Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-10 / 219. szám
1980. AUGUSZTUS 10. GAZDASAG POLITIK A DN HÉTVÉGE 3. A Dunántúlt napló ME6KÉRDEZÍE | Vannak-e bizonytalanságuk hazánk energiaprngramjában? Baranyai exportkörkép Nincs visszaesés a kivitelben Olimpiai érmes a pécsi stúdiómagnetofon Növekvő tőkés export az ipari szövetkezetekből Megélénkült a sportkesztyűk kereslete Beszélgetés ár. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettessel A ZOBAKI szallitóakna Baranya ásványkincseit, az uránt és a feketeszenet a népgazdaság alapvetően fontos kincsei közé kell sorolnunk Nézzük a magyarázatot sem követelő tényeket: az elmúlt negyedszázadban négyszeresére nőtt hazánk energiaszükséglete, amelyet az ötvejies években még hetvenöt százalékban hazai erőforrásokból állítottunk elő. ma viszont már a felhasználás felét import biztosítja. Régebben egységnyi energiáért egységnyi mezőgazdasági terméket adtunk, most ugyanannyiért háromszorosával kell fizetnünk. Ha csak azt akarnánk elérni, hogy az ezredfordulóig a mostani szinten maradjon az energiaimportunk, a hazai termelést kétszeresére kellene növelni. A közelmúltban legalább kétszáz, a gazdaság jövőjét kutató modellt készítettek a világon, amelyekben közös megállapítás volt, hogy minden különösebb inflációs folyamat nélkül is 2000-re az energiaárak akár háromszorosára is nőhetnek, a világ valamennyi nemzetgazdaságának arra kell készülnie, hogy egyszer s mindenkorra elmúlt az olcsó energiák ideje. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettessel.- Vannak-e most bizonytalanságok hazánk energiapolitikájában?- Nincsenek.- A világ energiatermelésében és a leihasználásban milyen átrendeződések következtek be az 1973-as olajár-robbanás Után?- A nyugati országokban csaknem mindenütt az első reagálás az olajfelhasználás lehetséges minimalizálása volt. Második lépésként az összes energiafelhasználás csökkentésére törekedtek. A hatvanas években közgazdaságilag is elfogadott álláspont volt a kialakult helyzet, miszerint az energia-felhasználás növekedési üteme magasabb, mint a nemzeti jövedelemé. Nos az említett országokban nagyon hamar az úgynevezett rugalmassági együtthatót az ,,1” alá szorították. Ez a szám az energiafelhasználás és a nemzeti jövedelem hányadosa.- Magyarország mennyiben követte, mennyiben volt képes követni az ésszerűség követelményeit?- Kicsit talán később ébredtünk. Még az ötödik ötéves terv első három esztendejében is az energiafelhasználás növekedési üteme nálunk meghaladta a nemzeti jövedelemét. Az 1978. december 12-i Központi Bizottsági határozat aztán alapvető fordulatot jelentett. 1979-ben például az energiafelhasználás megegyezett az 1978. évivel. A nemzeti jövedelem azonban emelkedett. Az 1980-as esztendőben a tüzelésre és villamosenergia termelésre szánt kőolajból is jelentős mennyiséget kívántunk megtakarítani. Az 1980-as energiafelhasználási tervvel szemben már eddig sok millió dollár értékű megtakarítást értünk el. Most készül a hatodik ötéves terv, az elképzelések szerint az energia növekmény a nemzeti jövedelem növekményének kétharmada lehet, az említett rugalmassági együttható 0,66.- A korábban gazdaságosnak Ítélt szénhidrogén- centrikus elképzelések nagy mértékben átalakították ipari berendezéseink energiaellátását és a háztartási fűtést is. A kőolaj fogyasztásban nem sodródunk tovább a hatvanas években még optimálisnak vélt úton . . . ?- Nem sodródunk tovább! Minden szénerőművet teljes kapacitással üzemeltetünk, míg a Dunai Hőerőmű és a Tiszai Hőerőmű (olaj, illetve földgáz- tüzelésű mindkettő) csak 60 százalékos kapacitással dolgoznak. Az úgynevezett fehéráru (benzin, és gázolaj), amelyből a legtöbbet kell megtakarítanunk. Az adminisztratív intézkedések — közületi gépkocsik számának csökkentése, sebességkorlátozás — is ezt célozza, miként az árpolitikai intézkedések is ezt a célt szolgálják. 1978-ig például minden magánszemélygépkocsira évente 1 tonna benzinfogyasztás esett, 1979-ben pedig csak 800 liter. Százezer új gépkocsit vásároltak, az abszolút benzinfogyasztás mégis azonos szinten maradt. A gázolaj fel- használásban kevésbé tudtunk eredményt elérni, csak a durva pazarlást siekrült eddig megszüntetnünk.- Az ipari fogyasztók körében körültekintő és sokrétű intézkedésekre van szükség. Ahol a széntüzelésre és az olajra is lehetőség van, csak az előbbit engedélyezzük. Új olajtüzelésű berendezést csak különleges környezetvédelmi szempontok alapján teszünk lehetővé. Felülvizsgáljuk a korábban kialakított engedélyeket, utasítjuk az ÁFOR-t, hogy ne adjanak ki olajat az engedéllyel nem rendelkezők számára, szabálysértési eljárásokat kezdeményezünk, 40 százalékkal megemeltük a gázolaj termelői árát. A mezőgazdasági üzemekben - egyébként ebben az ágazatban nőtt a leggyorsabban a felhasználás - már 1,5 millió tonna évente — az olajtüzelésű berendezésekkel csökkenteni kívánjuk a terményszárítást. Licenc vásárlással olyan berendezéseket kell beszereznünk, amelyek a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok elégetéséből állítanak elő energiát. A közlekedésben a dízel vontatás helyett a vasutak villamosítqsót szorgalmazzuk, a városi közlekedésben ismét a troli-program kerül előtérbe. Egyes cementgyárakat is visszaállítunk széntüzelésre. A lakossági fogyasztásban is ösztönözni szeretnénk a széntüzelést, jó minőségű szén és tüzelőberendezések egyidejű rendelkezésre bocsátásával. Egyébként most is alig több, mint fele költség egy kétszobát lakás fűtése szénnel, mint olajjal . . . Az elmondottakból nem szabad olyan következtetéseket levonni, hogy a kőolaj felhasználást abszolút mértékben kívánjuk csökkenteni. A tonnánkénti 200 dolláros olajat azonban nem szabad villamosenergia előállítására, vagy cement készítésére felhasználni. A szénhidrogének a vegyipar fontos alapanyagát képezik, olyan magas szinten feldolgozott termékeket kell tehát a szénhidrogénekből előállítani, amelyeket exportálva, illetve az importot pótolva anyagi lehetőségünk lesz a motorizáció fokozására, s más óhatatlanul szükséges célokra szénhidrogéneket beszereznünk. — Vannak-e alapvető különbségek a tőkés országok és hazánk mostani energia- politikájában? — Az említett világgazdasági tendenciák az energiamegtakarítást illetően nálunk is érvényesülnek. A szükséges és indokolt energiaigény kielégítésében alapvető biztonságot ad részvételünk a KGST komplex energia-programjában. Importunk hosszútávú államközi szerződésekben biztosított, elsősorban a Szovjetunióra számíthatunk, amelynek részesedése energiaimportunknak 90 százaléka. A hatodik ötéves terv energiaszükséglet növekménye háromnegyed részben villamosenergiában jelentkezik, a Paksi Atomerőmű belépése és a már lekötött többlet villamos- energia-import ezt biztosítja. Ezen kívül a hazai szénbányák termelését mintegy egymillió tonnával kívánjuk 1985-ben növelni. Főként a minőségi, a lakossági és ipari fogyasztásra alkalmas barnaszenek termelését növeljük, amelyeket az új tatabányai és borsodi szén- előkészítő művekben nemesítéssel teszünk alkalmasabbá a lakossági igények kielégítésére. — Ha széntermelésről esik szó, aligha lehet kétséges, hogy a mecseki feketeszénbányászat fejlesztése a legalapvetőbb népgazdasági érdekek közé tartozik, a döntés mégis késik . . . — A széntermelés növelésének feltételeit illetően optimista vagyok. Meglévő bányáink stabilizálódtak, két épülő eocén bányánk (Nagyeg’yháza, Már- kushegy) üzembeállítására a munkálatok gyorsított ütemben folynak. 1981-ben már bekapcsolódnak a széntermelésbe. Mélyítik a mányi bányaüzem lejtősaknáit, készülnek a Dorog melletti lencsehegy kiviteli tervei is, a 6. ötéves tervben az építés megkezdődik. — A feketeszén nem kizárólag energiahordozó, nem is szabad úgy kezelnünk. A koksz kohászati alapanyag, mint ilyen nélkülözhetetlen. Baranya ásványkincseit, az uránt és a feketeszenet a népgazdaság alapvetően fontos kincsei közé kell sorolnunk. A mecseki feketeszén-termelés fejlesztése tehát szükséges és gazdaságos vállalkozás. Még az idén döntés születik, talán kicsivel kevesebb fejlesztés valósul meg mint azt most a tanulmány- tervek szükségesnek látják, de minden valószínűség szerint már a hatodik ötéves tervben 4—5 milliárd forint fejlesztési összeghez jut a Mecsek. A következő tervidőszakban folytatódik majd az állami támogatás, így az 1990-es években mór 900 000 tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszén koncentrátum előállításával Dunaújváros és a mecseki szénmedence valósággal ösz- szekapcsolódik, ez minden valószínűség szerint az itt élő és dolgozó emberek élet- és munkakörülményeire is jótékony hatással lesz . . . Lombosi Jenő A vállalatok és a szövetkezetek elkészítették első félévi mérlegüket. Tekintettel külke- teskedelmünk megbomlott egyensúlyára, az első számú kérdés: mennyi export árbevételt hoztak a vállalatok az országnak. A következőkben pillantást vethetünk a legnagyobb baranyai exportőr vállalatok és az ipari szövetkezetek első félévi külpiaci eredményeire. ELÉGEDETTEK A SZOVJETEK Mindenekelőtt egy pécsi vonatkozású olimpiai hír: jól vizsgáztak a Mechanikai Laboratórium pécsi híradástechnikai gyárának stúdiómagnetofonjai a moszkvai olimpia hírközlésében, mondanunk sem kell, a magyar aranyérmek mellett ez is nagy örömet okozott a gyárban. A pécsi szakemberek kint voltak és ügyeletet tartottak a Helyszínen, majd telexen üzentek haza: minden rendben van, a készülékek tökéletesen működnek. — Az olimpián működő stúdiómagnetofonjaink jó referenciát jelentenek, a szovjetek nagyon meg vannak elégedve, továbbra is magas szinten tartják rendeléseiket. Vagyis az olimpiai szállításokkal nem fejeződött be a szovjet export — fűzte a jó hírhez Keresztes lános igazgató. Eredményes első félévet zártak, termelési értékben és exportban is jóval többet hoztak az év első felére előirányzottnál. A híradástechnikai gyár mellesleg úgyszólván teljes termelését a külpiacokra szállítja. Az első félévbpn 542 stúdió- magnetofont indítottak útnak külföldre, 392-t a Szovjetunióba, a többit Bulgáriába, az NDK-ba, Kubába, Csehszlovákiába, Mongóliába és Kambodzsába. Mellesleg szállítottak már a dollár elszámolású piacokra is — Indiába, Líbiába, Irakba stb. —, a külkereskedelem továbbra is napirenden tartja az esetleges tőkés értékesítést. Baranya 19 ipari szövetkezete közül hatnak termékei jutnak el a külpiacokra, közülük a két meghatározó: a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet és a Pécsi Faipari Szövetkezet. Haász József, a KISZOV megyei elnöke összességében igen kedvező képei adhatott külkereskedelmükről: a szövetkezetek az év első felében az előző év hasonló időszakához képest 8,2 százalékkal többet, összesen 85 millió forintnyi értéket exportáltak. Mivel a kivitel a termelésnél gyorsabban növekedett, az exportarány az ipari ágazatban 17-ről 19 százalékra nőtt. A legnagyobb arányban a kivitel szerkezete változott: a rubel elszámolású export a felére esett, a tőkés export az előző év első feléhez viszonyítva 34 százalékkal nőtt. Pedig év elején az előjelek cseppet sem voltak kedvezők, későn indultak a kiszállítások, miután a szabályzó- és a termelői árváltozások bizonytalanságai késleltették a szerződéskötést a külkereskedelmi vállalatokkal. Jóllehet, a divatigényeknek megfelelően az idén is megújította választékát a szövetkezeti ipar, merőben új áru-, féleséggel nem rukkoltak elő. A második félévben viszont várhatóan megindul a motoros fűnyírógépek és kapók exportja a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezetből, feltéve, ha a külkereskedelem is úgy akarja. ÁRESÉS A NYERSBÖRPIACON A Pécsi Bőrgyár jelentős mennyiségben szállít készbőröket a nyugat-európai országokba, elsősorban az NSZK- ba; ezenkívül a közvetett exportja is számottevő, bőreit továbbfeldolgozva a cipő- és a ruházati ipar exportálja. Első féléves exportja elmaradt a tervezettől, amit Acél József, a Pécsi Bőrgyár tervosztályvezetője a következőkkel magyarázott : — A tavalyi kiugróan magas kereslet utón az idén a tőkés országokban a ruházati bőrök piacán lanyhulás tapasztalható, ami véleményem szerint abból fakad, hogy a nyersbőrök piacán áresés kezdődött, ami a készbőrvásárlókat tartózkodásra készteti, miután ezt az esést egyelőre még nem követték a kész bőrtermékek árai. Minden bizonnyal követni fogiák, mi mindenesetre a második félévben a készbőrök áresésével számolunk. De csökkent az exportunk azért is, mert az árfolyammódosítások is elvittek néhány milliót, továbbá exportkiesést jelentett, hogy a cipőveloúrok iránt belföldön is megnőtt az igény, ami kötelezettségeket rótt ránk, elsősorban a hazai igényeket kellett kielégítenünk. Év végéig mi várható? Tavaly 7,7 millió dollár volt a közvetlen exportunk, az idén nyolcat tér veztünk, lesz belőle olyan 6,3 millió dollár. Biztató, hogy a nyersbőrárak csökkentek, s hogy a vegyianyagok piacán is örvendetesen árcsökkenés tapasztalható, mindez némileg mérsékli ráfordítási költségeinket. HÉTEZER PÁR BOKSZKESZTYŰ A Pécsi Kesztyűgyár exportja tekintetében ez első félév nem sokat mond, hiszen a tőkés kiszállítások zömében a második félévre esnek. Az idén a több mint 3 millió párás termelésből 1,8 milliót értékesítenek a tőkés piacokon, 700 ezer párat pedig a Szovjetunióba szállítanak. A piaci helyzet nem túl jó, hogy csak egy fontos körülményt említsünk, a dúló infláció ellenére a tőkés piacokon az idén már csak 5- 10 százalékos áremelést tudtak elérni, s még ennek is örülni kell. Amint Pauncz István kereskedelmi főosztályvezetőtől megtudtuk, a vállalat a szovjet export időarányos részét teljesítette, júliusban pedig. megkezdődtek a kiszállítások a tőkés piacokra is. Most mór egyre több nyugati vevő jön, rni van a • rendelésével. Vevő tehát van és lesz, most már inkább az a gond, hogy termelési kapacitásaikat megfelelően összehangolják. örvendetes, hogy az első negyedévi lanyha érdeklődés után a sportkesztyűk kereslete szépen emelkedik. Különösen a síkesztyűké, de említhetjük a bokszkesztyűket is, összesen már 7000 párás rendelésünk van Algériából, Irakból és Franciaországból. Ezek értékesebb, nyereségesebb termékek. A bőrruházati gyár az első félévben főként a hazai piacra dolgozott, a második félévben viszont már kizárólag a tőkés piacokra. A még felfutóban levő gyárban az idén a tavalyinál több (esz az export. Miklósvári Zoltán
