősorban a nagy távra szállítandó, gyorsan romló termékek elhelyezésének. A számítások szerint már ebben az évben 500 tonna árut szál­lítanak légiúton *e nagy jelen­tőségű mezőgazdasági terület­ről, a következő évben kétszer ennyit, s a kilencvenes évekre ez a mennyiség eléri a 20 000 tonnát. A repülőtér az eszékiek szerint ugródeszkát jelent a nemzetközi piacra is: indulás­képpen máiiis broilercsiirkéket szállítanak Teheránba. Meleg­házas zöldségtermesztés kiala­kítására is gondoltak a repü­lőtér közelében, ahol adva van a lehetőség a primőráru gyors, piacra dobására. A további új beruházások keretében először raktárakat építenek a repülő­tér területén, s emellett gon­dolnak motel és étterem kiala­kítására is. Az „Osijek-Klisa” repülőtér személyzete egyelőre mintegy harminc fő. Korszerűen felsze­relt tűzoltóegység, orvosi ren­delő, vámőrség, meteorológiai szolgálat, repülőgépszerviz is helyet kap az objektumban. A most megindult belföldi légi­járatok mellett nincs kizárva a lehetőség a külfölddel való személyforgalomra sem. Első­sorban azokkal az országokkal alakítanak majd ki járatokat, melyekben a szlavóniai, bara­nyai régió lakói tartózkodnak, kint ideiglenes munkán. E ven­dégmunkások száma e régió területéről még mindig több mint ötvenezer fő. Számtalan lehetőséget kínál tehát a közös összefogással megépített „Osi­jek—Klisa” repülőtér. A szlavó­niai, baranyai üzemek, vállala­tok feladata most e lehetősé­gek minél hatékonyabb kiakná­zása. Duro Sovagovic

Next

/
Oldalképek
Tartalom